PK BH 1998/181
PK BH 1998/181/181
1998.04.01.
A gyámhatóság által indított, cselekvőképességet érintő gondokság megszüntetésére irányuló perben a gondnokolt részvétele [Pp. 64. § (3) bek., 312. § (1)-(2) bek.; Ptk. 13. § (2) bek.].
A megyei bíróság az 1974. március 28-án jogerőre emelkedett ítéletével P. T.-t cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. Ezt követően P. T. számos pert indított a cselekvőképességet érintő gondnokság megszüntetése érdekében, melyekben a bíróság a keresetet elutasította.
A jelen perben felperesként a gyámhatóság terjesztett elő keresetet a korábbi, gondnokság megállapítása iránti per felperese ellen, és kérte P. T. cselekvőképességet korlátozó gondnokságának a megszüntetését.
Az elsőfokú bíróság P. T.-t tanúként hallgatta ki, majd a gondnokság alatt álló személy részletes előadásait és kérelmeit, valamint a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértői véleményt mérlegelve ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság fenntartása szükséges, ezért a keresetet elutasította. Az ítélet ellen P. T. fellebbezett, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet annak helyes indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen P. T. élt felülvizsgálati kérelemmel. A felülvizsgálati eljárásban részére kirendelt ügygondnok törvénysértésként elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a bíróság súlyos eljárási szabályt sértett, mert a pert a gondnokság alatt álló személy félkénti perben állása nélkül bírálta el, és P. T.-t a perben csak tanúként hallgatta ki, másodlagosan pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését megalapozatlanság miatt kérte.
A Legfőbb Ügyészség által képviselt alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felperes a felülvizsgálati kérelemre érdemi észrevételt nem tett.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a bíróság valóban nem az eljárásjogi rendelkezéseknek megfelelően járt el, amikor a Pp. 64. § (3) bekezdésének és a 312, § (2) bekezdésének a figyelmen kívül hagyásával tárgyalt. A helyes eljárás szerint a Pp. 312. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyészség ellen indított perben a gondnokolt számára a fenti jogszabályok megfelelő alkalmazásával biztosítani kellett volna azt, hogy a perben peres félként vegyen részt, és szükség esetén intézkedni kellett volna a megfelelő jogi képviseletéről, ezt azonban az első- és másodfokú bíróság is elmulasztotta.
A fentiek ellenére a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta. P. T. gondnokolt ugyanis - bár formailag peres félként nem lépett fel - teljes terjedelmében gyakorolhatta azokat a jogokat, amelyek őt felperesként megillették. A keresetlevél tartalmát ismerte, arra nyilatkozott, és személyes meghallgatása során módja volt mindazoknak a körülményeknek és érveknek az előadására, amelyek a gondnokság megszüntetésének vagy fenntartásának indokoltságával összefüggtek, továbbá az általa fontosnak tartott orvosi iratokat is becsatolta. Az elmeorvosszakértői véleményt az elsőfokú bíróság részére is kézbesítette, arra a gondnokolt írásbeli nyilatkozatot tett, majd észrevételeit a tárgyaláson ismét részletesen kifejthette. Az elsőfokú bíróság ítéletét személyesen kézhez vette, és a másodfokú bíróság az ő fellebbezése alapján bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét, majd a jogerős ítéletet is írásban közölte a gondnokolttal. A gondnokság megszüntetése iránti perben a gondnokolt félként teljes cselekvőképességgel járhatott volna el, de ügygondnok kirendelése az adott esetben azért is szükségtelen volt, mert a keresetet az ő érdekében a kellő jogi szakértelemmel rendelkező gyámhatóság terjesztette elő.
Mindezek egybevetésével a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet meghozatalát megelőző eljárásban vétett eljárási szabálysértés csupán formálisan jelentkezett, tartalmilag nem, mert a gondnokolt ténylegesen mindazokkal a jogokkal élhetett, amelyek őt félként is megillették.
Ebből következik, hogy a felülvizsgálati kérelem alapját képező és ténylegesen megvalósult eljárási szabálysértés az ügy eldöntésére nem volt kihatással, így ebből az okból a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése nem indokolt.
A jogerős ítélet megalapozottságát illetően a bíróság a bizonyítást kellő terjedelemben lefolytatta, és nem tévedett az ügy jogi megítélésében sem. A korábbi perekben beszerzett elmeorvos szakértői megállapítások, valamint az ebben a perben készült szakértői vélemény egybevetése, továbbá a gondnokolt személyes meghallgatása kétségtelenné teszi, hogy P. T. esetében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság fenntartásának a Ptk. 13. §-ának (2) bekezdésében írt feltételei változatlanul fennállanak, és ezt az álláspontot az elsőfokú bíróság ítéletében kellően meg is indokolta, az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság pedig helyes indokai alapján hagyta helyben.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.609/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás