• Tartalom

PK BH 1998/185

PK BH 1998/185

1998.04.01.
Gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződés megszűnése a díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt és az üzemben tartó megtérítési kötelezettsége [58/1991. (IV. 13.) Korm. r. 3. § (3)-(4) bek., 7. §; Ptk. 361. § (1) bek.].
A peres felek között 1992. június 3. napján gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződés jött létre. Ezzel kapcsolatban az alperes az 1992. IV. negyedévi díj megfizetését elmulasztotta, az 1993. I. negyedévi díjat pedig csak 1993. február 24-én teljesítette. Ezt követően az 1993. II-III. negyedévi díjakat 1993. június 22-én, illetőleg 1993. július 19-én adta postára. Később, 1993 szeptemberében a biztosított járművet elidegenítette, erről a felperest értesítette, majd - felszólításra - az 1992. IV. negyedévi fizetési kötelezettségének is eleget tett. Az alperes 1993. február 24-én, 1993. május 15-én, majd 1993. július 26-án közúti balesetet okozott, amelyek alapján a felperes megfizetett a károsultaknak összesen 214 557 Ft kártérítést. A felperes keresetében ennek az összegnek a visszatérítésére kérte kötelezni az alperest. Követelését arra alapította, hogy az 1992. IV. negyedévi díjfizetés elmaradása miatt az alperessel kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnt, ezért a károsultak kártalanítása folytán az alperes jogalap nélkül gazdagodott.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését helybenhagyta. Megállapította, hogy a peres felek között létrejött gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződés az 1992. IV. negyedéves díj befizetésének elmulasztása következtében megszűnt. Rámutatott, hogy a későbbi díjfizetés, valamint annak elfogadása nem értékelhető sem újabb szerződés kötésére irányuló ajánlatnak, sem pedig elfogadásnak. Az alperes jogalap nélküli gazdagodásával kapcsolatban azonban kifejtette, hogy a felperes a károsultaknak nem a fennálló gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, hanem az erről szóló jogszabály előírásai alapján teljesített. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az nem tekinthető jogalap nélkülinek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt. Sérelmezte a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak mellőzését, és hangsúlyozta, hogy a harmadik személyek kártalanítása idején az alperessel már nem állt szerződéses kapcsolatban.
Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a peres felek hozzájárulása alapján, a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése folytán a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az megalapozott.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést az alperes jogalap nélküli gazdagodásának téves jogi megítélésében jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A perben nem vitás tényállás szerint a felek között az 58/1991. (IV. 13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) által szabályozott gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződés jött létre.
Az R. melléklete 3. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperes 1992. IV. negyedévére nem fizetett biztosítási díjat, és arra nézve halasztást sem kapott, illetőleg annak megfizetése iránt a felperes pert nem indított. Ebből jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az általa kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnt.
Az R. 3. §-ának (3) bekezdése a biztosítót arra kötelezi, hogy a felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szervét haladéktalanul értesítse. Ezzel kapcsolatban az R. 7. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy ezen értesítés megküldésétől számított 60 napon belül bekövetkezett balesetekből eredő károkat a biztosító még köteles megtéríteni. A felperes az alperessel kötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnését a balesetek bekövetkezéséig nem jelentette be. Ennek következtében, a törvény idézett rendelkezésére figyelemmel, ezek miatt őt a jogszabály szerint, a szerződés megszűnése ellenére is helytállási kötelezettség terhelte.
A felperes ennek eleget tett, és megfizetett a károsultaknak összesen 214 557 Ft-ot, majd keresettel fordult az alperes ellen ennek megtérítése iránt. Ezzel kapcsolatban azonban a másodfokú bíróság téves jogi következtetésre jutott az alábbiak szerint.
A Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése értelmében aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles azt visszatéríteni. A felperes mint felelősségbiztosító megállapodás hiányában is helytállt az alperes által okozott károkért. Ezt terhére a korábban fennállott felelősségbiztosítási szerződésre tekintettel az R. 7. §-ának (3) bekezdése is előírta. Ez a speciális rendelkezés azonban a biztosító és a károsult kapcsolatára vonatkozik, és nem zárja ki a biztosító és a biztosított viszonylatában - a fennálló szerződés hiányában nyújtott szolgáltatások tekintetében - a polgári jog általános szabályainak az alkalmazását. Ezért a felperes eredménnyel követelheti a harmadik személy részére kifizetett kártérítés perben igazolt összegének a megtérítését, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kötelező felelősségbiztosítás esetén a fentiekre nincs kihatással, és különösen nem vezethet a megszűnt szerződés feléledéséhez az a körülmény, hogy a szerződő fél a biztosítási díjat később megfizette, vagy a biztosító azt tőle utóbb behajtotta. Ez a biztosítási forma ugyanis elsődlegesen nem a szerződő felek hanem a károsult harmadik személyek érdekeinek szolgálatában ír elő mindkét fél számára szerződéskötési kötelezettséget. Ugyanezen érdek szolgálatában gondoskodik a jogszabály arról is, hogy ezeknek a személyeknek a kára akkor is megtérüljön, ha a károkozó nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel. Az R. 7. §-ának (3) bekezdése ugyanis a biztosító vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kötelezettségévé teszi, hogy annak megszűnését követően, a bejelentéstől számított 60 nap lejárta után is elégítse ki a károsult követelését.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával - a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozva a keresetnek helyt adott. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 23.657/1996. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére