188/B/1998. AB határozat
188/B/1998. AB határozat*
2002.09.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Czúcz Ottó, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Kukorelli István alkotmánybírák párhuzamos indokolásával – meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (1) bekezdés első mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Fpk.VI.31.570/1997/4. szám alatt, valamint a Fővárosi Bíróság 4. Fpk. 230/1996/55–6. szám alatt hozott végzései alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításának és kiegészítésének kezdeményezésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó munkaviszonyát – az őt foglalkoztató cég felszámolása során – a felszámolóbiztos felmondással megszüntette. Ez ellen az indítványozó keresettel fordult a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, amely a keresetet a felszámolást elrendelő Fővárosi Bírósághoz tette át. A Fővárosi Bíróság a keresetet a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 51. § (1) bekezdése szerinti hitelezői kifogásként bírálta el, és a 4. Fpk. 230/1996/55–6. számú végzésével annak részben helyt adott. Az elsőfokú bíróság végzése ellen az indítványozó fellebbezéssel élt. A másodfokon eljáró, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Fpk.VI.31.570/1997/4. számú, tárgyaláson kívül hozott végzésével az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Indokolásában azt is megállapította, hogy az indítványozó igényét „az elsőfokú bíróság tévesen minősítette kifogásnak. Tartalmilag ez az igény olyan hitelezői követelés, amelyet ha a felszámoló vitat, a módosított Cstv. 46. §-ának (4) bekezdése alapján, a felszámolást elrendelő bíróságnak kell elbírálnia”.
1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (2) bekezdésében meghatározott 60 napon belül alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben a Cstv. 27/A. § (1) bekezdés első mondatának („A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót.”) alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Indítványának indokolása szerint ez a rendelkezés a felszámolás során nem biztosítja a pártatlan bírói eljárást. „[A] felszámolást elrendelő bíróság jogosultsága, hogy kiválassza a Pénzügyminisztérium által vezetett országos listáról a neki szimpatikus felszámolót, akivel a felszámolási eljárások lefolytatásának időtartama alatt munkatársi kapcsolatban marad. Miután a törvény szabad kezet biztosít, nyilvánvaló, hogy egy-egy bíró az általa szimpatikusnak ítélt azon felszámolót részesíti előnyben a kinevezésnél, akivel munkakapcsolata gördülékeny, kifogásoktól mentes volt, akivel a kollegális kapcsolatban kívánatos hangnemet könnyen megtalálja és elvárásainak mindenben megfelel. … Ebből következően, amikor a … felszámoló személyével, munkájával szemben egy ismeretlen ember panasszal él, nyilvánvalóan a panaszt fenntartásokkal fogja fogadni a bíróság … . Nem valósulhat meg … az objektív elbírálás, a felek esély-egyenlősége, hiszen a bírót, akinek a döntést kellene hozni az ügyben befolyásolják saját szubjektív tapasztalatai az általa közelről ismert felszámolóval kapcsolatban”. Az indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés „ellentétes az Alkotmány 57. §-nak (1) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésében rögzítettekkel”.
2. Az indítványozó – az indítványban részletesen kifejtett álláspontja alapján – kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg „az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe és az 50. § (1) bekezdésébe és a 70/A. § (1) és (3) bekezdéseiben rögzített alapjog[ait] sértő, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által Fpk.VI.31.570/1997/4. számú határozatot és a Fővárosi Bíróság által meghozott 4. Fpk. 230/1996/55–6. sorszámú határozatot”.
3. Az indítványozó azt is kérte: az Alkotmánybíróság hívja fel az Országgyűlést „a felszámoló kijelölésére vonatkozó olyan új szabályozás megalkotására amely – a közvetettség elvének érvényesülésével – megfelel a Magyar Köztársaság Alkotmánya 50. § (1) és 57. § (1) bekezdéseinek, valamint az emberi jogok és [az] alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 6. Cikk 1. pontjának”. Kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel az Országgyűlést a Cstv. „38. § (3) bekezdésének kiegészítésére oly módon, hogy az az adós szervezet munkavállalói szempontjából megfeleljen az Alkotmány 70/A. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltaknak”.
II.
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
„50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.”
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
2. A Cstv. indítvánnyal támadott rendelkezése:
„27/A. § (1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. …”
3. A Cstv. további vizsgált rendelkezései:
„6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság), a végelszámolás pedig ezen bíróság, mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
(2) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadóak azzal, hogy a csődeljárásban és a végelszámolási eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.”
4. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás (a továbbiakban: Büsz.) vizsgált rendelkezése:
„145. § (4) Felszámolás (csődeljárás) megindításának elrendelése esetén a felszámoló (vagyonfelügyelő) kijelölése a számítógépes program felhasználásával történik. A számítógépes program – a felszámolói névjegyzékben meghatározott sorrend, valamint a felszámoló leterheltségének figyelembevételével – a bíróság illetékességi területén bejegyzett, illetve működő felszámolókat ajánlja fel kijelölésre. A bíró a számítógép által ajánlott kijelöléstől – szükséges esetben – eltérhet, az iraton az eltérés indokait fel kell tüntetni.”
III.
Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
1. Az indítványozó szerint az Alkotmány 50. § (1) és 57. § (1) bekezdéseiben deklarált pártatlan bírósági eljárás elvét sérti a Cstv. szabályozása azzal, hogy a felszámolást elrendelő és a felszámolót kijelölő bíróság dönt a felszámoló tevékenységével szemben benyújtott kifogásokról. Indítványában ezért – a munkáltatója felszámolását elrendelő bíróságnak a felszámoló kijelölése során tanúsított elfogultságát állítva – a Cstv. 27/A. § (1) bekezdés első mondata („A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót.”) alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a bírói eljárás pártatlanságának érvényesülésével. Következetesen alkalmazott álláspontja szerint a pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog a felek iránti előítéletmentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében [67/1995. (XII. 7.) AB határozat, ABH 1995. 346., 347–348.; 52/1996. (XI. 14.) AB határozat, ABH 1996. 159., 162.; 17/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001. 222., 224–225.].
A Büsz. 145. § (4) bekezdése értelmében a bíróság a felszámolót számítógépes program felhasználásával jelöli ki. A számítógépes program – a felszámolói névjegyzékben meghatározott sorrend, valamint a felszámoló leterheltségének figyelembevételével – a bíróság illetékességi területén bejegyzett, illetve működő felszámolókat ajánlja fel kijelölésre. Amennyiben a bíró a számítógép által ajánlott kijelöléstől eltér, az iraton az eltérés indokait fel kell tüntetnie. Az Alkotmánybíróság az 54/2001. (XI. 29.) AB határozatában (ABH 2001. 421.) a Büsz. 145. § (4) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatban a következő – a jelen ügyben is irányadó – megállapítást tette. „Mindez – túl azon, hogy a vitatott normában testet öltve, ténylegesen elősegíti a bírói munka időszerűségét – megkíméli a bírót attól, hogy esetleg hosszadalmas utánajárást igénylő, de nem érdemi munkát végezzen, s egyben alkalmas a szakszerűség és pártatlanság követelményeinek támogatására” (ABH 2001. 421., 431.).
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát követve, miszerint a kizárási és összeférhetetlenségi szabályok a pártatlan és igazságos eljárás garanciáját jelentik [1938/1991. AB határozat, ABH 1992. 536., 538.; 1481/B/1992. AB határozat, ABH 1993. 756., 758.; 513/B/1994. AB határozat, ABH 1994. 731., 734.; 67/1995. (XII. 7.) AB határozat, ABH 1995. 346., 347.; 52/1996. (XI. 14.) AB határozat, ABH 1996. 159., 162.; 43/1998. (X. 9.) AB határozat, ABH 1998. 313., 318.; 17/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001. 222., 227–228.; 33/2001. (VII. 11.) AB határozat, ABH 2001. 297., 299.], az indítványban sérelmezett eljárás pártatlansága további biztosítékaként értékelte, hogy a Cstv. 6. § (2) bekezdése értelmében a felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a bírák kizárására vonatkozó 13–21. §-ait.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság jelen ügyben nem találta alkotmányellenesnek azt a rendelkezést, amely szerint a felszámolást elrendelő bíróság jelöli ki a felszámolót, ezért az erre alapított alkotmányjogi panaszt elutasította.
2. Az indítványozó kezdeményezte a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Fpk.VI.31.570/1997/4. számú és a Fővárosi Bíróság 4. Fpk. 230/1996/55–6. számú végzései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróságnak sem az Abtv., sem más jogszabályok szerint nincs hatásköre bírósági határozatok alkotmányosságának vizsgálatára, ezért az erre irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
3. Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy hívja fel az Országgyűlést a Cstv. módosítására és kiegészítésére. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség esetén hívhatja fel a jogalkotót feladatának teljesítésére, ezen kívül jogszabály alkotását, módosítását és kiegészítését kezdeményező hatáskörrel az Abtv. 1. §-a szerint nem rendelkezik. Az Alkotmánybíróság hatáskörének hiányában, figyelemmel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontjára, a Cstv. módosításának és kiegészítésének kezdeményezésére irányuló kérelmeket is visszautasította.
Budapest, 2002. július 2.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András és dr. Kiss László alkotmánybírók párhuzamos indokolása
A határozat rendelkező része 2. és 3. pontjában foglaltakkal egyetértünk.
Egyetértünk a rendelkező rész 1. pontjában foglalt, a Cstv. 27/A. § (1) bekezdés első mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításával is. A határozat e részének egyik indokaként meghivatkozott Büsz. 145. § (4) bekezdését azonban – összhangban az 54/2001. (XI. 29.) AB határozatban írt különvéleményünkkel – továbbra is mind jogforrástani okból, mind pedig a bírói függetlenség szempontjából megsemmisítendőnek tartjuk. Ezirányú álláspontunkat változatlanul az Alkotmány 37. § (3) és 50. § (3) bekezdéseire, a Jat. 8. § (1) bekezdésére, a Pp. 395. § (3) bekezdésére, illetőleg a 257/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése a) pontjára alapozzuk.
Budapest, 2002. július 2.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
A párhuzamos indokoláshoz csatlakozom:
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás