• Tartalom

1998. évi XIX. törvény

1998. évi XIX. törvény

a büntetőeljárásról1

2010.07.01.
ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Az eljárási feladatok megoszlása

1. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül.

A bíróság eljárásának alapja

2. §2 (1) A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el.

(2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

(3) A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz.

(4) A bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet, de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához.

Jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog3

3. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön.

(2)4 Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult.

(3)5 Ha e törvény kivételt nem tesz, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedései ellen, illetőleg, ha e törvény azt lehetővé teszi, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt jogorvoslatnak van helye.

(4)6 A Legfelsőbb Bíróság határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A bizonyítási teher

4. §7 (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.

(2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

A védelem joga

5. § (1) A terheltet megilleti a védelem joga.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet.

(3)8 A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.

(4) A védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező.

A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása
és a büntetőeljárás akadályai9

6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.

(2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.

(3)10 Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha

a) a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy) követte el,

b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el,

c) – az e törvényben meghatározott kivételekkel – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn,

d)11 a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét.

(4)12 A Negyedik Részben meghatározott eljárásokat (rendkívüli jogorvoslat), kivéve a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek megfelelően – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.

(5)13 Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem indítható.

Az ártatlanság vélelme

7. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg.

Az önvádra kötelezés tilalma

8. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

Az anyanyelv használata

9. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány.

(2)14 A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.

(3)15 Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta.

(4)16 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kézbesítendő iratot nem kell lefordítani, ha erről az érintett kifejezetten lemond.

A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása

10. § Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás.

A törvény hatálya

11. § (1) A büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni.

(2) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. és 4. §] az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

II. Fejezet

A BÍRÓSÁG

A bíróság feladata

12. § (1) A bíróság feladata az igazságszolgáltatás.

(2) Bíróság dönt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a szabadságelvonással, illetve szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedésekről.

(3) A bíróság az e törvényben meghatározott más feladatokat is ellát.

(4) A vádirat benyújtása előtt a bíróság feladatait – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a nyomozási bíró látja el.

Az eljáró bíróságok

13. § (1) Első fokon a helyi bíróság és a megyei bíróság jár el.

(2) Másodfokon jár el

a) a megyei bíróság a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) az ítélőtábla a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,

c)17 ha e törvény az ítélőtábla határozata elleni fellebbezést lehetővé teszi, a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben.

(3)18 Harmadfokon jár el

a) az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon a megyei bíróság járt el,

b) a Legfelsőbb Bíróság azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon az ítélőtábla járt el.

(4)19 Az e törvényben meghatározott esetekben az első fokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.

(5)20 Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül – a bíró irányítása és felügyelete mellett – bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

A bíróság összetétele

14. § (1) A helyi bíróság

a)21 egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,

b) ülnökök közreműködése nélkül (egyesbíróként) jár el az a) pont alá nem tartozó esetben.

(2) A megyei bíróság mint első fokú bíróság – ha e törvény másképp nem rendelkezik – egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el.

(3)22 A helyi bíróság az (1) bekezdés b) pontja esetében egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban is eljárhat, ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől eltérően hogyan minősülhet, vagy ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta.

(4) A megyei bíróság mint első fokú bíróság – az e törvényben meghatározott esetekben – két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban járhat el.

(5)23 A másodfokú és a harmadfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A Legfelsőbb Bíróság három, illetőleg ha e törvény így rendelkezik, öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(6) Az egyesbíró és a tanács elnöke hivatásos bíró; az ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnökök jogai, kötelességei azonosak.

(7)24 A 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és – a Legfelsőbb Bíróság kivételével – harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által kijelölt bíró.

Az első fokú bíróság hatásköre

15. § Első fokon a helyi bíróság hatáskörébe tartozik azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a megyei bíróság hatáskörébe.

16. § (1)25 A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak

a) azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi; valamint

b) az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. Fejezet);

c) az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. Fejezet);

d)26 az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 166. § (3) és (4) bek.], az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [Btk. 170. § (6) bek. és (7) bek. harmadik fordulata], az emberrablás (Btk. 175/A. §), az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények (Btk. XII. Fejezet II. Cím);

e)27 a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 211. §), visszaélés minősített adattal (Btk. XV. Fejezet III. Cím), a hivatali bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet IV. Cím), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 232. §), a fogolyzendülés (Btk. 246. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 249/B. §), a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet VII. és VIII. Cím);

f)28 a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §);

g)29 visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [Btk. 263/B. §], a bennfentes kereskedelem (Btk. 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B. §), a piramisjáték szervezése (Btk. 299/C. §), a pénzmosás (Btk. 303. §);

h)30 a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [Btk. 259. § (2) bek. b) pont], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 260. § (3) és (4) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [Btk. 300/C. § (4) bek. b) és c) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310. § (4) bek.], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. § (4) bek.], és visszaélés jövedékkel [Btk. 311. § (4) bek. a) pont és 311. § (5) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság [Btk. 311/A. § (3) bek. a) pont és 311/A. § (4) bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. § (4) bek. a) pont], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (5) bek. a) pont és 313/C. § (6) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 316. § (6) bek. a) pont és 316. § (7) bek.] és sikkasztás [Btk. 317. § (6) bek. a) pont és Btk. 317. § (7) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 318. § (6) bek. a) pont és 318. § (7) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 319. § (3) bek. c) és d) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 320. § (2) bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [Btk. 321. § (4) bek. b) pont] és kifosztás [Btk. 322. § (3) bek. a) pont], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 324. § (5) bek. és 324. § (6) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 326. § (5) bek. a) pont és 326. § (6) bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (3) bek.] és iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3) bek.];

i)31 a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények.

(2) Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett el, a megyei bíróság jár el.

Az első fokú bíróság illetékessége

17. § (1)32 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény33 határozza meg.

(2) Ha a bűncselekményt több bíróság területén követték el, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben – a nyomozási bíró eljárását ide nem értve – korábban intézkedett (megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az eljárást az ügyész, a terhelt, a védő, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára az a bíróság folytatja, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(3)34 Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pótmagánvádló ott emel vádat.

(4)35 Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a megelőzés az irányadó.

(5)36 A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet) – kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk. 188. § (1) bek.] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 189. § (1) bek.] –, a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, a kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §) esetén a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére terjed ki.

(6)37 Visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet) miatt – kivéve a számvitel rendjének megsértését (Btk. 289. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (Btk. XVII. Fejezet III. Cím) – a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére terjed ki.

(7) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (5)–(6) bekezdés szerint illetékes.

(8)38 Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.

18. § (1) A Magyar Köztársaság határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a bíróság illetékes, amelynek a területén a terhelt lakik, vagy tartózkodik, ennek hiányában az a bíróság, amelynek a területén fogva tartják.

(2) Ha a terhelt a bűncselekményt a Magyar Köztársaság határain kívül követte el, és az eljárást a távollétében folytatják, az a bíróság illetékes, amelynek a területén a terhelt utoljára lakott, vagy tartózkodott.

(3)39 Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság, megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Bíróság jár el.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

19. § A bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.

Az eljáró bíróság kijelölése

20. § (1) A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróságot az ügyész indítványának beszerzése után ki kell jelölni.

(2) A kijelölésről

a) a megyei bíróság másodfokú tanácsa határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között,

b)40 az ítélőtábla határoz, ha a hatásköri összeütközés a területén lévő megyei bíróság és helyi bíróság között, avagy az illetékességi összeütközés a területén lévő megyei bíróságok vagy a területén lévő különböző megyei bíróságokhoz tartozó helyi bíróságok között,

c)41 a Legfelsőbb Bíróság határoz, ha a hatásköri összeütközés a különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróságok és helyi bíróságok, a megyei bíróság katonai tanácsa és a megyei bíróság más tanácsa, illetőleg más megyei bíróság, a megyei bíróság és az ítélőtábla, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa és a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa, illetőleg más ítélőtábla, a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla, avagy az illetékességi összeütközés az ítélőtáblák vagy különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróságok, illetőleg helyi bíróságok között

merült fel.

(3) Az eljáró bíróságot a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki akkor is, ha az illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg.

A bíró kizárása

21. § (1) Bíróként nem járhat el,

a) aki az ügyben mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,

b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,

c) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,

d) aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül

a) a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el,

b)42 a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy első fokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy első fokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,

c)43 a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett,

d)44 a perújítás elrendelése folytán megismételt első fokú vagy másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett,

e)45 a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.

(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.

(5)46 A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett.

(6)47 A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.

22. §48 Nem járhat el az ügyben – a Legfelsőbb Bíróság kivételével – az a bíróság, amelynek elnökével, illetőleg elnökhelyettesével szemben a 21. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel.

23. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni.

(2) A kizárási okot az ügyész, a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, valamint ezek képviselője is bejelentheti.

(3)49 A (2) bekezdésben megjelölt személy a 21. § (1) bekezdésének e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti.

(4)50 A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a bíró kizárását hivatalból kezdeményezi.

(5)51 A 21. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kizárási ok fennállása esetén a külön törvény szerinti titoktartási kötelezettség a bírót az ügyelosztást végző vezetőjével szemben nem köti.

24. §52 (1) A bíró az ügyben a kizárási ok bejelentésétől kezdve nem járhat el, ha a kizárási okot maga vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelenti be.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kivéve a bíró a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de az ügydöntő határozat meghozatalában nem vehet részt.

(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a kizárási okot a 21. § (1) bekezdés e) pontjára alapították.

(4) A bíró a (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nélkül járhat el, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után, a 21. § (1) és (3) bekezdésének ugyanazon pontjára alapított, újabb bejelentést tesz a bíró kizárása iránt.

(5) Ugyanazon bíró ellen, a 21. § (1) és (3) bekezdésének ugyanazon pontjára alapított, ismételten bejelentett, alaptalan kizárás iránti bejelentést indokolás nélkül el lehet utasítani.

(6) A bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelölése iránt, ha a bíró a kizárási okot maga vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelentette be, vagy a bíró a kizárásához hozzájárult. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni.

(7) Ha a kizárás iránti bejelentés a (6) bekezdésben szabályozott módon nem intézhető el, és

a) a bíróság egyesbírája ellen jelentették be, azt a bíróság másik bíróból és két ülnökből álló tanácsa,

b) a bíróság tanácsa ellen irányul, azt a bíróság másik tanácsa

bírálja el.

24/A. §53 (1) A 22. §-ban szabályozott esetben, vagy ha a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróságra vagy arra is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a kizárási ok az ítélőtáblára mint harmadfokú bíróságra vagy arra is vonatkozik, a kizárásról a Legfelsőbb Bíróság határoz. Ha a kizárás iránti bejelentésnek helyt adnak, az eljáró bíróság kijelölésére a 20. § irányadó.

(2) A kizárásról a bíróság tanácsülésen határoz. Ha a kizárás iránti bejelentést nem a bíró tette, vagy a kizárásához nem járult hozzá, be kell szerezni a bíró nyilatkozatát.

(3) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni.

(4) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárását megtagadó határozat elleni fellebbezésről a bíróság a 24. § és a 24/A. § értelemszerű alkalmazásával határoz.

25. § Ha a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható.

26. § (1) A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók.

(2) A nyomozási bíró kizárására a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni; a nyomozási bíró azonban, ha a vele szemben bejelentett ok alapján a kizárásához nem járult hozzá, az ügyben a bejelentés elintézéséig eljárhat.

27. §54 A bíró kizárására vonatkozó szabályok irányadók a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető és a bírósági ügyintéző kizárására is.

III. Fejezet

AZ ÜGYÉSZ

Az ügyész feladata

28. §55 (1) Az ügyész a közvádló. Az ügyész kötelessége, hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás minden szakaszában figyelembe vegye.

(2) Az ügyész azokat a jogokat gyakorolja, amelyek azt az ügyészséget illetik, ahol az ügyész működik.

(3) Az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy nyomoz.

(4)56 Ha a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket [35. § (2) bek.], az ügyész felügyel arra, hogy azt e törvény rendelkezéseit megtartva végezzék (nyomozás feletti felügyelet), az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat érvényesíthessék. Ennek érdekében az ügyész

a) nyomozást vagy feljelentéskiegészítést rendelhet el, annak lefolytatásával a nyomozó hatóságot bízhatja meg, a nyomozó hatóságot – annak illetékességi területén – nyomozási cselekmények végzésére vagy további nyomozásra, a nyomozásnak az általa megjelölt határidőn belüli befejezésére utasíthatja,

b) a nyomozási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás irataiba betekinthet, azokat magához kérheti,

c) a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti, a nyomozó hatóság határozata, intézkedése ellen, illetve intézkedésének elmulasztása miatt a hozzá megküldött panaszokat elbírálja,

d) a feljelentést elutasíthatja, a nyomozást megszüntetheti, a nyomozó hatóságot a nyomozás megszüntetésére utasíthatja,

e) az eljárást magához vonhatja.

(5) Ha az ügyész nyomoz, bármely nyomozó hatóságot – annak illetékességi területén – nyomozási cselekmény elvégzésére utasíthatja, a legfőbb ügyész az ügy ügyészségi nyomozása során más nyomozó hatóságok tagjait az országos vezető egyetértésével igénybe veheti.

(6) Az ügyész ellenőrzi a büntetőeljárás során elrendelt, a személyes szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását.

(7)57 Az ügyész az e törvényben meghatározott feltételek esetén vádat emel, és a bíróság előtt – a magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve – a vádat képviseli, vagy dönt a közvetítői eljárásra utalásról, a vádemelés elhalasztásáról, illetőleg részbeni mellőzéséről. Az ügyész a vádat elejtheti vagy módosíthatja. Az ügyész az ügy iratait a bírósági eljárásban megtekintheti, és indítványtételi jog illeti meg az ügyben felmerült minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt.

29. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a)58 a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [551. § (1) bek.], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [553. § (1) bek.] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 232. §),

b)59 a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. c)–d) pont, Btk. 321. § (5) bek. b) pont,],

c)60 a rendőrség hivatásos állományú tagjának kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,

d)61 a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés [Btk. 253. § (1)–(2) bek.], a vezető beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés [Btk. 250. § (2) bek. a) pont és (3) bek. második tétele], a vesztegetésnek a Btk. 255. §-a szerinti alakzata, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 255/B. §) és a befolyással üzérkedés [Btk. 256. § (1) és (2) bek.],

e)62 a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,

f)63 az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet V. Cím) közül a hamis vád (Btk. 233–236. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238–241. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a hatósági eljárás akadályozása (Btk. 242/A. §), a hatóság eljárásának megzavarása (Btk. 242/B. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk. 244. § (3) bek. b) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk. 247. §), a zugírászat (Btk. 248. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 249/B. §),

g)64 a külföldi hivatalos személy (Btk. 137. § 3. pontja) ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet VIII. Cím).

Az ügyészség hatásköre és illetékessége

30. § (1)65 Az ügyészség hatáskörét és illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik. Az ügyészség szervezetét külön törvény alapján a legfőbb ügyész határozza meg.

(2) A különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bűncselekmények esetében az az ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(3)66 A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy az illetékessége egyébként nem terjed ki.

(4) Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyész jelöli ki.

Az ügyész kizárása

31. § (1) A büntető ügyben ügyészként nem járhat el,

a) aki az ügyben mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,

b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint képviselőjük vesz, vagy vett részt, illetőleg ezek hozzátartozója,

c) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, valamint szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,

d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes nyomozási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetőleg a vádat képviselte.

(3) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.

(4)67 Nem járhat el az ügyben – a Legfőbb Ügyészség kivételével – az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezető helyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.

(5)68 Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott kizárási ok a megyei főügyésszel vagy főügyész-helyettessel szemben merült fel, a megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség az ügyben nem járhat el.

32. § (1)69 Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben nem járhat el.

(2)70 A kizárási okot a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a magánfél, valamint a sértett, a magánvádló és a magánfél képviselője is bejelentheti.

(3)71 Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását hivatalból kezdeményezi.

(4)72 Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de – a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában szabályozott kizárási ok kivételével – a feljelentést nem utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem alkalmazhat, vádat nem emelhet, és a vádat nem képviselheti.

(5)73 Az ügyész kizárásáról az ügyészség vezetője, az ügyészség vezetőjének kizárásáról a felettes ügyészség vezetője határoz.

(6)74 A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárását megtagadó határozat elleni panaszról az ügyész az (1)–(5) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határoz.

33. §75 (1) Az ügyész a 32. § (4) bekezdésében szabályozott korlátozás nélkül járhat el, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után az ügyész kizárása iránt a 31. § (1) bekezdésének ugyanazon pontjára, illetve (2) bekezdésére alapított újabb bejelentést tesz.

(2) Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, vagy a sértett, a magánvádló, illetőleg a magánfél képviselője az ügyben ugyanazon ügyész ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható.

34. §76 Az ügyész kizárására vonatkozó szabályok irányadók az ügyészségi nyomozó, az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

IV. Fejezet

A NYOMOZÓ HATÓSÁG

A nyomozó hatóság feladata

35. § (1) A nyomozó hatóság a nyomozást az ügyész rendelkezése alapján vagy önállóan végzi.

(2)77 A nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, ha a bűncselekményt maga észlelte, a feljelentést nála tették, vagy arról más módon maga szerzett tudomást, továbbá ha az ügyész a feljelentés kiegészítését, illetve a nyomozás lefolytatását a hatáskörébe utalta.

A nyomozó hatóságok

36. § (1) Az általános nyomozó hatóság a rendőrség.

(2)78 A Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a)79 nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [Btk. 263/B. § (1) bekezdés c) pont], engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (Btk. 298. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), csempészet (Btk. 312. §),

b)80 áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett lopás (Btk. 316. §), fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett orgazdaság (Btk. 326. §), bitorlás (Btk. 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §), ha azt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg,

c)81 jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), csődbűncselekmény (Btk. 290. §), adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §), a csalás, ha adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), az orgazdaság, ha csempészett nem közösségi árura követik el (Btk. 326. §), pénzmosás (Btk. 303. §, Btk. 303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §),

d) az a)–c) pontokban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (Btk. 277/A. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §),

e) az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, valamint az ország területén átvitellel elkövetett visszaélés kábítószerrel (Btk. 282–282/C. §) és a visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (Btk. 283/A. §), ha a bűncselekményt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg.

(3)82

(4)83 Külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón, illetőleg polgári légi járművön magyar állampolgár vagy – a Btk. 3. §-ának (2) bekezdésében, illetve 4. §-ában meghatározott esetben – bárki által elkövetett bűncselekmény miatt a hajó, illetőleg a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.

(5)84 A nyomozó hatóságok a legfőbb ügyész engedélyével a külön törvényben meghatározott feltételek esetén az Európai Unió tagállamainak nyomozó hatóságai, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) részvételével egy ügyre vagy ügyek meghatározott csoportjaira közös nyomozó csoportot alakíthatnak, illetőleg abban részt vehetnek.

A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége

37. § (1) A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét külön jogszabály határozza meg.

(2)85 A 36. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyomozó hatóságok között felmerült hatásköri összeütközés esetén, valamint, ha a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel halmazatban olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek nyomozására e nyomozó hatóság hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó hatóságot az illetékes ügyész jelöli ki. Eljáró nyomozó hatóságként az ügyész olyan nyomozó hatóságot is kijelölhet, amelynek hatásköre a 36. § (2)–(3) bekezdése alapján a bűncselekmény nyomozására egyébként nem terjed ki.

(3)86 A nyomozó hatóságok a vezetőik megállapodása alapján az ügyész jóváhagyásával egy ügyre vagy ügyek meghatározott csoportjaira közös nyomozó csoportot hozhatnak létre.

A nyomozó hatóság tagjának kizárása

38. § (1) A büntető ügyben a nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el,

a) aki az ügyben mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,

b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy azok képviselőjeként vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,

c) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz, vagy vett részt,

d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A perújítás során elrendelt nyomozásból a nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva.

(3) Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.

(4) Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben a 38. § (1) bekezdésében szabályozott kizárási ok merül fel. Ha a kizárási ok az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjével szemben merül fel, a nyomozást az ügyészség végzi.

39. § (1) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de kényszerintézkedést nem alkalmazhat.

(2) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az illetékes ügyész határoz.

40. §87 A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben a 32. § (1)–(4) bekezdését és 33. §-át kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy rendbírság kiszabására az ügyész jogosult.

41. § A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályok irányadók a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

V. Fejezet

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

42. §88 A büntetőeljárásban – a II–IV. Fejezetben felsoroltakon kívül – a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek, és ezek képviselői, valamint a segítők vesznek részt.

A terhelt

43. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.

(2) A terhelt jogosult arra, hogy

a) a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele,

b) – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen,

c) megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre,

d) a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat és észrevételeket tegyen,

e) jogorvoslattal éljen,

f) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon.

(3)89 A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

a) a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék,

b)90 a hozzátartozójával vagy – az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyész, azt követően a bíróság rendelkezése alapján – más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett érintkezzék. A hozzátartozóval való érintkezés kizárólag a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható vagy tiltható meg.

(4) A (2) bekezdés c) pont szerinti jogosultság szem előtt tartása mellett a terhelt számára úgy kell biztosítani a felkészülés lehetőségét, hogy az ne járjon az eljárás folytatására nézve aránytalan nehézséggel.

(5)91 A Magyar Köztársaság területén élő terhelt köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, és annak megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. Ennek elmulasztása esetén – ha ehhez e törvény más jogkövetkezményt nem fűz – a terhelt rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Erre a terheltet a nyomozás során az első kihallgatásakor, a bírósági eljárásban a vádirat kézbesítésekor figyelmeztetni kell.

(6)92 Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának (örökösének) indítványtételi jogot biztosít, a hozzátartozó (örökös) jogaira a terhelt jogai megfelelően irányadóak. Ha a terhelt olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után – hozzátartozó (örökös) hiányában – az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját.

A védő

44. §93 (1)94 Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd, illetőleg külön törvényben foglalt feltételek esetén európai közösségi jogász járhat el.

(2) A terhelt érdekében több védő is eljárhat. Több védő részére adott meghatalmazás esetén egy eljárási cselekményen vagy jognyilatkozat megtételekor a terhelt érdekében – ha a meghatalmazásból más nem következik – az eljáró meghatalmazott védők bármelyike eljárhat.

(3) Ha a terhelt érdekében több védő jár el, közülük a hivatalos iratokat – ideértve az idézést és az értesítést is – a vezető védőnek kell kézbesíteni, jogorvoslati nyilatkozatra és perbeszéd tartására a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult. Vezető védőnek mindaddig, amíg a védők egybehangzóan mást nem jelölnek meg, az ügyben meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni.

(4) Több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek.

(5)95 Ügyvédjelölt védőként, ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként a megyei bíróság, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén, illetőleg tárgyalásán nem járhat el.

45. § (1) Nem lehet védő

a) a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és képviselőjük, valamint ezek hozzátartozója,

b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírónak, ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,

c) aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes,

d) aki az ügyben szakértőként, illetőleg szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

e)96 aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 81. § (1) bekezdésének b) pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 82. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadta,

f)97 aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,

g)98 aki az ügyben terheltként vesz részt.

(2) A tanú érdekében eljáró ügyvéd ezzel egyidejűleg nem lehet védő.

(3) A védő kizárásáról a bíróság határoz.

46. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

a)99 a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,

b)100 a terheltet fogva tartják,

c)101 a terhelt süket, néma, vak vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,

d)102 a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri,

e)103 a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,

f)104 e törvény erről külön rendelkezik.

47. § (1)105 Védőt elsősorban a terhelt hatalmazhat meg. Meghatalmazást a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat. A meghatalmazásról a terheltet értesíteni kell.

(2)106 A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz, ügyészhez, illetőleg nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van. A meghatalmazott védő a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait.

(3)107 Ha a terhelt fogva van, a meghatalmazott védő személyéről és elérhetőségéről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, haladéktalanul értesíti a fogvatartást végrehajtó intézetet.

(4)108 A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja.

48. § (1)109 A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. A terheltet a kirendelést követően tájékoztatni kell a védő személyéről és elérhetőségéről. A 46. § b) pontja esetén a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig ki kell rendelni. A kirendelő határozatban a védőt tájékoztatni kell a terhelt fogva tartásának helyéről, valamint kihallgatásának tervezett helyéről és idejéről.

(2) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság akkor is védőt rendel ki, ha a védelem nem kötelező, de a terhelt védő kirendelését azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni.

(3)110 A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a 47. § (1) bekezdésében felsoroltak kérelmére vagy hivatalból védőt rendel ki, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja.

(4)111 Ha a terhelt, vagy más erre jogosult a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodik, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a védő kirendelését visszavonja. A kirendelés a visszavonással hatályát veszti.

(5)112 A védő kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a terhelt – indokoltan – más védő kirendelését kérheti. A kérelemről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyik.

(6)113 A kirendelt védő indokolt esetben kérheti a felmentését a kirendelés alól. A kérelem elfogadásáról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyik.

(7)114 Ha a védő a kirendelését követően helyettest vesz igénybe, a helyetteseként eljáró személyéről haladéktalanul tájékoztatja a terheltet, illetőleg azt a bíróságot, ügyészt vagy nyomozó hatóságot, amely előtt az eljárás folyik.

(8)115 Ha a terhelt fogva van, a kirendelt védő személyéről és elérhetőségéről a kirendelő haladéktalanul értesíti a fogvatartást végrehajtó intézetet.

(9)116 A kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt az idézésre, illetőleg az értesítésre történt megjelenéséért, az iratok tanulmányozásáért, valamint a fogva tartott terhelttel a fogva tartás helyén történő megbeszélésért díjazásra, továbbá költségtérítésre jogosult.

49. § (1)117 A kirendelés, illetőleg a meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

(2)118 A védő kirendelése – az (1) bekezdésben szabályozott eseten kívül – akkor is az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határozata folytán veszti hatályát, ha a kirendelés törvényi oka megszűnt.

50. § (1) A védő köteles

a) a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,

b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni,

c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni,

d) a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.

(2)119 A védő a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezhet be és gyűjthet.

(3) A terhelt jogait a védője külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.

A sértett

51. § (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

(2) A sértett jogosult arra, hogy

a) – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,

b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,

c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

d) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

(3)120 Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a (2) bekezdésben meghatározott jogokat. Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után – hozzátartozó (örökös) hiányában – az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját.

A magánvádló

52. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.

(2) A magánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül a hozzátartozója léphet.

(3)121 Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik fél feljelentésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén – e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik fél viszonvádlóként jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.

(4)122 A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el.

A pótmagánvádló

53. § (1)123 A sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha

a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette,

b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte,

c) az ügyész a vádat elejtette

d)124 az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét – magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként – nem vette át,

e)125 az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.

(2) A pótmagánvádló halála esetén helyébe – harminc napon belül – egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet.

(3)126 Nem természetes személy pótmagánvádló megszűnése esetén helyébe – a jogutódlás bekövetkeztétől számított harminc napon belül – a jogutódja léphet.

A magánfél

54. § (1) Magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít.

(2) A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett.

(3) A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel.

(4)127 A polgári jogi igényt – a Polgári perrendtartásban meghatározott feltételek esetén – az ügyész is érvényesítheti.

(5)128

(6)129 Ha a sértett meghalt, az örököse léphet fel magánfélként, az 51. §-ban szabályozott jogok azonban csak a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban illetik meg.

(7)130 Ha a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdésről e törvény nem rendelkezik, a polgári eljárás szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy azok e törvénnyel, illetőleg a büntetőeljárás jellegével nem ellentétesek. A terhelt a magánféllel szemben követelést nem érvényesíthet, beszámítási kifogással nem élhet. A terhelt és a magánfél között létrejött egyezséget a bíróság nem hagyhatja jóvá.

(8)131 A polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó részét nem nyilváníthatja előzetesen végrehajthatónak. Az első fokú eljárásban bejelentett polgári jogi igényt a másodfokú eljárásban kiterjeszteni, illetve összegét felemelni nem lehet.

Az egyéb érdekeltek

55. § (1)132 Az, akinek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen hatással lehet, az őt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, és a tárgyaláson megjelenhet.

(2)133 Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható, illetőleg az olyan dolog tulajdonosa, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a sértett jogai [51. § (2) bek.] az irányadók.

(3)134 A (2) bekezdés esetében, ha a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

A képviselők

56. §135 (1)136 A sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt – ha e törvény nem ír elő személyes közreműködési kötelezettséget – a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja. Képviselőként meghatalmazás alapján ügyvéd, nagykorú hozzátartozó, vagy külön törvényben erre feljogosított személy járhat el.

(2) Ha a sértett, a magánvádló vagy az egyéb érdekelt cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a képviseletét a törvényes képviselője látja el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Az e törvényben meghatározott esetben a képviseletre eseti gondnok is jogosult.

(3) Állami szervet és gazdálkodó szervezetet a képviseletre feljogosított dolgozója, illetőleg az ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is képviselhet.

(4)137 A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. Nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetőleg a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy is jogosult, feltéve, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik.

(5)138 A magánfél képviseletére – ha e törvény másként nem rendelkezik – a polgári eljárásjog szabályai az irányadók.

(6)139 Nem lehet képviselő az, aki az ügyben közvetítőként járt vagy jár el, illetve aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll. A nem ügyvéd nagykorú hozzátartozónak a meghatalmazásához hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolnia.

57. §140 (1)141 Ügyvédnek meghatalmazást a sértett – halála esetén az 51. § (3) bekezdésében meghatározottak –, a magánvádló, a pótmagánvádló, az egyéb érdekelt, illetőleg a felsoroltak nagykorú hozzátartozója, az 56. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a törvényes képviselő, illetőleg a gyámhatóság, az 56. § (3) bekezdése esetében az állami szerv vagy gazdálkodó szervezet képviseletre feljogosított tagja vagy alkalmazottja adhat. A külön törvény alapján képviselet ellátására feljogosított személynek és a nagykorú hozzátartozónak meghatalmazást a sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt személyesen adhat.

(2) A meghatalmazást írásba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekménye előtt kell benyújtani. Ha a képviselő a meghatalmazás benyújtását elmulasztja, ennek pótlására egy alkalommal, legfeljebb nyolc napos határidő kitűzésével fel lehet hívni. Ez a határidő a magánindítvány határidejének lejártát követő időre is átnyúlhat.

(3)142 A sértett, magánvádló, magánfél vagy egyéb érdekelt kérelmére – ha annak a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak – a törvényben meghatározott szervezet engedélyezi a pártfogó ügyvédi képviseletet. Ha a bíróság észleli, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének feltételei a felsoroltak valamelyikénél fennállnak, e személyt tájékoztatja arról, hogy pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti, ha pedig az ügyész a Polgári perrendtartásban meghatározottak szerint perindításra jogosult, erre az ügyész figyelmét felhívhatja.

58. § (1) Ha a bűncselekménynek több sértettje van, maguk közül kijelölhetik a sértetti jogokat gyakorló természetes, illetőleg jogi személyt.

(2) Ha a pótmagánvád vagy a magánvád emelésére, illetőleg képviseletére többen jogosultak, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el. Ha erről megállapodás nem jött létre, a bíróság jelöli ki közülük a képviselőt.

(3)143 Az eljárásban a sértett képviselőjeként, ha pedig a bűncselekménynek több sértettje van, vagy egyének pontosan meg nem határozható, nagyobb létszámú csoportja tekintendő sértettnek, a sértettek képviselőjeként a közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó olyan közhasznú szervezet is eljárhat, amelyet sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére hoztak létre.

A segítők

59. §144 A segítők az e törvényben meghatározott tevékenységet fejthetnek ki a terhelt, a tanú és az e törvényben meghatározott más személyek érdekében.

VI. Fejezet

AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

A BÍRÓSÁG, AZ ÜGYÉSZ ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEINEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

60. § (1)145 Az eljárási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.

(2)146 Ha e törvény a kényszerintézkedések alkalmazása esetén az érintett személy alkotmányos jogainak korlátozását megengedi, az ilyen cselekmény elrendelésének az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor van helye, ha az eljárás célja kisebb korlátozással járó más cselekménnyel nem biztosítható.

61. §147 A közigazgatási hatóságok a hatáskörükbe tartozó módon kötelesek a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által foganatosított eljárási cselekményeknél közreműködni.

62. § A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzése előtt a cselekménnyel érintett személyt a jogairól tájékoztatja, és a kötelezettségeire figyelmezteti.

63. § (1) Az eljárásban részt vevő személyek személyes adatainak megismerésére és kezelésére a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság, a szakértő, valamint a bíróság vagy az ügyész által megkeresett hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult. A terhelt bűnügyi nyilvántartás céljára szolgáló személyes adatainak körét és a személyes adatok kezelésének szabályait külön törvény állapítja meg.

(2) A büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatait a szükséges mértékig kell jegyzőkönyvben rögzíteni.

(3) A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok – ha e törvény kivételt nem tesz – nem törölhetők.

(4)148 A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók.

Intézkedés a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére

63/A. §149 (1)150 A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tevő, a büntetőeljárás során megállapított okokról és körülményekről a további bűncselekmények megelőzése végett, ha ez szükséges, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárása befejezésekor tájékoztatja a bűnözés megelőzésére illetékes állami vagy önkormányzati szervet.

(2)151 Ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az eljárása során olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt hivatalból további bírósági, adóigazgatási vagy más közigazgatási eljárás, illetőleg más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e célból az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja.

(3) A tájékoztatás tartalmazza az eljárás kezdeményezéséhez, illetve lefolytatásához szükséges történeti tényállást, valamint a terheltnek és a tanúnak a büntetőeljárás során kezelt személyes adatait, feltéve, hogy azok az adattovábbítás címzettje által is kezelhetők.

(4) A (3) bekezdés alapján a sértett személyes adatai akkor továbbíthatók, ha az eljárás során őt tanúként kihallgatták, vagy a tanúvallomás megtételének elmaradására nem a 81. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában, illetve (2) bekezdésében meghatározott akadály miatt került sor.

(5) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti intézkedés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

II. CÍM

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

A határidők

64. § (1) Az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló időtartamot (határidő), illetve azt az időtartamot, amelynek két eljárási cselekmény között el kell telnie (időköz), a törvény határozza meg, és a határidőt a törvény alapján a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság állapítja meg. A határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.

(2) Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(4) A bírósághoz, az ügyészhez, illetőleg a nyomozó hatósághoz intézett beadványnak és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

(5) Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont a határnap. A határnapot a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság állapítja meg.

Soron kívüli eljárás

64/A. §152 A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni

a) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él.

Az igazolás

65. § (1) Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló, a tanú vagy a szakértő, továbbá a bírósági eljárásban az ügyész határidőt vagy határnapot, illetőleg a jogorvoslatra jogosult határidőt önhibáján kívül mulasztott – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – igazolásnak van helye.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetőleg a határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.

(4) Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.

(5) Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, illetőleg a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a mulasztó vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént vagy megtörténik, az eljárási cselekmény vagy a határozat végrehajtása felfüggeszthető.

66. § (1) Az igazolási kérelemről a határidőt, illetve a határnapot megállapító bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén a jogorvoslat elbírálására jogosult határoz az igazolási kérelemről.

(2) Az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) az igazolást e törvény kizárja,

b) a kérelem elkésett,

c) határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt – a kérelem előterjesztésével együtt – nem pótolta, holott az lehetséges volt.

(3)153 Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A megismétlés eredményéhez képest a korábbi eljárási cselekmény, illetőleg határozat hatályában tartásáról vagy teljes, illetőleg részleges hatályon kívül helyezéséről is határozni kell.

(4) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(5)154 A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett és elutasított igazolási kérelemről a vádemelést megelőzően az ügyész, azt követően a bíróság az (1)–(4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határoz.

Az idézés és az értesítés

67. § (1)155 Ha e törvény kivételt nem tesz, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, illetőleg azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni.

(2)156 Az idézés és az értesítés írásban, illetőleg más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján – vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. Az idézésnek, illetőleg értesítésnek tartalmaznia kell

a) a megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,

b) az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,

c) az idézés, illetőleg az értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény várható időtartamát (órákban),

d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést,

e) a vádirat benyújtása után a vádlott nevét és az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölését.

(3)157 Sajtóhirdetményben tehető közzé az értesítés, ha ezt az érdekeltek rendkívül nagy száma indokolttá teszi.

(4) Minden esetben közölni kell, hogy az érintettet melyik bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság idézi, illetőleg értesíti; az idézés, illetve az értesítés tényét az ügy irataiban rögzíteni kell.

(5)158 A megidézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.

(6) Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni. Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető.

68. § (1) Katonát [Btk. 122. § (1) bek.] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetőleg értesíteni. Az idézés, illetőleg az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetőleg az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné.

(2) A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni. A kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell.

Az idézéssel szembeni mulasztás következményei

69. § (1)159 Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

a) a terhelt elővezetése rendelhető el,

b) a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,

c) a védő és a szakértő rendbírsággal sújtható.

(2)160 Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, illetőleg az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a következő kihallgatására, illetve eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében a terhelt elővezetése rendelhető el, a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el, a védő és a szakértő rendbírsággal sújtható. Az okozott költség megtérítésére a felsoroltakat kötelezni kell.

(3)161 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a terheltet, a védőt, a tanút és a szakértőt a meg nem jelenésével, illetőleg az eltávozásával okozott költség megtérítésére határozattal kell kötelezni.

(4) A 68. § (1) bekezdése szerint idézett katona mulasztása esetén az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha a 68. § (2) bekezdése szerint idézett kiskorú nem jelenik meg, és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen, a gondozó rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott költség megtérítésére határozattal kötelezhető.

(6) Ha az ügyész a bíróság értesítésében megjelölt időben és helyen olyan eljárási cselekményen nem jelenik meg, amelyen részvétele kötelező, erről a bíróság a felettes ügyészt tájékoztatja.

(7) Az idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók, ha az idézés a 67–68. § rendelkezéseinek, kézbesítése pedig az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak, illetőleg az egyéb előírásoknak megfelel.

(8)162 Ha a tanú, illetve a szakértő idézése külföldről történik, és az idézett nem tesz eleget az idézésnek, vele szemben az (1)–(5) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

A kézbesítés

70. § (1) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet

a) személyesen,

b) posta útján,

c) hirdetményi úton,

d) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság kézbesítője útján,

e) nemzetközi jogsegély keretében,

(2) A címzett az iratot az azt küldőnél is átveheti.

(3)163 Ha a sértettnek vagy az egyéb érdekeltnek kézbesítési megbízottja van, a részükre szóló iratot – az idézés kivételével – a megbízottnak kell kézbesíteni.

(4)164 A kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. A hivatalos iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét, illetőleg a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) aláírását megtagadják.

(5)165 Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetőleg nyomozó hatóságnál veheti át.

(6)166 A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság, valamint – ha ilyen van – a címzett utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. Az iratot a hirdetménynek a bíróságnál, az ügyészségnél, illetőleg a nyomozó hatóságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

(7)167 A kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át.

(8)168 A katonának [Btk. 122. § (1) bek.] kézbesítendő iratot az elöljárója útján kell kézbesíteni. A kézbesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a katonának az iratot küldő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság székhelyén nincs elöljárója, és a késedelmes kézbesítés az eljárás sikerét vagy a katona jogát, illetőleg méltányolható érdekét sértené. Ha a katona szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a kézbesítésre az általános szabályok az irányadók.

(9)169 Ha a címzett fogva van, a neki kézbesítendő iratot – idézés és értesítés esetén az intézetnek szóló, az előállításra vonatkozó megkereséssel egyidejűleg – a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni.

70/A. §170 (1) A 70. § (7) bekezdésében meghatározott kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elő kérelmet, ha

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy

b) a hivatalos iratot nem az a) pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.

(2) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(3) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz, amelynek eljárása során a kézbesítés történt. A kérelem előterjesztésére és elbírálására a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket (65. és 66. §) kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem előterjesztésével együtt nem kell pótolni az elmulasztott cselekményt.

(4) Ha a kézbesítési vélelem megdöntése iránt a terhelt, a védő, a magánvádló vagy a pótmagánvádló terjeszt elő kérelmet, és a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni. A megismétlés eredményéhez képest a korábbi eljárási cselekmények hatályban tartásáról vagy teljes, illetőleg részleges hatályon kívül helyezéséről is határozni kell.

(5) A (4) bekezdésben fel nem sorolt címzett által benyújtott kérelem esetében, ha a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság a kérelemnek helyt ad, a címzett vonatkozásában érvényesülő, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, és a kézbesítést meg kell ismételni.

Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratról

70/B. §171 (1) Az eljárás során keletkezett iratról – ideértve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetőleg a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratot is – az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére a (2)–(7) bekezdés szerint legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül másolatot ad ki.

(2) A nyomozás befejezéséig a gyanúsított, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett és képviselője másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelyeknél jelenlétüket e törvény lehetővé teszi; az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. A sértett a nyomozás során keletkezett más iratokról a tanúkénti kihallgatását követően kaphat másolatot.

(3) A feljelentő részére – ha nem a (2) bekezdésben felsoroltak valamelyike – csak a feljelentésről adható másolat.

(4) Ha a terheltnek a 179. § (1) bekezdése szerinti kihallgatására, a védő kirendelésére, illetőleg meghatalmazására az irat keletkezését követően került sor, a (2) bekezdés szerinti iratról másolat kiadására a terhelt az első kihallgatására történő idézés kézbesítésétől, a védő a kirendelésről szóló határozat kézbesítésétől, illetőleg a meghatalmazás benyújtásától fogva jogosult.

(5) A nyomozás befejezését követően

a) a terhelt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 193. § (1) bekezdése alapján jogosult,

b) a sértett és képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 229. § (2) bekezdése alapján jogosult.

(6)172 A bírósági eljárásban a vádlott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és a felsoroltak képviselője részére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másolat kiadása csak a 60. § (1) bekezdésére figyelemmel korlátozható.

(7)173 Az egyéb érdekelt és képviselője részére az iratokból az őt érintő körben adható másolat. A tanú részére a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvről, illetőleg jegyzőkönyv-részről adható másolat. A terhelt, a tanú és az e törvényben meghatározott más személyek érdekében eljáró segítő másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyekről e törvény szerint másolatot kaphat az, akinek érdekében a segítő eljár.

(8) A másolat kiadása ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kiadás megtagadása miatt külön jogorvoslatnak van helye.

(9) Az ügy irataiban fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek a részére, hány példányban készült másolat.

(10)174 Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére – a (6)–(8) bekezdésben meghatározottak szerint – legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki.

A minősített adat megismerése175

70/C. §176 (1)177 A büntetőeljárás során a terhelt, a védő, a törvényes képviselő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, valamint a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és az egyéb érdekelt képviselője jogosult megismerni azt a minősített adatot, amit olyan irat tartalmaz, amelyet e törvény szerint megtekinthet.

(2)178 A minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő, illetve minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy az (1) bekezdésben felsoroltak a büntetőeljárás során általuk megismerhető minősített adatot akkor is megismerhessék, ha a megismerés külön jogszabályban meghatározott feltételei a felsoroltaknál nem állnak fenn. Ebben az esetben az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság az érintetteket figyelmezteti, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani, a figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3)179 A minősített adatot tartalmazó irat kézbesítésére a 70. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a)180 minősített adatot tartalmazó irat a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglaltak megtartásával, csak a bíróságnál, az ügyészségnél, illetőleg a nyomozó hatóságnál kézbesíthető,

b)181 a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglaltak megtartásának feltételeiről a címzettet nyilatkoztatni kell; ha a címzett kijelenti, hogy e feltételeknek nem felel meg, vagy nem tesz nyilatkozatot, a címzett az ilyen adatot tartalmazó iratot a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság titkos ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki, részére minősített adatot nem tartalmazó kivonatot kell kézbesíteni. Arról, hogy a kivonat nem tartalmaz minősített adatot, a minősítőt nyilatkoztatni kell,

c)182 ha a címzett olyan nyilatkozatot tesz, hogy a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a címzett részére minősített adatot tartalmazó iratot kézbesít,

d)183 az a)–b) pontban írt korlátozás a biztonsági szabályzattal rendelkező szervezetre nem terjed ki.

(4)184 A (3) bekezdés c) pontja esetén a kézbesítés előtt a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság ellenőrzi, hogy a címzett nyilatkozata a valóságnak megfelel-e. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság ennek megállapítására a minősített adat védelméről szóló jogszabályban meghatározott biztonsági vezetőt is megkeresheti.

(5)185 A minősített adatot tartalmazó irat másolására és a másolat kezelésére a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)186 ha az (1) bekezdésben felsoroltaknál a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglaltak megtartása nem biztosított, a jogosult részére a minősített adatot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni, de a másolatot a jogosult a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság titkos ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki,

b) a másolatot az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben korlátozás nélkül tanulmányozhassa, és a bíróság hivatalos helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat a jogosult rendelkezésére álljon.

70/D. §187 (1) Az eljárás jogerős befejezését követően, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését követően az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó irat megismerésére a 70/C. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a 70/C. § (2) bekezdése szerint jár el.

(3) Az eljárás jogerős befejezését, a nyomozás megszüntetését, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó irat másolására és a másolat kezelésére a 70/C. § (5) bekezdés a) pontja az irányadó. A másolatot az eljárás jogerős befejezését követően az elsőfokú bíróság, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben, korlátozás nélkül tanulmányozhassa.

Megkeresések

71. § (1)188 A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adatot a megkeresett köteles az átadás vagy a közlés előtt eredeti állapotába visszaállítani, illetőleg a megkereső számára az adat tartalmát megismerhetővé tenni. Az (1) és a (2) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles az adatszolgáltatást – amely magában foglalja különösen az adat feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való rögzítését és továbbítását is – térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(2) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság helyi önkormányzatot és más hatóságot iratok rendelkezésre bocsátása végett is megkereshet.

(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni.

(6)189 Ha a megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható. A teljesítés jogosulatlan megtagadása esetén – a rendbírság kiszabása mellett, ha a törvényi feltételek fennállnak – az e törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető.

(7)190 Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető.

(8)191 Ha a beutazás és a tartózkodás külön törvény szerinti feltételei egyébként nem állnak fenn, az ügyész és a bíróság indítványozhatja az idegenrendészeti hatóságnál, hogy engedélyezze annak a külföldinek és reá tekintettel hozzátartozójának a beutazását, illetve belföldi tartózkodását, akinek a vallomása olyan bizonyítékot tartalmazhat, amely előreláthatólag másként nem pótolható.

Az iratok kezelése

71/A. §192 (1) Az ügy iratait a keletkezésük, illetőleg a bírósághoz, az ügyészhez, illetve a nyomozó hatósághoz érkezésük sorrendjében számozással kell ellátni. A nyomozás során ettől a rendelkezéstől eltérő iratkezelési szabályok állapíthatók meg.

(2) Az ügy iratait össze kell fűzni, és az összefűzés helyén a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság bélyegzőjével el kell látni. Ha az ügy irataihoz csatolt mellékletet nem lehet az iratokhoz fűzni, annak megőrzéséről és azonosíthatóságáról más módon kell gondoskodni.

(3) Ha az irat elveszett vagy megsemmisült, erről a tudomásszerzést, vagy a megállapítást követő munkanap végéig jelentést kell tenni a bíróság elnökének, az ügyészség vezetőjének, illetőleg a nyomozó hatóság vezetőjének és az illetékes ügyésznek. A bíróság elnöke, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője rendelkezik az elveszett vagy megsemmisült irat felkutatásáról vagy pótlásáról. Ennek keretében az eljárásban részt vett személyek meghallgathatók, és kiadmányok, iratmásolatok szerezhetők be.

(4) Az ügy iratainak pótlása mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott határozat az eljárást befejezte. Ebben az esetben csak a határozat hiteles kiadmányát (másolatát) kell beszerezni.

71/B. §193 (1) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítő, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügy iratait vagy annak hiteles másolatát megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, illetőleg az Európai Közösségek jogi aktusával létrehozott szerv megkeresésére – a szerv nemzetközi szerződésben vagy az Európai Közösségek kötelező jogi aktusában meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügyről – indokolt esetben az érintettek személyes adatainak közlésével – felvilágosítást ad, a büntetőügy irataiba betekintést engedélyezhet, a büntetőügy iratairól hiteles másolatot ad át.

Az ügyek egyesítése és elkülönítése

72. § (1) Ha a büntető ügyben több terhelt van, velük szemben rendszerint egyazon eljárást kell folytatni. Ez a rendelkezés a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.

(2) Egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.

(3) Az ügyek egyesítését mellőzni kell, illetőleg az ügyeket el kell különíteni, ha a terheltek nagy száma vagy egyéb ok a felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását jelentősen nehezítené.

(4) Az elkülönített ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, ügyészhez vagy nyomozó hatósághoz kell áttenni.

Intézkedés ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és ismeretlen helyen lévő tárgy felkutatására

73. §194 (1) Az eljárásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik. Ebben az esetben a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedik; ennek során el lehet rendelni a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének a megállapítását, a körözését, és az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani.

(2)195 A lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely megállapítása iránt a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kell megkeresni. A körözést a külön törvényben meghatározott szabályok szerint a rendőrség végzi.

(3) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén, valamint az e törvényben meghatározott más esetekben a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állítása is elrendelhető (elfogatóparancs). Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és huszonnégy órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyész, illetve nyomozó hatóság, illetőleg hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság elé kell állítani.

(4) Ha hatóság vagy hivatalos személy olyan terhelt lakóhelyéről, illetőleg tartózkodási helyéről szerez tudomást, akivel szemben az (1) és a (3) bekezdés szerinti intézkedést rendeltek el, köteles erről az elrendelő bíróságot, ügyészt, illetőleg nyomozó hatóságot értesíteni.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket vissza kell vonni, mihelyt az elrendelésük oka megszűnt. A visszavonásról az elrendelő haladéktalanul intézkedik. A nyomozó hatóság által elrendelt körözést az ügyész is visszavonhatja. Ha a körözés elrendelésének oka a bírósági eljárás során szűnik meg, a körözést a bíróság is visszavonhatja.

(6) Ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye vagy személyazonossága ismeretlen, lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének vagy személyazonosságának megállapítása érdekében a körözését lehet elrendelni. A lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének megállapítása érdekében a bíróság vagy az ügyész annak a személynek a körözését is elrendelheti, akinek a tanúkénti kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges. A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(7) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható, illetőleg, amelynek a lefoglalását vagy a zár alá vételét rendelték el. A tárgykörözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt.

(8) Az e §-ban meghatározott intézkedéseket a bírósági eljárásban a tanács elnöke és – az elfogatóparancs kibocsátása kivételével – a bírósági titkár is jogosult megtenni.

(9)196 A lakóhely, illetőleg tartózkodási hely megállapításának elrendelésére tett intézkedés, illetőleg a körözés elrendeléséről, valamint az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

73/A. §197 (1) Európai elfogatóparancs, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény198 alapján nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása esetén a 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki – ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei fennállnak –, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik.

A bűnügyi költség

74. § (1) Bűnügyi költség

a)199 az a költség, amelyet az ügyben az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásának befejezéséig, továbbá a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a különleges eljárások során az állam előlegezett,

b) a terheltnek, a sértettnek, a magánfélnek, a pótmagánvádlónak és a magánvádlónak, a terhelt és a sértett törvényes képviselőjének az ügyben felmerült készkiadása, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,

c) a kirendelt védőnek és a sértett, a magánfél, valamint a pótmagánvádló képviselőjének készkiadása és díja, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte.

(2)200 Az (1) bekezdés a) pontjában említett költség különösen a tanú megjelenésével felmerült költség, a szakértő, illetőleg a szaktanácsadó részére megállapított munkadíj és költségtérítés, a lefoglalt dolog szállításával és megőrzésével felmerült költség, valamint a tolmács díja és költségtérítése.

(3)201 Ha a terhelt a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta, a terhelt vagy védője kérelmére a bíróság, illetőleg az ügyész határoz arról, hogy a terhelt részére személyes költségmentességet engedélyez. A személyes költségmentesség engedélyezése esetén

a) a terhelt kérelmére a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki [48. § (2) bek.],

b)202

c)203 a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli.

(4)204 A személyes költségmentesség tárgyában hozott határozat, illetőleg az okozott költség viselésére kötelező határozatnak a költség viselésére vonatkozó rendelkezése elleni jogorvoslat halasztó hatályú.

(5)205 Az elővezetéssel (162. §), valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állításával [73. § (3) bek.] felmerült költség nem számolható el bűnügyi költségként, az ilyen eljárási cselekménnyel okozott költség megtérítésére külön jogszabály az irányadó.

III. CÍM206

FELVILÁGOSÍTÁS-ADÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA

A BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN

74/A. § (1) A sajtó részére a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság külön jogszabályban erre feljogosított tagja, valamint az ügyész; a vádemelésig az ügyész, illetőleg az általa megbízott személy; a bírósági eljárás során a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított személy adhat felvilágosítást.

(2) A bíróság nyilvános tárgyalásáról a sajtó jogosult tájékoztatást adni.

(3)207 Meg kell tagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha a minősített adat védelmét sértené, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.

74/B. § (1) A bírósági tárgyalásról a nyilvánosság tájékoztatása érdekében hang- vagy képfelvételt a tanács elnöke engedélyével, a bírósági tárgyaláson jelenlévő személyről – a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül – csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni. A tanács elnöke a tárgyalás folyamatosságának és zavartalanságának érdekében az engedélyt megtagadhatja, illetőleg azt a bírósági eljárás bármely szakaszában visszavonhatja.

(2) A zárt tárgyalásról, illetőleg a tárgyalásnak azon részéről, amelyről a bíróság a nyilvánosságot kizárta, a sajtó nem adhat tájékoztatást, és a sajtó részére felvilágosítás nem adható, kivéve, ha a nyilvánosság kizárására a 245. § (5) bekezdése alapján került sor.

(3) Ha törvény kivételt nem tesz, a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy irataiba csak az e törvény által erre feljogosított személy tekinthet be.

(4) A (3) bekezdés szerinti irat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény közlevéltári anyagban történő kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi idő letelte előtt is kutatható.

(5) A 74/A. §-ban meghatározott esetet kivéve az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A vádirat benyújtásáig az ügyész, a bírósági eljárás során az eljáró bíróság elnöke – az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után – engedélyezi az iratok megtekintését, illetőleg a szükséges felvilágosítás megadását.

(6)208

VII. Fejezet

A BIZONYÍTÁS

I. CÍM

A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A bizonyítás tárgya

75. § (1)209 A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására.

(2) A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek – különösen a polgári jogi igénynek – elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.

(3) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.

(4)210 Az eljárásban részt vevő személyek az e törvényben meghatározott esetekben és módon kötelesek és jogosultak a bizonyításban közreműködni.

A bizonyítás eszközei

76. § (1) A bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.

(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat az okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság – jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése során a hatáskörében eljárva – a büntetőeljárás megindítása előtt készített, illetőleg beszerzett.

A bizonyítás törvényessége

77. § (1) A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Jogszabály elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének, valamint a bizonyítási eljárások lefolytatásának meghatározott módját.

(2) A bizonyítási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.

A bizonyítékok értékelése

78. § (1) A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét.

(2) A bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje.

(3) A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg.

(4) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.

II. CÍM

A TANÚVALLOMÁS

79. § (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet.

(2)211 Akit tanúként megidéztek, ha e törvény kivételt nem tesz, köteles vallomást tenni.

(3)212 A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a külön jogszabályban meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság megállapítja, és megtéríti. Erre a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.

80. §213 A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút erről az idézésében tájékoztatni kell.

A tanú vallomástételének akadályai

81. § (1) Nem hallgatható ki tanúként

a) a lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,

b) a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,

c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,

d)214 a hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság nem mentette fel.

(2)215 Minősített adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.

(3)216 A (2) bekezdésben meghatározott esetben a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő az ügyész, illetőleg a bíróság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.

82. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja

a) a terhelt hozzátartozója,

b)217 az, aki a (4) bekezdés esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást az a) pont alapján nem tagadta meg,

c)218 – a 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.

(2)219 A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

(3) A megtagadás jogosságáról az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz.

(4)220 A tanúvallomást az (1) bekezdés b) pontja alapján nem tagadhatja meg az, aki a kérdésre adott válasszal önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amely miatt

a) vele szemben a feljelentést a 175. § (1) bekezdése alapján elutasították,

b) vele szemben a nyomozást a 190. § (1) bekezdésének f) pontja vagy a 192. § (1) bekezdése alapján megszüntették,

c) vele szemben a büntetőeljárást tevékeny megbánás miatt megszüntették [221/A. § (7) bek., 267. § (1) bek. l) pont, 332. § (1) bek. f) pont],”

d) vele szemben a büntetőeljárást a 226. § (1)–(2) bekezdése vagy a 332. § (1) bekezdésének g) pontja alapján megszüntették, illetőleg

e) a Btk. Különös Része alapján a hatósággal történő együttműködése folytán nem büntethető.

(5)221 A (4) bekezdés alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény miatt a nyomozás folytatása [191. § (2) bek.] nem rendelhető el, és a tanúvallomás nem tekinthető a perújítás szempontjából új bizonyítéknak [408. § (1) bek. a) pont]. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni arra a tanúvallomás során feltárt bűncselekményre is, amely nem képezte a tanú ellen korábban folyamatban volt büntetőeljárás tárgyát, de a feljelentés elutasításának, a nyomozás, illetőleg az eljárás megszüntetésének a tanúvallomással feltárt bűncselekmény esetén is bármely okból helye lenne.

83. §222 (1)223 A tanú vallomástételének akadályát figyelembe kell venni, ha az akár a bűncselekmény elkövetésekor állt fenn, akár a kihallgatáskor áll fenn. A 82. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentességi ok fennállása esetén a tanú a vallomástételt – a 82. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – akkor is megtagadhatja, ha a kérdéses bűncselekmény elkövetését már jogerősen megállapították, vagy vele szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta.

(2)224 A tanúnak a 81. § (1) bekezdése a) és b) pontjában meghatározott mentessége az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. Ebben az esetben a tanú a titoktartási kötelezettségének körébe tartozó bizonyítandó tényre nem hallgatható ki.

(3) Ha a tanú a 82. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést, az a külön jogszabályban meghatározott ideig áll fenn.

84. §225 A 83. § és a 85. § (3) bekezdése rendelkezéseinek megsértésével kihallgatott tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

A tanú kihallgatása

85. § (1) A tanúkat egyenként kell kihallgatni.

(2) A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól a nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmány számát, valamint azt, hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.

(3)226 A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya (81–82. §). Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást és a mentő körülmény elhallgatását a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

(4) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

(5)227 A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megidézze.

(6)228 Ha a tanú szóbeli kihallgatás nélkül vagy a szóbeli kihallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak (81. és 82. §), valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.

86. § (1) A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell.

(2) Aki szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként csak akkor hallgatható ki, ha vallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője vagy a tanúként kihallgatandó által megjelölt hozzátartozó hozzájárul. A törvényes képviselő vagy a kihallgatandó által megjelölt hozzátartozó a tanú érdekében ügyvédet hatalmazhat meg.

(3)229 A tizennyolcadik életévét meg nem haladott, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tanú kihallgatásánál a tanú törvényes képviselője és gondozója jelen lehet.

(4)230 Ha a tanú és a törvényes képviselő vagy a gondozó, illetőleg a tanú által megjelölt hozzátartozó között érdekellentét van, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat a gyámhatóság gyakorolja.

87. § A tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának akkor van helye, ha

a) a tanú az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van,

b) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanú tárgyaláson nem jelenhet meg.

88. § (1)231 A kihallgatása során a tanú a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de arra is módot kell neki adni, hogy a vallomását összefüggően előadja; ennek során – a tanú védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével – tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell. Az eljárás azonos szakaszában a tanú újabb kihallgatásánál a személyi adatokat – ha azok nem változtak – nem szükséges rögzíteni.

(2) A tanú kérelmére a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

89–92. §232

Kényszerintézkedés a tanúval szemben

93. § Ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekménynél való közreműködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető.

94. § Ha a tanú a mentességére hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, az ennek helyt nem adó határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

III. CÍM

A TANÚ VÉDELME

95. § A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút az e törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni.

A tanú személyi adatainak zárt kezelése

96. § (1)233 A tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait [85. § (2) bek.] – a nevén kívül – az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.

(2)234 Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve

a) az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé,

b) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg,

c) a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.

(3)235 A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza.

Különösen védett tanú

97. § Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha

a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,

b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,

c)236 a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert,

d) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

A büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme

98. §237 (1) Különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának elnöke, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy a külön jogszabályban meghatározott védelemben részesüljön.

(2) A kérelmet az eljárást folytató bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet állományába tartozó személy, illetve reájuk tekintettel más személy személyi védelmét a bíróság elnöke, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka kezdeményezheti.

(4) A személyi védelemre vonatkozó iratokat a büntetőügy iratai között kell kezelni. Az iratokat a kérelem és a kezdeményezés tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.

A tanúvédelmi programban részt vevő személyekre vonatkozó rendelkezések

98/A. §238 A külön jogszabályban meghatározott tanúvédelmi programban részt vevő terheltnek, sértettnek, és tanúnak e programban való részvétele a felsoroltak büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit nem érinti, a programban részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni, illetőleg értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos iratot csak a védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,

b) a programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító adatait közli, a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,

c) a programban részt vevő személy személyes adatait tartalmazó iratokról másolat, illetve az ilyen személyre vonatkozó bármely felvilágosítás – ideértve a hivatalos szerveket is – csak annak adható, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,

d) a programban részt vevő személy megjelenésével, illetve közreműködésével felmerült költség nem számolható el bűnügyi költségként,

e) a tanú és a terhelt megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakóhelyére, illetőleg tartózkodási helyére lehet következtetni.

IV. CÍM

A SZAKVÉLEMÉNY

A szakértő alkalmazása

99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.

(2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha

a)239 a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, illetőleg kábítószer-függősége,

b)240 a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés szükségessége,

c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik,

d) elhalt személy kihantolására kerül sor.

(3)241 Szakértőt a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság alkalmazhat.

100. § (1) A szakértő alkalmazása kirendeléssel történik. A szakértő kirendeléséről szóló határozatnak meg kell jelölnie

a) a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,

b) a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat, ha az átadás nem lehetséges, az iratok és a tárgyak megtekinthetésének helyét és idejét,

c) a szakvélemény előterjesztésének határidejét.

(2) Ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat kirendelő határozat nélkül, az ügyész vagy a nyomozó hatóság szóbeli rendelkezése alapján is elvégezhető.

101. § (1) Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni. Ha a vizsgálat jellege szükségessé teszi, több szakértő is kirendelhető. Ez úgy is történhet, hogy a kirendelés csak a szakértői csoport vezetőjét jelöli ki, és feljogosítja őt arra, hogy a többi szakértőt bevonja.

(2) A halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál két szakértőt kell alkalmazni. Jogszabály más esetben is kötelezővé teheti több szakértő alkalmazását.

A szakértő

102. §242 (1)243 A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, illetőleg szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági társaság), szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) rendelhet ki szakértőként.

(2) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott intézmény vagy szakértői testület jogosult véleményt adni. Intézmény vagy testület kirendelése esetén annak vezetője jelöli ki az eljáró szakértőt.

(3)244 A szakértő kirendeléséről a kirendelő határozat keltétől számított nyolc napon belül a kirendelő tájékoztatja a terheltet, a védőt, a sértettet, és – ha a szakértőt a bíróság rendelte ki – az ügyészt.

(4)245 A gazdasági társaság, a szakértői intézmény, a szervezet, illetve a szakértői testület vezetője a kirendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a kirendelőt az eljáró szakértő személyéről. E közlés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a kirendelő tájékoztatja a (3) bekezdésben írt személyeket és szerveket a tájékoztatás tartalmáról.

A szakértő kizárása

103. § (1) Szakértőként nem járhat el,

a) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,

b)246 aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, ezek hozzátartozója, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel, nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévő személy.

c) aki az ügyben tanúként vesz, vagy vett részt,

d) a halál oka és körülményei vizsgálatánál továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve aki megállapította a halál beálltát,

e)247 a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,

f)248 a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt,

g)249 akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe,

h)250 akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.

(2)251 Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatósággal hivatásos szolgálati viszonyban álló személynek az, aki a rá vonatkozó jogszabályok alapján nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot.

(3)252 A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve szakértői testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv vezetője útján kell megtenni.

(4)253 A szakértő kizárásáról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyik.

(5)254 A 83–84. § rendelkezései a szakértőre értelemszerűen irányadók.

Szakértői vizsgálat

104. § (1) A szakértő köteles az ügyben közreműködni, és szakvéleményt adni.

(2)255 A szakértőt a kirendelés alól az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, fontos okból határozattal felmentheti. A szakértő – gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve szakértői testület kirendelése esetén, annak vezetője útján – a kirendelőt értesíti, ha

a) a szakkérdés nem tartozik a szakértő szakismereteinek körébe,

b) a szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény vagy testület jogosult szakvéleményt adni,

c) a szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység zavartalan ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg.

105. § (1) A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad véleményt. A szakértő a vizsgálatot a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával köteles elvégezni.

(2) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont többi szakértőtől felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.

(3) A szakértő a vizsgálat során személyt vizsgálhat meg, hozzá kérdéseket intézhet, tárgyakat megtekinthet és vizsgálhat. Ha a szakértő olyan tárgyat vizsgál meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül, annak egy részét lehetőleg az eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az azonosság, illetőleg a származás megállapítható legyen.

(4) A kirendelő meghatározhatja azokat a vizsgálatokat, amelyeket a szakértőnek a kirendelő jelenlétében kell elvégezni.

(5) A szakértő értesíteni köteles a kirendelőt, ha annak a hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzése szükséges.

(6)256 A szakértő a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért díjazásra, továbbá az eljárásával felmerült és igazolt készkiadásának megtérítésére jogosult. A szakértő díját a kirendelő, illetőleg az a bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével a szakvélemény beérkeztét, illetőleg a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást követően, de legkésőbb harminc napon belül határozattal állapítja meg.

(7)257 A szakértői díjat megállapító határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye.

Közreműködési kötelezettség
a szakértő eljárása során

106. § (1)258 A megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érintő szakértői vizsgálat csak a kirendelő külön rendelkezése alapján végezhető. A terhelt és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. A sértett köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon (pl. adatszolgáltatással) is elősegíteni. A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, valamint a szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő – akár az állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével járó – vizsgálatnak vesse alá.

(2) A szakértői vizsgálattal okozott kárért – külön jogszabály szerint – kártalanításnak van helye.

(3)259 Ha a terhelt a közreműködési kötelezettségét nem teljesíti, vele szemben elővezetésnek és kényszer alkalmazásának van helye. Ha a sértett szegi meg a közreműködési kötelezettségét, elővezethető, valamint rendbírsággal sújtható.

(4) Az (1)–(3) bekezdésnek a sértettre vonatkozó rendelkezéseit a tanúra is alkalmazni kell, azonban a 81–82. § rendelkezései irányadók.

Az elmeállapot megfigyelése

107. § (1)260 Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges, a bíróság – a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára – a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el. A fogva levő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon levő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg intézetbe kell beutalni. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van.

(3)261 A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható. Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet erről haladéktalanul értesíti az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot.

A szakvélemény előterjesztése

108. § (1) A szakértő a szakvéleményt szóban előadja, vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül írásban terjeszti elő.

(2) A szakvélemény magában foglalja

a) a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat (lelet),

b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,

c) a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás),

d) a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény).

(3) A szakértő a szakvéleményt a saját nevében adja.

(4) Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a véleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett. Ha több szakértő azonos véleményre jut, a szakvéleményt közösen is előterjeszthetik (együttes szakvélemény). Több szakterülethez tartozó szakkérdésben a szakértők a szakvéleményüket egyesíthetik (egyesített szakvélemény).

(5)262 Az írásbeli szakvéleményt a szakértőnek alá kell írnia.

(6)263 A szakértőt – ha a megidézésére nincs szükség – a további eljárási cselekményekről csak akkor kell értesíteni, ha ezt az írásbeli szakvélemény előterjesztésével egyidejűleg kéri. Erről a szakértőt a kirendeléséről szóló határozatban tájékoztatni kell.

(7) A terhelt, a tanú, illetőleg a sértett kérelmére elrendelhető, hogy a reá vonatkozó szakvélemény (2) bekezdés a) pontja szerinti részét zártan kezeljék. Ilyen kérelmet a terhelt védője és a tanú érdekében eljáró ügyvéd is előterjeszthet.

(8)264 A terheltnek, a tanúnak, illetőleg a sértettnek az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó, a szakvélemény (2) bekezdés a) pontja szerinti részét képező, a szakértő előtt tett nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel.

109. § Ha a szakvélemény hiányos, homályos, önmagával ellentétben álló vagy az egyébként szükséges, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, illetve a szakvéleményt kiegészíteni.

A szakértő meghallgatása

110. § (1)265 A szakvélemény szóbeli előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok. A szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni.

(2)266

(3)267

Más szakértő alkalmazása

111. §268 (1) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, vagy egyéb okból szükséges, más szakértőt kell kirendelni.

(2) A terhelt és a védő a nyomozás során indítványozhatja más szakértő kirendelését. A kirendelésről az ügyész határoz.

(3) Ha kényszergyógykezelésről kell határozni, a terhelt, a törvényes képviselője vagy a házastársa, illetőleg élettársa vagy a védő indítványára más szakértőt is ki kell rendelni.

(4)269 Ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során szakértőt rendelt ki, és a vádlott vagy a védő a vádirat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indítványozza [263. § (2) bek.], a bíróságnak ugyanazon tényre más szakértőt is ki kell rendelnie. E rendelkezés alkalmazásának nincs helye, ha az ügyben a bíróság is kirendelt szakértőt, vagy a terhelt, illetve a védő által felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) szakértőként való bevonását a bíróság, illetőleg az ügyész engedélyezte.

(5) Ha ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással, a szakvélemény kiegészítésével vagy a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával (125. §) nem tisztázható, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra újabb szakvélemény beszerzését rendelheti el.

(6) Az (5) bekezdés alapján beszerzett szakvéleménynek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése, illetőleg hogy az ügyben más szakvélemény beszerzése szükséges-e.

112. § (1) A terhelt és a védő közölheti az ügyésszel, illetőleg a bírósággal, hogy szakvéleményt kíván készíttetni, és benyújtani.

(2)270 A terhelt vagy a védő által szakvélemény készítésére felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) szakértőként való bevonásáról a bíróság, illetőleg az ügyész határoz. A felkért szakértő – e minőségének elismerése után – önállóan szakértői vizsgálatot végezhet, a bírósági eljárásban a bíróság, illetőleg az ügyész által kirendelt szakértővel azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A szakértők az általuk elvégezni kívánt szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton jelen lehet.

(3) Ha a bíróság vagy az ügyész a felkért személy bevonását megtagadja, az elkészített vélemény az okiratra vonatkozó szabályok szerint használható fel.

A szakértői kötelezettség megszegésének
következményei

113. § (1) Ha a szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető.

(2)271 A szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik. Ha a szakvélemény előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel, vagy szakértői testülettel szemben van helye.

(3) Ha a szakértő a mentességére hivatkozva tagadja meg a véleményadást, az ennek helyt nem adó határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem kötelezhető közreműködésre.

A tolmács

114. § (1)272 Ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét, – törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben – regionális vagy kisebbségi nyelvét kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, a magyar nyelvet nem ismerő személy által ismertként megjelölt más nyelv használatát kell tolmács útján biztosítani.

(2) Ha a kihallgatandó személy süket vagy néma, általában tolmács igénybevételével vagy írásbeli érintkezés útján kell kihallgatni.

(3)273 E törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezései a tolmácsra is irányadók azzal, hogy a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe tolmácsként; ha ez nem lehetséges, a kellő nyelvismerettel rendelkező más személy (eseti tolmács) is kirendelhető. Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.

Pártfogó felügyelői vélemény

114/A. §274 (1)275 A bíróság és az ügyész a büntetés vagy intézkedés alkalmazása, illetőleg a vádemelés elhalasztása vagy a közvetítői eljárásra utalás előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. A pártfogó felügyelői vélemény beszerzését törvény kötelezővé teheti. A pártfogói felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el.

(2) A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket – így különösen családi körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, jövedelmi, vagyoni viszonyait – írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot.

(3)276 A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetőleg szociális intézményi ellátási lehetőségről, és javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére.

(4) Ha a bíróság vagy az ügyész úgy rendelkezik, a pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez.

(5) A pártfogó köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megismerheti, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont más személyektől felvilágosítást kérhet. Ha ez feladatának teljesítéséhez szükséges, az ügyésztől vagy a bíróságtól újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet.

(6) E törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezései a pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogóra is irányadók azzal, hogy a 105. § (6) és (7) bekezdése, a 106–107. §, és a 111–113. § a pártfogóra nem alkalmazhatók.

V. CÍM

A TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ ÉS AZ OKIRAT

A tárgyi bizonyítási eszköz

115. § (1)277 Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették.

(2) E törvény alkalmazásában tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol e törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell.

Az okirat

116. § (1) Okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas.

(2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra és az olyan tárgyra is, amely valamely tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének igazolása céljából a 115. § (2) bekezdésében megjelölt módon készült.

(3)278 A (2) bekezdés nem alkalmazható a 151. § (2) bekezdésében felsorolt dolgokra.

VI. CÍM

A TERHELT VALLOMÁSA

117. § (1)279 A terhelt kihallgatása előtt meg kell állapítani a személyazonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni a terhelt nevét, születési nevét, korábbi nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyének és tartózkodási helyének lakcímét, a személyazonosító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadja.

(2)280 A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetőleg az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mond, illetőleg rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

(3) A terhelt kihallgatása a foglalkozására, munkahelyére, iskolai végzettségére, családi, kereseti és vagyoni körülményeire, továbbá a korábbi büntetésére és az eljárás tárgyától függően a katonai rendfokozatára és a kitüntetéseire vonatkozó kérdésekkel kezdődik. Ezt követi a terhelt részletes kihallgatása.

(4)281 Ha a terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha a terhelt vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Arra a bűncselekményre nézve, amelyre a terhelt a vallomás tételét megtagadta, a terhelthez további kérdések nem intézhetők, és a terhelt a többi terhelttel, illetőleg a tanúkkal nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát.

(5) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.

118. § (1)282 A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa, ezt követően kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell.

(2) A terhelt beismerése esetén – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is.

(3) A terhelteket egyenként kell kihallgatni. A terhelt a vallomását saját kezűleg vagy más módon leírhatja, ezt az iratokhoz kell csatolni.

VII. CÍM

A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁSOK

A szemle

119. § (1) Szemlét a bíróság, illetőleg az ügyész rendel el, és tart, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.

(2)283 A szemlénél – ha szükséges – szakértőt is lehet alkalmazni.

(3) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Ha a szemle tárgyát egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán lehetne a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé vinni, a szemlét a helyszínen kell megtartani.

(5)–(6)284

A helyszíni kihallgatás285

120. § (1)286 A bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a terheltet és a tanút, ha az addigi kihallgatás után is szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén nyilatkozzék, és mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolyását.

(2) A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetőleg a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és miről ismerné fel.

A bizonyítási kísérlet

121. § (1) A bíróság, illetőleg az ügyész bizonyítási kísérletet rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e.

(2) A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetőleg megtörténhetett.

A felismerésre bemutatás

122. § (1)287 A bíróság, illetőleg az ügyész felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.

(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertető jeleiről tud.

(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertető jegyekben megegyező tulajdonságú – így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű – személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.

(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.

(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.

123. § (1) A bizonyítási kísérletre és a felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A bíróság, illetőleg az ügyész a szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás tartásához a nyomozó hatóságot is igénybe veheti. A nyomozó hatóság a bíróság utasításait határidőre teljesíti.

(3) A szemlét, a bizonyítási kísérletet és a felismerésre bemutatást – ha az ügyész másképp nem rendelkezik – a nyomozó hatóság is elrendelheti, és tarthatja.

(4)288 A terhelt, a tanú, a sértett és más személy a szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a felismerésre bemutatásnak köteles magát alávetni, a birtokában levő tárgyat a szemle, a bizonyítási kísérlet, illetőleg a felismerésre bemutatás céljából köteles rendelkezésre bocsátani. E kötelezettségek teljesítésére a terhelt kényszeríthető, a sértett és más személy pedig rendbírsággal sújtható.

(5)289 A szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás lefolyását rendszerint kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel rögzíteni kell. A rögzített kép- vagy hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni; az az eredeti célon kívül más célra nem használható fel.

A szembesítés

124. § (1) Ha a terheltek, a tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik; megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel.

(2)290 Ha a tanú vagy a terhelt védelme ezt szükségessé teszi, a tanú, illetőleg a terhelt szembesítését mellőzni kell.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet.

A szakértők párhuzamos meghallgatása

125. § Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával lehet tisztázni.

VIII. Fejezet

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK

I. CÍM

AZ ŐRIZETBE VÉTEL

126. § (1) Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása.

(2)291 Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja – különösen tettenérés – esetén rendelhető el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. Az őrizetbe vétel elrendelhető abban az esetben is, ha a 281. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak (tárgyalási őrizet).

(3) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet – ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el – szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.

(4) Ugyanazon bűncselekmény miatt – ha a körülmények nem változtak – az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el.

(5) A terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogvatartását az őrizet tartamába be kell számítani.

127. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz.292

(2) Ha az őrizetbe vételt a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészt huszonnégy órán belül értesíti.

(3) A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.

128. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogvatartás helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető.

(2) A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni. A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott más személy esetében a helyi önkormányzat jegyzőjét kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.

(3) A katona [Btk. 122. § (1) bek.] őrizetbe vételéről az elöljáróját is értesíteni kell.

II. CÍM

AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS

Az előzetes letartóztatás feltétele

129. § (1) Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

(2) A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha

a)293 megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

b) szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Az előzetes letartóztatás elrendelése

130. § (1) Az előzetes letartóztatás elrendeléséről – a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára a IX. Fejezet VI. Címe szerinti eljárásban – a bíróság határoz.

(2)294 A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet.

(3) Ha a büntetőeljárásnak magánindítványra van helye, az előzetes letartóztatás a magánindítvány előterjesztése előtt nem rendelhető el.

Az előzetes letartóztatás tartama

131. § (1)295 A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

(2) A vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás meghosszabbítása iránt az ügyész az előzetes letartóztatás határidejének lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.

(3) A nyomozási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezést a megyei bíróság másodfokú tanácsa, a megyei bíróság egyesbíróként hozott határozata elleni fellebbezést az ítélőtábla tanácsa bírálja el.

(4)296 A vádirat benyújtása után az első fokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az első fokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az első fokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

(5)297 Az első fokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.

132. § (1)298 Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama

a) a hat hónapot meghaladja, és az első fokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az első fokú bíróság,

b) az egy évet meghaladja, a másodfokú bíróság

az előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálja.

(2)299 A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt követően a másodfokú bíróság, ha az eljárás a harmadfokú bíróság előtt folyik, a harmadfokú bíróság legalább hat havonta felülvizsgálja.

(3)300 Az előzetes letartóztatás megszűnik,

a) ha annak tartama az egy évet eléri, és a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

b) ha annak tartama a két évet eléri, és a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

c) ha annak tartama a négy évet eléri, és a terhelttel szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

d) ha annak tartama – az a)–c) pont alá nem tartozó esetekben – a három évet eléri,

kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

(4)301 Ha a terhelt az előzetes letartóztatás (3) bekezdése szerinti megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetőleg házi őrizet szabályait megszegi, az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. Ekkor az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti tartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.

(5)302 A nyomozó hatóság előzetes letartóztatás indítványozása iránti előterjesztésének részletesen tartalmaznia kell azokat a körülményeket, amelyek a 129. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének fennállását megalapozzák.

Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása

133. § (1) Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítványt a bíróság érdemben megvizsgálja, és erről indokolt határozatot hoz. Ha a terhelt, illetőleg a védő az ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

(2)303 Ha az előzetes letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása, illetőleg fenntartása óta három hónap eltelt, az (1) bekezdés második mondata nem alkalmazható.

Intézkedés az előzetes letartóztatás elrendelése után

134. § A vádirat benyújtásáig a nyomozó hatóság, a vádirat benyújtását követően a bíróság az előzetes letartóztatott meghallgatása után haladéktalanul megteszi a 128. §-ban szabályozott intézkedéseket, ha ezek az őrizetbe vétel során nem történtek meg.

Az előzetes letartóztatás végrehajtása

135. § (1)304 Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

(2)305 Ha ezt a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, az ügyész akként rendelkezhet, hogy az előzetes letartóztatás legfeljebb harminc napi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható. Ezt az időtartamot követően a gyanúsított rendőrségi fogdán történő elhelyezéséről – további harminc napi időtartamra – az ügyész indítványára a bíróság határoz. A gyanúsított rendőrségi fogdán történő elhelyezése tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3)306 Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt eljárási jogainak gyakorlásában nem korlátozható. Biztosítani kell, hogy a terhelt a védőjével – és külföldi esetén államának konzuli képviselőjével – érintkezhessen. Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt csak olyan korlátozásnak vethető alá, amely a büntetőeljárás jellegéből következik, vagy amelyet a letartóztatást foganatosító intézet rendje szükségessé tesz. Az előzetes letartóztatás végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg.

(4)307 Ha bizonyítható, hogy a terhelt az előzetes letartóztatásának foganatba vételét követően a védőjével való kapcsolattartás felhasználásával

a) szökést készít elő,

b) a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével az eljárás meghiúsítására törekszik, illetőleg

c) újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésére hív fel,

a bíróság – a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára – a védőt az eljárásból kizárhatja.

Soron kívüli eljárás, az előzetes letartóztatás megszüntetése

136. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek, illetőleg a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(2)308 Az előzetes letartóztatás megszűnik, ha a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és az előzetes letartóztatást a bíróság a (3) bekezdés alapján nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. Az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(3)309 Ha a nyomozás befejeződött, és a vádemelésre várhatóan a nyomozás 176. § (2) bekezdése második mondatában megállapított határidejének lejárta után kerül sor, e határidő lejárta előtt az ügyész indítványára a bíróság az előzetes letartóztatást legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. Ha ez alatt vádemelésre nem került sor, a bíróság az előzetes letartóztatást további, legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. Az előzetes letartóztatás ebben az esetben is az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart, de ha annak tartama a 132. § (3) bekezdésében meghatározott, az ott írt megkülönböztetés szerinti tartamot eléri, azt meg kell szüntetni.

(4)310 Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

III. CÍM

A LAKHELYELHAGYÁSI TILALOM, A HÁZI ŐRIZET ÉS A TÁVOLTARTÁS311

A lakhelyelhagyási tilalom312

137. § (1) A lakhelyelhagyási tilalom a terhelt mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozza; a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg.

(2)313 A lakhelyelhagyási tilalom akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire – különösen az egészségi állapotára, idős korára – vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.

(3)314 A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről a bíróság határoz. A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő határozatában a bíróság előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzék, és a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat is elrendelhet. A bíróság úgy rendelkezhet, hogy a lakhelyelhagyási tilalom előírásainak megtartását a rendőrség – a terhelt hozzájárulásával – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A lakhelyelhagyási tilalom előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik.

(4)315 A lakhelyelhagyási tilalommal elrendelt korlátozások megtartását a rendőrség, a szolgálati viszonyának tartama alatt katonával [Btk. 122. § (1) bek.] szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom rendelkezéseinek megtartását a parancsnok vagy akadályoztatása esetén más elöljáró ellenőrzi.

(5)316 A vádirat benyújtása előtt elrendelt lakhelyelhagyási tilalom az első fokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, az ezt követően elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom az első fokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az első fokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt lakhelyelhagyási tilalom a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt lakhelyelhagyási tilalom az eljárás befejezéséig tart.

(6)317 Ha a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat a vádirat benyújtása előtt rendelte el, és azóta hat hónap eltelt anélkül, hogy az ügyész vádat emelt volna, a tilalom fenntartásának szükségességét a bíróság megvizsgálja, ez iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt.

(7)318 Ha a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a tilalommal érintett terület, körzet elhagyása, vagy a tartózkodási hely, illetőleg lakóhely megváltoztatása szükséges, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság a terhelt kérelmére a lakhelyelhagyási tilalmat részlegesen feloldhatja. A lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldásáról szóló határozatban a terhelt részére engedélyezhető a lakhelyelhagyási tilalommal érintett terület, körzet meghatározott célból és úti célra történő egyszeri, időszakos vagy rendszeres elhagyása, illetőleg a tartózkodási hely vagy a lakóhely megváltoztatása.

(8)319 A lakhelyelhagyási tilalom megszűnik, ha a tartama lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és a lakhelyelhagyási tilalmat a bíróság a (9) bekezdés alapján nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. A lakhelyelhagyási tilalmat meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt. A lakhelyelhagyási tilalom megszüntetésére a vádirat benyújtásáig az ügyész is jogosult.

(9)320 Ha a nyomozás befejeződött, és a vádemelésre várhatóan a nyomozás 176. § (2) bekezdése második mondatában megállapított határidejének lejárta után kerül sor, e határidő lejárta előtt az ügyész indítványára a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat legfeljebb az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig meghosszabbíthatja.

A házi őrizet321

138. §322 (1)323 A házi őrizet a terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el.

(2)324 A házi őrizet akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére és a büntetőeljárás időtartamára, vagy a terhelt eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.

(3)325 Házi őrizet elrendelése esetén e kényszerintézkedés elrendelésére, tartamára, illetőleg fenntartására, valamint megszüntetésére az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetőleg fenntartására, valamint megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket [130. § (1) bek., 131. §, 132. § (1) és (2) bek., 136. § (2)–(4) bek.] kell alkalmazni.

(4)326 A bíróság úgy rendelkezhet, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség – a terhelt hozzájárulásával – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik.

(5)327 Katonával [Btk. 122. § (1) bek.] szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el.

Távoltartás

138/A. §328 (1) A távoltartás a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A távoltartás hatálya alatt álló terhelt a bíróság határozatában megállapított szabályok szerint köteles

a) a meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni,

b) a meghatározott személytől, illetőleg e személy lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani,

c) tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

(2) Távoltartás a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén – feltéve, hogy a távoltartással elérni kívánt célok ezzel biztosíthatók – akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de – különösen a bűncselekmény jellegére, a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett viszonyára tekintettel – megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása esetén

a) a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve

b) a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.

(3) Ha a büntetőeljárásnak magánindítványra van helye, a távoltartás a magánindítvány előterjesztése előtt nem rendelhető el.

(4) A távoltartás elrendeléséről a bíróság határoz. A határozatban a bíróság előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a távoltartás alapjául szolgáló büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságnál jelentkezzék.

(5) A bíróság a határozatot megküldi a sértettnek. Az ügyésznek a távoltartás elrendeléséről szóló határozatot akkor is meg kell küldeni, ha a távoltartás elrendelését a sértett, a sértett törvényes képviselője vagy a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője [138/B. § (2) bek. d)–f) pontja] indítványozta.

(6) A vádirat benyújtásáig a nyomozó hatóság vagy az ügyész, a vádirat benyújtását követően a bíróság a terhelt meghallgatása után haladéktalanul megteszi a 128. §-ban szabályozott intézkedéseket.

(7)329 Ha a bíróság a távoltartás elrendeléséről vagy módosításáról határoz, a határozatban az (1) bekezdés szerinti szabályokat úgy kell megállapítani, hogy azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak gyakorlását, amely jogokat a sértett vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontja érint.

138/B. §330 (1)331 A távoltartást a bíróság tíztől hatvan napig terjedő időre rendelheti el.

(2) A távoltartás elrendelését

a) az ügyész,

b) a magánvádló,

c) a pótmagánvádló,

d) a sértett,

e) a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint

f) a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője

indítványozhatja.

(3) Ha a távoltartás hatálya alatt a 138/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy lakóhelye megváltozik, vagy e személy, illetőleg a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a határozat megváltoztatása indokolt, a bíróság a (2) bekezdésben felsoroltak, valamint a terhelt és a védő indítványára, a vádirat benyújtása után hivatalból is, a határozatot módosíthatja, vagy a távoltartást megszüntetheti. A bíróság ugyanígy jár el, ha a terhelttel szemben a büntetőeljárás során olyan kényszerintézkedést rendeltek el, amely miatt a távoltartás módosítása vagy megszüntetése szükséges.

(4) Ha a bíróság a távoltartás módosításáról vagy megszüntetéséről határoz, a távoltartás elrendelését indítványozó nyilatkozatát, valamint az ügyész, a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló indítványát beszerzi. A bíróság a nyilatkozat, illetőleg az indítvány előterjesztésére határidőt állapít meg; ha e határidő eredménytelenül eltelt, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján határoz. A bíróság a határozatot a 138/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy részére is megküldi.

(5) Ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el, az eljárást soron kívül kell folytatni.

139. § (1)332 Ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalmat, illetőleg a házi őrizet szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, őrizetbe vehető, továbbá házi őrizet esetén az előzetes letartóztatása, lakhelyelhagyási tilalom esetén a házi őrizete vagy az előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.

(2)333 Ha a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegi, és ezt utólag nem menti ki, előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.

IV. CÍM

AZ IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

140. § (1) Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása jogerős ítélet nélkül.

(2) Ideiglenes kényszergyógykezelésnek akkor van helye, ha megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelését kell elrendelni.

(3) Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó szabályok [130. § (1) bek.] irányadók.

141. § (1) Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésével egyidejűleg az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni.

(2)334 Ha az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de ideiglenes kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap, az előzetes letartóztatást – a bíróság rendelkezése alapján – igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetben kell végrehajtani.

142. § (1) A vádirat benyújtása előtt elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.

(2) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől hat hónap eltelt, és az ügyész még nem nyújtott be vádiratot, az ideiglenes kényszergyógykezelés indokoltságát a bíróság felülvizsgálja. A felülvizsgálat iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.

(3)335 Az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől számított egy év elteltével annak indokoltságát a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint vizsgálja felül. A felülvizsgálat iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.

(4) A bíróság (2) bekezdés szerinti határozata ellen bejelentett fellebbezést a megyei bíróság másodfokú tanácsa, a megyei bíróság (3) bekezdés szerinti határozata ellen bejelentett fellebbezést az ítélőtábla tanácsa bírálja el.

143. § (1)336 A vádirat benyújtása után az első fokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az első fokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az első fokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a harmadfokú eljárás befejezéséig, hatályon kívül helyezés és új eljárás lefolytatására utasítás esetén a megismételt eljárásra utasított bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

(2) A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálatára a 132. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

144. § (1)337 Az ideiglenes kényszergyógykezelést igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetben kell végrehajtani.

(2) Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtására a 135. § (3)–(4) bekezdése megfelelően irányadó. Az ideiglenesen kényszergyógykezelt a törvényes képviselőjével szóban ellenőrzés nélkül, ha pedig megalapozottan feltehető, hogy ezáltal az eljárást meghiúsítaná, ellenőrzés mellett érintkezhet.

145. § (1)338 Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, ha a tartama lejárt, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt, továbbá, ha az eljárást jogerősen befejezték. Az ideiglenes kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(2)339 Ha a nyomozás befejeződött, és a vádemelésre várhatóan a nyomozás 176. § (2) bekezdése második mondatában megállapított határidejének lejárta után kerül sor, e határidő lejárta előtt az ügyész indítványára a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelést legfeljebb az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig meghosszabbíthatja.

(3)340 Az ideiglenes kényszergyógykezelést a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

(4)341 Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa és törvényes képviselője is jogosult fellebbezésre, és a felsoroltak indítványozhatják az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetését is.

V. CÍM

INTÉZKEDÉS A KÜLFÖLDRE UTAZÁSI TILALOM BIZTOSÍTÁSÁRA342

146. §343 (1) Az őrizetbe vétel elrendelésekor a terhelt úti okmányát el kell venni. Ha a terhelt őrizetbe vétele úgy szűnt meg, hogy vele szemben előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést, lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet nem rendeltek el, a terhelt úti okmányát vissza kell adni.

(2)344 Az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet elrendeléséről az úti okmány visszatartása érdekében az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalom biztosítása érdekében.

(3)345 A (2) bekezdés szerinti kényszerintézkedések megszüntetéséről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot az úti okmány visszaadása és a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalom feloldása érdekében.

(4)346 Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit külföldi terhelt esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a (2)–(3) bekezdés szerinti értesítést az idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.

VI. CÍM

AZ ÓVADÉK

147. §347 (1) Az óvadék a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja.

(2) A bíróság a 129. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a terhelt előzetes letartóztatását megszüntetheti, ha a bűncselekményre és a személyi körülményekre tekintettel az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését az óvadék letétele valószínűvé teszi.

(3) Óvadék megállapítását a terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. Az óvadék megállapításának tárgyában – ha azt nem a tárgyaláson indítványozzák – a bíróság ülést tart, ezen az ügyészt, a terheltet és a védőt meghallgatja. Ha a védő az ülésen értesítés ellenére nem jelent meg, az ülés a védő távollétében is megtartható.

(4)348 A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet. A bíróság az óvadék megállapításáról az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában is rendelkezhet.

(5) A terhelt előzetes letartóztatásának óvadék ellenében történő megszüntetése ellen kizárólag az ügyész és a pótmagánvádló élhet fellebbezéssel.

(6) A bíróság által jogerősen megállapított óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. Ennek megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(7) Az óvadék megállapítása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik. Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

148. §349 (1) Az óvadék letételét követően szabadlábra helyezett terhelt előzetes letartóztatását a bíróság elrendelheti, ha

a) a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolta,

b) az óvadék letételét követően a terhelt előzetes letartóztatásának más oka merült fel.

(2) Az óvadék összegét a terheltnek vissza kell adni, ha

a) – az (1) bekezdés a) pontja kivételével – a bíróság az előzetes letartóztatását elrendelte,

b) az ügyész a nyomozást megszüntette, illetőleg annak határideje lejárt, vagy az ügyész a vádemelést elhalasztotta,

c) a bíróság az eljárást jogerős ítélettel vagy megszüntető határozattal befejezte.

(3) Szabadságvesztés kiszabása esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt megkezdte.

(4) A terhelt elveszti a jogát az óvadék összegére, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból a bíróság az előzetes letartóztatását rendelte el.

VII. CÍM

A HÁZKUTATÁS, A MOTOZÁS ÉS A LEFOGLALÁS

A házkutatás

149. § (1)350 A házkutatás a ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá az ott elhelyezett jármű átkutatása, illetőleg számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében.

(2) Házkutatásnak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy az

a) a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére,

b) a bűncselekmény nyomainak felderítésére,

c)351 bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására

vezet.

(3)352 Házkutatást a bíróság, az ügyész, illetőleg ha az ügyész másképp nem rendelkezik, a nyomozó hatóság rendel el, a bíróság és az ügyész a házkutatás végrehajtásához a nyomozó hatóságot igénybe veheti. A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a házkutatást elrendelő határozatban – ha ez lehetséges – meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, elkobozható, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgokat, amelyek megtalálása érdekében a házkutatás szükséges.

(4)353 A házkutatást rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, a megkezdése előtt közölni kell vele a házkutatást elrendelő határozatot, és – ha a házkutatás meghatározott, illetőleg ismert bizonyítási eszköz vagy elkobozható dolog, illetőleg személy megtalálására irányul – fel kell őt szólítani, hogy a keresett dolgot adja elő, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye hozzáférhetővé, illetőleg a személyt adja át. Ha az érintett a felszólításra a keresett dolgot előadja, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot hozzáférhetővé teszi, illetőleg a keresett személyt átadja, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető.

(5)354 Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelően védi.

(6)355 A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartandó házkutatást – ha az közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő hivatásbeli titkot, illetőleg egészségügyi adatot tartalmazó irat megtalálására irányul – a vádirat benyújtásáig a bíróság rendeli el. A házkutatás csak az ügyész jelenlétében végezhető.

(7)356 Az ügyész a bíróság határozata nélkül tarthatja a (6) bekezdés szerinti házkutatást, ha a házkutatás késedelmes foganatosítása a (2) bekezdésben felsorolt célok elérését veszélyezteti.

(8) A (7) bekezdésben szabályozott esetben a bíróság határozatát utólag be kell szerezni. Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a házkutatás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

A motozás

150. § (1)357 A motozás bizonyítási eszköz vagy elkobozható, illetőleg vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a terhelt és az olyan személy ruházatának és testének átvizsgálása, akiről megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetőleg olyan dolgot tart magánál, amely vagyonelkobzás alá eshet. A motozás során a motozás alá vont személy rendelkezése alatt álló jármű, csomag és más tárgy is átvizsgálható.

(2) Motozást az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendel el. Ha a motozást az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veszi igénybe.

(3)358 Ha a motozás célja meghatározott dolog megtalálása, az érintettet előbb fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át, ha a felszólításra a keresett dolgot előadja, a motozástól el kell tekinteni.

(4) Az érintett testének átvizsgálását csak a megmotozottal azonos nemű végezheti, és a motozásnál csak ilyen személy lehet jelen. E rendelkezés nem vonatkozik a motozásnál közreműködő orvosra.

(5) A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, az érintett által megnevezett személy, kivéve az olyan személyt, akinek a jelenléte a nyomozás érdekeit veszélyezteti.

(6)359

A lefoglalás

151. § (1)360 A lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolognak a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság általi őrzésbe vétele vagy megőrzésének más módon történő biztosítása.

(2)361 A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elrendeli annak a dolognak – ideértve a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával létrehozott dolgokat, azokat a dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendők –, illetőleg számítástechnikai rendszernek vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozónak a lefoglalását, amely

a) bizonyítási eszköz,

b) a törvény értelmében elkobozható vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.

(3)362 A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott – közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő hivatásbeli titkot, illetőleg egészségügyi adatot tartalmazó – iratok lefoglalását a bíróság rendeli el.

(4)363 A címzettnek még nem kézbesített postai és hírközlési küldeménynek, valamint a sajtótermék szerkesztősége iratainak lefoglalását a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság rendeli el. A határozat meghozataláig csak a küldemény visszatartásának van helye.

(5) Ha a lefoglalást a bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veheti igénybe.

(6)364 Ha az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére nem jogosult, késedelmet nem tűrő esetben a dolgot őrzésbe veheti. Ebben az esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult határozatát utólag késedelem nélkül be kell szerezni. A dolog őrzését meg kell szüntetni, és azt a birtokosnak vissza kell adni, ha a lefoglalásra jogosult a lefoglalást nem rendeli el.

152. § (1)365 A lefoglalás érdekében a dolog, illetőleg a számítástechnikai rendszer vagy az ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó birtokosát vagy az adat kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot tegye hozzáférhetővé. Ha ezt önként nem teszi meg, rendbírsággal sújtható, kivéve a terheltet és azt, aki a tanúvallomást megtagadhatja, illetőleg aki tanúként nem hallgatható ki. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot házkutatással, illetve motozással megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.

(2) Nem foglalhatók le a terhelt és a védő között váltott levelek és más írásbeli közlések, valamint a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzései.

(3) Nem foglalhatók le a terhelt és a tanúvallomás megtagadására a 82. § (1) bekezdése alapján jogosult személy között váltott levelek és más írásbeli közlések, feltéve, ha a dolgot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.

(4) Nem foglalhatók le azok az iratok sem, amelyeknek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha az iratot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi. Ez a korlátozás kiterjed annak a személynek a hivatali helyiségében őrzött iratokra és dolgokra, aki a 82. § (1) bekezdés c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja.

(5)366 A (3) és (4) bekezdés szerinti korlátozás nem érvényesül, ha

a) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható társtettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy orgazdasággal,

b) a lefoglalandó dolog a bűncselekmény eszköze,

c) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó dolgot – a (3) és (4) bekezdésre történt figyelmeztetést követően – önként átadja.

153. § (1) Irat esetében gondoskodni kell arról, hogy annak tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon.

(2)367 Ha az olyan irat megtalálásánál az ügyész nincs jelen, amelyre nézve a birtokosa szerint a 82. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tagadható meg a tanúvallomás, és az irat birtokosa, illetőleg védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója az irat tartalmának megismeréséhez nem járul hozzá, az iratot tartalmazó adathordozót, illetőleg az iratot zárt borítékban átadja a nyomozó hatóságnak, a nyomozó hatóság az iratot betekintés nélkül továbbítja az ügyésznek. Ha ez nem lehetséges, a nyomozó hatóság a 154. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával intézkedik az irat őrzéséről. Az ügyész az irat tartalmának megismerése után haladéktalanul határoz az irat lefoglalásáról, illetőleg a 151. § (3) bekezdése szerinti iratok esetében a lefoglalás iránti indítvány bírósághoz történő előterjesztéséről. Ha az ügyész, illetőleg a bíróság a lefoglalást nem rendeli el, az irat sem ebben az ügyben, sem más büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

(3) Az irat birtokosának kérésére – ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti – a lefoglalt iratról részére hiteles másolatot kell kiadni.

154. § (1)368 A lefoglalt dolgot letétbe kell helyezni; ha a dolog letétbe helyezésre nem alkalmas, vagy azt más fontos ok indokolja, a megőrzéséről egyéb módon kell gondoskodni. Ez utóbbi esetben a lefoglalt dolognak a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell az ügy irataihoz csatolni. Ha ingatlan lefoglalásának van helye, a lefoglalást el kell rendelni, azt azonban a zár alá vétel szabályai szerint kell végrehajtani.

(2) A lefoglalt dolgokat jegyzőkönyvben vagy más okiratban a mennyiségük, értékük, minőségi állapotuk feltüntetésével, egyedi azonosításra alkalmas módon fel kell sorolni.

(3) A lefoglalt dolgot úgy kell őrizni, hogy az változatlanul maradjon, a bűncselekmény esetleges nyomai el ne tűnjenek, a lefoglalt dolgot ne lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen megállapítható legyen.

155. § (1)369 A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség; a lefoglalást meg kell szüntetni, ha a nyomozást megszüntették, illetőleg annak határideje lejárt. A lefoglalás megszüntetése helyett más, jogszabályban meghatározott módon kell eljárni, ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik. A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

(2) A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja.

(3) Ha nincs olyan személy, akinek a (2) bekezdés szerint a dolgot ki kell adni és ez az eljárás adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt alaposnak látszó igényt jelentett be.

(4) Ha olyan személy sincs, akinek a (3) bekezdés szerint lehetne a dolgot kiadni, vagy ilyen igény az eljárás adataiból nem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.

(5) A terheltnek a lefoglalt dolgot csak akkor lehet kiadni, ha azt a (2)–(4) bekezdés szerint másnak nem lehet kiadni.

(6)370 A terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást illet, de akinek a kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező igénylő a dolog kiadását, illetőleg az értékesítésből származó ellenértékét igényelheti. Az igénylő kérelme tárgyában a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határoz.

(7)371 A lefoglalás megszüntetése esetén, ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával növelt összegét kell megtéríteni. Vámáru esetén a vámjogszabályban meghatározott elszámolást követően kell kifizetni az értékesítésből befolyt ellenértéket. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető. Erről a lefoglalás megszüntetéséről határozatot hozó bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság a határozatában dönt.

(8)372 Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni.

(9)373 Ha a dolog lefoglalására nem az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor, és a lefoglalt dolgot szakértő már megvizsgálta, újabb szakértő kirendelését az arra jogosultak nem kérték, és további szakértői vizsgálatot a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság sem tart indokoltnak, akkor a lefoglalást meg kell szüntetni.

A lefoglalt dolog előzetes értékesítése és elkobzása374

156. § (1) A bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, ha a lefoglalt dolog

a) gyors romlásnak van kitéve,

b) huzamos tárolásra alkalmatlan.

(2) A bíróság a lefoglalt dolog értékesítése iránt akkor is határozhat, ha a lefoglalt dolog

a)375 kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna,

b) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.

(3) Az (1)–(2) bekezdés esetén a lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt.

(4) A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép.

(5)376 Ha a lefoglalt dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy a dolog birtoklása jogszabályba ütközik, a bíróság a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára – szükség esetén mintavétel elrendelése mellett – a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.

A lefoglalt dolog visszatartása

157. § (1)377 A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség vagy polgári jogi igény biztosítására vissza lehet tartani, erről az ügydöntő határozatban kell rendelkezni.

(2) A polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított hatvan napon belül nem kért végrehajtást, illetőleg a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén hatvan napon belül nem igazolja, hogy a polgári perben biztosítási intézkedés iránti kérelmet nyújtott be.

Közös szabályok

158. § (1) A házkutatást, a motozást és a lefoglalás érdekében tett intézkedést az érintett kíméletével, lehetőleg a napnak a hatodik és huszonnegyedik órája között kell végezni. Biztosítani kell, hogy az intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a büntetőeljárással össze nem függő körülményei; kerülni kell a szükségtelen károkozást.

(2) Az intézkedésről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a tárgyi bizonyítási eszközt vagy más dolgot, tárgyat hol, milyen körülmények között találták meg.

(3) Aki a házkutatást, a motozást vagy a lefoglalás érdekében tett intézkedést akadályozza, ezek tűrésére kényszeríthető, és – a terhelt kivételével – rendbírsággal sújtható.

(4) A nyomozó hatóság a bíróságnak a házkutatás, a motozás és a lefoglalás végrehajtására vonatkozó utasításait határidőre teljesíti.

VIII. CÍM378

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER ÚTJÁN RÖGZÍTETT ADATOK MEGŐRZÉSÉRE KÖTELEZÉS

158/A. § (1) A megőrzésre kötelezés a bűncselekmény felderítése és a bizonyítás érdekében a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat birtokosának, feldolgozójának, illetőleg kezelőjének a számítástechnikai rendszer útján rögzített meghatározott adat feletti rendelkezési jogának ideiglenes korlátozása.

(2) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elrendeli annak a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatnak a megőrzését, amely bizonyítási eszköz, vagy bizonyítási eszköz felderítéséhez, a gyanúsított kilétének, tartózkodási helyének a megállapításához szükséges.

(3) A megőrzésre kötelezett a határozat vele történő közlésének időpontjától köteles a határozatban megjelölt számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot változatlanul megőrizni, és – szükség esetén más adatállománytól elkülönítve – biztosítani annak biztonságos tárolását. A megőrzésre kötelezett köteles a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat megváltoztatását, törlését, megsemmisülését, valamint annak továbbítását, másolat jogosulatlan készítését, illetőleg az adathoz való jogosulatlan hozzáférést megakadályozni.

(4) A megőrzésre kötelezést elrendelő a megőrzéssel érintett adatot fokozott biztonságú elektronikus aláírással láthatja el. Ha az adat eredeti helyen történő megőrzése az érintettnek az adat feldolgozásával, kezelésével, tárolásával vagy továbbításával kapcsolatos tevékenységét jelentősen akadályozná, az elrendelő engedélyével az adat megőrzéséről annak más adathordozóra vagy más számítástechnikai rendszerbe történő átmásolásával gondoskodhat. Az átmásolást követően az elrendelő az eredeti adatot tartalmazó adathordozóra és számítástechnikai rendszerre a korlátozásokat részlegesen vagy teljesen feloldhatja.

(5) Ahhoz az adathoz, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, az intézkedés tartama alatt kizárólag az elrendelő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, valamint az elrendelő engedélyével az adat birtokosa vagy kezelője jogosult hozzáférni. Arról az adatról, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, az adat birtokosa vagy kezelője az intézkedés tartama alatt csak az elrendelő kifejezett engedélyével adhat más részére tájékoztatást.

(6) A megőrzésre kötelezett köteles haladéktalanul tájékoztatni az elrendelőt, ha a megőrzésre kötelezéssel érintett adatot jogosulatlanul megváltoztatták, törölték, átmásolták, továbbították, megismerték, vagy hogy ezek megkísérlésére utaló jelet észlelt.

(7) A megőrzésre kötelezést követően az elrendelő haladéktalanul megkezdi az érintett adatok átvizsgálását, és ennek eredményéhez képest az adatnak a számítástechnikai rendszerbe vagy más adathordozóra történő átmásolásával az adat lefoglalását kell elrendelni, vagy a megőrzésre kötelezést meg kell szüntetni.

(8) A megőrzésre kötelezés az adat lefoglalásáig, de legfeljebb három hónapig tart. A megőrzésre kötelezés megszűnik, ha a büntetőeljárást befejezték. A büntetőeljárás befejezéséről a megőrzésre kötelezettet értesíteni kell.

IX. CÍM379

A ZÁR ALÁ VÉTEL ÉS A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS380

A zár alá vétel381

159. § (1)382 A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vételt a bíróság rendel el.

(2)383 Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol. A zár alá vételnek a közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs külön jogszabály szerinti közhitelű nyilvántartás, a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet kell értesíteni.

(3)384 A magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára van helye. A nyomozás során zár alá vételnek helye van a sértett indítványára is. Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában ingatlanra vagyonelkobzást rendelt el, ennek biztosítására az eljárás jogerős befejezéséig az ingatlan zár alá vételét rendelheti el.

(4) A zár alá vételt fel kell oldani, ha

a)385 az elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetőleg annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetőleg vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében hatvan napon belül polgári eljárást indított,

b) a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték,

c)386 az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetőleg a polgári jogi igényt elutasították,

d) a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást,

e) a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetőleg a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.

(5)387 A (4) bekezdés a), d) és e) pontjában írt határidőt a zár alá vételt feloldó, a nyomozást megszüntető, a polgári jogi igény megítélésre, illetőleg az egyéb törvényes útra utasításra vonatkozó határozat közlésétől kell számítani.

(6)388 Ha ingatlan lefoglalását rendelték el, azt a zár alá vétel szabályai szerint kell végrehajtani.

(7)389 A zár alá vételt a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

Biztosítási intézkedés

160. §390 (1) A biztosítási intézkedés a zár alá vétel érdekében annak ideiglenes megakadályozása, hogy a terhelt vagy más érdekelt az ingó és ingatlan vagyona, vagyoni jogot megtestesítő értékpapírjai, pénzintézetnél szerződés alapján kezelt pénzeszközei, gazdálkodó szervezet vagyonából az őt megillető üzletrész vagy vagyoni hányad feletti rendelkezési jogát gyakorolja.

(2) Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság biztosítási intézkedést alkalmazhat, ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínűsíthető, és a terhelt az (1) bekezdésben meghatározott vagyona elrejtését, rendelkezési jogának átruházását, elidegenítését vagy megterhelését megkísérli, illetőleg ha ez megalapozottan feltehető.

(3) Biztosítási intézkedésként a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott dolgokat lefoglalja, vagy a 61. §-ban felsorolt hatóságokat keresi meg a hatáskörükbe tartozó intézkedések elvégzése érdekében. A hatóságok az intézkedéseket haladéktalanul kötelesek megtenni, és ennek megtörténtéről a nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt haladéktalanul tájékoztatni.

(4) A nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész a 61. §-ban fel nem sorolt más szerveket, gazdálkodó szervezeteket is megkereshet a terhelt vagyonának zárolása és a biztosítási intézkedés nyilvántartásba vétele céljából. A megkeresett szervek a biztosítási intézkedés elvégzésére vonatkozó megkeresést haladéktalanul nyilvántartásba veszik, gondoskodnak a vagyon zárolásáról, és ezek megtörténtéről a megkeresést intéző nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt tájékoztatni kötelesek.

(5) A biztosítási intézkedés elsősorban azzal szemben alkalmazható, akinek a zár alá vétel a rendelkezési jogát függesztené fel. Alkalmazható más olyan személlyel szemben is, aki a terhelttel – a dolog elrejtése, rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése céljából – kapcsolatot tart, vagy megalapozottan feltehető, hogy kapcsolatba lép.

(6) A biztosítási intézkedés nyilvántartásba vételét követően a biztosítási intézkedést elszenvedő a rendelkezési jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni köteles.

(7) A biztosítási intézkedést követően a zár alá vétel elrendelését haladéktalanul indítványozni kell, és – ha ez a foganatosítást nem veszélyezteti – az érintettet értesíteni kell. Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendelte el, a biztosítási intézkedést haladéktalanul fel kell oldani.

X. CÍM391

AZ ELJÁRÁS RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSA

A rendbírság

161. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a rend fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki.

(2) A rendbírság összegének megállapításánál a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit kell figyelembe venni.

(3) Rendbírság kiszabásáról a bíróság és az ügyész határoz.

(4) A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

(5)392 A 69. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontja, valamint (2) és (5) bekezdése, a 93. §, a 106. § (3) bekezdése, a 113. § (1) vagy (2) bekezdése, a 123. § (4) bekezdése, a 152. § (1) bekezdése, a 158. § (3) bekezdése, a 185. § (3) bekezdése, a 245. § (4) bekezdése és a 343. § (1) bekezdése alapján kiszabott rendbírságot – meg nem fizetése esetén – a bíróság elzárásra változtatja át. A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ezer forinttól ötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani, az egy napi elzárásnak megfelelő összeget a rendbírságot kiszabó határozatban kell megállapítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban a megbírságolt személyt figyelmeztetni kell.

(6)393 Az ügyész által kiszabott rendbírság átváltoztatásáról az ügyészség székhelye szerint illetékes nyomozási bíró az iratok alapján dönt.

(7)394 Az (5) és a (6) bekezdés alapján a rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Az elővezetés

162. § (1)395 Az elővezetés személyi szabadságot korlátozó intézkedés annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen, illetőleg a szakértői vizsgálaton való részvételét.

(2) A törvényben meghatározott személyek elővezetésének elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezik.

(3)396 Az elővezetést a rendőrség hajtja végre. Az elővezetést az általa nyomozott ügyben az illetékességi területén eljáró más nyomozó hatóság is végrehajthatja. A rendőr, illetőleg a nyomozó hatóság az érintett személyt az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt helyre kíséri, ennek érdekében a reá irányadó törvény szerint szükség esetén kényszert és más intézkedést alkalmazhat.

(4) Az elővezetést általában a napnak a hatodik és huszonnegyedik órája között kell végrehajtani.

(5) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezhet úgy, hogy a rendőr az elővezetés foganatosítása helyett az érintett személy útbaindulását ellenőrizze, ha megalapozottan feltehető, hogy az elővezetés célja ezzel is elérhető.

(6) Katona [Btk. 122. § (1) bek.] elővezetése iránt az elővezetendő elöljáróját kell megkeresni.

(7)397 Az elővezetés külön jogszabályban meghatározott költségének megfizetésére az elővezetettet kell kötelezni.

Testi kényszer alkalmazása

163. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy eljárási cselekmény biztosítása vagy bizonyítási cselekmény foganatosítása céljából testi kényszer alkalmazása szükséges, erről az eljárási cselekmény elvégzését elrendelő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság rendelkezhet. A testi kényszer alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt végző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság is.

(2) Testi kényszer a terhelttel, a sértettel, a tanúval, valamint az eljárási cselekményt akadályozó más személlyel szemben alkalmazható.

(3) A testi kényszer alkalmazására a bíróság és az ügyész elsősorban a rendőrséget veszi igénybe.

(4) Kivételesen a bírósági eljárási cselekménynél jelenlévő büntetés-végrehajtási őr is igénybe vehető testi kényszer alkalmazására, ez azonban nem terjedhet ki bizonyítási cselekmény érdekében alkalmazott testi kényszerre.

MÁSODIK RÉSZ

IX. Fejezet

A NYOMOZÁS

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezés

164. § (1) A büntetőeljárás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nyomozással kezdődik.

(2) A nyomozás során fel kell deríteni a bűncselekményt, az elkövető személyét, fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. A tényállást oly mértékben kell felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, vádat emel-e.

Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata

165. §398 (1) Az ügyész rendelkezik a nyomozásról. Az ügyész a nyomozó hatóságot utasítja. Az ügyész betekinthet a nyomozó hatóságok külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásaiba, és ezek adatait felhasználhatja. Egyes nyomozási cselekmények teljesítése végett az ügyész akkor is a nyomozó hatósághoz fordulhat, ha egyébként a nyomozást maga végzi.

(2) A nyomozó hatóság az ügyésznek az ügy nyomozására vonatkozó utasításait határidőre teljesíti, az ügyészt – annak rendelkezése szerint – a nyomozás elrendeléséről és az ügy állásáról írásban tájékoztatja. Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetőleg határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetőleg az ügyész hatáskörébe tartozik, erről az ügyészt haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Az ügyész a határozatai előkészítésére a nyomozó hatóságot utasíthatja.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a nyomozó hatóság a nyomozást a 35. § (2) bekezdése alapján önállóan végzi.

(5) Az ügyész az utasítást, a nyomozó hatóság a tájékoztatást – a (6) bekezdés esetét kivéve – írásban adja.

(6) Halasztást nem tűrő esetben az ügyész az utasítást, a nyomozó hatóság a tájékoztatást szóban is adhatja, azonban az ügyész az utasítást, a nyomozó hatóság a tájékoztatást utólag, haladéktalanul írásban megismétli.

(7) A nyomozó hatóság vezetője az ügyészi utasítás ellen felettes szerve útján előterjesztést tehet a felettes ügyészhez. A felettes szerv az előterjesztést az arra vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével továbbítja a felettes ügyészhez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.

(8) A felettes ügyész az előterjesztés alapján az iratokat megvizsgálja és a vizsgálata eredményéről, jogi álláspontjáról az előterjesztőt az előterjesztés hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.

165/A. §399 (1) Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorol, ha

a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult,

b) a nyomozás során lényeges törvénysértést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlelt,

c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be. 176. § (2) bek.] számított egy év eltelt, illetőleg a meghosszabbított határidőben el fog telni,

e) a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget,

f) a bíróság az ügyben tanút különösen védetté nyilvánított,

g) az ügyben fedett nyomozó igénybevételét engedélyezte,

h) az ügy közérdeklődésre tarthat számot.

(2) Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorolhat akkor is, ha a gyanúsított személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt.

(3) Az ügyész a nyomozó szerv vezetőjével írásban közli, ha az ügyben fokozott ügyészi felügyeletet gyakorol.

(4) A nyomozó hatóság a fokozott ügyészi felügyelet bejelentésének tényéről – annak indokának megjelölése nélkül – feljegyzést készít. A feljegyzést a nyomozási iratba kell fűzni.

(5) Fokozott felügyelet gyakorlása esetén az ügyész az ügy iratait havonta megvizsgálja és az e törvény szerinti szükséges intézkedést – figyelemmel a 28. § (4) bekezdésében foglaltakra – megteszi.

A jegyzőkönyv

166. § (1) A nyomozási cselekményekről – ideértve az ügyész, valamint a nyomozó hatóság intézkedéseit –, ha e törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vagy a nyomozó hatóság tagja veszi fel.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) az eljáró hatóság megnevezését,

b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét,

c) a nyomozási cselekmény helyét és idejét,

d)400 a jelen lévő ügyész, nyomozó hatóság tagja, eljárásban részt vevő személy és képviselője, védő, tanú, tanú érdekében eljáró ügyvéd, hatósági tanú és jegyzőkönyvvezető nevét,

e) a kihallgatott terhelt és tanú, a meghallgatott szakértő nevét, valamint az e törvényben meghatározott más személyi adatokat.

(3)401 A jegyzőkönyvben röviden le kell írni a nyomozási cselekmény menetét akként, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen. A gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a nyomozási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket a jegyzőkönyvnek a szükséges részletességgel kell tartalmaznia. A kihallgatott indítványozhatja a vallomásának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását. Ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság az indítványt nem tartja indokoltnak, azt elutasítja, és egyidejűleg a kihallgatottat tájékoztatja a 85. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakról; az indítvány elutasítását és a tájékoztatást jegyzőkönyvbe foglalja.

(4) Ha a szakértő a szakvéleményt szóban adja elő, ennek jegyzőkönyvbe vételére a (3) bekezdés irányadó.

(5) A jegyzőkönyvet a nyomozási cselekményt végző ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírja. A gyanúsított, a tanú és a tolmács a jegyzőkönyv minden oldalát aláírja. Ha a gyanúsított, a tanú vagy a tolmács a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(6) Ha a nyomozási cselekményen jelenlévő gyanúsított, védő, sértett, egyéb érdekelt, tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd az eljárással összefüggő esemény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételét kéri, ez csak abban az esetben tagadható meg, ha ennek megtörténtéről az ügyésznek, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának nincs tudomása.

(7)402 A jegyzőkönyvet az ügyész vagy a nyomozó hatóság eljáró tagja szükség esetén kijavítja vagy kiegészíti, a kijavítást és a kiegészítést aláírja, és arról az érdekelteket értesíti. A nyomozási cselekményen jelen voltak a jegyzőkönyv általuk történt megismerését követően a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják. A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni, vagy az indítvány elutasítását az iratokban fel kell tüntetni.

167. § (1) Az ügyész, valamint a nyomozó hatóság elrendelheti a nyomozási cselekménynek gyorsírással, kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel történő rögzítését; elrendeli, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza. A rögzítés ilyen módja a jegyzőkönyvet nem pótolja, de az ügyész vagy a nyomozó hatóság által készített, a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő felvétel esetében a jegyzőkönyvben mindössze a jelenlevőket, az elkészítés helyét, idejét és egyéb körülményeit kell feltüntetni.

(2) A gyorsírói feljegyzést, a kép- vagy hangfelvételt vagy a nyomozási cselekménynek egyéb módon történő rögzítésével létrejött felvételt külön jogszabály rendelkezései szerint kell megőrizni.

(3) A gyorsíróra a szakértőkre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A jelentés

168. § (1)403 A nyomozó hatóság tagja az általa végzett nyomozási cselekményekről – ha az ügyész másképp nem rendelkezik – jegyzőkönyv helyett jelentést készíthet. Az ügyész elrendelheti egyes nyomozási cselekmények megismétlését, és ezekről jegyzőkönyv felvételét. A gyanúsított és a tanú kihallgatásáról, illetőleg a szembesítésről jelentés nem készíthető.

(2)404 A jelentés tartalmazza a 166. § (2) bekezdésének a)–c) és e) pontjában meghatározott adatokat, az elvégzett eljárási cselekmények megjelölését, és ezek tartalmának tömör összefoglalását akként, hogy az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen.

(3) A jelentést a nyomozó hatóság eljáró tagja írja alá.

A határozat

169. § (1)405 Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a kizárásról (32. §, 39. §), a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról [48. § (6) és (9) bek.], a védő kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bek.], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bek.], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)–(4) bek.], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bek.], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának megállapításáról [105. § (6) bek.], a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) – kivéve a testi kényszer alkalmazását (163. §) –, a határozat kijavításáról [169. § (5) bek.], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bek.], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bek.] határozatot hoz. Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.

(2) A határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat. A határozatban fel kell tüntetni

a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság megnevezését,

b) a bűncselekményt, amely miatt az eljárás folyik,

c) a határozatban megállapított rendelkezést és a jogszabályt, amelyen az alapul,

d)406 hogy ellene van-e helye jogorvoslatnak, és azt milyen határidőn belül, melyik nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, illetőleg bírósághoz kell benyújtani.

(3) A határozatot röviden azoknak a tényeknek a feltüntetésével kell indokolni, amelyek a határozat rendelkezéseire okot adtak.

(4) A határozatot jegyzőkönyvbe, vagy más módon írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is közölni kell. A határozatot a jelenlevőknek át kell adni, és szóban is közölni kell, egyébként pedig kézbesítés útján kell közölni.

(5)407 Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni.

II. CÍM

A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA NYOMOZÁSSAL

A nyomozás megindításának alapja

170. § (1) A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg.

(2)408 Nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendel el, és erről feljegyzést készít. A feljegyzésből ki kell tűnnie, hogy milyen bűncselekmény miatt és mikor indítottak nyomozást. A nyomozás elrendelése a feljelentést tartalmazó iraton is feljegyezhető.

(3)409 A nyomozás elrendeléséről a feljelentés megérkezésétől számított három napon belül kell határozni, feltéve, ha a feljelentést nem utasítják el, vagy a feljelentés kiegészítésére nincs szükség. A nyomozó hatóság az általa elrendelt nyomozásról, illetőleg a feljelentés elutasításáról huszonnégy órán belül értesíti az ügyészt. Ha a feljelentést nem a sértett tette, de a személye ismert, a nyomozás elrendeléséről értesíteni kell a sértettet is. Külön jogszabály határozza meg, hogy a nyomozás elrendeléséről, illetőleg megszüntetéséről szóló értesítést az e törvényben meghatározottakon kívül kinek kell megküldeni.

(4)410 Nyomozás elrendelése nélkül indul meg a nyomozás, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a bizonyítási eszközök biztosítására, az elkövetéssel gyanúsítható személy kilétének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének avagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett vagy késedelmet nem tűrő más okból nyomozási cselekményt végez. A nyomozás megindításának tényéről és idejéről utólag haladéktalanul feljegyzést kell készíteni.

(5)411 A (4) bekezdés szerinti nyomozási cselekményt bármely nyomozó hatóság elvégezheti, köteles azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot haladéktalanul értesíteni.

(6)412 Nyomozást nem lehet indítani közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) miatt, ha a hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi úti okmányt a külföldi az ország területére történő beutazás érdekében használja fel, feltéve, hogy vele szemben idegenrendészeti eljárásnak van helye. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a külföldivel szemben más bűncselekmény elkövetése miatt is nyomozást kell indítani.

A feljelentés

171. § (1) Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.

(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.

172. § (1) A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni.

(2) A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, de köteles azt a nyomozó hatóságnak megküldeni. Ha a feljelentés azonnali intézkedést kíván, azt el kell fogadni.

(3) Ha a feljelentést nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál tették, a feljelentést ez is köteles átvenni, illetőleg jegyzőkönyvbe foglalni, és az eljárásra jogosultnak megküldeni.

(4) A távbeszélőn vagy más technikai eszközzel történt feljelentésre az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A feljelentés kiegészítése

172/A. §413 (1) Ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, illetőleg a feljelentés elutasításáról megnyugtatóan nem lehet állást foglalni, a feljelentés kiegészítésének van helye.

(2) A feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság a 178. § (1) bekezdésében meghatározott adatszerző tevékenységet folytathat. A feljelentés kiegészítése alapján a nyomozó hatóság legfeljebb tizenöt napig végezhet adatszerző tevékenységet.

(3) Ha a feljelentés kiegészítését követően a nyomozást elrendelik, a nyomozás határidejét a feljelentéskiegészítés elrendelése napjától kell számítani.

A magánindítvány

173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

A feljelentés elutasítása

174. § (1) Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,

c) a büntethetőséget kizáró ok (Btk. 22. §) állapítható meg,

d) eljárás halál, elévülés vagy kegyelem [Btk. 32. § a)–c) pont] folytán nem indítható,

e) a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik,

f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.

(2) Az (1) bekezdés a)–b), valamint d)–f) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 22. § a) pont], a feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság is jogosult.

(3) A feljelentést nem lehet elutasítani, ha

a) kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek,

b)414 elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak a büntethetőségtől függetlenül helye van, kivéve, ha az elkobzásra, illetőleg vagyonelkobzásra irányuló eljáráshoz a bizonyítékok rendelkezésre állnak.

(4) A feljelentés elutasításáról értesíteni kell a feljelentőt és azt is, aki magánindítványt terjesztett elő. A feljelentést elutasító határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.

(5)415

175. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetében az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a feljelentést elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntető ügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

(2)416 A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, ha a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó [178. § (2) bek.] gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt szolgálati feladata teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

(3)417 A feljelentésnek az (1) vagy (2) bekezdés alapján történt elutasítása esetén az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell.

(4)418 A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a feljelentés elutasításáról határozatot hozott ügyész nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, illetőleg a cselekménnyel okozott kárról. Az ügyész nyilatkozata nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján az elkövető személyére, illetve a feljelentés elutasításának indokaira lehet következtetni.

(5)419 Ha a feljelentést az (1) vagy (2) bekezdés alapján utasítják el, a határozat rendelkező részből és keltezésből áll. A rendelkező rész tartalmazza a bűncselekmény megjelölését, a feljelentés elutasításának tényét, és a tájékoztatást arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban felmerült kár az állammal szemben miként érvényesíthető.

(6)420 Az (1) vagy (2) bekezdés alapján a feljelentés nem utasítható el, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetőleg a fedett nyomozó más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.

(7)421 Az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetőleg a fedett nyomozó ellen indított büntetőeljárást el kell különíteni attól az ügytől, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetőleg a fedett nyomozó által feltárt bizonyítékot fel kívánják használni.

III. CÍM

A NYOMOZÁS LEFOLYTATÁSA

A nyomozás határideje

176. §422 (1)423 A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész két hónappal, ha ez a határidő letelt, a főügyész legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja.

(2)424 Egy éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a 179. § (1) bekezdése szerinti kihallgatásától számított két évig terjedhet, kivéve, ha a legfőbb ügyész a 193. § (3) bekezdése alapján a nyomozás időtartamát az engedélyben meghatározott időpontig meghosszabbította.

(3) Ha az ügyész nyomoz, a nyomozás határidejét az ügyészség vezetője két hónappal, a felettes ügyész legfeljebb a nyomozás elrendelésétől számított egy év elteltéig, azt követően a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg.

(4)425 A nyomozás határidejének meghosszabbításáról rendelkező határozat ellen nincs helye panasznak.

Nyomozási cselekmény elvégzése határozat nélkül

177. §426 Az ügyész és a nyomozó hatóság az olyan kényszerintézkedéseket, amelyeknek elrendelésére egyébként jogosult (126. §, 149. §, 150. §, 151. §, 158/A. §) halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti, és bizonyítási cselekmények (119. §, 121. §, 122. §) elvégzését rendelheti el (halaszthatatlan nyomozási cselekmény). Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.

A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége

178. §427 (1)428 A nyomozó hatóság a büntetőeljárás megindítása után annak megállapítására, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók, adatszerzést végezhet, ennek során igénybe veheti a bűnüldöző szervek külön törvényben meghatározott bűnüldözési adatkezelési adatbázisait, a megkeresésre (71. §) vonatkozó szabályok szerint bárkitől okiratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását, a feljelentő vagy a sértett állami, helyi önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet, alapítvány, közalapítvány vagy társadalmi szervezet vezetőjétől, illetőleg a vizsgálatra jogosult szervtől vizsgálat tartását és a kár megállapítását kérheti, a bűncselekmény helyszínét megtekintheti, szaktanácsadót vehet igénybe, és a megszerzett adatokat ellenőrizheti. A nyomozó hatóság az adatszerzés során fénykép vagy más adathordozón rögzített kép bemutatásával személyt vagy tárgyat kiválasztathat, illetőleg a bemutatott személyről vagy tárgyról felvilágosítást kérhet.

(2) A nyomozó hatóság az adatszerző tevékenysége során az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe veheti, aki e minőségét leplezi (fedett nyomozó), valamint a reá irányadó törvény szerint más, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést is végezhet.

(3) A nyomozó hatóságnak az a tagja, aki az adatszerzést végezte, erről jelentést készít. A jelentés tartalmára a 168. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók. A (2) bekezdés szerinti adatszerző tevékenységről szóló jelentést a nyomozó hatóság vezetője írja alá.

(4) Ha az ügyész a nyomozó hatóság adatszerző tevékenységének eredményét bizonyítékként kívánja felhasználni, az arról készített jelentést csatolja a nyomozás irataihoz. A nyomozó hatóság adatszerző tevékenységéről készített jelentés a nyomozás irataihoz történő csatolást követően az okiratra (116. §) vonatkozó szabályok szerint használható fel bizonyítékként.

178/A. §429 (1)430 A nyomozás elrendelését követően az ügyész, illetőleg az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint – ha ez az ügy jellege miatt szükséges – a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg.

(2)431 Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, és – ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak – a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat.

(3) A nyomozó hatóság – az ügyész hozzájárulásával – átveheti a külön törvényben meghatározott, az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során keletkezett és ügyészségi adatnyilvántartásban kezelt személyes adatokat, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet nyilvántartásaiban kezelt adatokat.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján átvett adat csak az ügyben és csak akkor használható fel, ha az adatszolgáltatással érintett személlyel szemben az ügyész vádat emel. Ha az ügyész nem emel vádat, az átvett adatot törölni kell.

A gyanúsított kihallgatása

179. § (1)432 Ha a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, az ügyész, illetőleg – ha az ügyész másképp nem rendelkezik – a nyomozó hatóság a gyanúsítottat a 117–118. § szerint kihallgatja. A fogva lévő gyanúsítottat huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. E határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a gyanúsítottat a nyomozó hatóság elé állították.

(2) A gyanúsítottal a kihallgatás elején közölni kell a gyanúsítás lényegét, az erre vonatkozó jogszabályok megjelölésével.

(3) A gyanúsítottat figyelmeztetni kell arra, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha három napon belül nem hatalmaz meg védőt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendel ki védőt. Ha a gyanúsított kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság nyomban védőt rendel ki.

(4)433 A gyanúsított kihallgatásáról a nyomozó hatóság olyan időben köteles intézkedni, hogy a terhelt megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre [43. § (2) bek. c) pont].

(5)434 Ha a nyomozás adatai alapján a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, ennek feltételeiről a nyomozó hatóság tájékoztatja a gyanúsítottat.

180. § (1) Nem tehető fel a gyanúsítottnak a választ, illetőleg nem bizonyított tény állítását magában foglaló, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmazó kérdés.

(2) A gyanúsított belegyezése nélkül a vallomása poligráf alkalmazásával nem vizsgálható.

A tanú kihallgatása

181. § (1)435 A tanút az ügyész, illetőleg – ha az ügyész másképp nem rendelkezik – a nyomozó hatóság a 79–88. § szerint kihallgatja. A tanúnak nem tehető fel a 180. § (1) bekezdésében tilalmazott, továbbá olyan kérdés, amely a feleletre útmutatást tartalmaz.

(2) A feljelentő tanúként kihallgatható. Ha a feljelentés tartalmazza a feljelentő előadását, a tanúkénti kihallgatása mellőzhető.

(3)436

Szaktanácsadó közreműködése

182. § (1)437 Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben felvilágosítást kér.

(2) Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják.

(3) Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyész vagy a nyomozó hatóság külön rendelkezik.

(4) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket a szaktanácsadóra megfelelően alkalmazni kell.

(5)438 A szaktanácsadó közreműködéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a nyomozás irataihoz kell csatolni.

A hatósági tanú

183. §439 (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a lefoglalás, a házkutatás és a motozás végrehajtásánál, az írni-olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél – elháríthatatlan akadály kivételével – hatósági tanút alkalmazhat. Erre az érdekeltet figyelmeztetni kell.

(2) Az ügyész és a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben felsorolt eljárási cselekményeknél, ha az érintett személy írni-olvasni nem tud, illetőleg a tizennegyedik életévét nem töltötte be, hivatalból, vagy a gyanúsított, a védője, valamint a szemlével, a lefoglalással, a házkutatással, továbbá a motozással érintett személy indítványára hatósági tanút alkalmaz. Hatósági tanú hivatalból is alkalmazható, ha az eljárási cselekménnyel érintett személy az érdekeinek védelmére egyéb okból feltehetően nem képes.

(3) A hatósági tanú igazolja annak a nyomozási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt.

(4) A hatósági tanúkénti közreműködésre senki sem kötelezhető.

(5) Hatósági tanúként olyan érdektelen személyt kell igénybe venni, aki képes érzékelni és igazolni a nyomozási cselekmény elvégzését. Nem lehet hatósági tanú az eljáró ügyész, a nyomozó hatóság tagja, alkalmazottja vagy a felsoroltak hozzátartozója.

(6) A nyomozási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és a kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú a nyomozási cselekményre észrevételt tehet, a tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezések szerint jogosult költségtérítésre, illetve e törvény rendelkezései alapján jogosult személyi védelemre. A hatósági tanút a nyomozási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra, körülményekre nézve titoktartási kötelezettség terheli. Az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve a hatósági tanút a titoktartási kötelezettség alól felmentheti.

(7) A nyomozási cselekményt úgy kell lefolytatni, hogy azt a hatósági tanú nyomon követhesse.

(8) A nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a hatósági tanú nevét, lakcímét, valamint azt, hogy a hatósági tanú az ügyben nem érdekelt. Ha a nyomozási cselekmény során a hatósági tanú észrevételt tett, a jegyzőkönyvben ezt is fel kell tüntetni.

Jelenlét a nyomozási cselekményeknél

184. § (1) A nyomozási cselekményen az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a jegyzőkönyvvezetőn kívül csak az lehet jelen, akinek a jelenlétét e törvény megengedi.

(2)440 Ha a gyanúsítottat az ügyész vagy a nyomozó hatóság kihallgatja, a védője a kihallgatáson jelen lehet. A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott tanúkihallgatáson, valamint az ilyen tanú részvételével megtartott szembesítésen is. A kihallgatáson jelen lévő védő a gyanúsítotthoz és a tanúhoz kérdéseket intézhet.

(3) A fogva lévő gyanúsított a kihallgatása előtt a védővel értekezhet.

(4)441 A nyomozási cselekményen jelen lehet az állam- és jogtudományi kar jogász szakán, illetőleg a Rendőrtiszti Főiskolán hallgatói jogviszony keretében szervezett szakmai gyakorlatát töltő személy, ha ezt az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezi, és a jelen lévő gyanúsított, tanú vagy sértett ehhez írásban hozzájárul.

(5)442 A külföldi állampolgár gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásán jelen lehet államának konzuli tisztviselője.

(6)443 Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján

a) a külföldi állampolgár gyanúsított ellen, illetőleg

b) a külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt

indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a nyomozási cselekményen a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen. Az értesítés mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár. Ebben az esetben a külföldi állam hatóságát az elvégzett nyomozási cselekményről utólag haladéktalanul értesíteni kell.

(7)444 Azoknál a nyomozási cselekményeknél, amelyeknél a védő jelen lehet, a védő mellett vagy helyetteseként ügyvédjelölt is jelen lehet.

(8)445 Ha törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében ez szükséges, a szemlén más hivatalos személyek is jelen lehetnek.

(9)446

185. § (1)447 A gyanúsított, a védő és a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, indítványt terjeszthet elő és észrevételt tehet, a szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítést mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő és a sértett előtt ismertté válnának.

(2) A gyanúsított a szemlére és a bizonyítási kísérletre idézhető, ebben az esetben a nyomozási cselekmény a gyanúsított távollétében nem tartható meg.

(3) Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekmény helyszínéről eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza, a nyomozás elősegítése érdekében bárkit a nyomozási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezhet. Aki az eljárás rendjét zavarja, vagy a helyszínen tartózkodási kötelezettségének nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható.

186. § (1) Aki a nyomozási cselekményen jelen lehet, az arról készült jegyzőkönyvet nyomban megtekintheti.

(2) A gyanúsított, a védő és a sértett a nyomozás során is megtekintheti a szakvéleményt, az egyéb iratokat pedig akkor, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti.

(3) A gyanúsított és a védő jogosult arra, hogy azokról az iratokról, amelyeket megtekinthet, másolatot kapjon.

(4)448 A sértett, illetőleg a tanú vallomását vagy egyébként személyi adatait tartalmazó, a nyomozás során keletkezett, illetőleg annak során beszerzett, benyújtott vagy csatolt iratról készült másolaton nem tüntethetők fel a sértett, illetőleg a tanú személyi adatai. Nem adható másolat az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határozatának tervezetéről. Nem adható másolat az ügyész és a nyomozó hatóság között a 165. §, valamint a 165/A. § alapján keletkezett iratokról, kivéve azt, amely az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját tartalmazza – ideértve különösen a nyomozási cselekmény elvégzésére vonatkozó ügyészi utasítást tartalmazó iratot, feltéve, ha a megjelölt nyomozási cselekmény végrehajtásra került –, ha az nyomozási érdeket nem sért.

A nyomozás részbeni mellőzése

187. § (1) A gyanúsított kihallgatása után az ügyész a további nyomozást határozattal mellőzheti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.

(2) A nyomozás részbeni mellőzéséről szóló határozatot közölni kell a sértettel, a feljelentővel és azzal is, aki magánindítványt terjesztett elő. Ha a határozattal érintettek száma nagy, a határozat közlése a 67. § (3) bekezdésében említett módon történhet.

A nyomozás felfüggesztése

188. § (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha

a) a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás a távollétében nem folytatható,

b) a gyanúsított tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,

c)449 az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,

d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni,

e) jogsegély iránti megkeresés külföldi hatóság általi teljesítése szükséges és további, Magyarországon elvégzendő nyomozási cselekmény már nincs,

f)450 nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt a büntetőeljárás megindításához szükséges döntést kell beszerezni,

g)451 nemzetközi büntető bíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása végett megkeresi,

h)452 a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges.

(2)453 A nyomozást folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszűnt, illetve az (1) bekezdés g) pontja esetén, ha a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény azt előírja. A nyomozás folytatását elrendelő határozat ellen nincs helye panasznak.

(3) Az ügyész legfeljebb egyéves határidőt állapíthat meg

a) a külföldön tartózkodónak a visszatérésre,

b) az érdekeltnek kereset benyújtására, a személyi állapot kérdésének eldöntése érdekében,

c)454

(4) Ha az ügyész által megállapított határidő eredménytelenül telt el, az eljárást folytatni kell.

(5) A nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot közölni kell az ismert helyen tartózkodó gyanúsítottal, a védővel, a feljelentővel és a sértettel.

(6)455 A nyomozás felfüggesztése után – az (1) bekezdés a) pontját kivéve – a gyanúsított (elkövető) személyét közvetlenül érintő nyomozási cselekmény nem végezhető.

(7) A felfüggesztés tartama a nyomozás határidejébe nem számít be.

189. § (1)456 A nyomozó hatóság határozattal felfüggesztheti a nyomozást a 188. § (1) bekezdésének a), c), e) és h) pontjában meghatározott esetekben. A nyomozást felfüggesztő határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.

(2)457 A 188. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az ügyész és a nyomozó hatóság az ügyet nyilvántartásba veszi, és ha az elkövető személyére utaló újabb adat birtokába jut, a nyomozást folytatja.

A nyomozás megszüntetése

190. § (1) Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,

a) ha a cselekmény nem bűncselekmény,

b) ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény,

c) ha nem a gyanúsított követette el a bűncselekményt, illetve ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

d) ha büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, kivéve, ha kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek,

e) a gyanúsított halála, elévülés, kegyelem miatt,

f) a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt,

g) ha a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik, és az már nem pótolható,

h)458 ha a cselekményt már jogerősen elbírálták,

i)459

j)460 és megrovást alkalmaz, ha a gyanúsított cselekménye már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen.

(2)461 Az (1) bekezdés a), b), e), g) és h) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 22. § a) pont], a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság is jogosult. A nyomozást megszüntető határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.

(3)462 Ha a meghatározott személy gyanúsítottkénti kihallgatásától számított két év eltelt [176. § (2) bek.], az ügyész a rendelkezésre álló adatok alapján dönt arról, hogy a nyomozást meg kell-e szüntetni, vagy a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekmény elvégzésének és azt követően vádemelésnek, a vádemelés elhalasztásának vagy az ügy közvetítői eljárásra utalásának van-e alapja.

(4)463 A nyomozás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli; a gyanúsítottat kötelezni kell annak a költségnek viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel.

(5)464 A nyomozást megszüntető határozatot egyidejűleg közölni kell a gyanúsítottal, a védővel, a sértettel, a feljelentővel és azzal is, aki magánindítványt terjesztett elő.

191. § (1) A nyomozás megszüntetése – ha e törvény kivételt nem tesz – nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.

(2)465 A nyomozás folytatását az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg, a felettes ügyész határozattal rendeli el. Ha a gyanúsítottat megrovásban (Btk. 71. §) részesítették, a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi. A nyomozás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.

(3)466 Ha a nyomozás megszüntetése ellen nem éltek panasszal, illetve az ügyész, vagy a felettes ügyész nem rendelte el a nyomozás folytatását, utóbb azt csak a bíróság rendelheti el az ellen, akivel szemben a nyomozást korábban megszüntették.

(4) Ha a bíróság a nyomozás folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította, változatlan alapon a nyomozás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány előterjesztésének nincs helye.

(5)467 Akivel szemben a feljelentést a 175. § (1) bekezdése alapján utasították el, vagy a nyomozást a 192. § (1) bekezdése alapján szüntették meg, a 82. § (5) bekezdésének esetein kívül a nyomozást vagy annak folytatását az illetékes ügyész rendelheti el.

A nyomozás megszüntetése az együttműködő gyanúsítottal és a fedett nyomozóval szemben

192. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetében az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a nyomozást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntető ügy bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

(2)468 A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható fedett nyomozó [178. § (2) bek.] a cselekményt szolgálati feladata teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

(3)469 Az (1) vagy (2) bekezdés alapján a nyomozás nem szüntethető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetőleg a fedett nyomozó más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.

(4)470 A nyomozásnak az (1) vagy (2) bekezdés alapján történő megszüntetése esetén a 175. § (3)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A nyomozás megszüntetése ebben az esetben sem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák (191. §).

(5)–(7)471

A nyomozás iratainak megismerése

193. § (1)472 A nyomozás elvégzése után az ügyész vagy – ha az ügyész másképp nem rendelkezik – a nyomozó hatóság a gyanúsítottnak és a védőnek az erre kijelölt helyiségben átadja a nyomozás összefűzött iratait. Lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot – kivéve a zártan kezelt iratokat – megismerhesse.

(2)473 Az iratok megtekintésének határnapjáról a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, a fogva levő gyanúsítottat a határnapra – kérésére – elő kell állítani. A gyanúsított és a védő a nyomozás kiegészítését indítványozhatja, egyéb indítványokat és észrevételeket tehet, az iratokról másolatot kérhet. A gyanúsítottat erre a jogára figyelmeztetni kell.

(3)474 A gyanúsított, illetőleg a védő indítványáról az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz. Ha az indítvány alapján nyomozási cselekmény teljesítése válik szükségessé, és az a 176. § (2) bekezdésének második mondatában megállapított határidőn belül nem végezhető el, az ügyész előterjesztésére a legfőbb ügyész a nyomozási cselekmény elvégzése érdekében a nyomozás határidejét legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja. Az elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megtekintését a meghosszabbított nyomozás határidejének utolsó napjáig – az (1) bekezdésben írt feltételekkel – a gyanúsított és a védő számára lehetővé kell tenni.

(4)475 A gyanúsított és a védő az iratok megtekintésének határnapját követően is jogosult arra, hogy megismerje az (1) bekezdés szerinti, valamint a (3) bekezdés alapján elrendelt nyomozási cselekmény elvégzése folytán keletkezett iratokat.

(5)476 Ha a nyomozás iratainak az (1), illetőleg a (3) bekezdés szerinti ismertetését a nyomozó hatóság végezte, az iratokat az ismertetés megtörténte után tizenöt napon belül megküldi az ügyésznek.

(6)477 A nyomozás iratainak az (1), illetőleg a (3) bekezdés szerinti ismertetését követően a sértettet értesíteni kell arról, hogy a nyomozás iratait megtekintheti, és gyakorolhatja az őt a nyomozás során megillető más jogokat.

(7)478 Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is.

194. § (1) A nyomozás iratainak a 193. § (1) bekezdés szerinti átadásáról felvett jegyzőkönyv tartalmazza

a) a gyanúsítottnak és a védőnek átadott iratok megjelölését, a megtekintés kezdő és befejező időpontját,

b) a gyanúsított és a védő indítványait és észrevételeit,

c) ha a gyanúsított vagy a védő nem él a 193. § (1) bekezdésben biztosított jogával, ezt a tényt.

(2)479 Ha a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az még a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekmény időpontjában is tart, ezt a tényt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, és az ezt igazoló okiratot a nyomozás irataihoz kell csatolni.

IV. CÍM

Jogorvoslat a nyomozás során

195. § (1)480 Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata rendelkezést tartalmaz – ha e törvény kivételt nem tesz –, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.

(2) Nincs helye panasznak a más szakértőt kirendelő és a gyanúsított vagy a védő által szakvélemény elkészítésére felkért személy szakértőként való bevonását engedélyező határozat ellen [111–112. §].

(3) A panasznak – ha e törvény kivételt nem tesz – nincs halasztó hatálya. Kivételesen indokolt esetben a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását a panasz elbírálásáig felfüggesztheti.

(4) Ha a határozatot hozó a panasznak három napon belül nem ad helyt, köteles azt haladéktalanul felterjeszteni az elbírálásra jogosulthoz. Az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyész a hozzá érkezésétől számított tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el.

(5) A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt – a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték – értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak – a (6) bekezdés eseteit kivéve – nincs helye.

(6) A 149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél felülbírálati indítvány terjeszthető elő, az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.

(7) A halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslatra az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)481 A törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani.

196. §482 (1) Akit az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.

(2) Ha e törvény az ügyész vagy a nyomozó hatóság részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt.

(3) Nincs helye panasznak a VII. Fejezet VII. Címe szerinti bizonyítási eljárások, a nyomozás [170. § (2) bek.] és a feljelentés kiegészítésének elrendelése (172/A. §) miatt, valamint a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége során végzett eljárási cselekmények (178. §, 178/A. §), a tanú kihallgatása [79. § (1) bek., 181. §], és a szaktanácsadó közreműködése (182. §) miatt.

(4) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani.

(5) Ha az (1) bekezdés alapján tett panaszt az intézkedést tevő vagy az intézkedést elmulasztó, illetve a panaszt elbíráló alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi, s erről a panaszt tevőt határozat hozatala nélkül értesíti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti panaszra egyebekben a 195. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

197. § (1)483 Ha az ügyész a nyomozást a 190. § (1) bekezdésének e) pontja alapján azért szüntette meg, mert a büntethetőség a hivatalból kezdeményezett eljárási kegyelem folytán szűnt meg, a gyanúsított a nyomozást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc napon belül kérheti a nyomozás folytatását, ebben az esetben a nyomozást folytatni kell.

(2)484 A büntetőeljárást folytatni kell, ha a gyanúsított a nyomozást megszüntető határozat ellen benyújtott panaszában a megrovás alkalmazását sérelmezi, és a büntetőeljárás megszüntetésének más oka nincs. Erre a gyanúsítottat a határozatban figyelmeztetni kell.

198. § (1) Ha a feljelentést a sértett tette, a sértett a feljelentést elutasító határozat ellen, a nyomozás elrendelése iránt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet.

(2) Ha az ügyész a nyomozást megszüntette, a sértett az eljárás folytatásának elrendelése iránt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet.

199. § (1) Az ügyész, illetőleg a felettes ügyész a panasz alapján

a) a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi, és dönt a nyomozás elrendeléséről vagy folytatásáról, illetve a vádemelésről,

b) a panaszt elutasítja, ha azt nem találja alaposnak.

(2)485 A panasz elutasítását követően a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha

a) a feljelentést a 174. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján utasították el,

b) a nyomozást a 190. § (1) bekezdésének a)–d) vagy f) pontja alapján szüntették meg.

(3)486 Nincs helye a pótmagánvádlóként történő fellépésnek, ha a büntethetőséget a gyermekkor vagy a kóros elmeállapot zárja ki, továbbá az elkövető halála esetén.

V. CÍM487

BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS

Általános szabályok

200. § (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül

a) a magánlakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti,

b) levelet, egyéb postai küldeményt, valamint telefonvezetéken vagy más hírközlési rendszer útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, és azt technikai eszközzel rögzítheti,

c) a számítástechnikai rendszer útján továbbított és tárolt adatokat megismerheti és felhasználhatja (a továbbiakban: titkos adatszerzés).

(2) Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozás elrendelését követően a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést e törvény alapján végzi.

(3) E cím rendelkezései nem érintik a nyomozás elrendelését megelőzően a bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést; e tevékenységet a külön törvényekben meghatározottak szerint az erre feljogosított szervezetek a rájuk irányadó szabályok szerint végzik.

(4) Ha a nyomozás elrendelését megelőzően külön törvény alapján a bíró, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter által engedélyezett titkos információgyűjtés végrehajtása során az ügyben a nyomozást elrendelik, a titkos információgyűjtést a továbbiakban csak e törvény szerint mint titkos adatszerzést lehet folytatni.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás, a lakás céljára használt egyéb helyiség, tárgy, a lakáshoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, az ezekhez tartozó bekerített hely, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület.

201. § (1) Titkos adatszerzésnek

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kitartottság, a kerítés, az embercsempészés, a hivatali visszaélés és a bűnpártolás három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

d)488 visszaélés minősített adattal bűncselekménye,

e) az a)–d) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete

esetében van helye.

(2) Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:

a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,

c) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés,

d) a 29. § f) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését,

e) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények,

f) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)–e) pontban felsorolt bűncselekmények.

202. § (1) Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható.

(2) Titkos adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha az (1) bekezdésben megjelölt személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merült fel, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető. A titkos adatszerzésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

(3) Az ügyben védőként eljáró ügyvéd magánlakásában és irodájában, illetőleg az ügyvéd birtokában lévő telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd levelezésére, ideértve a számítástechnikai rendszer útján történő levelezést is, akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.

(4) A rendőrségi fogdában, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézetben levő ügyvédi beszélő helyiségben akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra is, aki a 81. § (1) bekezdésének a) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki, illetőleg aki a 82. § (1) bekezdése alapján a tanúvallomást megtagadhatja.

(6) Titkos adatszerzésnek a 201. §-ban és az (1)–(5) bekezdésben meghatározott esetekben is csak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető.

Bírói engedély

203. § (1) A titkos adatszerzés engedélyezéséről a bíróság az ügyész indítványára e Fejezet VI. Címe szerinti eljárásban határoz.

(2) Az indítványnak tartalmaznia kell

a) a nyomozást végző ügyészi szerv vagy nyomozó hatóság megnevezését, a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét, telefonlehallgatás esetén a kapcsolási számot is,

c) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetőleg az azonosításra alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének, illetőleg módszerének megnevezését,

d) az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját, naptári napban és órában meghatározva,

e) az alkalmazás 201. és 202. §-ban meghatározott feltételeinek a meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését és a bűncselekmény gyanújára okot adó adatokat, a titkos adatszerzés elkerülhetetlen alkalmazását indokoló körülményeket, az alkalmazás célját és annak valószínűsítését, hogy a bizonyíték a titkos adatszerzés során alkalmazott eszközzel, illetőleg módszerrel beszerezhető,

f) halaszthatatlan elrendelés [(6) bekezdés] esetén annak okát és időpontját.

(3) Az indítványhoz csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat. Az alkalmazás meghosszabbítására vonatkozó indítvány előterjesztésével egyidejűleg be kell mutatni a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is.

(4) A bíróság az indítvány előterjesztésétől számított hetvenkét órán belül határoz. Ha a bíróság az indítványnak helyt ad vagy részben ad helyt, meghatározza, hogy kivel szemben, a titkos adatszerzés mely eszköze, illetőleg módszere mettől meddig alkalmazható.

(5) A titkos adatszerzés legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, ez ismételt indítványra egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható. Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, és az engedélyezés idején a titkos adatszerzés indítvány szerinti kezdő időpontja már elmúlt, az alkalmazás kezdő időpontja az engedélyezés napja.

(6) Ha az engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely a titkos adatszerzés sikerét veszélyeztetné, az ügyész legfeljebb hetvenkét óra időtartamra elrendelheti a titkos adatszerzést (halaszthatatlan elrendelés). Ez esetben az elrendeléssel egyidejűleg az engedélyezés iránti indítványt is elő kell terjeszteni. Ha a bíróság az indítványt elutasította, változatlan ténybeli alapon újabb halaszthatatlan elrendelésnek nincs helye.

A titkos adatszerzés végrehajtása

204. § (1) A titkos adatszerzést a külön törvényben meghatározott szervezet hajtja végre. Ha az ügyészségi nyomozás során elrendelt titkos adatszerzés tárgya a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, az ügyész titkos adatszerzés elvégzésére az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.

(2) A hírközlési szolgáltatást, a postai küldemények, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a titkos adatszerzés végrehajtását biztosítani és a titkos adatszerzésre jogosult hatóságokkal együttműködni. A hírközlési szolgáltatást, valamint a postai küldemények továbbítását végző szervezetek kötelezettségeiről és az együttműködés részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(3) A titkos adatszerzést az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője haladéktalanul megszünteti, ha

a) halaszthatatlan elrendelés esetén a bíróság az indítványt elutasította,

b) az engedélyben meghatározott célját elérte,

c) az engedélyben megállapított időtartam eltelt,

d) a nyomozást megszüntették,

e) nyilvánvaló, hogy a további alkalmazástól sem várható eredmény.

(4) A titkos adatszerzés befejezését követő nyolc napon belül a titkos adatszerzést folytatott ügyész, illetőleg nyomozó hatóság megsemmisíti a titkos adatszerzés célja szempontjából érdektelen, rögzített adatot és az ügyben nem érintett személy rögzített adatait, kivéve azokat az adatokat, amelyek felhasználását a 206. § (4)–(5) bekezdése lehetővé teszi. A (3) bekezdés a) pontja esetében az addig rögzített adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(5) A titkos adatszerzés végrehajtásáról jelentést (168. §) kell készíteni, amely részletesen tartalmazza a titkos adatszerzés lefolyását, így különösen azt, hogy annak során milyen eszközt, illetőleg módszert, meddig és hol alkalmaztak, a titkos adatszerzés – a fedett nyomozó (178. §) kivételével – mely természetes vagy jogi személyt, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet érintett, a titkos adatszerzés során milyen – a (4) bekezdés alapján meg nem semmisített – adatot, milyen módon, milyen forrásból hol és mikor szereztek meg. A jelentést úgy kell elkészíteni, hogy abból a bíróság engedélyező végzésében foglaltak megtartása megállapítható legyen. A jelentésben ki kell térni arra is, hogy a titkos adatszerzés elérte-e a célját, és ha nem, akkor annak milyen akadálya volt. A jelentést a titkos adatszerzést folytatott ügyészi szerv, illetőleg nyomozó hatóság vezetője írja alá.

A titkos adatszerzés eredményének megismerése

205. § (1)489 A titkos adatszerzés során keletkezett és rögzített adatok megóvásáról az ügyész, illetőleg a titkos adatszerzést folytatott nyomozó hatóság a minősített adat védelméről szóló törvényben szabályozottak szerint gondoskodik.

(2) A titkos adatszerzés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot a titkos adatszerzés végrehajtása során, illetőleg azt követően mindaddig, amíg a titkos adatszerzésről szóló jelentést az ügyész nem csatolta az iratokhoz, az engedélyező bíró, az ügyész és a nyomozó hatóság, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság hivatali felettese (szolgálati elöljárója) ismerheti meg. A titkos adatszerzés engedélyezésével kapcsolatos bírósági iratokat az engedélyező bíró ügyelosztást végző vezetője, valamint a 207. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási vezetője is megismerheti.

(3) A titkos adatszerzést engedélyező bíró megkeresésére a titkos adatszerzés során a megkeresés időpontjáig beszerzett adatokat az ügyész köteles bemutatni. Ha a bíró megállapítja, hogy az engedély kereteit túllépték, a titkos adatszerzést megszünteti, más törvénysértés esetén a titkos adatszerzést megszüntetheti. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) A külön törvény alapján a nyomozást megelőzően végzett titkos információgyűjtés [200. § (3) bek.] eredményét – annak a büntetőeljárásban történő felhasználásáig – a külön törvényekben meghatározottak ismerhetik meg.

(5) Az ügyész a titkos adatszerzés tényéről – annak befejezését követően – értesíti a bírói engedélyben érintettet, ha az érintett ellen nem indult büntetőeljárás, és az értesítés a büntetőeljárás sikerét nem veszélyezteti.

A titkos adatszerzés eredményének felhasználása

206. § (1) Ha az ügyész a titkos adatszerzés eredményét a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni, a titkos adatszerzés engedélyezése iránti indítványt, a bíróság határozatát és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést csatolja a nyomozás irataihoz. Ha az iratok csatolása a nyomozás iratainak megismerése (193. §) után történt, a gyanúsítottat és a védőt erről értesíteni kell, és lehetőséget kell adni a csatolt iratok megismerésére.

(2) A titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentés a nyomozás irataihoz történő csatolást követően az okiratra (116. §) vonatkozó szabályok szerint használható fel bizonyítékként.

(3) A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte.

(4) Akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei (201. §) ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak.

(5) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

(6) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a titkos adatszerzés eredményét, ha a titkos adatszerzést a 204. § (3) bekezdésének a) vagy e) pontja, illetőleg a 205. § (3) bekezdése alapján szüntették meg, vagy a titkos adatszerzés érintettje – anélkül, hogy azt a bíróság engedélyezte volna – az ügyben eljáró védő, illetőleg olyan személy, aki tanúként nem hallgatható ki, vagy a vallomástételt a 82. § (1) bekezdése alapján megtagadhatja.

A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása

206/A. § (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha

a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.

(2) Akivel szemben a bíróság bűnüldözési célból titkos információgyűjtést engedélyezett, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak.

(3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos információgyűjtést a bíróság engedélyezte, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

(4) A nem bűnüldözési célból folytatott bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha

a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.

(5) A nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés eredménye a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárólag az engedélyben megjelölt személy bűncselekményének bizonyítására használható fel.

(6) A bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználását az (1)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványozhatja. Az indítványról a nyomozási bíró határoz.

(7) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a megyei (fővárosi) bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetőleg az engedély kereteit.

VI. CÍM

A NYOMOZÁSI BÍRÓ ELJÁRÁSA

A nyomozási bíró feladata

207. § (1)490 A vádirat benyújtása előtt a bíróság feladatait első fokon a megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró (nyomozási bíró) látja el.

(2) A nyomozási bíró dönt

a)491 a vádirat benyújtása előtt a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedésekkel, az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos indítványokról, a védő kizárásáról, illetőleg az előzetes letartóztatott pszichiátriai kezelésre igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe történő beutalásáról,

b)492 a titkos adatszerzés engedélyezéséről [203. § (4) és (6) bek.], megszüntetéséről [205. § (3) bek.], valamint a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásának lehetőségéről [206/A. § (6) bek.],

c) a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről [191. § (3) bek.],

d) az ügyész indítványára a tanú különösen védetté nyilvánításáról (97. §),

e)493 a 149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat elleni panaszt elutasító határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozattal szemben előterjesztett felülbírálati indítványról, valamint a rendbírság 161. § (6) bekezdése szerinti elzárásra történő átváltoztatásáról.

(3)494 A nyomozási bíró a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja a különösen védett tanút és azt a tanút, aki az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van. A tanú kihallgatásának indítványozását a tanú és az érdekében eljáró ügyvéd az ügyésznél kezdeményezheti. A nyomozási bíró ismételten kihallgatja a különösen védett tanút, ha ezt a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás során a bíróság elrendeli [268. § (3) bek., 305. § (3) bek.].

(4) A nyomozási bíró a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja a tizennegyedik életévét be nem töltött tanút, ha megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná. A tanú kihallgatásának indítványozását a törvényes képviselő, a gondozó és a tanú érdekében eljáró ügyvéd az ügyésznél kezdeményezheti.

(5)495 Az ügyész, a gyanúsított és a védő bizonyítás felvételét is indítványozhatja, ha megalapozottan feltehető, hogy az így megszerezhető bizonyítási eszköz a bírósági eljárásban már nem állna rendelkezésre, vagy az addigra jelentős mértékben megváltozna, illetőleg bizonyítási eszköz jellegét elveszítené. Az ügyész, a gyanúsított, a védő, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, valamint a kiskorú tanú gondozója és törvényes képviselője a tanúnak vagy kivételes esetben a gyanúsítottnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását is indítványozhatja.

(6)496 A vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbítására, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálatára irányuló eljárást a megyei bíróság egyesbírája e Címben foglalt rendelkezések szerint folytatja le.

Illetékesség

208. § (1) A nyomozási bíró a megyei bíróság illetékességi területén lévő ügyészségek által folytatott eljárás során jár el, tekintet nélkül arra, hogy az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény elbírálása a helyi bíróság vagy a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A megyei bíróság elnöke a megyei bíróság területén lévő több helyi bíróságon is kijelölhet nyomozási bírót, és ebben az esetben a nyomozási bírók illetékességét a megyei bíróság elnöke állapítja meg. A nyomozási bíró bizonyítási cselekmény elvégzése esetén az illetékességi területén kívül is eljárhat.

Általános eljárási szabályok

209. § (1) A nyomozási bíró eljárására a bírósági eljárás általános szabályai az e címben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

(2) Az ügyek egyesítésének és elkülönítésének nincs helye.

(3) Azt az eljárásában felmerült bűnügyi költséget, amelyet a 74. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az állam előlegez, a nyomozási bíró állapítja meg, de a megállapított összeget az ügyész előlegezi.

(4) Ha a nyomozási bíró azt észleli, hogy a nyomozás felfüggesztésének vagy megszüntetésének van helye, erről az ügyészt értesíti.

Az ülés

210. § (1) A nyomozási bíró ülést tart, ha az indítvány tárgya

a)497 a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés (129. §, 137. §, 138. §, 138/A. §, 140. §) elrendelése,

b)498 előzetes letartóztatás vagy házi őrizet meghosszabbítása, és az indítványban a korábbi határozathoz képest a meghosszabbítás okaként új körülményre hivatkoztak,

c)499 az előzetes letartóztatásnak az elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítása,

d)500 óvadék megállapítása (147. §),

e)501 elmeállapot megfigyelésének (107. §) elrendelése,

f)502 bizonyítási cselekmény elvégzése [207. § (3)–(5) bek.].

(2)503 Az ülés mellőzhető, ha az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének elrendelése, és azon a gyanúsított az egészségi állapota miatt nem jelenhet meg, illetőleg a jogainak gyakorlására képtelen, továbbá ha az indítvány tárgya óvadék megállapítása, és az előzetes letartóztatás elrendelése a 129. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott okán kívül más okon is alapult.

(3) A nyomozási bíró az iratok alapján dönt

a) az (1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben,

b) ha az ülést a (2) bekezdés alapján mellőzi,

c) ha az indítvány nem az arra jogosulttól származik.

(4) A nyomozási bíró – ha ez szükséges – a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is ülést tart.

211. § (1)504 A nyomozási bíró meghatározza az ülés határnapját. Ha az indítványt az ügyész terjesztette elő, azt megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, továbbá gondoskodik a gyanúsítottnak a nyomozási bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az indítványt nem az ügyész terjesztette elő, azt a nyomozási bíró megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, intézkedik a szükséges iratok beszerzése iránt, továbbá az ülés határnapjáról és helyéről értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt.

(2) Ha az ülésen az indítványozó nem jelenik meg, ezt úgy kell tekinteni, hogy az indítványt visszavonta. Ha az indítvány tárgya az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, és a gyanúsított az állapota miatt nem jelenhet meg, vagy a jogainak gyakorlására képtelen, az ülés a védő távollétében nem tartható meg.

(3) Az ülésen az indítványozó az indítványt megalapozó bizonyítékokat írásban előterjeszti, vagy szóban előadja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy az indítványozó bizonyítékait – a 186. § keretei között – megismerjék. Ha az értesített nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, ezt a nyomozási bíró ismerteti.

(4)505 A nyomozási bíró megvizsgálja, hogy az indítvány törvényi előfeltételei fennállnak-e, nincs-e akadálya a büntetőeljárásnak, és az indítvány megalapozottsága iránt nem támaszthatók-e ésszerű kételyek. A 210. § (1) bekezdésének a)–d) pontja esetén a vizsgálat kiterjed a gyanúsított személyi körülményeire is.

(5)506 A nyomozási bíró az ülést zártcélú távközlő hálózat útján is megtarthatja. Az ülésen védő részvétele kötelező, a védőnek az ülés tartama alatt a gyanúsítottal azonos helyen kell tartózkodnia. A zártcélú távközlő hálózat útján történő ülésre a 244/A–244/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bizonyítási cselekmény elvégzése ülésen

212. § (1) A bizonyítási cselekmény elvégzésére vonatkozó indítvány előterjesztője gondoskodik a bizonyításfelvétel elvégzésének feltételeiről. Ha az ülés a nyomozási bíró hivatalos helyiségében nem tartható meg, az indítványban az ülés helyét meg kell jelölni.

(2) A nyomozási bíró az ülés kezdetén a bizonyítási cselekmény elvégzésére vonatkozó indítványról indokolt végzéssel határoz.

213. § (1) Az olyan tanú kihallgatásán, akinek életét közvetlen veszély fenyegeti, vagy megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson nem jelenhet meg (87. §), a gyanúsított és védője, valamint a tanú érdekében eljáró ügyvéd jelen lehet, kivéve, ha ezt a tanú állapota nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a gyanúsítottat és a védőt az ülésről utólag kell értesíteni azzal, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvet az ügyésznél megtekinthetik.

(2)507 A különösen védett tanú kihallgatásánál a nyomozási bírón, a jegyzőkönyvvezetőn és – ha szükséges – a tolmácson kívül csak az ügyész és a tanú érdekében eljáró ügyvéd lehet jelen. A különösen védett tanú kihallgatása során a nyomozási bírónak fel kell tárnia, és szükség esetén a nyomozó hatóság közreműködésével vagy más módon ellenőriznie kell a tanú szavahihetőségét, tudomásának megbízható voltát, és azokat a körülményeket, amelyek vallomása hitelt-érdemlőségét befolyásolhatják. Az így szerzett adatokat a kihallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvről kivonatot kell készíteni, amely a jelenlévők közül csak a nyomozási bíró és az ügyész nevét, a tanú különösen védetté nyilvánításának tényét és a különösen védetté nyilvánított tanú vallomását tartalmazza. A nyomozási bíró gondoskodik arról, hogy a különösen védett tanú személyére és tartózkodási helyére a vallomásáról készült jegyzőkönyvi kivonat alapján ne lehessen következtetni. A jegyzőkönyvi kivonatot az ügyész részére át kell adni. A jegyzőkönyvi kivonatnak a vádirat benyújtásáig történő elkülönített, zárt kezeléséről az ügyész gondoskodik. A jegyzőkönyvi kivonatot a vádirat benyújtásáig az ügyészen kívül a nyomozó hatóság ismerheti meg.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatásánál a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a tanú törvényes képviselője és gondozója is jelen lehet. A tanú kihallgatásáról a gyanúsítottat és a védőt utólag kell értesíteni azzal, hogy a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet az ügyésznél megtekinthetik.

(4) A nyomozási bíró – indítványra – elrendelheti a tanú kihallgatásának kép- vagy hangfelvevővel, illetve egyéb berendezéssel történő rögzítését. A felvétel a jegyzőkönyvet nem pótolja. A felvételről készült másolaton a tanú személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságai (pl. arckép, hang) technikai úton torzíthatók. Ha a felvétel különösen védett, vagy olyan tanú kihallgatásáról készült, akinek a személyi adatait zártan kezelik, a zárt kezelésre vonatkozó rendelkezéseket az ilyen felvételre is alkalmazni kell.

A határozat

214. § (1) A nyomozási bíró – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az indítvány előterjesztésétől számított három napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az indítványnak helyt ad, részben ad helyt, vagy azt elutasítja. Az indokolás tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény rövid leírását és minősítését, az indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást. Ha a nyomozási bíró az indítványt elutasította, változatlan alapon újabb indítvány előterjesztésének nincs helye.

(2) A határozatot az ügyésszel, az indítványozóval és – a 207. § (2) bekezdésének b) pontját és (3) bekezdését kivéve – azzal kell közölni, akire az rendelkezést tartalmaz. A gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is közölni kell.

(3) A határozatot az ülésen kihirdetés útján kell közölni. Ha a nyomozási bíró az iratok alapján döntött, a határozatot az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni kell. A 207. § (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése esetén a kézbesítésre a 70. § (1) bekezdésének d) pontja az irányadó.

Jogorvoslat

215. § (1) A nyomozási bíró határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be.

(2) A nyomozási bíró a határozat elleni fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését, illetőleg a fellebbezési határidő lejártát követően haladéktalanul a fellebbezés elbírálására illetékes megyei bíróságnak küldi meg.

(3)508 A fellebbezést a megyei bíróság másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.

(4) Nincs helye fellebbezésnek

a) a 207. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a vádirat benyújtása előtt a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedések közül a 149. § (6) és (8) bekezdésével, a 151. § (3) és (6) bekezdésével és a 153. § (2) bekezdésével kapcsolatos indítványokról hozott határozat,

c) a 212. § (2) bekezdése szerinti határozat

ellen.

(5)509 Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés elrendelése. A személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés megszüntetése miatt bejelentett ügyészi fellebbezés – feltéve, hogy a megszüntetést nem az ügyész indítványozta – halasztó hatályú.

(6) A (4) bekezdésben írt határozatok elleni fellebbezés, továbbá a jogerős határozat elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó határozat hozatalát a nyomozási bíró mellőzheti.

X. Fejezet

A VÁDEMELÉS

Intézkedés az iratok ismertetése után

216. §510 (1) Az ügyész, ha a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt maga végezte, ennek megtörténte után, ha pedig azt a nyomozó hatóság végezte, az iratok hozzá érkezését követő harminc napon belül az ügy iratait megvizsgálja, és ennek eredményéhez képest

a) további nyomozási cselekményt végezhet, vagy az elvégzéséről rendelkezhet,

b) a nyomozást felfüggesztheti,

c) a nyomozást megszüntetheti,

d)511 az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja, illetve a vádemelés elhalasztásáról határozhat,

e)512 vádat emel, vagy határoz a vádemelés részbeni mellőzéséről.

(2)513 Ha az ügyész a közvetítői eljárásra utalásról vagy a vádemelés elhalasztásáról való döntéshez pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének ideje az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(3)514 Az (1) bekezdésben megjelölt határidőt az ügyészség vezetője kivételes esetben harminc nappal meghosszabbíthatja. Nagy terjedelmű ügyben az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész kivételesen ennél hosszabb – legfeljebb kilencven napos – határidőt is engedélyezhet. A határidőt az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a nyomozási cselekmény elvégzésétől kell számítani.

(4)515 Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyomozási cselekmény elvégzése után az ügyész vádat emel, ezt megelőzően a nyomozási cselekményről készült iratok megismerésének lehetőségét a 193. § szerint biztosítja a gyanúsítottnak és a védőnek. Más esetben az iratok megismerésének lehetőségét a gyanúsított vagy a védő indítványára kell biztosítani.

(5)516 Az ügyész a vádemelés részbeni mellőzéséről (220. §), a közvetítői eljárásra utalásról vagy annak megtagadásáról [221/A. § (4) bek.], a vádemelés elhalasztásáról (222. §), a pártfogói vélemény beszerzéséről [224. § (1) bek.], a vádemelés elhalasztása után az eljárás megszüntetéséről [226. § (1)–(2) bek.], valamint az e fejezet szerinti ügyészi határozatok elleni jogorvoslat elbírálásáról a vádemelés szakaszában [228. § (3) bek.] határozatot hoz.

A vádirat

217. § (1) Az ügyész vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával emel vádat.

(2) A gyanúsítottat az ügyész szükség esetén a vádemelés előtt kihallgatja.

(3) A vádirat tartalmazza

a) a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait,

b) a vád tárgyává tett cselekmény leírását,

c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítését,

d) az eljárás megindításához szükséges külön törvényi feltétel (magánindítvány, feljelentés, kívánat, mentelmi jog vagy mentesség felfüggesztése, hozzájárulás a büntetőeljárás megindításához) meglétét,

e)517 a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyész hatáskörére, illetőleg illetékességére vonatkozó szabályokra való utalást,

f) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt, ha az ügyész nem vesz részt a tárgyaláson,

g) a bejelentett polgári jogi igényt, továbbá az egyéb indítványokat,

h) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását,

i) a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak,

j) a tárgyaláson való bizonyítás felvételének sorrendjére vonatkozó indítványt.

218. § (1)518 Ha a gyanúsított a vádirat benyújtásakor a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, és az ügyész ennek fenntartását indokoltnak tartja, a kényszerintézkedés fenntartására indítványt tesz. Ha az ügyész az előzetes letartóztatás fenntartását indítványozza, és a nyomozás során az előzetesen letartóztatott korlátozásoknak volt alávetve, az indítványban ki kell térni arra, hogy az ügyész mely korlátozások fenntartását látja indokoltnak.

(2) Ha a vádlott a gyermeke sérelmére szándékos bűncselekményt követett el, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát szüntesse meg.

(3) Az ügyész a vádiratban a vádlottal szemben polgári jogi igényt terjeszthet elő.

(4)519 Ha a vádemelés kábítószerrel visszaélés (Btk. 282–282/C. §) miatt történik, és a gyanúsítottal szemben korábban indult büntetőeljárást a bíróság a 266. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, a vádiratban indítványozni kell az eljárás folytatását [266. § (7) bek.] és az ügyek egyesítését.

219. § (1)520 A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak, valamennyi vádlottnak és védőnek egy-egy példány jusson. A vádirat bírósági példányához csatolni kell a vádemelés alapjául szolgáló mindazon iratot, amelyet az ügyész a gyanúsítottnak, illetve a védőnek ismertetésre az eljárás végén átadott, valamint a tárgyi bizonyítási eszközöket.

(2) Ha a tanú nevének, illetőleg adatainak zárt kezelését rendelték el, a tárgyalásra idézendő tanú nevét, illetve adatait nem a vádiratban, hanem külön zárt iratban kell közölni.

(3)521 Ha a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri, a vádirat e vádlottra vonatkozó részét a vádlott anyanyelvére, regionális vagy kisebbségi nyelvére, illetőleg kérésére az általa korábban ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre le kell fordítani, és azt így kell a bírósághoz benyújtani.

(4)522 Ha az ügyész a különösen védett tanú vallomását a bírósági eljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni, a különösen védetté nyilvánított tanú kihallgatásáról készült jegyzőkönyv-kivonatot csatolja a vádemelés alapjául szolgáló iratokhoz, a gyanúsítottat és a védőt erről, valamint e csatolt irat megtekintésének lehetőségéről értesíti. Ha ennek az iratnak a csatolása a nyomozás iratainak megismerése (193. §) után történt, a gyanúsítottat és a védőt erről értesíteni kell, és lehetőséget kell adni az utóbb csatolt irat megismerésére.

(5)523 A különösen védetté nyilvánított tanú kihallgatásáról készült jegyzőkönyv-kivonat a nyomozás irataihoz történő csatolást követően az okiratra (116. §) vonatkozó szabályok szerint használható fel bizonyítékként.

(6)524 A vádemelésről a sértettet értesíteni kell.

A vádemelés részbeni mellőzése

220. § (1)525 Az ügyész határozattal mellőzheti a vádemelést az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. Erre a vádiratban utalni kell, és a vádemelés részbeni mellőzését a sértettel közölni kell.

(2)526 Azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amely miatt az ügyész a vádemelést mellőzte, a bűnügyi költséget az állam viseli.

221. §527 Az ügyész a határozatban tájékoztatja a sértettet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti, valamint, hogy annak a cselekménynek a tekintetében, amely miatt a vádemelést részben mellőzte, pótmagánvádnak van helye.

A közvetítői eljárás528

221/A. §529 (1) A közvetítői eljárás a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), a közlekedési (Btk. XIII. fejezet), illetőleg a vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet), öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetőleg önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás.

(2) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.

(3) Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) a Btk. 36. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,

b)530 a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,

c) a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint

d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.

(4) A közvetítői eljárás tárgyában hozott határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével, valamint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazságügyi hivatallal is közölni kell. Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(5) A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.

(6)531 A közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény532 állapítja meg.

(7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk. 36. §-a (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk. 36. §-a (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja.

A vádemelés elhalasztása

222. § (1) Az ügyész a vádemelés helyett három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt – a bűncselekmény súlyára, és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel – a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető.

(2)533 Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egy évi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.

(3) Az ügyész a vádemelést tartás elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható.

223. § (1) A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem halasztható el, ha a gyanúsított

a) többszörös visszaeső,

b)534 a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.

(2) Ha a Btk. az eljárás megindulását követő magatartástól teszi függővé a büntethetőség megszűnését, a vádemelés elhalasztásának csak az e törvényben meghatározott esetben van helye.

Meghallgatás a közvetítői eljárásra utalás
és a vádemelés elhalasztása előtt535

224. §536 (1)537 Az ügyész – ha a vádemelés elhalasztása mellett magatartási szabályok megállapítását vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek – a vádemelés elhalasztása előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, majd ennek elkészülte után a gyanúsítottat meghallgatja. A meghallgatás során – tekintettel a pártfogói véleményben foglaltakra is – tisztázni kell, hogy a gyanúsított a kilátásba helyezett magatartási szabályok megtartását és kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható.

(2) A 225. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában írt kötelezettségek a gyanúsított és a sértett hozzájárulásával, a c) és d) pontjában írt kötelezettségek a gyanúsított hozzájárulásával írhatók elő.

(3) A 225. § (2) bekezdésének a) és b) pontja esetén az ügyész a sértettet is meghallgatja; a sértett meghallgatása mellőzhető, ha a hozzájárulásáról korábban nyilatkozott. A sértett hozzájárulásának hiánya nem akadálya annak, hogy a kártérítési, illetve a sértettnek teljesítendő jóvátételi kötelezettség előírása nélkül az ügyész a vádemelést elhalassza, ha annak feltételei enélkül is fennállnak.

(4)538 Az ügyész a közvetítői eljárásra utalás feltételeinek vizsgálata céljából – szükség esetén a gyanúsítottra vonatkozó pártfogó felügyelői vélemény beszerzése után – meghallgatja a gyanúsítottat és a sértettet. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható.

Magatartási szabályok megállapítása a vádemelés elhalasztása esetén

225. §539 (1)540 Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában elrendelheti a gyanúsított pártfogó felügyeletét, a gyanúsítottat magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. A magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését a pártfogó – a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint – ellenőrzi és segíti. A pártfogó e feladatainak a teljesítéséhez más szervek és szervezetek segítségét is igénybe veheti.

(2) Az ügyész a gyanúsított részére kötelezettségként írhatja elő, hogy

a) részben vagy egészen térítse meg a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt,

b) más módon gondoskodjék a sértettnek adandó jóvátételről,

c) meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen, vagy a köz számára munkát végezzen (a köz javára teljesített jóvátétel),

d) pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt.

(3)541 Az ügyész a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályok és kötelezettségek közül többet is, illetőleg a felsoroltakon kívül más magatartási szabályt is megállapíthat vagy más kötelezettséget is előírhat.

(4)542 A 222. § (2) bekezdése esetén kötelezettségként elő kell írni a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.

(5) A vádemelést elhalasztó határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével is közölni kell. A sértett a vádemelés elhalasztásáról döntő határozat ellen jogorvoslattal élhet.

Eljárás a vádemelés elhalasztása után

226. § (1) Az ügyész az eljárást a vádemelés elhalasztásának lejártától számított harminc napon belül megszünteti, ha a vádemelés elhalasztásának tartama eredményesen telt el.

(2)543 Az eljárást a vádemelés elhalasztása tartamának eltelte előtt is meg kell szüntetni, ha a kábítószer-élvező gyanúsított igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, illetve, ha a tartás elmulasztása vétségének gyanúsítottja a tartási kötelezettségét teljesítette, továbbá, ha a gyanúsított a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettségeinek eleget tett.

(3)544

A bűnügyi költség viselése

226/A. §545 Ha az ügyész az eljárást megszünteti, a bűnügyi költséget az állam viseli. A terheltet kötelezni kell annak a költségnek a viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel.

227. § (1) Az ügyész vádat emel, ha

a) a gyanúsított a határozat ellen panasszal él, és a nyomozás megszüntetésének feltételei nincsenek meg,

b) a gyanúsítottal szemben a vádemelés elhalasztásának tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt vádat emelnek,

c) a gyanúsított a magatartási szabályokat súlyosan megszegi, vagy a kötelezettségét nem teljesíti,

d)546 a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig nem fejezi be,

e)547 a vádemelés elhalasztásának tartama alatt állapítják meg, hogy a vádemelés elhalasztása a 223. §-ban meghatározott valamely kizáró ok ellenére történt.

(2)548 A 222. § (3) bekezdése esetén vádemelésnek csak az ott írt kötelezettség elmulasztása esetén van helye.

(3) Ha vádemelésre az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból kerül sor, az ügyész a gyanúsítottat a vádemelés előtt meghallgatja.

(4)549 Ha a vádemelés elhalasztására a 222. § (2) bekezdése alapján került sor, vádat kell emelni, ha

a)550 a gyanúsított a vádemelés elhalasztásától számított egy éven belül okirattal nem igazolja, hogy legalább hat hónapig tartó folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, illetőleg

b) a vádemelés elhalasztásának tartama alatt a gyanúsított ellen kábítószerrel visszaélés miatt újabb büntetőeljárás indult, és a nyomozás felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye.

Jogorvoslat

228. § (1)551 Akire nézve az ügyész e fejezet szerinti eljárásában hozott határozata rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.

(2) Ha az ügyész a panasznak három napon belül nem ad helyt, azt haladéktalanul köteles felterjeszteni a felettes ügyészhez.

(3) A felettes ügyész a panaszt a hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el. A felettes ügyész – ha a panaszt alaposnak találja – a határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és a határozatot hozó ügyészt új határozat hozatalára utasíthatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt el kell utasítani akkor is, ha az elkésett vagy nem jogosulttól származik.

(4) A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt – a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték – értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.

(5) Vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak.

(6) Az ügyész határozataira a 169. § (2)–(5) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadóak.

228/A. §552 (1) Akit az ügyész e fejezet szerinti eljárásában tett intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.

(2) Ha e törvény az ügyész részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt.

(3) Az ügyész intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján tett panaszt az ügyész, illetve a felettes ügyész alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi, s erről a panaszt tevőt határozat hozatala nélkül értesíti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti panaszra egyebekben a 228. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A pótmagánvádló fellépése

229. § (1)553 Ha az ügyész vagy a felettes ügyész a sértettnek a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszát elutasította, és a 199. § (2) bekezdése alapján pótmagánvádnak van helye – feltéve, hogy a pótmagánvád emelését a 199. § (3) bekezdése nem zárja ki –, továbbá ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel.

(2) A panasz elutasítását követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat az ügyészség hivatalos helyiségében megismerhesse.

(3)554 A sértettet tájékoztatni kell a pótmagánvádlóként történő fellépés feltételeiről, valamint arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.

(4)555 Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani. Erről a sértettet tájékoztatni kell.

230. § (1)556 Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, jogi képviselője útján az ügyben addig eljárt első fokú ügyészségnél vádindítványt nyújt be. A pótmagánvádló a vádindítványt személyesen akkor nyújthatja be, ha a vádindítványban nyilatkozik arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint kérelmet terjesztett elő a jogi segítségnyújtó hivatalhoz. A vádindítványt az ügyészség az iratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

(2)557 A vádindítvány a 217. § (3) bekezdésének a)–c), g) és h) pontjában felsoroltakat, továbbá azokat az indokokat tartalmazza, amelyek alapján a pótmagánvádló a feljelentés elutasítása, a nyomozás megszüntetése vagy a vádemelés részbeni mellőzése ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozza. A pótmagánvádló a vádindítványban illetékes bíróságként a terhelt lakóhelye szerint illetékes bíróságot is megjelölheti [17. § (3) bek.]. Ebben az esetben az ügyészség az iratokat és a vádindítványt a pótmagánvádló indítványa alapján illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja.

231. §558 (1) A bíróság a vádindítványt elfogadja, ha elutasításának nincs helye.

(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha

a) a pótmagánvádló a vádindítványt a 229. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,

b) a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselője, kivéve ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik [56. § (4) bek.],

c) a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be,

d) a vád nem törvényes [2. § (2) bek.], vagy a vádindítvány nem tartalmazza a 230. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A pótmagánvádló a 229. § (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte előtt a vádindítványt ismételten benyújthatja, ha azt korábban a (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utasították el, és az elutasítás oka már nem áll fenn.

(4) A vádindítványt nem lehet elutasítani abból az okból, hogy nem tartalmazza a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait, és azok az iratokból nem állapíthatók meg, ha a vádlott személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható.

232. §559 (1) Ha a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az ügyet a hatáskörrel rendelkező vagy illetékes bírósághoz átteszi.

(2) Ha a bíróság a vádindítványt nem utasította el,

a) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak,

b) kényszerintézkedést rendelhet el.

233. §560 (1) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által elfogadott vádindítványt is érteni kell.

(2) A vádlott a vádindítvány elfogadása után jogosult a nyomozás iratainak a megismerésére.

(3) A pótmagánvádló az iratoktól elkülönítve, zártan kezelt iratokat nem ismerheti meg.

(4) A vádindítvány elutasítása nem akadálya annak, hogy a nyomozás folytatását rendeljék el (191. §).

HARMADIK RÉSZ

XI. Fejezet

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A bíróság eljárásának formái

234. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítást vesznek fel.

(2) Az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság nyilvános ülést, ülést vagy tanácsülést tart.

(3) Nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(4) Az ülésen a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a vádló, továbbá – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a vádlott és a védő vesz részt. A felsoroltakon kívül az ülésen az lehet jelen, akit a bíróság az ülésre idézett, vagy akit arról értesített.

(5) A tanácsülésen a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vesznek részt.

Az egyesbíró

235. § Ahol e törvény a bíróságról, a bíróság tanácsáról vagy a tanács elnökéről rendelkezik, ezen az egyesbírót is érteni kell.

A pótmagánvádló

236. § A pótmagánvádló a bírósági eljárásban – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az ügyész jogait gyakorolja, ideértve a vádlott személyi szabadságának elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés elrendelésének indítványozását. A vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését a pótmagánvádló nem indítványozhatja.

A tárgyalás nyilvánossága

237. § (1) A bíróság tárgyalása nyilvános. A tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

(2) A tárgyaláson hallgatóként a tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet részt, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja.

(3) A bíróság hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja (zárt tárgyalás)

a) erkölcsi okból,

b) az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében,

c)561 az eljárásban részt vevő személyek (V. Fejezet) vagy a tanú védelme érdekében,

d)562 a minősített adat védelme végett.

(4) A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható.

238. § (1)563 A nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki. A nyilvánosság kizárása tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.

(2)564 A bíróság a nyilvánosság kizárása esetén is engedélyezheti, hogy az igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek a tárgyaláson jelen legyenek. A külföldi állampolgár vádlott ellen, illetőleg a külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a tárgyaláson a külföldi állampolgár államának konzuli tisztviselője, illetőleg törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen.

(3)565 A nyilvánosság kizárása esetén a sértett, ha nincs képviselője, illetőleg a vádlott, ha nincs védője, indítványozhatja, hogy a tárgyalás helyszínén tartózkodó, általa megnevezett személy – kivéve a tárgyaláson kihallgatandó személyt – legyen jelen a tárgyaláson. Ha a nyilvánosságot a bíróság a 237. § (3) bekezdésének d) pontja alapján zárta ki, ilyen indítvány nem terjeszthető elő. Az indítvány tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4)566 Ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el, figyelmezteti a résztvevőket arra, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire. A figyelmeztetést a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

239. § (1) A tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a zárt tárgyalás indoka megszűnt.

(2)567 A bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkező részét teljes terjedelmében, indokolását pedig a (3) bekezdésben foglalt korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta.

(3)568 A bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan a határozat indokolásának részét képező azokat az adatokat, melyek nyilvánosságra hozatala azon érdek sérelmét eredményezné, amelynek védelmében a zárt tárgyalást a bíróság elrendelte.

A tárgyaláson részt vevő személyek

240. § (1) A tárgyaláson a tanács tagjai mindvégig jelen vannak.

(2) A tanács tagjának elkerülhetetlen akadályoztatása esetén az ügydöntő határozatot más összetételű tanács is kihirdetheti.

(3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a jegyzőkönyvvezető, a vádlott, az ügyész és – ha a védő jelenléte a tárgyaláson kötelező – a védő nélkül nem tartható meg.

241. § (1) A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező

a)569 első fokon, ha a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,

b)570

c)571 a vádlottat fogva tartják,

d)572 ha a vádlott – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,

e)573 ha a bíróság az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezte,

f)574 ha az ügyész bejelenti, hogy a tárgyaláson részt vesz.

(2)575 Az (1) bekezdés e) pontja kivételével a helyi bíróságon ügyészségi titkár is képviselheti a vádat.

242. § (1) A tárgyaláson a védő részvétele kötelező

a)576 ha e törvény másképp nem rendelkezik, a megyei bíróság mint első fokú bíróság előtt,

b)577 a 46. §-ban szabályozott esetekben,

c)578

d) ha pótmagánvádló lép fel.

(2) Ha az ügyész a tárgyaláson részt vesz, és a vádlott védőt nem hatalmazott meg, a tanács elnöke szükség esetén védő kirendeléséről gondoskodik. Ha a vádlott kéri, védőt kell kirendelni.

243. § A tárgyaláson résztvevők indítvány tételére jogosultak, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

A tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése

244. § (1) A tárgyalást a tanács elnöke vezeti, és e törvény keretei között megállapítja az elvégzendő cselekmények sorrendjét. Ügyel a törvény rendelkezéseinek megtartására, és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat gyakorolhassák, ezekre a figyelmüket felhívja.

(2) A tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának megőrzéséről. Ennek érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik.

(3)579 Akit a bíróság előtt kihallgatnak, vagy aki a bírósághoz szól, annak állva kell beszélnie. A tanács elnöke e szabály alól kivételt tehet.

Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján580

244/A. §581 (1) A tanács elnöke az ügyész, a vádlott, a védő, a tanú, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselője indítványára, valamint hivatalból a tanúnak, vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el. A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás során a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

(2) A tanács elnöke zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el

a) a tizennegyedik életévét be nem töltött tanúnak,

b) annak a tanúnak, akinek sérelmére az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (Btk. XII. Fejezet I. Cím), vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet) körébe tartozó vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el,

c) annak a tanúnak, akinek a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára vagy más körülményre tekintettel aránytalan nehézséggel járna,

d) annak a tanúnak vagy vádlottnak, aki a külön jogszabályban meghatározott tanúvédelmi programban vesz részt, vagy a védelme ezt egyébként indokolttá teszi,

e) annak a fogva lévő vádlottnak vagy tanúnak, akinek a tárgyaláson való megjelenése a közbiztonság veszélyeztetésével járna.

(3) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást a tanács elnöke indokolt végzéssel rendeli el. A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozatban lehet sérelmezni.

(4) A végzést legalább öt nappal a tárgyalás határnapja előtt közölni kell az ügyésszel, a vádlottal, a védővel, a kihallgatandó tanúval, az érdekében eljáró ügyvéddel, a kiskorú tanú esetén a törvényes képviselővel vagy gondozóval, és ha a kihallgatandó személy fogva van, a fogvatartást végrehajtó intézettel. A végzést haladéktalanul meg kell küldeni a vádlott vagy a tanú kihallgatásához elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetőleg fogvatartást végrehajtó intézetnek.

244/B. §582 (1) A zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatandó tanút vagy vádlottat a kihallgatását biztosító bíróságon vagy fogvatartást végrehajtó intézetben elkülönített helyiségben kell elhelyezni. Az elkülönített helyiségben kizárólag a tanú érdekében eljáró ügyvéd, kiskorú tanú esetében a törvényes képviselője vagy gondozója, illetőleg szükség esetén a szakértő, a tolmács és a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzet lehet jelen. A vádlott zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása esetén védője mind a tárgyalás helyszínén, mind az elkülönített helyiségben jelen lehet.

(2) Az elkülönített helyiségben – az annak helye szerint illetékes bíróságról – egy bírónak jelen kell lennie. A tárgyalás megnyitása során a tárgyalás helyszínén jelen lévők számbavétele után a tanács elnökének felhívására a bíró állapítja meg az elkülönített helyiségben jelen lévők személyazonosságát, valamint igazolja, hogy az elkülönített helyiségben illetéktelen személy nem tartózkodik, továbbá, hogy a tanú, illetőleg a vádlott nincs korlátozva eljárási jogainak gyakorlásában.

(3) A kihallgatás megkezdésekor a tanács elnöke tájékoztatja a zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatott tanút, illetőleg vádlottat, hogy a kihallgatására zártcélú távközlő hálózat útján kerül sor.

(4) A kihallgatás helye szerint illetékes bíróság bírájának e §-ban meghatározott feladatait bírósági titkár is teljesítheti, ebben az esetben a 244/D. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a bírósági titkár készíti el.

244/C. §583 (1) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás során biztosítani kell, hogy a büntetőeljárásban résztvevők az őket megillető kérdezési, észrevételezési, indítványtételi és egyéb eljárási jogaikat a (4) bekezdésben írt kivétellel e törvény rendelkezései szerint gyakorolhassák.

(2) A kihallgatás során biztosítani kell, hogy a vádlott a védőjével érintkezhessen. Ha a védő a tárgyalás helyszínén tartózkodik, e jog biztosítása érdekében az elkülönített helyiség és a tárgyalás helyszíne között telefonkapcsolatot kell biztosítani.

(3) Biztosítani kell, hogy a tárgyaláson jelen lévő résztvevők láthassák az elkülönített helyiségben a kihallgatott tanút, illetőleg vádlottat, valamint a tanúval, illetőleg vádlottal egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt. Az elkülönített helyiségben tartózkodó tanú, illetőleg vádlott részére biztosítani kell, hogy követhessék a tárgyalás menetét.

(4) A zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatott tizennegyedik életévét be nem töltött tanúhoz kizárólag a tanács elnöke intézhet kérdéseket. A tanács tagjai, az ügyész, a vádlott, a védő, valamint a sértett kérdések feltevését indítványozhatják. Az elkülönített helyiségben tartózkodó tizennegyedik életévét be nem töltött tanú – a szembesítés esetét kivéve – kizárólag a tanács elnökét láthatja és hallhatja a közvetítő készüléken keresztül.

(5) A zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatáskor a tanú személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságai (pl. arcvonásai, hangja) a közvetítés során technikai úton torzíthatók.

244/D. §584 (1) Az elkülönített helyiségben jelen lévő bíró külön jegyzőkönyvet készít a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatás lefolytatásának körülményeiről, feltüntetve az elkülönített helyiségben jelen lévő személyeket. A jegyzőkönyvet a tárgyalásról készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(2) A zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatással egyidejűleg a tárgyalás helyszínén és a kihallgatott személy tartózkodási helyén történteket rögzítő kép- és hangfelvételt kell készíteni. A kép- és hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni.

(3) A tanács elnöke a büntetőeljárás résztvevőinek indítványára elrendelheti a kép- és hangfelvételnek a tárgyaláson, illetőleg a tárgyaláson kívül történő lejátszását. A kép- és hangfelvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le.

A tárgyalás rendjének fenntartása

245. § (1) A tárgyalóterembe – a büntetés-végrehajtási testület és a rendőrség szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.

(2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tanács elnöke rendre utasítja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A tanács elnöke ugyanígy jár el azzal szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja.

(3) A tanács elnöke rendelkezhet úgy, hogy a rendzavaró vagy az, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a tárgyalóterembe azon a tárgyalási napon nem térhet vissza.

(4)585 A bíróság a rendzavarót vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja.

(5) Ha a hallgatóság a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét ismételten megzavarja, a tanács elnöke a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja.

246. § (1) Az ügyész rendzavarása esetén vele szemben rendreutasításnak van helye. Ha az ügyész rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, a tanács elnöke a tárgyalást felfüggeszti, és az ügyészség vezetőjéhez fordul más ügyész kijelölése érdekében. Ha más ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a tárgyalást el kell napolni.

(2) A védő rendzavarása esetén rendbírsággal sújtható, azonban a tárgyalásról nem utasítható ki, és nem vezettethető ki. Ha a védő rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, a tanács elnöke a tárgyalást felfüggeszti. Ebben az esetben a vádlott más védőt hatalmazhat meg, illetőleg – ha a védő tárgyalási részvétele kötelező – más védőt kell kirendelni. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást rendzavaró védő költségére el kell napolni.

(3) A pótmagánvádló képviselőjének rendzavarása esetén a (2) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.

247. § (1) A bíróság a tárgyalást a kiutasított vagy kivezetett vádlott távollétében is folytatja, de legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezése előtt a vádlottat ismét a bíróság elé szólítja, és ismerteti vele a távollétében lefolytatott bizonyítást.

(2) Ha a vádlott az (1) bekezdés szerinti esetben a rendzavaró magatartással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való tartását, a tárgyalás a távollétében, védő részvételével lefolytatható.

248. § A tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körében hozott határozatok ellen külön fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a határozat rendbírság kiszabásáról, a költségek viselésére kötelezésről vagy őrizetbe vételről rendelkezik.

Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése
a tárgyaláson

249. § A tárgyaláson történt büntető- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a tanács elnöke az illetékes hatóságot, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlóját értesíti, a büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró őrizetbe vételét. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat.

A jegyzőkönyv

250. § (1)586 A bíróság eljárásáról – rendszerint azzal egyidejűleg – a jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet készít. Ha a vádlott süket, és tolmács nem alkalmazható, a jegyzőkönyvet mindig egyidejűleg kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) a bíróság megnevezését és az ügy számát,

b) a vád tárgyát a bűncselekmény és a vádlott nevének megjelölésével,

c)587 a bírósági eljárás helyét, a tárgyalás kitűzött és tényleges megnyitásának időpontját, eltérés esetén annak okát, valamint a jegyzőkönyv lezárásának időpontját,

d) a bírósági eljárás formáját,

e) azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e,

f) a bíró, illetőleg a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jelenlévő ügyész, vádlott, védő, tanú, szakértő, tolmács, illetőleg az eljárásban részt vevő más személy nevét,

g) az e törvényben meghatározott más személyi adatot,

h)588 hogy az a tárgyalással egyidejűleg készült-e, ha nem, a jegyzőkönyv írásba foglalása napját.

(3) A jegyzőkönyvnek áttekinthetően kell tartalmaznia a bírósági eljárás menetének és minden lényeges alakiságának leírását akként, hogy nyomon lehessen követni az eljárási szabályok megtartását is.

(4)589 A jegyzőkönyvet a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a tanács elnöke a jegyzőkönyv aláírásában akadályozva van, a jegyzőkönyvet helyette – a helyettesi minőségének feltüntetésével – a tanács egyik tagja írja alá. Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése a 252. § (2) bekezdésében meghatározott módon történik, a jegyzőkönyvet elkészítő bírósági alkalmazott aláírásával igazolja, hogy a jegyzőkönyvet a gyorsírói feljegyzésnek, illetőleg a kép- vagy hangfelvevő eszközzel vagy más berendezéssel történő rögzítésnek megfelelően készítette el.

(5)590 A jegyzőkönyvben a leírt sorok közé nem szabad beírni. A módosítás vagy javítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon. Az esetleges módosításokat vagy javításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.

(6)591 Ha a jegyzőkönyv több lapon készült, a lapokat össze kell fűzni, és az ügyszámot valamennyi lapon fel kell tüntetni.

(7)592 Ha a jegyzőkönyv szabályszerű aláírását megelőzően történt kiegészítés, módosítás vagy javítás nem felel meg az (5) bekezdésben írt alaki követelményeknek, az okiratot jegyzőkönyvként nem szabad aláírni, azt a továbbiakban tárgyalási jegyzetnek kell tekinteni.

251. § (1) A vallomást, a szakvéleményt, a szemle eredményét, továbbá az ügyész, a vádlott, a védő, a magánvádló, pótmagánvádló és a magánfél indítványát kimerítően kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(2) Nem kell jegyzőkönyvbe felvenni a vallomásnak vagy a szakvéleménynek azt a részét, amely a bíróság eljárásában korábban készült jegyzőkönyv tartalmával megegyezik, ehelyett a korábbi jegyzőkönyvre kell utalni.

(3) Ha valamely kifejezés vagy kijelentés szó szerinti szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A bíróság indítványra vagy hivatalból elrendelheti valamely körülmény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételét. Ha a jelenlévő ügyész, vádlott, védő, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, illetőleg a tanú érdekében eljáró ügyvéd ezt indítványozza, csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a körülményről vagy a kifejezés, a kijelentés, illetőleg a nyilatkozat megtörténtéről a bíróságnak nincs tudomása.

(4) A jegyzőkönyvbe lehet foglalni – az ügydöntő határozat kivételével – az eljárás során hozott határozatokat is.

(5)593 A több napra egy intézkedéssel kitűzött, valamint a félbeszakított tárgyalásról egy jegyzőkönyvet, elnapolt tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.

252. § (1) Ha a jegyzőkönyv nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készült, vagy a (3) bekezdés szerinti módon történt az eljárás rögzítése, legkésőbb az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül kell a jegyzőkönyvet elkészíteni. Az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készült tárgyalási jegyzetet az iratokhoz kell csatolni.

(2) A bíróság elrendelheti az eljárás egészének vagy egy részének gyorsírással történő feljegyzését, kép- vagy hangfelvevő eszközzel vagy más berendezéssel történő rögzítését. A bíróság ezt elrendeli az ügyész, a vádlott, a védő vagy a sértett indítványára, feltéve, hogy kellő időben terjesztették elő, és a vádlott, a védő vagy a sértett az indítványával egyidejűleg a költséget is előlegezi.

(3) A gyorsírói feljegyzés, illetőleg a rögzítésnek a (2) bekezdésben említett más módja a jegyzőkönyvet nem pótolja. A gyorsírói feljegyzést, a kép- és hangfelvevő eszközzel vagy más berendezéssel történt rögzítést külön jogszabály rendelkezései szerint kell megőrizni.

(4) A gyorsíróra a szakértőre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(5)594 Ha a bíróság ítélete első fokon vagy másodfokon jogerőre emelkedik, rövidített jegyzőkönyvet lehet készíteni. A rövidített jegyzőkönyvnek csak a 250. § (2) bekezdésében írt adatokat, valamint a bírósági eljárásnak a 250. § (3) bekezdésének megfelelő leírását kell tartalmaznia.

253. § (1) Ha a jegyzőkönyv nyolc napon belül nem készül el, a tanács elnöke az ügyészt, a vádlottat és a védőt értesíti a jegyzőkönyv elkészültének időpontjáról.

(2)595 Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a büntetőeljárás során keletkezett iratokat – ideértve az ügyben eljárt ügyész és nyomozó hatóság által beszerzett, illetőleg a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, vagy becsatolt iratokat is – az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett megtekintheti, kérelmükre azokat a bíróság a hivatalos helyiségében történő elolvasásra átadja.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem teljesítése nem veszélyeztetheti a tárgyalás folytonosságát és a bíróság munkáját, nem járhat az összefűzött iratok megbontásával, sérelmével. A tárgyalási határnapon és az azt megelőző munkanapon a kérelem csak a tanács elnöke kifejezett engedélyével teljesíthető.

(4) A fogva lévő vádlott kérelmére a tanács elnöke engedélyezheti az iratoknak a büntetés-végrehajtási intézetben történő megtekintését. A (3) bekezdés szerinti rendelkezés ez esetben is irányadó.

(5)596

254. § (1)597 Az eljárási cselekményen jelen volt ügyész, vádlott, védő és az eljárásban részt vevő más személy a jegyzőkönyv elkészítésétől számított tizenöt napon belül annak kiegészítését vagy kijavítását indítványozhatja. Erről a bíróság szükség esetén az eljárási cselekményen jelen voltak meghallgatása után határoz, az indítványt – annak elutasítása esetén – a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A kiegészítést és a kijavítást a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.

(2) Nyilvánvaló név- vagy számelírás és más hasonló elírás esetén a bíróság a jegyzőkönyv kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti.

255. §598 (1) A tanácsülésről akkor kell jegyzőkönyvet készíteni, ha a határozat nem egyhangú. A tanácskozási jegyzőkönyv készítését a tanács elnöke rendeli el. A tárgyalási jegyzőkönyvben legkésőbb a határozat kihirdetésekor kell feltüntetni, hogy a tanácskozásról jegyzőkönyv készült, vagy különvéleményt foglaltak írásba.

(2)599 A tanácskozási jegyzőkönyvet és a 256. § (5) bekezdése szerinti mellékleteit az iratok között lezárt borítékban kell elhelyezni, és azt csak a fellebbezés során eljáró bíróság, illetőleg a rendkívüli jogorvoslat során eljáró bíróság, valamint fegyelmi eljárás során a fegyelmi bíróság, valamint ha büntetőeljárás indult, a büntetőügyben eljáró bíróság tekintheti meg.

(3) A bíróság tanácsülési jegyzőkönyvéről, határozatának tervezetéről és a kisebbségi véleményen lévő bíró különvéleményéről nem adható másolat.

A tanácskozás és a szavazás

256. § (1) A bíróság tanácsa a határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg. Ha a szavazás nem egyhangú, a határozatot a többségi szavazat dönti el.

(2) Ha a bíróság ülnökökből is álló tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a tanács elnöke felvilágosítást ad arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ad a döntéshez szükséges törvényhelyekről, a büntetési nemekről és azok mértékéről, valamint az intézkedésekről.

(3)600 Ítélethozatalnál a tanács megállapítja a tényállást, és annak alapján dönt arról, hogy a vádlott bűnös-e, és ha igen, milyen bűncselekményben, majd arról, hogy milyen büntetést kell kiszabni, illetőleg milyen intézkedést kell alkalmazni, továbbá dönt arról, hogy milyen egyéb rendelkezéseket kell hozni.

(4) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le a szavazatát. Ha a büntetés kiszabása vagy az intézkedés alkalmazása kérdésében a szavazás nem egyhangú, a szavazattöbbséget úgy kell megállapítani, hogy a legsúlyosabb jogkövetkezmény mellett leadott szavazat a hozzá legközelebb esőt erősíti, és ahhoz kell számítani.

(5) A kisebbségi véleményen lévő bíró jogosult az írásba foglalt különvéleményét a tanácsülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni.

(6)601 A tanácskozás és a szavazás titkos. A tanácskozáson és a szavazásnál az eljáró tanács elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(7)602 A tárgyaláson felmerült nem érdemi kérdések a tárgyaláson halk tanácskozásban is eldönthetők.

A határozatok

257. § (1)603 A bíróság e törvényben meghatározott esetekben ítélettel, egyébként végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell; a tényállás jogi elbírálásában az indítványok nem kötik.

(2) A bíróság az ítéletét és az ügydöntő végzését ,,A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN'' hozza.

(3) A határozat – ha e törvény másképp nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll.

(4)604 A határozat eredeti példányát, illetőleg a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a tanács minden tagja aláírja. Ha a tanács elnöke vagy valamelyik tagja a határozat aláírásában akadályozva van, a határozatot helyette – helyettesi minőségének feltüntetésével – az eljárt tanács egyik tagja, illetőleg elnöke írja alá. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a határozat rendelkező részének a 321. § (1) bekezdésében szabályozott aláírására.

(5) A határozatot a tanács elnöke hirdeti ki.

258. § (1) Az ítélet és az ügydöntő végzés bevezető részében kell feltüntetni

a) a 257. § (2) bekezdése szerinti kijelentést,

b)605 a bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a bírósági eljárás helyét,

c) a tárgyalás – ha az ügyben több tárgyalást tartottak, valamennyi – napjának megjelölését, a határozathozatal helyét és idejét,

d) a bírósági eljárás formáját,

e) azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e.

(2) Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza

a) a vádlott előzetes fogvatartására vonatkozó adatokat,

b) a vádlott nevét és személyi adatait,

c)606 a vádlott bűnösnek kimondását, illetőleg a vád alóli felmentését, vagy azt, hogy a bíróság az eljárást megszünteti,

d)607 a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely – ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is – feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,

e) a kiszabott büntetést, illetőleg az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket,

f) az egyéb rendelkezéseket,

g) a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést.

(3) Az ítélet és az ügydöntő végzés indokolása összefüggően tartalmazza

a)608 a vádra történő utalást, a vádirat szerinti jogi minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését,

b) a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat,

c) a bíróság által megállapított tényállást,

d) a bizonyítékok számbavételét és értékelését,

e)609 a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény jogi minősítését, büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása, illetőleg ezek mellőzése esetén e döntés indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével,

f) a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok elutasításának indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével.

(4)610 Az őrizetbe vételről, az előzetes letartóztatásról, az ideiglenes kényszergyógykezelésről, a lakhelyelhagyási tilalomról, a házi őrizetről, valamint a távoltartásról rendelkező határozat tartalmára az (1) bekezdés b)–d) pontjában, továbbá a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak irányadók.

259. § (1)611 Ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. A felmentő ítélet indokolásában a tényállás is mellőzhető. (Rövidített indokolás.)

(2)612 Ha az ügydöntő határozat több vádlottat érint, az indokolás az (1) bekezdés szerinti formában is írásba foglalható az olyan vádlott tekintetében, akivel szemben az ügydöntő határozat első fokon jogerőre emelkedett.

260. § (1)613 A pervezető végzést – az ügy bíróságra érkezését követően az ügy menetét megállapító, az eljárási cselekmény előkészítésére irányuló vagy végrehajtása érdekében tett, de nem az ügy érdeméről rendelkező határozatot –, illetve a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéseket nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő határozatban kell kifejteni.

(2)614 A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben, valamint, ha e törvény kivételt nem tesz, pervezető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és keltezése.

(4)615 A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot – ha e törvény másképp nem rendelkezik – legkésőbb a meghozatalától, illetőleg a kihirdetésétől számított harminc napon belül, ha hosszabb indokolást igényel, hatvan napon belül kell írásba foglalni. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozat eredeti példányán fel kell jegyezni.

261. §616 (1) Nyilvánvaló név-, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás esetén a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást elrendelő végzés ellen az ügyész és az élhet fellebbezéssel, akire a határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetén a védő is.

(2) A kijavítást a határozatra és a kiadmányaira fel kell jegyezni. Ha a határozat kijavítását megelőzően a hibás kiadmányt már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a hibás kiadmányt megküldte.

262. § (1)617 A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt határozatot a védővel is, az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell az ügyésszel, a pótmagánvádlóval, az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot közölni kell a sértettel is.

(2) A határozatot a jelenlevőkkel szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni.

(3) A határozat kihirdetése során fel kell olvasni a rendelkező részt, ismertetni kell az indokolás lényegét, és szükség esetén meg kell magyarázni.

(4)618 Az ügyész, a vádlott, a védő, a pótmagánvádló és a sértett részére az ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát akkor is kézbesíteni kell, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként a határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát – ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más fellebbezett – a fellebbezőnek kell kézbesíteni.

(5)619 Külön jogszabály határozza meg, hogy a határozatot, illetőleg a határozat tartalmáról szóló értesítést az e §-ban felsoroltakon kívül kinek kell megküldeni.

(6)620 A magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő végzés reá vonatkozó részét az anyanyelvére, regionális vagy kisebbségi nyelvére, illetőleg kérésére az általa ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell.

Kifogás az eljárás elhúzódása miatt

262/A. §621 (1) A vádlott, a védő és a magánfél a bíróság (2) bekezdésben meghatározott mulasztása miatt az ügyben eljáró bíróságnál írásban kifogást terjeszthet elő, kérve a mulasztás tényének megállapítását, valamint – megfelelő határidő tűzésével – a mulasztó bíróságnak a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a megfelelő intézkedés megválasztására történő utasítását.

(2) Kifogás akkor terjeszthető elő, ha

a) a törvény a bíróság részére az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,

b) a bíróság az ügyész, az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy, a tanú vagy a szakértő részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket.

(3) Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése, valamint olyan határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.

(4) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.

262/B. §622 (1) Az ügyben eljáró bíróság a kifogást – a (2) bekezdés esetét kivéve – nyolc napon belül közvetlenül felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz. A felterjesztésben számot ad arról, hogy a hiányolt eljárási cselekmény elvégzése vagy határozat meghozatala – megítélése szerint – milyen okból nem volt lehetséges.

(2) Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást alaposnak tartja, a kifogásnak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül meghozza, illetőleg elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.

(3) A helyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a megyei bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa, a megyei bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tanácsülésen bírálja el.

(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 262/A. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 262/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben pedig a megfelelő intézkedés megválasztására hívja fel. A felhívásban – a 262/A. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetet kivéve – a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(5) A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

XII. Fejezet

A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

A vádirat közlése

263. § (1)623 A tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően hatvan napon belül megvizsgálja, hogy van-e helye a 264–271. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazásának.

(2) Legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte után a tanács elnöke a vádiratot haladéktalanul megküldi a vádlottnak és a védőnek; a vádlottat és a védőt felhívja, hogy tizenöt napon belül jelölje meg bizonyítási eszközeit.

(3)624 A tanács elnöke a vádirat kézbesítésével egyidejűleg közli a vádlottal és a védővel, ha az ügyész különösen védett tanú vallomását kívánja bizonyítási eszközként felhasználni, figyelmezteti őket arra, hogy a különösen védett tanú vallomását tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot megtekinthetik, és írásban a különösen védett tanúhoz kérdések feltevését, továbbá a tanú különösen védetté nyilvánításának megszüntetését indítványozhatják. A különösen védett tanúhoz feltett kérdések közvetlenül nem irányulhatnak a különösen védett tanú személyének és tartózkodási helyének felfedésére.

(4)625 Ha közvetítői eljárás lefolytatásának lehet helye, és az ügyész az eljárást a 221/A. § (4) bekezdése alapján nem függesztette fel, a tanács elnöke a vádirat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja a vádlottat, a védőt és a sértettet a közvetítői eljárás iránti indítvány megtételének lehetőségéről és a közvetítői eljárás következményeiről.

Áttétel

264. § Ha a bíróságnak az ügy elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet átteszi a hatáskörrel, illetőleg illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Egyesítés és elkülönítés

265. § (1)626 A bíróság hivatalból vagy indítványra határoz az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről (72. §). A különböző bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek egyesítése, vagy annak mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt, ha több ilyen bíróság van, a megelőzés [17. § (2) bek.] az irányadó. A bíróság az előtte folyamatban lévő ügyet az egyesítés kérdésében határozathozatalra jogosult bíróságnak az egyesítés megfontolása végett megküldi.

(2)627 Ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, vagy ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt indult eljárás, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el. Ha a vádlottat katonai büntetőeljárásban bocsátották próbára, az ügyeket az a bíróság egyesíti, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a 470. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3)628 Az egyesítésnek nem akadálya, hogy a vádlottat korábban magánvádas ügyben bocsátották próbára, az újabb büntető ügyben azonban az ügyész, pótmagánvádló vagy másik magánvádló képviseli a vádat. Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára, és az újabb büntetőeljárás magánvádra indul ellene, az ügyeket akkor lehet egyesíteni, ha az ügyész a vád képviseletét a magánvádlótól átvette. Ebben az esetben a bíróság az iratokat a vádképviselet átvételének megfontolása végett az ügyésznek küldi meg. Ez a korlátozás nem érvényesül, ha az újabb ügyben a vádat pótmagánvádló képviseli.

(4)629 Ha az újabb eljárásban a vádlott bűnösségét a bíróság nem állapítja meg, az egyesített ügyeket újból el kell különíteni.

(5)630 A 175. § (7) bekezdése a bírósági eljárásban is irányadó.

(6)631 Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bíróság a gyanúsítottal szemben korábban indult büntetőeljárást a 266. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, azonban az ügyész a vádlott ellen kábítószerrel visszaélés miatt újabb vádiratot nyújtott be [266. § (7) bek.].

Az eljárás felfüggesztése

266. § (1)632 A bíróság az eljárást

a) a 188. § (1) bekezdésének a), b) és d)–g) pontjában meghatározott okból felfüggeszti,

b) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

c)633 hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, ha az Európai Unióról szóló Szerződésben, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződésben foglalt szabályok szerint az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. E határozatban meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint – a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A határozatot az Európai Bíróságnak, továbbá tájékoztatásul az igazságügyért felelős miniszternek is megküldi.

(2) A bíróság az eljárást akkor is felfüggeszti, ha az eljárás megindításához szükséges feljelentés [Btk. 236. § (1) bek., 240. §] hiányzik. Az eljárás felfüggesztése legfeljebb az alapügy jogerős befejezéséig tart.

(3)634 A bíróság az eljárást felfüggesztheti,

a) ha a vádlott huzamosabb ideig külföldön tartózkodik,

b) ha az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak pótlására, a bizonyítási eszköz felkutatására, biztosítására, megvizsgálására és arra irányult, hogy a bizonyítékok a tárgyaláson rendelkezésre álljanak [268. § (1) bek.],

c)635 a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében, legfeljebb hat hónapra.

(4)636 Ha a bíróság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést nem tartja indokoltnak, és a vádlott külföldi tartózkodási helye ismert, a bíróság nemzetközi, illetve európai elfogatóparancsot bocsát ki, és a vádlott kiadatása vagy európai elfogatóparancs alapján történő átadása iránti eljárást kezdeményez. Ha a vádlott kiadatását, illetve európai elfogatóparancs alapján történő átadását megtagadták, illetőleg a kiadatásra vagy átadásra nincs lehetőség, a bíróság – ha a feltételek fennállnak – a büntetőeljárás átadását kezdeményezheti.

(5)637 Ha az eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, illetve a 188. § (1) bekezdésének g) pontja alapján történt felfüggesztés esetén, ha a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény azt előírja, a bíróság az eljárást folytatja.

(6)638 Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, és az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el, a bíróság az eljárást egy évi időtartamra felfüggeszti, feltéve, hogy a kábítószer-élvező vádlott vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.

(7)639 Az eljárást folytatni kell, ha a felfüggesztéstől számított egy éven belül a vádlott nem igazolja, hogy legalább hat hónapig tartó folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, illetőleg ha az ügyész a vádlott ellen kábítószerrel visszaélés miatt újabb vádiratot nyújtott be.

(8)640 A tartás elmulasztása (Btk. 196. §) miatt indított eljárást – ha az ügyész a vádemelést a 222. § (3) bekezdése alapján nem halasztotta el – a bíróság legfeljebb egy évre felfüggeszti, feltéve, hogy ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. Az eljárást a határidő lejárta előtt folytatni kell, ha a vádlott a tartási kötelezettségének továbbra sem tesz eleget.

(9)641 Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben felsorolt okok miatt az eljárást a bírósági titkár is felfüggesztheti.

Az eljárás megszüntetése

267. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti,

a) ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény,

b) ha a vádlott gyermekkorú,

c)642 a vádlott halála, elévülés, kegyelem, vagy a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt,

d)643 ha a vád tárgyává tett cselekményt már jogerősen elbírálták,

e) ha a magánindítvány, a kívánat, illetőleg feljelentés hiányzik, és az nem pótolható,

f) ha az ügyész a vádat elejtette és pótmagánvádnak nincs helye,

g)644 az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége,

h)645 és a vádlottat megrovásban (Btk. 71. §) részesíti, ha a bűncselekmény már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen,

i)646 ha az eljárást a 266. § (6) vagy (8) bekezdése alapján függesztette fel, és a vádlott igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, illetve, ha a tartás elmulasztása vétségének vádlottja a tartási kötelezettségét teljesítette,

j)647 ha a vád nem törvényes [2. § (2) bek.],

k)648 ha a vádirat nem felel meg a 217. § (3) bekezdésében foglaltaknak, és az ügyész nem tett eleget a 268. § (1) bekezdése szerinti megkeresésben foglaltaknak,

l)649 tevékeny megbánás esetén [Btk. 36. § (1) bek.].

(2) Az eljárás megszüntetéséről a bíróság értesíti a magánfelet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

(3)650 Ha a vád elejtése esetén pótmagánvádnak van helye, a bíróság tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát, továbbá tájékoztatja a 229. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ha a sértett hatvan napon belül nem lép fel pótmagánvádlóként, az eljárást a bíróság megszünteti. Erre a sértettet figyelmeztetni kell. Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a vádindítványt a bírósághoz nyújtja be. A pótmagánvádló jogi képviselete a vádindítvány benyújtásától kezdve kötelező.

(4)651 Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, a (3) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(5)652 Ha a sértett a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő, erről a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig eljárt bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidő-számítás nem alkalmazható. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.

(6)653 Az eljárás megszüntetésének nem akadálya, ha a sértettnek azért nem lehetett az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát kézbesíteni, mert ismeretlen helyen tartózkodik.

(7)654 Pótmagánvádló fellépése esetén a 229. § (2) bekezdése, a 230. §, a 231. § és a 233. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt

268. §655 (1)656 A bíróság hivatalból vagy az eljárásban részt vevő személyek indítványára intézkedik aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében – határidő tűzésével, szükség esetén az eljárás felfüggesztése mellett – megkeresheti az ügyészt, továbbá pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. Az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak pótlására, bizonyítási eszköz felkutatására, biztosítására, megvizsgálására és arra irányulhat, hogy a bizonyítékok a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.

(2)657 A bíróság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint okiratok, adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól, köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól és társadalmi szervezettől. Ennek keretében a bizonyítás eredményessége érdekében adatok szolgáltatását igényelheti különösen az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból is. A bíróság beszerzi a vádlottra vonatkozó bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait is.

(3)658 Ha az ügyész a különösen védett tanú vallomását kívánja bizonyítási eszközként felhasználni, a tanács elnöke a nyomozási bírótól beszerzi a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyvet és a 207. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti határozatot. A jegyzőkönyvet és a 207. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti határozatot csak a bíróság tagjai tekinthetik meg, és azokról másolat nem adható.

(4)659 Ha a vádlott, a védője vagy az ügyész a különösen védett tanúhoz kérdés feltevését indítványozta [263. § (3) bek.], illetőleg a különösen védett tanúhoz a tanács elnöke tesz fel kérdést, a bíróság a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv és a 207. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti határozat egyidejű visszaküldésével elrendeli, hogy a nyomozási bíró a vádlott, a védője vagy az ügyész által feltett kérdésekre ismételten kihallgassa a különösen védett tanút. A kihallgatásra a 213. § (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

Határozat kényszerintézkedésekről

269. § (1) A bíróság az ügyész indítványára [218. § (1) bek.] vagy hivatalból határoz a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről vagy megszüntetéséről.

(2) Az ügy áttételét elrendelő bíróság által fenntartott vagy elrendelt kényszerintézkedés annak a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart, amelyhez az ügyet áttették.

A vádtól eltérő minősítés lehetősége

270. §660 (1)661 A bíróság megállapíthatja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően hogyan minősülhet, ekkor határozhat a bíróság tanácsa elé utalásról, az áttételről, az egyesítésről, az elkülönítésről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről.

(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény magánvádra üldözendő bűncselekmény, az ügyésznek a vád átvételére vonatkozó nyilatkozatát nem kell beszerezni.

A bíróság tanácsa elé utalás

270/A. §662 (1) A bíróság az ügyet a bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsa elé utalja, ha ezt a vádtól eltérő minősítés kérdésében hozott határozata szükségessé teszi.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint rendelkezhet, ha más okból azt szükségesnek tartja.

Öttagú tanács elé utalás

271. § A megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha

a) ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja,

b) a bűncselekményre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.

Az előkészítő ülés

272. §663 (1) Ha a tárgyalás előkészítése során vizsgált kérdésekben a határozat meghozatala előtt az ügyész, a vádlott vagy a sértett meghallgatása látszik szükségesnek, a bíróság a 263. § (1) bekezdésében meghatározott határidő letelte után harminc napon belül ülést tart.

(2) Az előkészítő ülés kötelező, ha

a) a bíróság a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés (129. §, 137. §, 138. §, 138/A. §, 140. §) elrendeléséről, illetőleg előzetes letartóztatás vagy házi őrizet fenntartásáról határoz, és az indítványban a korábbi határozathoz képest a fenntartás okaként új körülményre hivatkoztak,

b)664 a vádirat közlésétől számított tizenöt napon belül a vádlott, a védő vagy a sértett közvetítői eljárás lefolytatását indítványozta,

c) a vádlott vagy a védője a tanú különösen védetté nyilvánításának megszüntetését indítványozta.

(3) A tanács elnöke az előkészítő ülés határnapjáról az ügyészt, a vádlottat és a védőt értesíti; a (2) bekezdés esetén, valamint ha a vádlott meghallgatása más okból szükséges, a vádlottat és – kötelező védelem esetén – a védőt, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetén a sértettet megidézi.

(4) Az előkészítő ülés nem tartható meg az ügyész, valamint a megidézett vádlott és védő távollétében, kivéve, ha az előkészítő ülés tárgya előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás vagy ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése.

(5) Ha az előkészítő ülés tartása alapjául szolgáló indítványt előterjesztő az idézés ellenére nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványát visszavonta.

(6) Az előkészítő ülésen a tanács elnöke a szükséges terjedelemben ismerteti az ügyet, a tanács tagjai, az ügyész, a vádlott és a védő további iratok ismertetését indítványozhatják.

(7) A tanács elnöke és tagjai az ügyészhez, a vádlotthoz, és – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott körben – a sértetthez kérdést intézhetnek. A vádlotthoz az ügyész, a védő, és – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott körben – a sértett is intézhet kérdést, az ügyészhez intézendő kérdésre a vádlott és a védő indítványt tehet.

(8) Ha a vádlott vagy a védő a különösen védetté nyilvánított tanút megnevezi, vagy a személyét más, kétséget kizáró módon azonosítja, a bíróság a tanú különösen védetté nyilvánítását megszünteti. Ebben az esetben a tanú idézésére és kihallgatására az általános szabályok irányadóak; a tanács elnöke szükség esetén hivatalból vagy indítványra a tanú védelmének más formáját kezdeményezi.

(9)665 Előkészítő ülésnek akkor is helye van, ha az ügy különös bonyolultságára figyelemmel a bizonyítás keretének, terjedelmének, a bizonyítás felvétele sorrendjének meghatározása érdekében az ügyész, a vádlott és a védő meghallgatása látszik szükségesnek.

A bíróság jogköre

273. § (1)666 A tárgyalás előkészítése során a bíróság tanácsa vagy a tanács elnöke jár el.

(2) A bíróság a tárgyalás előkészítése során vizsgált kérdésekben a 263. § (1) bekezdése szerinti határidő letelte előtt határoz, feltéve, hogy a 272. § szerinti meghallgatás nem látszik szükségesnek.

(3) A bíróság tanácsa határoz az eljárás megszüntetéséről, valamint a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedésekről.

(4)667 A bíróság tanácsa minden olyan kérdésben határozhat, amely egyébként a tanács elnökének jogkörébe tartozik.

A tanács elnökének jogköre

274. §668 (1) A tanács elnöke határoz azokban a kérdésekben, amelyek a 273. § (3) bekezdése alapján nem tartoznak a bíróság tanácsának jogkörébe, illetőleg amelyről a 273. § (4) bekezdése alapján nem a bíróság tanácsa határozott.

(2) Ha a bíróság a vádlottat távollétében részesítette megrovásban (Btk. 71. §), ennek foganatosításáról a tanács elnöke gondoskodik.

Határozat a tárgyalás előkészítése után

275. § (1)669 A tárgyalás előkészítésének befejezése, illetőleg a tárgyalás kitűzése után – ha szükséges – a 267. és a 269. §-ban szabályozott kérdésekben a bíróság tanácsülésen, a 264., 265., 266., 268., 270., 270/A. és 271. §-ban szabályozott kérdésekben a tanács elnöke határoz.

(2) A tanács elnöke a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja. A védő akadályoztatása miatt a tárgyalás akkor halasztható el, ha a vádlott más védőt nem hatalmaz meg, illetőleg más védő kirendelése már nem lehetséges, vagy ha az új védő a tárgyalásig – idő hiányában – nem tud a védelemre felkészülni.

Jogorvoslat kizárása a tárgyalás előkészítése során

276. § (1) Nincs helye fellebbezésnek

a) a tárgyalás kitűzése és elhalasztása,

b) az előkészítő ülésre és a tárgyalásra idézés és tárgyalásról szóló értesítés,

c)670 az eljárásnak a 188. § (1) bekezdése a) pontja vagy a 266. § (1) bekezdése b) és c) pontja, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontja alapján történt felfüggesztése,

d) a vádtól eltérő minősítés lehetőségének megállapítása,

e)671 a bíróság tanácsa elé utalás vagy ennek megtagadása,

f)672 az öttagú tanács elé utalás vagy ennek megtagadása,

g)673 az eljárásnak a 267. § (1) bekezdésének f) pontja alapján történt megszüntetése,

h)674 a határozat tudomásul vételét követően tett jogorvoslati nyilatkozat elutasítása,

i)675 a bíróságnak a 268. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott intézkedése

ellen.

(2) Az (1) bekezdésben írt határozatok elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó határozat hozatalát a bíróság mellőzheti.

(3) A jogerős határozat elleni jogorvoslat iránti indítvány elbírálására vonatkozó határozat hozatalát a bíróság mellőzheti.

(4)676 Ha a bíróság a vádlottat megrovásban (Btk. 71. §) részesíti, ez ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész és a vádlott, valamint védője a végzés közlésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A kérelem alapján a bíróság tárgyalást tart. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni.

Az egyesbíró jogköre

277. § Ha az ügyben a helyi bíróság egyesbíróként jár el, e fejezet rendelkezései szerint mind a bíróság tanácsának, mind a tanács elnökének jogkörébe tartozó kérdésekben az egyesbíró határoz.

A tárgyalás kitűzése

278. § (1) A tanács elnöke a vádirat közlése után megállapítja a tárgyalás határnapját, gondoskodik a tárgyalás megtartásának előkészítéséről, az idézésekről és értesítésekről.

(2) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségében kell tartani. Ha a bíróság indokoltnak tartja, ettől eltérően rendelkezhet.

(3)677 A tárgyalás határnapját az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával a lehető legközelebbi napra úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni.

(4)678 Ha a lefolytatandó bizonyítási eljárás nagy terjedelme miatt nyilvánvaló, hogy az ügyet egy tárgyalási napon nem lehet befejezni, több vagy folytatólagos tárgyalási határnapot kell kitűzni, és törekedni kell arra, hogy a bizonyítási eljárást ésszerű határidőn belül be lehessen fejezni.

Az idézés és az értesítés

279. § (1) A kitűzött határnapra idézni kell a vádlottat, kötelező védelem esetén a védőt és mindazokat, akiknek a megjelenése a tárgyaláson kötelező. Értesíteni kell az ügyészt, továbbá – ha e törvény kivételt nem tesz – a szakértőt, illetőleg azokat a büntetőeljárásban részt vevő személyeket, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson e törvény lehetővé teszi. Ha az ügyész a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozza, a tárgyalásról értesíteni kell a másik szülőt és a gyámhivatalt.

(2) Az idézésben vagy az értesítésben a büntetőeljárásban részt vevő személyeket fel kell hívni arra, hogy a bizonyítási indítványaikat késedelem nélkül, a tárgyalás előtt tegyék meg. A tanács elnöke intézkedik, hogy az ügy elbírálásához a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.

(3) A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni.

280. § (1) Ha a tanú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, és a nyomozás során a bíróság kihallgatta [207. § (4) bek.], a tárgyalásra nem idézhető. Ha az ilyen tanú a tárgyalás időpontjában a tizennegyedik életévét betöltötte, a tárgyalásra különösen indokolt esetben idézhető.

(2)679 A tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét be nem töltött személyt, akit a nyomozás során a bíróság tanúként nem hallgatott ki, de tanúkénti kihallgatása szükségessé vált, kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján kell kihallgatni.

(3)680 A különösen védett tanú (97. §) a tárgyalásra nem idézhető.

XIII. Fejezet

AZ ELSŐ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS

I. CÍM

A TÁRGYALÁS MENETE

A tárgyalás megnyitása

281. § (1) A tárgyalást a vád tárgyának megjelölésével a tanács elnöke nyitja meg, ezután a hallgatóságot a csend és rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti. Közli a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész és a védő nevét. Számba veszi a megjelenteket és megállapítja, hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani.

(2) A tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottat vagy tanút azonnal vezessék elő, a távol maradt ügyészt vagy szakértőt pedig a tárgyaláson való megjelenésre hívja fel, az ügyész felhívása az ügyészség vezetője útján történik.

(3) Ha a megidézett védő nem jelent meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg, illetőleg – ha a védő tárgyalási részvétele kötelező – a meg nem jelent védő helyett más védőt kell kirendelni. Az új védőnek megfelelő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell halasztani.

(4)681 A tárgyalás a vádlott távollétében megtartható, ha az eljárás tárgya a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelése, és az állapota miatt a tárgyaláson nem jelenhet meg, illetőleg a jogainak gyakorlására képtelen. Ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében is megtartható a tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti; ekkor a meg nem jelent vádlott védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a védelem kötelező.

(5)682 Ha a tanács elnökének a (2) bekezdésben megjelölt intézkedése nem lehetséges, vagy az nem vezetett eredményre, a tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő vádlott távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban – a (9) bekezdés esetét kivéve – nem lehet befejezni.

(6)683 Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetőleg meghallgatását követően a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani vagy – a (7) bekezdés esetét kivéve – ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a vádlott tárgyalási őrizetét kell elrendelni. Ha a vádlottnak nincs védője, számára védőt kell kirendelni. A tárgyalási őrizet elrendeléséről szóló határozatot a kényszerintézkedés foganatba vételekor a rendőrség kézbesíti a vádlott részére. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a vádlottat hetvenkét órán belül a tárgyalási őrizetet elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság a vádlottat meghallgatja és a meghallgatás eredményétől függően a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el. Ha a bíróság a vádlott előzetes letartóztatását nem rendelte el, a vádlottat szabadon kell bocsátani.

(7)684 Ha a kitűzött új tárgyalási határnapra a vádlottat azért nem lehetett elővezetni, mert a lakóhelyéről ismeretlen helyre távozott, illetőleg ha az újabb tárgyalási határnapig az elfogatóparancs alapján a vádlottat nem sikerült a bíróság elé állítani, a bíróság megállapítja, hogy a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, és a továbbiakban a XXV. Fejezet szerint jár el.

(8)685 Ha a (6) bekezdés alapján kitűzött tárgyaláson a vádlott jelen van, a távollétében megtartott tárgyalás jegyzőkönyvét a vádlott kihallgatása után ismertetni kell. Szükség esetén a bíróság a már kihallgatott tanú, illetőleg meghallgatott szakértő megidézését és a vádlott jelenlétében való ismételt kihallgatását, illetőleg meghallgatását rendelheti el, illetőleg a tanút írásban történő vallomástételre [85. § (5) és (6) bek.] hívhatja fel.

(9)686 A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; az erről szóló határozatot – a fellebbezési jogára (324–325. §) vonatkozó rendelkező részi záradék feltüntetése mellett – kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel.

282. § (1) A bíróság az ügyész, a vádlott, illetőleg a védő meghallgatása után dönt a tárgyalás megkezdéséről, ha olyan személy maradt el a tárgyalásról, akinek a távolléte a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

(2) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a tanács elnöke felhívja a tanúkat – a sértett kivételével – a tárgyalóterem elhagyására. Figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire. A szakértőt csak akkor kell távozásra felhívni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja; egyébként a szakértő a tárgyaláson annak kezdetétől fogva jelen lehet.

(3)687 A tárgyalási időköz [279. § (3) bek.] be nem tartása miatt a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha a vádlott és a védő egybehangzóan kéri a tárgyalás megtartását. Ha a védelem nem kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha ezt a vádlott nem kéri.

(4)688 Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíróság a tárgyalást elhalasztja.

283. § (1) Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt

a) az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését,

b) a tanács elnöke, tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető kizárását indítványozhatja,

c) más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja, illetőleg, amelyet a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni.

(2) A vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész kizárását indítványozhatja.

A tárgyalás megkezdése

284. § (1) Ha a tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, és a tanú, illetőleg a szakértő elhagyta a tárgyalótermet [282. § (2) bek.], a bíróság a tárgyalást megkezdi.

(2) A tanács elnöke felhívására

a) az ügyész ismerteti a vádat,

b)689 a jelen lévő sértett, illetőleg képviselője nyilatkozik arról, hogy érvényesít-e polgári jogi igényt; ha a sértett polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, a tanács elnöke felhívja őt igényének ismertetésére, és – ha nincs képviselője – figyelmezteti őt az 54. § (7) bekezdésében foglaltakra; ezt követően

c) a tanúként kihallgatandó sértett a tárgyalótermet elhagyja.

A bizonyítás felvételének sorrendje

285. §690 (1) A bizonyítási eljárás során az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél, illetőleg az őt érintő körben az egyéb érdekelt indítványokat és észrevételeket tehet.

(2) Az ügyész, illetve a vádlott és a védő által indítványozott bizonyítási cselekményekről és azok sorrendjéről a tanács elnöke az ügyész, illetve a vádlott és a védő indítványainak a figyelembevételével határoz.

(3) A bizonyítási indítvány elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. március 23.

2

A 2. § a 2006: LI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 3. § alcíme a 2006: LI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 3. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 3. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 3. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

7

A 4. § a 2006: LI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

8

Az 5. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

9

A 6. §-t megelőző alcím a 2002: I. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 6. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

11

A 6. § (3) bekezdésének d) pontja a 2006: LI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

12

A 6. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

13

A 6. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

14

A 9. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

15

A 9. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

16

A 9. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 5. §-a iktatta be.

17

A 13. § (2) bekezdésének c) pontját a 2002: I. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

18

A 13. § új (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva.

19

A 13. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 6. §-a.

20

A 13. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 6. §-a.

21

A 14. § (1) bekezdésének a) pontja a 2002: I. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 14. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 14. § (5) bekezdése a 2006: LI. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 14. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 16. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

26

A 16. § (1) bekezdésének d) pontja a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

27

A 16. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: II. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

28

A 16. § (1) bekezdésének f) pontja a 2003: II. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: XCI. törvény 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 16. § (1) bekezdésének g) pontja a 2007: XXVII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

31

A 16. § (1) bekezdése eredeti h) pontjának jelölését i) pontra változtatta a 2003: II. törvény 29. § (2) bekezdése.

32

A 17. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

34

A 17. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 17. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 17. § (5) bekezdése a 2003: II. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 17. § (6) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

38

A 17. § (8) bekezdését a 2002: I. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

39

A 18. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 8. §-a iktatta be.

40

A 20. § (2) bekezdésének b) pontja a 2002: XXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 20. § (2) bekezdésének c) pontja a 2002: XXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 21. § (3) bekezdésének b) pontja a 2006: LI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 21. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: LI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 21. § (3) bekezdése új d) pontját a 2006: LI. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti d) pont jelölését e) pontra változtatva.

45

A 21. § (3) bekezdésének d) pontja a 2002: I. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését e) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 9. § (1) bekezdése.

46

A 21. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 21. § (6) bekezdését a 2006: LI. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be.

49

A 23. § új (3) bekezdését a 2002: I. törvény 12. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

50

A 23. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 12. §-a.

51

A 23. § (5) bekezdését a 2006: LI. törvény 10. §-a iktatta be.

52

A 24. § a 2009: LXXXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

53

A 24/A. §-t a 2009: LXXXIII. törvény 3. §-a iktatta be.

54

A 27. § a 2002: I. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

55

A 28. § a 2002: I. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

56

A 28. § (4) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

57

A 28. § (7) bekezdésének első mondata a 2006: LI. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

58

A 29. § a) pontja a 2003: II. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

59

A 29. § b) pontja a 2003: II. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 29. § c) pontja a 2002: I. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

61

A 29. § d) pontja a 2002: I. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 29. § e) pontja a 2006: LI. törvény 13. §-ával megállapított, valamint a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 29. § g) pontját a 2002: I. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

65

A 30. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

66

A 30. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

67

A 31. § (4) bekezdése a 2002: XXII. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 31. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.

69

A 32. § új (1) bekezdését a 2002: I. törvény 19. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

70

A 32. § új (2) bekezdését a 2002: I. törvény 19. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

71

A 32. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 19. §-a iktatta be.

72

A 32. § eredeti (1) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 19. §-a.

73

A 32. § eredeti (2) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 19. §-a.

74

A 32. § (6) bekezdését a 2006: CXXIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.

75

A 33. § a 2002: I. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

76

A 34. § a 2006: LI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

77

A 35. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

78

A 36. § (2) bekezdése a 2003: II. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

79

A 36. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: XXVII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

80

A 36. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: LXI. törvény 16. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet 2009. június 29. napján az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvényes működési engedéllyel folytató személy tevékenységére vonatkozóan lásd e módosító törvény 15. § (3)–(5) bekezdését.

81

A 36. § (2) bekezdésének c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 414. §-ával megállapított szöveg.

82

A 36. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított, a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. A 36. § (3) bekezdését a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte.

83

A 36. § eredeti (4) bekezdése a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének a) pontja alapján érvényét veszti és nem lép hatályba; az eredeti (5) bekezdés számozását e módosító törvény 88. § (2) bekezdésének b) pontja (4) bekezdésre változtatta.

84

A 36. § (5) bekezdését a 2006: LI. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

85

A 37. § (2) bekezdése a 2003: II. törvény 32. §-ával megállapított, valamint a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

86

A 37. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

87

A 40. § a 2002: I. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

88

A 42. § a 2003: II. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

89

A 43. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

90

A 43. § (3) bekezdésének b) pontja a 2006: LI. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

91

A 43. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 26. § (2) bekezdése, harmadik mondatát a 2006: LI. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

92

A 43. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

93

A 44. § a 2002: I. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

94

A 44. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

95

A 44. § (5) bekezdése a 2006: LI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

96

A 45. § (1) bekezdésének e) pontja a 2003: II. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

97

A 45. § (1) bekezdésének új f) pontját a 2007: CLXIII. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti f) pont megjelölését g) pontra változtatva.

98

A 45. § (1) bekezdésének f) pontját a 2002: I. törvény 28. §-a iktatta be, megjelölését g) pontra változtatta a 2007: CLXIII. törvény 10. § (1) bekezdése.

99

A 46. § új a) pontját a 2006: LI. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti a)–e) pontok jelölését b)–f) pontra változtatva.

100

A 46. § a) pontja a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg, jelölését b) pontra módosította a 2006: LI. törvény 20. §-a.

101

A 46. § b) pontja a 2002: I. törvény 29. §-ával megállapított szöveg, jelölését c) pontra módosította a 2006: LI. törvény 20. §-a.

102

A 46. § eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 20. §-a.

103

A 46. § eredeti d) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 20. §-a.

104

A 46. § eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 20. §-a.

105

A 47. § (1) bekezdésének második mondata a 2002: I. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

106

A 47. § új (2) bekezdését a 2002: I. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.

107

A 47. § új (3) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

108

A 47. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: LXXXIII. törvény 6. §-a.

109

A 48. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

110

A 48. § új (3) bekezdését a 2002: I. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva.

111

A 48. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 31. § (1) bekezdése. A (4) bekezdés a 2006: LI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

112

A 48. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 31. § (1) bekezdése.

113

A 48. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 31. § (1) bekezdése.

114

A 48. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 31. § (1) bekezdése, szövege e módosító törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

115

A 48. § (8) bekezdését a 2002: I. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

116

A 48. § (9) bekezdését a 2002: I. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2006: LI. törvény 21. § (3) bekezdése állapította meg.

117

A 49. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 32. §-a, szövege a 2006: LI. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

118

A 49. § (2) bekezdését beiktatta, egyidejűleg a § eredeti szövégnek jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 32. §-a.

119

Az 50. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

120

Az 51. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

121

Az 52. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

122

Az 52. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

123

Az 53. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

124

Az 53. § (1) bekezdésének d) pontját a 2006: LI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

125

Az 53. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: LI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

126

Az 53. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

127

Az 54. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

128

Az 54. § új (5) bekezdését a 2002: I. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

129

Az 54. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 37. § (2) bekezdése.

130

Az 54. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 37. § (2) bekezdése, harmadik mondatát a 2006: LI. törvény 24. §-a iktatta be.

131

Az 54. § (8) bekezdését a 2002: I. törvény 37. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

132

Az 55. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 38. §-a.

133

Az 55. § (2) bekezdését beiktatta, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 38. §-a.

134

Az 55. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 38. §-a iktatta a szövegbe.

135

Az 56. § a 2002: I. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

136

Az 56. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: LI. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

137

Az 56. § (4) bekezdésének második mondatát a 2006: LI. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

138

Az 56. § (5) bekezdése a 2007: CLXIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

139

Az 56. § (6) bekezdése a 2007: CLXIII. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

140

Az 57. § a 2002: I. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

141

Az 57. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

142

Az 57. § (3) bekezdése a 2003: LXXX. törvény 82. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 72. § – 2005: CXXXV. törvény 48. § (12) bekezdésével megállapított – (5) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.

143

Az 58. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

144

Az eredeti 59. § és alcíme a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba; a §-t és az alcímet újonnan a 2003: II. törvény 36. §-a iktatta a szövegbe.

145

A 60. § (1) bekezdését a 2006: LI. törvény 27. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (2) bekezdésre változtatva.

146

A 60. § eredeti szövegének jelölését (2) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 27. §-a.

147

A 61. § a 2006: LI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

148

A 63. § (4) bekezdését a 2007: CLXII. törvény 16. §-a iktatta be.

149

A 63/A. §-t és alcímét a 2006: LI. törvény 29. §-a iktatta be.

150

A 63/A. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

151

A 63/A. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

152

A 64/A. §-t és alcímét a 2004: CXXXII. törvény 1. §-a iktatta be.

153

A 66. § (3) bekezdésének második mondata a 2006: LI. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

154

A 66. § (5) bekezdését a 2006: CXXIII. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.

155

A 67. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 42. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

156

A 67. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

157

A 67. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

158

A 67. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

159

A 69. § (1) bekezdésének bevezető szövege a 2002: I. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

160

A 69. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

161

A 69. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

162

A 69. § (8) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 11. §-a iktatta be.

163

A 70. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

164

A 70. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 44. § (1) bekezdésével, második mondata a 2004: CXXXII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

165

A 70. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 70. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

167

A 70. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

168

A 70. § (8) bekezdését a 2002: I. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

169

A 70. § (9) bekezdését a 2002: I. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

170

Az új 70/A. §-t a 2004: CXXXII. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 70/A–70/B. § számozását 70/B–70/C. §-ra változtatva.

171

A 70/A. §-t és alcímét a 2002: I. törvény 45. §-a iktatta be, a § számozását 70/B. §-ra változtatta a 2004: CXXXII. törvény 3. §-a.

172

A 70/B. § (6) bekezdése a 2006: LI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

173

A 70/B. § (7) bekezdésének harmadik mondatát a 2007: XXVII. törvény 39. §-a iktatta be.

174

A 70/B. § (10) bekezdését a 2009: CXXXVI. törvény 17. §-a iktatta be.

175

A 70/C. §-t megelőző alcím a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

176

A 70/B. §-t és alcímét a 2002: I. törvény 46. §-a iktatta be, a § számozását 70/C. §-ra változtatta a 2004: CXXXII. törvény 3. §-a.

177

A 70/C. § (1) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

178

A 70/C. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

179

A 70/C. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

180

A 70/C. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

181

A 70/C. § (3) bekezdés b) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

182

A 70/C. § (3) bekezdés c) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

183

A 70/C. § (3) bekezdés d) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

184

A 70/C. § (4) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

185

A 70/C. § (5) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

186

A 70/C. § (5) bekezdés a) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

187

A 70/D. §-t a 2009: CXXXVI. törvény 18. §-a iktatta be.

188

A 71. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 47. § (1) bekezdésével, harmadik mondata a 2006: LI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

189

A 71. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

190

A 71. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

191

A 71. § (8) bekezdését a 2002: I. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XXVII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

192

A 71/A. §-t és alcímét a 2003: II. törvény 37. §-a iktatta a szövegbe.

193

A 71/B. §-t a 2009: LXXXIII. törvény 13. §-a iktatta be.

194

A 73. § és alcíme a 2002: I. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

195

A 73. § (2) bekezdésének második mondata a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

196

A 73. § (9) bekezdését a 2006: LI. törvény 35. §-a iktatta be.

197

A 73/A. §-t a 2007: CV. törvény 38. §-a iktatta be.

199

A 74. § (1) bekezdésének a) pontja a 2002: I. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

200

A 74. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

201

A 74. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

202

A 74. § (3) bekezdésének b) pontját a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

203

A 74. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: LI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

204

A 74. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

205

A 74. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XCII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

206

A VI. Fejezet III. Címét (74/A–B. §-t) a 2003: II. törvény 38. §-a iktatta a szövegbe.

207

A 74/A. § (3) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

208

A 74/B. § (6) bekezdését a 2005: CLXXXIV. törvény 21. § (4) bekezdésének c) pontja iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése.

209

A 75. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

210

A 75. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

211

A 79. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

212

A 79. § eredeti (3) bekezdése érvényét veszti és nem lép hatályba, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján.

213

A 80. § a 2002: I. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

214

A 81. § (1) bekezdésének d) pontját a 2006: LI. törvény 38. §-a iktatta be.

215

A 81. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

216

A 81. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 53. §-ával megállapított és a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

217

A 82. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: I. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

218

A 82. § (1) bekezdésének c) pontja a 2002: I. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

219

A 82. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

220

A 82. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

221

A 82. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XXVII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.

222

A 83. § a 2002: I. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

223

A 83. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

224

A 83. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

225

A 84. § a 2006: LI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

226

A 85. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

227

A 85. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 56. §-a iktatta a szövegbe.

228

A 85. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 56. §-a iktatta a szövegbe.

229

A 86. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

230

A 86. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.

231

A 88. § (1) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

232

A 89–92. §, valamint a 89. §-t és a 91. §-t megelőző alcím a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

233

A 96. § (1) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 96. § (1) bekezdését az Alkotmánybíróság a 104/2010. (VI. 10.) AB határozatával megsemmisítette 2010. december 31. napjával.

234

A 96. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

235

A 96. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

236

A 97. § c) pontja a 2002: I. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

237

A 98. § és alcíme a 2002: I. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

238

A 98/A. §-t és alcímét a 2002: I. törvény 61. §-a iktatta a szövegbe.

239

A 99. § (2) bekezdésének a) pontja a 2002: I. törvény 62. §-ával megállapított, a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

240

A 99. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

241

A 99. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

242

A 102. § a 2002: I. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

243

A 102. § (1) bekezdése a 2005: XLVII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

244

A 102. § (3) bekezdése a 2005: XLVII. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

245

A 102. § (4) bekezdését a 2005: XLVII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

246

A 103. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: XXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

247

A 103. § (1) bekezdésének e) pontja a 2005: XLVII. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

248

A 103. § (1) bekezdésének új f) pontját a 2005: XLVII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti f)–g) pontok jelölését g)–h) pontra változtatva.

249

A 103. § (1) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2005: XLVII. törvény 35. § (3) bekezdése.

250

A 103. § (1) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2005: XLVII. törvény 35. § (3) bekezdése.

251

A 103. § új (2) bekezdését a 2006: CXVIII. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva.

252

A 103. § (2) bekezdése a 2005: XLVII. törvény 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 103. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2006: CXVIII. törvény 3. §-a (3) bekezdésre változtatta.

253

A 103. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2006: CXVIII. törvény 3. §-a (4) bekezdésre változtatta.

254

A 103. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2006: CXVIII. törvény 3. §-a (5) bekezdésre változtatta.

255

A 104. § (2) bekezdése bevezető részének második mondata a 2005: XLVII. törvény 35. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

256

A 105. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 65. §-a iktatta a szövegbe.

257

A 105. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 65. §-a iktatta a szövegbe.

258

A 106. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 66. §-a iktatta a szövegbe.

259

A 106. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

260

A 107. § (1) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

261

A 107. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 67. §-a iktatta a szövegbe.

262

A 108. § (5) bekezdésének második mondatát a 2005: XLVII. törvény 38. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

263

A 108. § (6) bekezdése a 2002: I. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

264

A 108. § (8) bekezdése a 2006: LI. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

265

A 110. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (6) bekezdése alapján rendelkezést a 2009. október 1. napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

266

A 110. § (2) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (8) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 140. § (6) bekezdése alapján rendelkezést a 2009. október 1. napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

267

A 110. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

268

A 111. § a 2002: I. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

269

A 111. § (4) bekezdésének második mondata a 2005: XLVII. törvény 35. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

270

A 112. § (2) bekezdése a 2005: XLVII. törvény 35. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

271

A 113. § (2) bekezdésének második mondatát a 2005: XLVII. törvény 35. § (8) bekezdése iktatta be.

272

A 114. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

273

A 114. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

274

A 114/A. §-t és alcímét a 2003: II. törvény 39. §-a iktatta a szövegbe.

275

A 114/A. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: LI. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének második francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

276

A 114/A. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

277

A 115. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

278

A 116. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján nem lépett hatályba. A 116. § (3) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 15. §-a iktatta be.

279

A 117. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

280

A 117. § (2) bekezdésének első mondatát megállapította és a második mondatát beiktatta a 2002: I. törvény 71. § (2) bekezdése, harmadik és negyedik mondata a 2006: LI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

281

A 117. § (4) bekezdésének utolsó két mondatát a 2002: I. törvény 71. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

282

A 118. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

283

A 119. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.

284

A 119. § (5)–(6) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

285

A 120. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 49. §-a iktatta be.

286

A 120. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

287

A 122. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

288

A 123. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 75. §-a iktatta a szövegbe.

289

A 123. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 75. §-a iktatta a szövegbe.

290

A 124. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

291

A 126. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

293

A 129. § (2) bekezdésének a) pontja a 2002: I. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

294

A 130. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

295

A 131. § (1) bekezdésének utolsó mondata a 2002: I. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

296

A 131. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

297

A 131. § (5) bekezdését a 2006: LI. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be.

298

A 132. § (1) bekezdése a 2003: II. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

299

A 132. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

300

A 132. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

301

A 132. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be.

302

A 132. § (5) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

303

A 133. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

304

A 135. § (1) és (2) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (4) bekezdése alapján 2005. január 1-jén lép hatályba, eddig az időpontig az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyére a Bv. tvr. 116. § (1) és (3) bekezdése az irányadó.

305

A 135. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

306

A 135. § (3) bekezdése a 2003: II. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (5) bekezdése módosított szöveg.

307

A 135. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

308

A 136. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

309

A 136. § új (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A 136. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

310

A 136. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 55. § (2) bekezdése.

311

A VIII. Fejezet III. Címének címe a 2006: LI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

312

A 137. §-t megelőző alcímet a 2002: I. törvény 82. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

313

A 137. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 82. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

314

A 137. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

315

A 137. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 82. § (4) bekezdésével megállapított és a 2004: CXXXI. törvény 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.

316

A 137. § (5) bekezdése a 2006: LI. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

317

A 137. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 82. § (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

318

A 137. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 82. § (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

319

A 137. § (8) bekezdését a 2002: I. törvény 82. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 57. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

320

A 137. § (9) bekezdését a 2006: LI. törvény 57. § (3) bekezdése iktatta be.

321

A 138. §-t megelőző alcímet a 2002: I. törvény 83. §-a iktatta a szövegbe.

322

A 138. § a 2002: I. törvény 83. §-ával megállapított szöveg.

323

A 138. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

324

A 138. § új (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdésének számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva.

325

A 138. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 58. § (2) bekezdése, szövege (3) bekezdésével megállapított szöveg.

326

A 138. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 58. § (2) bekezdése.

327

A 138. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 58. § (2) bekezdése.

328

A 138/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2006: LI. törvény 59. §-a iktatta be.

329

A 138/A. § (7) bekezdését a 2009: LXXII. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.

330

A 138/B. §-t a 2006: LI. törvény 60. §-a iktatta be.

331

A 138/B. § (1) bekezdése a 2009: LXXII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

332

A 139. § a 2002: I. törvény 84. §-ával megállapított szöveg, jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 61. §-a.

333

A 139. § (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 61. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

334

A 141. § (2) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

335

A 142. § (3) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.

336

A 143. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

337

A 144. § (1) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

338

A 145. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

339

A 145. § új (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 63. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva.

340

A 145. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 63. § (2) bekezdése.

341

A 145. § (3) bekezdését a 2003: II. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 63. § (2) bekezdése.

342

A VIII. Fejezet V. Címének címe a 2006: LI. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

343

A 146. § a 2006: LI. törvény 64. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

344

A 146. § (2) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

345

A 146. § (3) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

346

A 146. § (4) bekezdését a 2007: XXVII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

347

A 147. § a 2006: LI. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

348

A 147. § (4) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 45. §-a szerint módosított szöveg.

349

A 148. § a 2006: LI. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.

350

A 149. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

351

A 149. § (2) bekezdésének c) pontja a 2002: I. törvény 88. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

352

A 149. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 88. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 2003: II. törvény 46. §-a iktatta a szövegbe.

353

A 149. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 88. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

354

A 149. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 88. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

355

A 149. § (6) bekezdése a 2006: LI. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

356

A 149. § (7) bekezdése a 2002: I. törvény 88. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

357

A 150. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

358

A 150. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

359

A 150. § (6) bekezdését a 2006: LI. törvény 68. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: XXVII. törvény 89. § (3) bekezdésének b) pontja.

360

A 151. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

361

A 151. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 57. §-a alapján a 2009. augusztus 13. napján a jogerősen befejezett ügyekben a Be. 571. §-ának értelemszerű alkalmazásával az első fokon eljárt bíróságnak meg kell szüntetni a 151. § (2) bekezdésében felsorolt tárgyi bizonyítási eszközöknek az iratok mellékletenkénti kezelését, és azokról a 2009: LXXXIII. törvény rendelkezései szerint kell határozni.

362

A 151. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

363

A 151. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 90. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

364

A 151. § (6) bekezdése a 2002: I. törvény 90. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

365

A 152. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 91. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

366

A 152. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 91. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

367

A 153. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.

368

A 154. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 93. §-a iktatta a szövegbe.

369

A 155. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

370

A 155. § (6) bekezdése a 2002: I. törvény 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

371

A 155. § új (7) bekezdését a 2002: I. törvény 94. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva.

372

A 155. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 94. § (2) bekezdése.

373

A 155. § (9) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 22. §-a iktatta be.

374

A 156. §-t megelőző alcím a 2002: I. törvény 95. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

375

A 156. § (2) bekezdésének a) pontja a 2002: I. törvény 95. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

376

A 156. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 95. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

377

A 157. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 96. §-ával megállapított, a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

378

A VIII. Fejezet új VIII. Címét és a 158/A. §-t a 2002: I. törvény 97. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a VIII. Fejezet eredeti VIII–IX. Címének számozását IX–X. Címre változtatva.

379

A VIII. Fejezet eredeti VIII. Címének számozását IX. Címre változtatta a 2002: I. törvény 97. §-a.

380

A VIII. Fejezet IX. Címe a 2002: I. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

381

A 159. § alcímét a 2002: I. törvény 98. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

382

A 159. § (1) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 98. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

383

A 159. § (2) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 98. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

384

A 159. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 71. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

385

A 159. § (4) bekezdésének a) pontja a 2006: LI. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

386

A 159. § (4) bekezdésének c) pontja a 2002: I. törvény 98. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

387

A 159. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 98. § (7) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: II. törvény 48. § (2) bekezdése állapította meg.

388

A 159. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 98. § (7) bekezdése iktatta a szövegbe.

389

A 159. § (7) bekezdését a 2006: LI. törvény 71. § (3) bekezdése iktatta be.

390

A 160. § a 2002: I. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.

391

A VIII. Fejezet eredeti IX. Címének számozását X. Címre változtatta a 2002: I. törvény 97. §-a.

392

A 161. § (5) bekezdését a 2003: II. törvény 49. §-a iktatta be, második mondata a 2006: LI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

393

A 161. § (6) bekezdését a 2003: II. törvény 49. §-a iktatta a szövegbe.

394

A 161. § (7) bekezdését a 2003: II. törvény 49. §-a iktatta a szövegbe.

395

A 162. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.

396

A 162. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 100. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

397

A 162. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 100. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

398

A 165. § a 2009: LXXXIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

399

A 165/A. §-t a 2009: LXXXIII. törvény 24. §-a iktatta be.

400

A 166. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: LI. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

401

A 166. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 101. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

402

A 166. § (7) bekezdésének utolsó két mondatát a 2002: I. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

403

A 168. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 2007: XXVII. törvény 46. §-a iktatta be.

404

A 168. § (2) bekezdésének második mondatát a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

405

A 169. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 102. § (1) bekezdésével, első mondata a 2006: LI. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

406

A 169. § (2) bekezdésének d) pontját a 2002: I. törvény 102. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

407

A 169. § (5) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

408

A 170. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

409

A 170. § (3) bekezdésének utolsó három mondatát a 2002: I. törvény 103. § (2) bekezdése iktatta be, első mondata a 2006: LI. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

410

A 170. § (4) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 103. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

411

A 170. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 103. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

412

A 170. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 103. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

413

A 172/A. §-t és alcímét a 2006: LI. törvény 78. §-a iktatta be.

414

A 174. § (3) bekezdésének b) pontja a 2002: I. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

415

A 174. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése.

416

A 175. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 105. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

417

A 175. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 105. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

418

A 175. § (4) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

419

A 175. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 105. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

420

A 175. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 105. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

421

A 175. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 105. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

422

A 176. § a 2002: I. törvény 106. §-ával megállapított szöveg.

423

A 176. § (1) bekezdése a 2006: VII. törvény 16. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

424

A 176. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 79. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

425

A 176. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be.

426

A 177. § a 2002: I. törvény 107. §-ával megállapított szöveg.

427

A 178. § a 2002: I. törvény 108. §-ával megállapított szöveg.

428

A 178. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: LI. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

429

A 178/A. §-t a 2002: I. törvény 109. §-a iktatta a szövegbe.

430

A 178/A. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

431

A 178/A. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

432

A 179. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 2003: II. törvény 50. §-a iktatta a szövegbe.

433

A 179. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 82. §-a iktatta be.

434

A 179. § (5) bekezdését a 2006: LI. törvény 82. §-a iktatta be.

435

A 181. § (1) bekezdésének második mondata a 2002: I. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.

436

A 181. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

437

A 182. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 111. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

438

A 182. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 111. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

439

A 183. § a 2006: LI. törvény 83. §-ával megállapított szöveg.

440

A 184. § (2) bekezdésének második és harmadik mondata a 2003: II. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

441

A 184. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

442

A 184. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 113. §-a iktatta a szövegbe.

443

A 184. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 113. §-a iktatta a szövegbe.

444

A 184. § (7) bekezdését a 2003: II. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

445

A 184. § új (8) bekezdését a 2005: CLXXXIV. törvény 21. § (4) bekezdésének d) pontja iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 21. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

446

A 184. § (8) bekezdését a 2003: II. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be, számozását a 2005: CLXXXIV. törvény 21. § (4) bekezdésének d) pontja (9) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja.

447

A 185. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 114. §-a iktatta be, első mondata a 2003: II. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

448

A 186. § (4) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 58. §-a alapján a (4) bekezdés utolsó mondatát a 2009. augusztus 13. napját követően keletkezett iratok vonatkozásában kell alkalmazni.

449

A 188. § (1) bekezdésének c) pontját a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

450

A 188. § (1) bekezdésének f) pontját a 2002: I. törvény 116. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

451

A 188. § (1) bekezdésének g) pontját a 2003: II. törvény 53. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

452

A 188. § (1) bekezdésének h) pontját a 2006: LI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

453

A 188. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 85. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

454

A 188. § (3) bekezdésének c) pontját a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

455

A 188. § (6) bekezdése a 2002: I. törvény 116. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

456

A 189. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

457

A 189. § (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXXIII. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.

458

A 190. § (1) bekezdésének h) pontja a 2003: II. törvény 53. § (3) bekezdésével megállapított, a 2007: XIII. törvény 14. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

459

A 190. § (1) bekezdésének i) pontját a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

460

A 190. § (1) bekezdésének j) pontját a 2006: LI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

461

A 190. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

462

A 190. § új (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 87. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés „vagy az ügy közvetítői eljárásra utalásának” szövegrésze e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján – 2007. január 1-jén lépett hatályba.

463

A 190. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 87. § (4) bekezdése.

464

A 190. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 87. § (4) bekezdése.

465

A 191. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A (2) bekezdés második mondatának „az ügyész, illetőleg” szövegrészét az Alkotmánybíróság az 56/2010. (V. 5.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2010. május 5. napjával.

466

A 191. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 88. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

467

A 191. § (5) bekezdését a 2003: II. törvény 53. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

468

A 192. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.

469

A 192. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.

470

A 192. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.

471

A 192. § (5)–(7) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

472

A 193. § (1) bekezdésének első mondata a 2003: II. törvény 53. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

473

A 193. § (2) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 119. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

474

A 193. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

475

A 193. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

476

A 193. § (5) bekezdése a 2006: LI. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

477

A 193. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 119. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

478

A 193. § (7) bekezdését a 2007: XXVII. törvény 47. §-a iktatta be.

479

A 194. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét vesztette és nem lépett hatályba, újonnan a 2006: LI. törvény 90. §-a iktatta be.

480

A 195. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 91. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

481

A 195. § (8) bekezdését a 2006: LI. törvény 91. § (2) bekezdése iktatta be.

482

A 196. § a 2007: XXVII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

483

A 197. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 120. § (1) bekezdése.

484

A 197. § (2) bekezdését a 2002: I. törvény 120. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

485

A 199. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 120. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

486

A 199. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 120. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

487

A IX. Fejezet V. címe (200–206/A. §-ok) a 2007: CLXXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

488

A 201. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

489

A 205. § (1) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

490

A 207. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

491

A 207. § (2) bekezdésének a) pontja a 2006: LI. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

492

A 207. § (2) bekezdésének b) pontja a 2006: LI. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

493

A 207. § (2) bekezdésének e) pontja a 2006: LI. törvény 96. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

494

A 207. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 122. § (3) bekezdése, a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

495

A 207. § (5) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 122. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

496

A 207. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 122. § (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

497

A 210. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: LI. törvény 97. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 359. pontja szerint módosított szöveg.

498

A 210. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2006: LI. törvény 97. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti b)–e) pont jelölését c)–f) pontra változtatva.

499

A 210. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 97. § (2) bekezdése.

500

A 210. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 97. § (2) bekezdése, szövege (3) bekezdésével megállapított szöveg.

501

A 210. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 97. § (2) bekezdése.

502

A 210. § (1) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 97. § (2) bekezdése.

503

A 210. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 97. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

504

A 211. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

505

A 211. § (4) bekezdésének második mondata a 2006: LI. törvény 98. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

506

A 211. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 124. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

507

A 213. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.

508

A 215. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 126. §-ával megállapított szöveg.

509

A 215. § (5) bekezdésének második mondata a 2006: LI. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.

510

A 216. § a 2002: I. törvény 127. §-ával megállapított szöveg.

511

A 216. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: LI. törvény 100. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének negyedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

512

A 216. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: LI. törvény 100. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének negyedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

513

A 216. § új (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 100. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 285. § (3) bekezdésének negyedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

514

A 216. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 100. § (3) bekezdése, 2007. január 1. napjával.

515

A 216. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 100. § (3) bekezdése, 2007. január 1. napjával.

516

A 216. § (5) bekezdését a 2006: LI. törvény 100. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének negyedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

517

A 217. § (3) bekezdésének e) pontja a 2002: I. törvény 128. §-a szerint kiegészített szöveg.

518

A 218. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 129. §-a iktatta a szövegbe.

519

A 218. § (4) bekezdését a 2003: II. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

520

A 219. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 130. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

521

A 219. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 130. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

522

A 219. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 130. § (3) bekezdése iktatta be, első mondata a 2006: LI. törvény 101. §-ával megállapított szöveg.

523

A 219. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 130. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

524

A 219. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 130. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

525

A 220. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény.

526

A 220. § (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 102. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

527

A 221. § a 2002: I. törvény 131. §-ával megállapított szöveg, alcíme e módosító törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

528

A 221/A. § alcímét a 2006: LI. törvény 103. §-a iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének ötödik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

529

A 221/A. §-t és alcímét a 2006: LI. törvény 103. §-a iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének ötödik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

530

A 221/A. § (3) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXX. törvény 56. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

531

A 221/A. § (6) bekezdése a 2007: CLXII. törvény 29. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

533

A 222. § (2) bekezdése a 2003: II. törvény 56. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

534

A 223. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: I. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.

535

A 224. § alcíme a 2006: LI. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének hatodik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

536

A 224. § és alcíme a 2002: I. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.

537

A 224. § (1) bekezdése a 2003: II. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

538

A 224. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének hatodik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

539

A 225. § és alcíme a 2002: I. törvény 135. §-ával megállapított szöveg.

540

A 225. § (1) bekezdése a 2009: LXXX. törvény 56. § (5) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

541

A 225. § (3) bekezdése a 2003: II. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

542

A 225. § (4) bekezdése a 2003: II. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

543

A 226. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 105. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a „továbbá, ha a gyanúsított a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettségeinek eleget tett” szövegrésze e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének hetedik francia bekezdése alapján – 2007. január 1-jén lépett hatályba.

544

A 226. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 105. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CLXII. törvény 29. § (2) bekezdésének a) pontja.

545

A 226/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CLXII. törvény 17. §-a iktatta be.

546

A 227. § (1) bekezdésének új d) pontját a 2006: CXXIII. törvény 21. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti d) pont jelölését e) pontra változtatva.

547

A 227. § (1) bekezdésének d) pontját a 2002: I. törvény 137. § (1) bekezdése iktatta be. A 227. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését a 2006: CXXIII. törvény 21. § (4) bekezdése e) pontra változtatta.

548

A 227. § (2) bekezdése a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

549

A 227. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 137. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: II. törvény 60. §-a állapította meg.

550

A 227. § (4) bekezdésének a) pontja a 2006: LI. törvény 106. §-ával megállapított szöveg.

551

A 228. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 107. §-ával megállapított szöveg.

552

A 228/A. §-t a 2007: XXVII. törvény 49. §-a iktatta be.

553

A 229. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 108. §-ával megállapított szöveg.

554

A 229. § (3) bekezdését a 2007: CLI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

555

A 229. § (4) bekezdését a 2007: CLI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

556

A 230. § eredeti (1) bekezdése a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének a) pontja alapján érvényét veszti és nem lép hatályba, b) pontja az eredeti (2) bekezdés számozását (1) bekezdésre változtatta. Az (1) bekezdés új második mondatát a 2003: LXXX. törvény 82. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 72. § – 2005: CXXXV. törvény 48. § (12) bekezdésével megállapított – (5) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba. Az (1) bekezdés első mondata a 2006: LI. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.

557

A 230. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 139. §-ával megállapított szöveg, számozását (2) bekezdésre változtatta a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének b) pontja.

558

A 231. § a 2006: LI. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.

559

A 232. § a 2006: LI. törvény 111. §-ával megállapított szöveg.

560

A 233. § a 2006: LI. törvény 112. §-ával megállapított szöveg.

561

A 237. § (3) bekezdésének c) pontja a 2002: I. törvény 141. §-ával megállapított szöveg.

562

A 237. § (3) bekezdés d) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

563

A 238. § (1) bekezdésének második mondata a 2002: I. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

564

A 238. § (2) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

565

A 238. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 142. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

566

A 238. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 142. § (3) bekezdésével megállapított és a 2009: CLV. törvény 42. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

567

A 239. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 113. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

568

A 239. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 113. § (2) bekezdése iktatta be.

569

A 241. § (1) bekezdés a) pontját az Alkotmánybíróság a 72/2009. (VII. 10.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette 2010. december 31. napjával.

570

A 241. § (1) bekezdésének b) pontját a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

571

A 241. § (1) bekezdés c) pontját az Alkotmánybíróság a 72/2009. (VII. 10.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette 2010. december 31. napjával.

572

A 241. § (1) bekezdésének d) pontja a 2002: I. törvény 143. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 241. § (1) bekezdés d) pontját az Alkotmánybíróság a 72/2009. (VII. 10.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette 2010. december 31. napjával.

573

A 241. § (1) bekezdés e) pontját az Alkotmánybíróság a 72/2009. (VII. 10.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette 2010. december 31. napjával.

574

A 241. § (1) bekezdés f) pontját az Alkotmánybíróság a 72/2009. (VII. 10.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette 2010. december 31. napjával.

575

A 241. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 143. § (2) bekezdésével megállapított és a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

576

A 242. § (1) bekezdésének a) pontja a 2002: I. törvény 144. §-ával megállapított szöveg.

577

A 242. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: LI. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.

578

A 242. § (1) bekezdésének c) pontját a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

579

A 244. § (3) bekezdésének második mondata a 2002: I. törvény 145. §-ával megállapított szöveg.

580

A 244/A. §-t megelőző alcímet a 2002: I. törvény 146. §-a iktatta a szövegbe.

581

A 244/A. §-t a 2002: I. törvény 146. §-a iktatta a szövegbe.

582

A 244/B. §-t a 2002: I. törvény 146. §-a iktatta a szövegbe.

583

A 244/C. §-t a 2002: I. törvény 146. §-a iktatta a szövegbe.

584

A 244/D. §-t a 2002: I. törvény 146. §-a iktatta a szövegbe.

585

A 245. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 147. §-ával megállapított szöveg. Az Alkotmánybíróság a 104/2007. (XII. 13.) AB határozat 1. pontjával a 245. § (4) bekezdésének az „ , a tárgyalásról való kivezetése vagy kiutasítása esetén a rendzavarás napján tartott tárgyalás befejezéséig őrizetbe veheti” szövegrészét megsemmisítette 2007. december 13. napjával.

586

A 250. § (1) bekezdésében a „süket, és tolmács” szövegrész helyébe a 2009: CXXV. törvény 31. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján „hallássérült, és jelnyelvi tolmács” szövegrész lép; a rendelkezés 2011. január 1-jén lép hatályba.

587

A 250. § (2) bekezdésének c) pontja a 2006: LI. törvény 115. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

588

A 250. § (2) bekezdésének h) pontja a 2002: I. törvény 148. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

589

A 250. § (4) bekezdésének második mondatát a 2002: I. törvény 148. § (2) bekezdése, harmadik mondatát a 2003: II. törvény 61. §-a iktatta a szövegbe.

590

A 250. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 148. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

591

A 250. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 148. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

592

A 250. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 148. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

593

A 251. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 149. §-a iktatta a szövegbe.

594

A 252. § (5) bekezdésének első mondata a a 2006: LI. törvény 115. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

595

A 253. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 150. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

596

A 253. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

597

A 254. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 2002: I. törvény 151. §-a iktatta be, második mondata a 2003: II. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

598

A 255. § a 2002: I. törvény 152. §-ával megállapított szöveg.

599

A 255. § (2) bekezdésében két ízben előfordult „és ügyész” szövegrészt az Alkotmánybíróság a 11/2007. (III. 7.) AB határozatával megsemmisítette, 2007. március 7. napjával.

600

A 256. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 153. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

601

A 256. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 153. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

602

A 256. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 153. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

603

A 257. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 154. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

604

A 257. § (4) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 154. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

605

A 258. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: LI. törvény 116. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

606

A 258. § (2) bekezdésének c) pontja a 2002: I. törvény 155. § (1) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

607

A 258. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CLXII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

608

A 258. § (3) bekezdésének a) pontja a 2002: I. törvény 155. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

609

A 258. § (3) bekezdésének e) pontja a 2002: I. törvény 155. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

610

A 258. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 155. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 116. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

611

A 259. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 156. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

612

A 259. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 156. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

613

A 260. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.

614

A 260. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.

615

A 260. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 157. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

616

A 261. § a 2002: I. törvény 158. §-ával megállapított szöveg.

617

A 262. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: LI. törvény 118. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, harmadik mondatát a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

618

A 262. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 118. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

619

A 262. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 159. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

620

A 262. § (6) bekezdése a 2002: I. törvény 159. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

621

A 262/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2006: XIX. törvény 2. §-a iktatta be. E módosító törvény 3. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell; a módosítás nem érinti az eljárások elhúzódása miatt 2006. április 1-je előtt megnyílt jogorvoslati lehetőségek, valamint kártérítési és kártalanítási igények érvényesítését.

622

A 262/B. §-t a 2006: XIX. törvény 2. §-a iktatta be. E módosító törvény 3. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell; a módosítás nem érinti az eljárások elhúzódása miatt 2006. április 1-je előtt megnyílt jogorvoslati lehetőségek, valamint kártérítési és kártalanítási igények érvényesítését.

623

A 263. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 119. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

624

A 263. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 160. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

625

A 263. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 119. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének nyolcadik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

626

A 265. § (1) bekezdésének második és harmadik mondatát a 2002: I. törvény 161. § (1) bekezdése iktatta be, a második mondat a 2003: II. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

627

A 265. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 161. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

628

A 265. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 161. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

629

A 265. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 161. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

630

A 265. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 161. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

631

A 265. § (6) bekezdését a 2003: II. törvény 63. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

632

A 266. § (1) bekezdése a 2003: II. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

633

A 266. § (1) bekezdésének c) pontját a 2003: XXX. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

634

A 266. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 120. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

635

A 266. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: LI. törvény 285. § (3) bekezdésének kilencedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

636

A 266. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 120. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

637

A 266. § (5) bekezdése a 2003: II. törvény 64. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

638

A 266. § (6) bekezdése a 2003: II. törvény 64. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

639

A 266. § új (7) bekezdését a 2002: I. törvény 162. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdés a 2006: LI. törvény 120. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

640

A 266. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 162. § (4) bekezdése.

641

A 266. § (9) bekezdését a 2002: I. törvény 162. § (5) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: II. törvény 64. § (5) bekezdése állapította meg.

642

A 267. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: II. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

643

A 267. § (1) bekezdésének d) pontja a 2003: II. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: XIII. törvény 14. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

644

A 267. § (1) bekezdésének g) pontját a 2002: I. törvény 163. §-a iktatta a szövegbe.

645

A 267. § (1) bekezdésének h) pontját a 2002: I. törvény 163. §-a iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 121. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

646

A 267. § (1) bekezdésének i) pontját a 2003: II. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

647

A 267. § (1) bekezdésének j) pontját a 2006: LI. törvény 121. § (2) bekezdése iktatta be.

648

A 267. § (1) bekezdésének k) pontját a 2006: LI. törvény 121. § (2) bekezdése iktatta be.

649

A 267. § (1) bekezdésének l) pontját a 2006: LI. törvény 121. § (2) bekezdése iktatta be.

650

A 267. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

651

A 267. § új (4) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

652

A 267. § új (5) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.

653

A 267. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: LXXXIII. törvény 32. § (2) bekezdése.

654

A 267. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: LXXXIII. törvény 32. § (2) bekezdése.

655

A 268. § a 2002: I. törvény 164. §-ával megállapított szöveg.

656

A 268. § (1) bekezdésének második mondata a 2003: II. törvény 66. § (1) bekezdésével, harmadik mondata a 2006: LI. törvény 122. §-ával megállapított szöveg.

657

A 268. § új (2) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 33. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva.

658

A 268. § (2) bekezdésének második mondatát a 2003: II. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be. A 268. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: LXXXIII. törvény 33. §-a.

659

A 268. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: LXXXIII. törvény 33. §-a.

660

A 270. § a 2002: I. törvény 165. §-ával megállapított szöveg.

661

A 270. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 123. §-ával megállapított szöveg.

662

A 270/A. §-t és alcímét a 2006: LI. törvény 124. §-a iktatta be.

663

A 272. § a 2006: LI. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.

664

A 272. § (2) bekezdésének b) pontja a 2006: LI. törvény 285. § (3) bekezdésének tizedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

665

A 272. § (9) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 34. §-a iktatta be.

666

A 273. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 167. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

667

A 273. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 167. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

668

A 274. § a 2002: I. törvény 168. §-ával megállapított szöveg.

669

A 275. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 126. §-ával megállapított szöveg.

670

A 276. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: LI. törvény 127. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

671

A 276. § (1) bekezdésének új e) pontját a 2006: LI. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e)–h) pont jelölését f)–i) pontra változtatva.

672

A 276. § (1) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 127. § (2) bekezdése.

673

A 276. § (1) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 127. § (2) bekezdése.

674

A 276. § (1) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 127. § (2) bekezdése.

675

A 276. § (1) bekezdésének h) pontja a 2002: I. törvény 169. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését i) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 127. § (2) bekezdése. A 276. § (1) bekezdésének i) pontja a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

676

A 276. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 169. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

677

A 278. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 128. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

678

A 278. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 128. § (2) bekezdése iktatta be.

679

A 280. § új (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 129. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.

680

A 280. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 129. §-a.

681

A 281. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 170. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 2006: LI. törvény 130. § (1) bekezdése iktatta be.

682

A 281. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 170. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

683

A 281. § (6) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

684

A 281. § (7) bekezdését a 2002: I. törvény 170. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 130. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

685

A 281. § (8) bekezdését a 2002: I. törvény 170. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

686

A 281. § (9) bekezdését a 2002: I. törvény 170. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

687

A 282. § új (3) bekezdését a 2002: I. törvény 171. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

688

A 282. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 171. §-a.

689

A 284. § (2) bekezdésének b) pontja a 2002: I. törvény 172. §-ával megállapított szöveg.

690

A 285. § és alcíme a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

691

A 286. § a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg, alcíme a módosítás folytán érvényét vesztette.

692

A 287. § és alcíme a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

693

A 287. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 131. §-ával megállapított szöveg; a „közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében” szövegrésze e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

694

A 287. § (4) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

695

A 288. §-t megállapította és alcímét beiktatta a 2002: I. törvény 173. §-a.

696

A 288. § (3) bekezdése a 2003: II. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

697

A 288. § (4) bekezdését a 2003: II. törvény 67. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

698

A 289. § a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg, alcíme e módosítás folytán érvényét vesztette.

699

A 290. § a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

700

A 291. § és alcíme a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

701

A 292. § és alcíme a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

702

A 293. § a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg, alcíme e módosítás folytán érvényét vesztette.

703

A 294. § a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg, alcíme e módosítás folytán érvényét vesztette.

704

A 295. §-t megállapította és alcímét beiktatta a 2002: I. törvény 173. §-a.

705

A 295. § (3) bekezdését a 2003: II. törvény 68. §-a iktatta a szövegbe.

706

A 296. § és alcíme a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

707

A 297. § a 2002: I. törvény 173. §-ával megállapított szöveg, alcíme e módosítás folytán érvényét vesztette.

708

A 299. § a 2002: I. törvény 174. §-ával megállapított szöveg.

709

A 301. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 175. §-a iktatta be a szövegbe.

710

A 304. § új (2) bekezdését a 2002: I. törvény 176. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

711

A 304. § új (3) bekezdését a 2002: I. törvény 176. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

712

A 304. § eredeti (2) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 176. § (1) bekezdése.

713

A 304. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 176. § (1) bekezdése, szövege e módosító törvény 176. § (2) bekezdésével, második mondata a 2006: LI. törvény 132. §-ával megállapított szöveg.

714

A 305. § a 2002: I. törvény 177. §-ával megállapított szöveg.

715

A 305. § (1) bekezdésének első mondata a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

716

A 305. § (2) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

717

A 305. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

718

A 306. § alcímét a 2002: I. törvény 178. §-a iktatta a szövegbe.

719

A 306. § a 2002: I. törvény 178. §-ával megállapított szöveg.

720

A 307. § második mondata a 2002: I. törvény 179. §-ával megállapított szöveg.

721

A 309. § a 2002: I. törvény 180. §-ával megállapított szöveg.

722

A 309. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.

723

A 310. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 181. §-ával megállapított szöveg.

724

A 310. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.

725

A 312. § (1) bekezdése a 2007: CLI. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

726

A 312. § (3) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 182. §-ával, második mondata a 2006: LI. törvény 135. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

727

A 312. § új (4) bekezdését a 2007: CLI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. E módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

728

A 312. § új (5) bekezdését a 2007: CLI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. E módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

729

A 312. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2007: CLI. törvény 15. § (3) bekezdése.

730

A 312. § (5) bekezdésének második mondatát a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, a bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: CLI. törvény 15. § (3) bekezdése.

731

A 312. § eredeti (6) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2007: CLI. törvény 15. § (3) bekezdése.

732

A 312. § eredeti (7) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2007: CLI. törvény 15. § (3) bekezdése.

733

A 314. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 183. §-ával megállapított szöveg.

734

A 316. § második mondata a 2002: I. törvény 184. §-ával megállapított szöveg.

735

A 317. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 185. §-a iktatta a szövegbe.

736

A 321. § (2) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 186. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

737

A 321. § (3) bekezdésének első mondata a 2002: I. törvény 186. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

738

A 321. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 186. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

739

A 322. § a 2002: I. törvény 187. §-ával megállapított szöveg.

740

A 322. § (2) bekezdésének második mondatát megállapította, egyidejűleg a harmadik mondatot beiktatta a 2003: II. törvény 69. §-a.

741

A 323. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 136. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

742

A 323. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 188. §-ával megállapított szöveg.

743

A 323. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 136. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

744

A 324. § a 2006: LI. törvény 137. §-ával megállapított szöveg.

745

A 327. § és alcíme a 2002: I. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.

746

A 327. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 138. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

747

A 327. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 138. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

748

A 330. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 190. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

749

A 331. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 190. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

750

A 332. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: LI. törvény 139. §-ával megállapított szöveg.

751

A 332. § (1) bekezdésének e) pontját a 2002: I. törvény 191. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 139. §-ával megállapított szöveg.

752

A 332. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: LI. törvény 139. §-a iktatta be.

753

A 332. § (1) bekezdésének g) pontját a 2006: LI. törvény 139. §-a iktatta be.

754

A 332. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 191. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

755

A 332. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 191. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

756

A 332. § (5) bekezdését a 2003: II. törvény 70. §-a iktatta a szövegbe.

757

A 334. § második mondatát a 2003: II. törvény 71. §-a iktatta be, első mondata a 2006: LI. törvény 140. §-ával megállapított szöveg.

758

A 335. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 193. §-ával, második mondata a 2003: II. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

759

A 335. § új (2) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 38. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.

760

A 335. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: LXXXIII. törvény 38. §-a.

761

A 337. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 194. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

762

A 337. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 194. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

763

A 338. § (3) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 195. §-a iktatta a szövegbe.

764

A 339. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 196. §-ával megállapított szöveg. A 339. § (2) bekezdésében a „süket, néma” szövegrész helyébe a 2009: CXXV. törvény 31. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján „hallássérült, beszédfogyatékos” szövegrész lép; a rendelkezés 2011. január 1-jén lép hatályba.

765

A 339. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 141. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

766

A 339. § (5) bekezdését a 2006: LI. törvény 141. § (2) bekezdése iktatta be.

767

A 340. § (3) bekezdését a 2007: CLI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be, bevezető szövegrésze a 2009: LXXV. törvény 143. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 140. § (6) bekezdése alapján rendelkezést a 2009. október 1. napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

768

A 341. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

769

A 341. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 142. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

770

A 342. § a 2002: I. törvény 197. §-ával megállapított szöveg.

771

A 342. § (3) bekezdését az Alkotmánybíróság a 14/2002. (III. 20.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, ennek folytán a rendelkezés nem lép hatályba.

772

A 343. § új (2) bekezdését a 2003: II. törvény 73. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2006: LI. törvény 143. § (1) bekezdésével, első mondata a 2007: CLI. törvény 15. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

773

A 343. § új (3) bekezdését a 2003: II. törvény 73. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A 343. § (3) bekezdése a 2003: LXXX. törvény 82. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 72. § – 2005: CXXXV. törvény 48. § (12) bekezdésével megállapított – (5) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.

774

A 343. § új (4) bekezdését a 2003: II. törvény 73. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés a 2007: CLI. törvény 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

775

A 343. § eredeti (2) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: II. törvény 73. §-a. Az (5) bekezdés a 2007: CLI. törvény 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

776

A 343. § eredeti (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: II. törvény 73. §-a. A (6) bekezdés a 2007: CLI. törvény 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

777

A 343. § eredeti (4) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: II. törvény 73. §-a, hatályon kívül helyezte a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja. A (7) bekezdést újonnan a 2007: CLI. törvény 15. § (6) bekezdése iktatta be, e módosító törvény – 2008: XXX. törvény 61. §-ával megállapított – 21. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni, valamint azokban a 2008. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, melyekben a költségkedvezmény vagy pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására vonatkozó igény ezen időpontot követően merült fel.

778

A 343. § eredeti (5) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: II. törvény 73. §-a.

779

A 343. § (9) bekezdését a 2006: LI. törvény 143. § (2) bekezdése iktatta be.

780

A 344. § a 2003: II. törvény 74. §-ával megállapított szöveg, jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 144. §-a.

781

A 344. § (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 144. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

782

A 344. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 144. §-a iktatta be.

783

A 346. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 145. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

784

A 346. § (5) bekezdése a 2006: LI. törvény 145. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

785

A 347. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 146. § (1) bekezdése iktatta be.

786

A 347. § a 2006: LI. törvény 146. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

787

A 348. § (1) bekezdésének második mondata a 2002: I. törvény 198. §-ával megállapított szöveg.

788

A 348. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 147. §-ával megállapított szöveg.

789

A 348. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

790

A 349. § (3) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 39. §-a iktatta be.

791

A 351. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 199. §-ával megállapított szöveg.

792

A 352. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: LI. törvény 148. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

793

A 352. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 200. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 148. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

794

A 353. § a 2006: LI. törvény 149. §-ával megállapított szöveg.

795

A 354. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 202. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

796

A 354. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 202. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 25. § (2) bekezdése alapján azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a felülbírált határozatot meghozó bíróság, illetve a felülbírálat eredményeként az ítéletet felülbíráló bíróság a 2010. május 1-jén hatályba lépett büntetőjogi rendelkezéseket alkalmazta.

797

A 354. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 202. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

798

A 354. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 202. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

799

A 355. § a 2002: I. törvény 203. §-ával megállapított szöveg.

800

A 358. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: LI. törvény 150. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

801

A 358. § (1) bekezdésének d) pontja a 2002: I. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.

802

A 358. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: LI. törvény 150. § (2) bekezdése iktatta be.

803

A 358. § (1) bekezdésének g) pontját a 2006: LI. törvény 150. § (2) bekezdése iktatta be.

804

A 358. § (1) bekezdésének h) pontját a 2006: LI. törvény 150. § (2) bekezdése iktatta be.

805

A 358. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 150. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

806

A 358. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 150. § (4) bekezdése iktatta be.

807

A 359. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 151. §-ával megállapított szöveg.

808

A 359. § (3) bekezdésének második mondata a 2002: I. törvény 205. §-ával megállapított szöveg.

809

A 360. § alcíme a 2006: LI. törvény 152. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

810

A 360. § a 2006: LI. törvény 152. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

811

A 361. § a 2006: LI. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

812

A 362. § a 2006: LI. törvény 154. §-ával megállapított szöveg.

813

A 363. § alcíme a 2002: I. törvény 207. §-ával megállapított szöveg.

814

A 363. § a 2006: LI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.

815

A 364. § alcíme a 2002: I. törvény 207. §-a alapján érvényét vesztette és nem lépett hatályba. A 364. § a 2006: LI. törvény 156. §-ával megállapított szöveg.

816

A 365. § alcíme a 2002: I. törvény 207. §-a alapján érvényét vesztette és nem lépett hatályba. A 365. § a 2006: LI. törvény 157. §-ával megállapított szöveg.

817

A 366. § a 2002: I. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.

818

A 367. § alcíme a 2006: LI. törvény 158. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

819

A 367. § a 2006: LI. törvény 158. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

820

A 367/A. §-t és alcímét a 2006: LI. törvény 159. §-a iktatta be.

821

A 368. § a 2006: LI. törvény 160. §-ával megállapított szöveg.

822

A 369. § alcíme a 2006: LI. törvény 161. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

823

A 369. § a 2006: LI. törvény 161. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

824

A 371. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 212. §-ával megállapított szöveg.

825

A 371. § új (2) bekezdését a 2002: I. törvény 212. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva.

826

A 371. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 212. §-a.

827

A 371. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 212. §-a.

828

A 372. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 213. §-a.

829

A 372. § (2) bekezdését a 2002: I. törvény 213. §-a iktatta a szövegbe.

830

A 373. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 214. § (1) bekezdése, felvezető szövegrésze a 2006: LI. törvény 162. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

831

A 373. § (1) bekezdése I. pontjának új c) alpontját a 2006: LI. törvény 162. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) alpont jelölését d) alpontra változtatva.

832

A 373. § (1) bekezdés I. pontja eredeti c) alpontjának jelölését d) alpontra változtatta a 2006: LI. törvény 162. § (2) bekezdése.

833

A 373. § (1) bekezdésének II.a) pontja a 2009: LXXXIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

834

A 373. § (1) bekezdésének II.b) pontja a 2009: LXXXIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

835

A 373. § (1) bekezdésének II.c) pontja a 2002: I. törvény 214. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

836

A 373. § (1) bekezdése II. pontjának e) alpontját a 2006: LI. törvény 162. § (3) bekezdése iktatta be.

837

A 373. § (1) bekezdése II. pontjának f) alpontját a 2006: LI. törvény 162. § (3) bekezdése iktatta be.

838

A 373. § (1) bekezdésének III. pontja a 2006: LI. törvény 162. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

839

A 373. § (1) bekezdésének IV. pontja a 2006: LI. törvény 162. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

840

A 373. § (2) bekezdését a 2002: I. törvény 214. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

841

A 373. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 214. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

842

A 374. § (1) bekezdésének bevezető szövege a 2002: I. törvény 215. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A bevezető szövegrészből a „vagy az eljárást a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában írt okból függeszti fel,” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 20/2005. (V. 26.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2005. május 26. napjával.

843

A 374. § (1) bekezdése a) pontjának „ , vagy az ezekre vonatkozó fellebbezés alaptalan,” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 20/2005. (V. 26.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2005. május 26. napjával.

844

A 374. § (1) bekezdésének b) pontját az Alkotmánybíróság a 20/2005. (V. 26.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2005. május 26. napjával.

845

A 374. § (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

846

A 374. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 215. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

847

A 375. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 163. §-ával megállapított szöveg.

848

A 375. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 216. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

849

A 375. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 216. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

850

A 376. § a 2002: I. törvény 217. §-ával megállapított szöveg.

851

A 378. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 218. §-ával megállapított szöveg.

852

A 379. § alcíme a 2006: LI. törvény 164. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

853

A 379. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 164. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

854

A 379. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 164. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

855

A 379. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 219. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

856

A 379. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 219. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

857

A 379. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 219. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

858

A 380. § alcíme a 2006: LI. törvény 165. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

859

A 380. § a 2006: LI. törvény 165. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

860

A XIV. Fejezet IV. Címe a 2002: I. törvény 220. §-ával megállapított szöveg.

861

A 382. § a 2002: I. törvény 220. §-ával megállapított szöveg.

862

A 383. § a 2002: I. törvény 220. §-ával megállapított szöveg, alcíme e módosítás folytán érvényét vesztette.

863

A 384. § a 2002: I. törvény 220. §-ával megállapított szöveg, alcíme e módosítás folytán érvényét vesztette.

864

A XIV. Fejezet V. Címét XV. Fejezet jelölésre változtatta a 2002: I. törvény 221. § (1) bekezdése.

865

A XV. Fejezet címe a 2006: LI. törvény 166. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

866

A XV. Fejezet I. Címét a 2006: LI. törvény 166. § (2) bekezdése iktatta be.

867

A 385. § alcímét a 2002: I. törvény 221. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 167. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

868

A 385. § a 2006: LI. törvény 167. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

869

A 386. § alcímét a 2006: LI. törvény 168. § (1) bekezdése iktatta be.

870

A 386. § a 2006: LI. törvény 168. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

871

A 386. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2009: LXXXIII. törvény 41. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti b) pont megjelölését c) pontra változtatva.

872

A 386. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának megjelölését c) pontra változtatta a 2009: LXXXIII. törvény 41. §-a.

873

A 387. § alcíme a 2006: LI. törvény 169. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

874

A 387. § a 2006: LI. törvény 169. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a §-t megelőző (XV. Fejezet) I. Cím megjelölést e módosító törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

875

A 387. § (5) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 42. §-a iktatta be.

876

A 388. § alcímét a 2006: LI. törvény 170. § (1) bekezdése iktatta be.

877

A 388. § a 2006: LI. törvény 170. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

878

A XV. Fejezet II. Címét a 2006: LI. törvény 171. § (1) bekezdése iktatta be.

879

A 389. § alcímét a 2006: LI. törvény 171. § (2) bekezdése iktatta be.

880

A 389. § a 2006: LI. törvény 171. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

881

A 390. § alcímét a 2006: LI. törvény 172. § (1) bekezdése iktatta be.

882

A 390. § a 2006: LI. törvény 172. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a §-t megelőző (XV. Fejezet) II. Cím megjelölést e módosító törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

883

A 391. § alcímét a 2006: LI. törvény 173. § (1) bekezdése iktatta be.

884

A 391. § a 2006: LI. törvény 173. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a §-t megelőző (XV. Fejezet) III. Cím megjelölést e módosító törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

885

A 392. § alcíme a 2006: LI. törvény 174. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

886

A 392. § a 2006: LI. törvény 174. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a §-t megelőző Negyedik rész XVI. Fejezet megjelöléseket és a fejezet címét e módosító törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

887

A 392. § (4) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

888

A 393. § alcímét a 2006: LI. törvény 175. § (1) bekezdése iktatta be.

889

A 393. § a 2006: LI. törvény 175. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

890

A 394. § a 2006: LI. törvény 176. §-ával megállapított szöveg.

891

A 395. § alcímét a 2002: I. törvény 222. §-a iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 177. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

892

A 395. § a 2006: LI. törvény 177. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

893

A XV. Fejezet III. Címét a 2006: LI. törvény 178. § (1) bekezdése iktatta be.

894

A 396. § a 2006: LI. törvény 178. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

895

A 397. § alcíme a 2006: LI. törvény 179. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

896

A 397. § a 2006: LI. törvény 179. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

897

A 398. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 180. § (1) bekezdése iktatta be.

898

A 398. § a 2006: LI. törvény 180. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

899

A 399. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 181. § (1) bekezdése iktatta be.

900

A 399. § a 2006: LI. törvény 181. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

901

A 399. § (2) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

902

A 399. § (3) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

903

A XV. Fejezet IV. Címét a 2006: LI. törvény 182. § (1) bekezdése iktatta be.

904

A 400. § a 2006: LI. törvény 182. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

905

A 401. § a 2006: LI. törvény 183. §-ával megállapított szöveg.

906

A XVI. Fejezet jelölést a 2006: LI. törvény 184. §-a iktatta be.

907

A 402. § a 2006: LI. törvény 184. §-ában foglalt rendelkezés folytán hatályát vesztette.

908

A 403. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 185. § (1) bekezdése iktatta be.

909

A 403. § a 2006: LI. törvény 185. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

910

A XVI. Fejezet I. Címét a 2006: LI. törvény 186. § (1) bekezdése iktatta be.

911

A 404. § a 2006: LI. törvény 186. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

912

A 405. § a 2006: LI. törvény 187. §-ával megállapított szöveg, a §-t megelőző XVII. Fejezet megjelölést és a fejezet címét, valamint a 405. § alcímét e módosító törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

913

A XVI. Fejezet II. Címét a 2006: LI. törvény 188. § (1) bekezdése iktatta be.

914

A 406. § a 2006: LI. törvény 188. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

915

A XVI. Fejezet III. Címét a 2006: LI. törvény 189. § (1) bekezdése iktatta be.

916

A 407. § a 2006: LI. törvény 189. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

917

A Negyedik rész jelölést a 2006: LI. törvény 190. § (1) bekezdése iktatta be.

918

A XVII. Fejezet jelölést és címét a 2006: LI. törvény 190. § (1) bekezdése iktatta be.

919

A 408. § előtti alcím a 2006: LI. törvény 190. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

920

A 408. § a 2006: LI. törvény 190. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

921

A 408. § (1) bekezdésének e) pontja a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

922

A 408. § (1) bekezdésének f) pontját a 2007: XXVII. törvény 53. §-a iktatta be.

923

A 409. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 191. § (1) bekezdése iktatta be.

924

A 409. § a 2006: LI. törvény 191. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

925

A 409. § (3) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

926

A 409. § (4) bekezdését a 2007: XXVII. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

927

A 410. § a 2006: LI. törvény 192. §-ával megállapított szöveg.

928

A 411. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 193. § (1) bekezdése iktatta be.

929

A 411. § a 2006: LI. törvény 193. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

930

A 412. § a 2006: LI. törvény 194. §-ával megállapított szöveg.

931

A 413. § a 2006: LI. törvény 195. §-ával megállapított szöveg, alcímét e módosító törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

932

A 414. § a 2006: LI. törvény 196. §-ával megállapított szöveg.

933

A 415. § a 2006: LI. törvény 197. §-ával megállapított szöveg.

934

A XVIII. Fejezet jelölést és címét a 2006: LI. törvény 198. §-a iktatta be.

935

A 416. § alcímét a 2006: LI. törvény 199. § (1) bekezdése iktatta be.

936

A 416. § a 2006: LI. törvény 199. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

937

A 416. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: XXVII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

938

A 416. § (4) bekezdésének b) pontja a 2007: CLXII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

939

A 417. § alcímét a 2006: LI. törvény 200. § (1) bekezdése iktatta be.

940

A 417. § a 2006: LI. törvény 200. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

941

A 418. § a 2006: LI. törvény 201. §-ával megállapított szöveg.

942

A 419. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 202. § (1) bekezdése iktatta be.

943

A 419. § a 2006: LI. törvény 202. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

944

A 420. § a 2006: LI. törvény 203. §-ával megállapított szöveg.

945

A 421. § a 2006: LI. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.

946

A 422. § a 2006: LI. törvény 205. §-ával megállapított szöveg.

947

A 423. § a 2006: LI. törvény 206. §-ával megállapított szöveg.

948

A 424. § a 2006: LI. törvény 207. §-ával megállapított szöveg.

949

A 425. § a 2006: LI. törvény 208. §-ával megállapított szöveg, alcímét e módosító törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

950

A 426. § előtti alcímet a 2006: LI. törvény 209. §-a iktatta be.

951

A 426. § a 2006: LI. törvény 210. §-ával megállapított szöveg.

952

A 427. § a 2006: LI. törvény 211. §-ával megállapított szöveg.

953

A 427. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: XXVII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

954

A 428. § a 2006: LI. törvény 212. §-ával megállapított szöveg.

955

A 428. § új (1) bekezdését a 2007: XXVII. törvény 57. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1)–(4) bekezdésének számozását (2)–(5) bekezdésre változtatta.

956

A 428. § eredeti (1) bekezdésének számozását (2) bekezdésre változtatta a 2007: XXVII. törvény 57. § (1) bekezdése, szövege e módosító törvény 57. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

957

A 428. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2007: XXVII. törvény 57. § (1) bekezdése.

958

A 428. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2007: XXVII. törvény 57. § (1) bekezdése.

959

A 428. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2007: XXVII. törvény 57. § (1) bekezdése.

960

A 429. § a 2006: LI. törvény 213. §-ával megállapított szöveg.

961

A XVIII. Fejezet jelölést és címét a 430. § elé a 2002: I. törvény 224. §-a iktatta be, a Fejezet számozását XIX. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése.

962

A 430. § a 2006: LI. törvény 214. §-ával megállapított szöveg.

963

A 431. §-t megállapította és az előtte lévő alcímet beiktatta a 2002: I. törvény 224. §-a.

964

A 432. § a 2002: I. törvény 224. §-ával megállapított szöveg.

965

A 433. § a 2002: I. törvény 224. §-ával megállapított szöveg.

966

A 434. §-t megállapította és az előtte lévő alcímet beiktatta a 2002: I. törvény 224. §-a.

967

A 435. § a 2002: I. törvény 224. §-ával megállapított szöveg.

968

A 436. § és az előtte lévő alcím a 2002: I. törvény 224. §-ával megállapított szöveg.

969

A 437. § a 2002: I. törvény 224. §-ával megállapított szöveg.

970

A 438. § a 2002: I. törvény 224. §-ával megállapított szöveg.

971

Az XIX. Fejezet számozását XX. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése.

972

A 439. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 225. §-a.

973

A 439. § (2) bekezdését a 2002: I. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe.

974

A 440. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 226. §-ával megállapított szöveg.

975

A 442. § a 2006: LI. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

976

A 443. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 216. §-ával megállapított szöveg.

977

A XX. Fejezet számozását XXI. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése.

978

A 447. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 217. §-ával megállapított szöveg.

979

A 448. § és alcíme a 2002: I. törvény 227. §-ával megállapított szöveg.

980

A 448. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 218. §-ával megállapított szöveg.

981

A 451. § a 2002: I. törvény 228. §-ával megállapított szöveg.

982

A 452. § (1) bekezdésének bevezető szövege a 2002: I. törvény 229. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

983

A 452. § új (2) bekezdését a 2002: I. törvény 229. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.

984

A 452. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 229. § (2) bekezdése.

985

A 453. § (1) bekezdését a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

986

A 453. § (2) bekezdésének harmadik mondata a 2003: XIV. törvény 27. §-ával, második mondata a 2006: LI. törvény 219. §-ával megállapított szöveg.

987

A 455. § a 2006: LI. törvény 220. §-ával megállapított, valamint a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

988

A 459. § alcíme a 2006: LI. törvény 221. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének tizenkettedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

989

A 459. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 221. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének tizenkettedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

990

A 459. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 221. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének tizenkettedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

991

A 459. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 221. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének tizenkettedik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

992

A 461. § a 2006: LI. törvény 222. §-ával megállapított szöveg.

993

A 463. § a 2006: LI. törvény 223. §-ával megállapított szöveg.

994

A 464. §-t megelőző alcím a 2002: I. törvény 231. §-ával megállapított szöveg.

995

A 466. § a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

996

A 468. § a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

997

A XXI. Fejezet számozását XXII. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése.

998

A 470. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: CXXXI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

999

A 470. § (1) bekezdésének c) pontja a 2004: CXXXI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. A 470. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

1000

A 470. § (1) bekezdésének d) pontját a 2002: I. törvény 232. § (1) bekezdése iktatta be. [A d) pontot beiktató rendelkezést a 2004: CXXXI. törvény 29. § e) pontja hatályon kívül helyezte; e módosító törvény azonban a d) pontra vonatkozóan rendelkezést nem tartalmazott!]

1002

A 470. § (3) bekezdésének második mondata a 2002: I. törvény 232. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1003

A 471. § a 2002: I. törvény 233. §-ával megállapított szöveg.

1004

A 471. § (2) bekezdése a 2002: XXII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 2006: LI. törvény 224. § (1) bekezdése iktatta be.

1005

A 471. § (3) bekezdését a 2004: CXXXI. törvény 21. §-a iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 224. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1006

A 472. § a 2002: I. törvény 234. §-ával megállapított szöveg.

1007

A 472. § (2) bekezdése a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

1008

A 473. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 235. §-ával megállapított szöveg.

1009

A 473. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 225. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1010

A 473. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 225. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1011

A 474. § új (4) bekezdését a 2002: I. törvény 236. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A 474. § (4) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 58. §-ával megállapított, valamint a 2009: LXXX. törvény 56. § (5) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

1012

A 474. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 236. § (1) bekezdése. Az (5) bekezdés harmadik mondata a 2006: LI. törvény 226. §-ával megállapított szöveg.

1013

A 474. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 236. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

1014

A 475. § (1) bekezdése a 2006: VII. törvény 16. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

1015

A 475. § (2) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 237. §-a iktatta a szövegbe.

1016

A 475. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

1017

A 477. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 238. §-a iktatta be, szövege a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1018

A 478. § a 2004: CXXXI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

1019

A 480. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 240. §-ával megállapított szöveg.

1020

A 481. §-t a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

1021

A 482. § és alcíme a 2002: I. törvény 242. §-ával megállapított szöveg.

1022

A 483. §-t a 2004: CXXXI. törvény 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

1023

A 484. § alcíme a 2006: LI. törvény 227. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1024

A 484. § a 2006: LI. törvény 227. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1025

A 485/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2002: I. törvény 244. §-a iktatta a szövegbe.

1026

A 485/B. §-t a 2002: I. törvény 244. §-a iktatta a szövegbe.

1027

A 485/C. § alcíme a 2006: LI. törvény 228. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének tizenharmadik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

1028

A 485/C. §-t és alcímét a 2002: I. törvény 245. §-a iktatta be, a § szövegét újonnan a 2003: II. törvény 78. §-a állapította meg.

1029

A 485/C. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 228. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 285. § (3) bekezdésének tizenharmadik francia bekezdése alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

1030

A 486. § a 2002: I. törvény 246. §-ával megállapított szöveg.

1031

A 488. § a 2002: I. törvény 247. §-ával megállapított szöveg.

1032

A 489. § a 2002: I. törvény 247. §-ával megállapított szöveg.

1033

A 489. § c) pontját a 2004: CXXXI. törvény 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

1034

A 490. § új harmadik mondatát a 2002: I. törvény 248. §-a iktatta a szövegbe.

1035

A 491. §-t a 2004: CXXXI. törvény 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

1036

A 492. §-t a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

1037

A XXII. Fejezet számozását XXIII. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának ötödik francia bekezdése.

1038

A 494. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 229. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1039

A 494. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 229. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1040

A 494. § új (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 229. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

1041

A 494. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 229. § (2) bekezdése.

1042

A 496. § utolsó mondatát a 2002: I. törvény 249. §-a iktatta a szövegbe.

1043

A 497. § (3) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 250. §-a iktatta a szövegbe.

1044

A 499. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 230. §-ával megállapított szöveg.

1045

Az 501. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 251. §-a iktatta a szövegbe.

1046

Az 501. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 231. §-a iktatta be.

1047

Az 503. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 232. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1048

Az 503. § (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 232. § (2) bekezdése iktatta be.

1049

Az 510. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 252. §-a iktatta a szövegbe.

1050

Az 512. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 233. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1051

Az 512. § (5) bekezdését a 2006: LI. törvény 233. § (2) bekezdése iktatta be.

1052

Az 513. § és alcíme a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét vesztette és nem lépett hatályba, újonnan a 2006: LI. törvény 234. §-a iktatta be.

1053

Az 514. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 308. § (2) bekezdése alapján érvényét vesztette és nem lépett hatályba, újonnan a 2006: LI. törvény 235. §-a iktatta be.

1054

Az 514. § (5) bekezdését a 2006: LI. törvény 235. §-a iktatta be.

1055

A XXIII. Fejezet számozását XXIV. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának hatodik francia bekezdése.

1056

Az 517. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

1057

Az 517. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

1058

Az 517. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 253. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

1059

Az 519. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 254. §-ával megállapított szöveg.

1060

Az 519. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

1061

Az 522. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

1062

Az 523. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 239. §-ával megállapított szöveg.

1063

A XXIV. Fejezet számozását XXV. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának hetedik francia bekezdése.

1064

Az 527. § előtti alcímet a 2004: CXXXII. törvény 4. §-a iktatta be.

1065

Az 527. § a 2004: CXXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

1066

Az 528. § (1) bekezdését a 2002: I. törvény 256. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (2) bekezdésre változtatva. Az (1) bekezdés „Ha az ügyész indítványozza az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szembeni eljárást, a bíróság az eljárást a 188. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem függesztheti fel.” szövegű második mondatát az Alkotmánybíróság a 14/2004. (V. 7.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2004. május 7. napjával.

1067

Az 528. § eredeti szövegének jelölését (2) bekezdésre változtatta a 2002: I. törvény 256. §-a.

1068

Az 528. § (3) bekezdését a 2004: CXXXII. törvény 5. §-a iktatta be.

1069

Az 529. § (1) bekezdését az Alkotmánybíróság a 14/2004. (V. 7.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette, 2004. december 31. napjával. Az (1) bekezdést újonnan a 2004: CXXXII. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.

1070

Az 529. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

1071

Az 529. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 257. §-a iktatta be, szövege a 2006: LI. törvény 240. §-ával megállapított szöveg.

1072

Az 530. § (2) bekezdése a 2004: CXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

1073

Az 531. § a 2002: I. törvény 258. §-ával megállapított szöveg.

1074

Az 531. § új (6) bekezdését a 2006: LI. törvény 241. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.

1075

Az 531. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 241. § (1) bekezdése.

1076

Az 531. § (8) bekezdését a 2006: LI. törvény 241. § (2) bekezdése iktatta be.

1077

Az 532. § (1) bekezdése a 2003: CXXX. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.

1078

Az 532. § (2) bekezdése a 2003: CXXX. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.

1079

Az 532. § (3) bekezdése a 2003: CXXX. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.

1080

A XXV. Fejezet számozását XXVI. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának nyolcadik franciabekezdése. A XXVI. Fejezet (533–542/C. §) a 2009: LXXXIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 53. § (1) bekezdése alapján, azokban az ügyekben, amelyekben 2009. augusztus 13. napjáig már megtörtént a vádemelés, de az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a Be. XXVI. Fejezetének rendelkezéseit a 2009: LXXXIII. törvény 53. § (2)–(7) bekezdésében és 54–56. §-ában foglalt eltérésekkel alkalmazni.

1081

A XXVI. Fejezet számozását XXVII. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának kilencedik francia bekezdése.

1082

A XXVI. Fejezet címe a 2002: I. törvény 267. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1083

Az 543. § a 2009: CXXXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

1084

Az 544. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIII. törvény 48. §-ával megállapított, a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1085

Az 544. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

1086

Az 544. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 267. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1087

Az 546. §-t a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1088

Az 547. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2006: LI. törvény 242. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1089

Az 547. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CXXXVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

1090

Az 547. § (1) bekezdésének c) pontja a 2002: I. törvény 268. § (1) bekezdésével megállapított és a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

1091

Az 547. § (1) bekezdésének d) pontját a 2002: I. törvény 268. § (1) bekezdése iktatta be, szövege újonnan a 2006: LI. törvény 242. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1092

Az 547. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: LI. törvény 242. § (2) bekezdése iktatta be.

1093

Az 547. § (3) bekezdés b) pontja a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés d) pontjával megállapított szöveg.

1094

Az 547. § (4) bekezdése a 2006: LI. törvény 242. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

1095

Az 547. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 268. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

1096

Az 548. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 269. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1097

Az 548. § (5) bekezdése a 2002: I. törvény 269. § (2) bekezdésével megállapított és a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

1098

Az 549. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 270. §-ával megállapított szöveg.

1099

Az 549. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 270. §-ával megállapított szöveg.

1100

A XXVII. Fejezet számozását XXVIII. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának tizedik francia bekezdése.

1101

Az 551. § a 2006: LXXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

1104

Az 552. § (3) bekezdése a 2006: LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

1105

Az 553. § (3) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1106

Az 554. § (1) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1107

Az 554. § (2) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1108

Az 554. § (3) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1109

A XXVIII. Fejezet számozását XXIX. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának tizenegyedik francia bekezdése.

1110

Az 555. § (2) bekezdésének új i) pontját a 2006: LI. törvény 243. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti i) pont jelölését j) pontra változtatva.

1111

Az 555. § (2) bekezdése i) pontjának jelölését j) pontra változtatta a 2006: LI. törvény 243. §-a.

1112

Az 558. § a 2002: I. törvény 271. §-ával megállapított szöveg.

1113

Az 562. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja hatályon kívül helyezte.

1114

Az 563. § (1) bekezdése a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1115

Az 565. §-t megelőző alcím a 2002: I. törvény 272. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1116

Az 565. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 272. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

1117

Az 565. § (4) bekezdését a 2002: I. törvény 272. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

1118

Az 566. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 273. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1119

Az 566. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 244. §-ával megállapított szöveg.

1120

Az 566. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 244. §-ával megállapított szöveg.

1121

Az 566. § (4) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: I. törvény 273. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

1122

Az 567. § (1) bekezdése a 2009: LXXX. törvény 56. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

1123

Az 568. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 245. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1124

Az 568. § (3) bekezdésének második mondata a 2006: LI. törvény 245. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1125

Az 569. § alcíme a 2006: LI. törvény 246. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1126

Az 569. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 246. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1127

Az 569. § (5) bekezdésének első mondata a 2006: LI. törvény 246. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

1128

Az 570. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 276. §-ával megállapított szöveg.

1129

Az 570. § (2) bekezdésének második mondata a 2006: LI. törvény 247. §-ával megállapított szöveg.

1130

Az 572. § alcíme a 2002: I. törvény 277. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1131

Az 572. § (1) bekezdésének a) pontját, valamint a (2) bekezdésben az (1) bekezdés a) pontjára utalást az Alkotmánybíróság 5/1999. (III. 31.) AB határozatának 1. pontja a törvény kihirdetésének napjával megsemmisítette.

1132

Az 572. § (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

1133

Az 572. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 277. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

1134

Az 574. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 278. §-ával megállapított szöveg.

1135

Az 574. § új (3) bekezdését a 2006: LI. törvény 248. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. Az 574. § (3) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

1136

Az 574. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 248. §-a.

1137

Az 574. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 248. §-a.

1138

Az 574. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 248. §-a.

1139

Az 576. § és alcíme a 2003: II. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

1140

Az 577. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 279. §-ával megállapított szöveg.

1141

Az 578. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 249. §-a.

1142

Az 578. § (2) bekezdését a 2006: LI. törvény 249. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

1143

Az 579. §-t a 2007: XIII. törvény 14. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

1144

Az 580. § (1) bekezdésének bevezető rendelkezése a 2006: LI. törvény 250. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1145

Az 580. § (1) bekezdése II. pontjának b) alpontja a 2006: LI. törvény 250. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1146

Az 580. § (1) bekezdésének III. pontját a 2007: XXVII. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be.

1147

Az 580. § új (2) bekezdését a 2007: XXVII. törvény 60. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta.

1148

Az 580. § (2) bekezdése a 2003: CXXX. törvény 94. §-ával megállapított szöveg. A (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta a 2007: XXVII. törvény 60. § (2) bekezdése, bevezető szövegrésze ez utóbbi módosító törvény 60. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

1149

Az 580. § (2) bekezdésének c) pontja a 2006: LI. törvény 250. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

1150

Az 580. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: LI. törvény 250. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

1151

Az 581. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 281. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1152

Az 581. § (2) bekezdésének b) pontját az Alkotmánybíróság a 41/2003. (VII. 2.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2003. július 2. napjával.

1153

Az 581. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 281. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: CXXX. törvény 99. § (3) bekezdése.

1154

Az 582. § a 2006: LI. törvény 251. §-ával megállapított szöveg.

1155

Az Alkotmánybíróság a 104/2009. (X. 30.) AB határozatának 1. pontjában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy az 1998: XIX. törvény 583. §-ában nem rendelkezett az ügyészt és a bíróságot terhelő tájékoztatási kötelezettségről a terhelt kártalanítási igényének jogalapja, az igény érvényesítésének határideje és a határidő kezdő időpontja tekintetében. Az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2010. június 30. napjáig köteles eleget tenni.

1156

Az 583. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 252. §-ával megállapított szöveg.

1157

Az 583. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 282. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1158

Az 584. § a 2002: I. törvény 283. §-ával megállapított szöveg.

1159

Az 584. § (2) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1160

Az 585. § (1) bekezdése a 2003: CXXX. törvény 95. §-ával megállapított, a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1161

Az 585. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 284. § (2) bekezdésével, második mondata a 2006: LI. törvény 253. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1162

Az 586. § (1) bekezdése a 2008: XXVI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1163

Az 586. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 285. §-ával megállapított szöveg.

1164

Az 586. § (3) bekezdése a 2008: XXVI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1165

Az 586. § (4) bekezdésének második mondata a 2006: LI. törvény 253. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1166

Az 586. § (5) bekezdése a 2006: LI. törvény 253. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

1167

Az 587. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 254. §-ával megállapított szöveg.

1168

Az 587. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 286. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1169

Az 587. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 286. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1170

Az 587. § (5) bekezdését a 2009: LXXXIII. törvény 49. §-a iktatta be.

1171

A XXIX. Fejezet számozását XXX. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának tizenkettedik francia bekezdése.

1172

Az 588. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: LI. törvény 255. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1173

Az 588. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 255. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1174

Az 588. § új (4) bekezdését a 2006: LI. törvény 255. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdés számozását (5)–(7) bekezdésre változtatva.

1175

Az 588. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 287. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 255. § (3) bekezdése.

1176

Az 588. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 287. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 255. § (3) bekezdése.

1177

Az 588. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 287. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: LI. törvény 255. § (3) bekezdése.

1178

Az 589. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 256. §-ával megállapított szöveg.

1179

Az 590. §-t megelőző cím a 2003: II. törvény 81. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1180

Az 590. § (1) bekezdése a 2003: II. törvény 81. § (2) bekezdésével, második mondata a 2006: LI. törvény 257. §-ával megállapított szöveg.

1181

Az 591. § a 2002: I. törvény 288. §-ával megállapított szöveg.

1182

Az 591. § (1) bekezdése a 2006: LI. törvény 258. §-ával megállapított szöveg.

1183

Az 591. § (5) bekezdését a 2004: CXXXI. törvény 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

1184

Az 591. § (6) bekezdése a 2004: CXXXI. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

1185

Az 592. § alcíme a 2002: I. törvény 289. §-ával megállapított, a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1186

Az 592. § a 2002: I. törvény 289. §-ával megállapított szöveg.

1187

Az 592. § (1) bekezdése a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1189

Az 592. § (3) bekezdése a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1190

Az 592. § (4) bekezdése a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1191

Az 593. § és alcíme a 2002: I. törvény 290. §-ával megállapított szöveg.

1192

Az 595. § és alcíme a 2002: I. törvény 291. §-ával megállapított szöveg.

1193

Az 595. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 259. §-ával megállapított szöveg.

1194

Az 595. § (4) bekezdése a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1195

Az 595. § (5) bekezdésének második mondata a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

1196

Az 596. § és alcíme a 2002: I. törvény 292. §-ával megállapított szöveg.

1197

Az 596. § (8) bekezdése a 2009: CXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdés e) pontja és f) pont fb) alpontja szerint módosított szöveg.

1198

Az 597. § a 2007: CLXII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

1199

Az 598. § (1) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

1200

Az 598. § (2) bekezdése a 2007: CLXII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1201

Az 598. § (3) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1202

Az 598. § (4) bekezdése a 2007: CLXII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1203

Az 598. § új (5) bekezdését a 2003: CXXX. törvény 96. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Az 598. § (5) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1204

Az 598. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: CXXX. törvény 96. § (2) bekezdése.

1205

Az 599. § (1) bekezdése a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1206

Az 599. § (2) bekezdése a 2007: CLXII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1207

Az 599. § (3) bekezdését a 2007: CLXII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

1208

A XXX. Fejezet számozását XXXI. Fejezetre változtatta a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdése a) pontjának tizenharmadik francia bekezdése.

1209

A 600. § a 2006: LI. törvény 260. §-ával megállapított szöveg.

1210

A 601. § (1) bekezdésének első mondatát a 2006: VII. törvény 16. § (3) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte.

1211

A 601. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 296. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1212

A 601. § (5) bekezdését a 2002: I. törvény 296. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

1213

A 603. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 297. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1214

A 603. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 261. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1215

A 603. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 297. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1216

A 603. § (6) bekezdését a 2002: I. törvény 297. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

1217

A 604. § a 2002: I. törvény 298. §-ával megállapított szöveg.

1220

Az 604. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1221

A 604. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1224

Lásd a 9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes, a 16/2003. (VI. 20.) IM, a 26/2003. (VII. 1.) IM–BM–PM együttes rendeletet.

1225

A 604. § (2) bekezdésének c) pontja a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1226

Lásd a 21/2003. (VI. 24.) IM–PM–BM, a 26/2003. (VII. 1.) IM–BM–PM együttes rendeletet.

1227

A 604. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CLI. törvény 15. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

1229

A 604. § (2) bekezdésének e) pontját a 2009: LXXV. törvény 144. § (8) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

1230

A 604. § (2) bekezdésének f) pontja a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1231

A 604. § (2) bekezdésének g) pontja a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1232

A 604. § (2) bekezdésének h) pontja a 2009: LXXXIII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

1235

A 604. § (2) bekezdésének j) pontja a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1237

Lásd a 14/2003. (VI. 19.) IM, a 22/2003. (VI. 25.) IM rendeletet.

1238

A 604. § (2) bekezdésének l) pontja a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1240

A 604. § (2) bekezdésének m) pontja a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1242

A 604. § (2) bekezdésének n) pontja a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1244

A 604. § (2) bekezdésének o) pontja a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1246

A 604. § (2) bekezdésének p) pontját a 2003: II. törvény 82. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

1247

A 604. § (2) bekezdésének q) pontját a 2007: CLXII. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1249

A 604. § (2) bekezdésének r) pontját a 2007: CLXII. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1255

A 604. § (4) bekezdésének b) pontja a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2009: LXXXIII. törvény 59. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

1256

Lásd a 19/2003. (V. 8.) HM–IM, a 25/2003. (VI. 24.) BM-IM, a 7/2003. (VI. 27.) MeHVM–IM együttes rendeletet.

1257

Az 604. § (5) bekezdésének d) pontja a 2007: XXVII. törvény 89. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

1260

A 604. § (7) bekezdését a 2006: LI. törvény 261. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XCII. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1262

A 604. § (8) bekezdését a 2008: XCII. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be.

1263

A 605. § (1) bekezdése a 2002: XXII. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

1264

A 607. § az 1999: CX. törvény 163. § (1) bekezdése alapján 2000. január 1. napján lépett hatályba.

1265

A 605. § (3) bekezdése a 2002: I. törvény 299. § (1) bekezdésével, második mondata a 2003: II. törvény 82. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

1266

A 605. § (4) bekezdése a 2002: I. törvény 299. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1267

A 605. § (7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 359. pontja hatályon kívül helyezte.

1268

A 605. § (8) bekezdését a 2007: CLXXI. törvény 17. § (9) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

1269

A 605. § (9)–(10) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 359. pontja hatályon kívül helyezte.

1270

A 605. § (11) bekezdését a 2007: CLXXI. törvény 17. § (9) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

1271

A 605. § (12) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 359. pontja hatályon kívül helyezte.

1272

A 607. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 359. pontja hatályon kívül helyezte.

1273

A 608. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 11. § (4) bekezdése iktatta be.

1274

A 608. §-t a 2007: LXXXII. törvény 11. § (4) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére