• Tartalom

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

2021.01.01.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:1

1. § (1)2 Az előkutatás bejelentés tartalmazza:

a) az előkutatást végző elnevezését és székhelyét,

b) a tevékenységgel megismerni kívánt ásványi nyersanyag megnevezését, a kutatási terület alap- és fedőlapját,

c) a tevékenységgel érintett terület közigazgatási helyét és helyrajzi számát, sarokpontjainak Egységes Országos Vetületi Rendszerben (a továbbiakban: EOV) megadott koordinátáit, és

d) az előkutatás tervezett módszerét.

(2)3 A bejelentéshez a bejelentő mellékeli az előkutatással érintett ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) kötött megállapodást, valamint az EOV koordinátákkal és helyrajzi számokkal lehatárolt terület helyszínrajzát.

(3)4 Az építőipari nyers- és alapanyag előkutatása esetén a talaj felszínének megbontását eredményező előkutatási tevékenység is végezhető.

(4)5 Ha a Bt. eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó, kérelemre indult eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap. Ha szakhatóság is részt vesz az eljárásban, az ügyintézési határidő 35 nap.

(5)6 A bányafelügyelet intézkedni köteles, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy

a) az előkutatás a megismerni kívánt ásványi nyersanyag vonatkozásában zárt területet érint;

b) a területre a Bt. 5. §-a szerinti engedélyt adott ki a bányafelügyelet ugyanazon ásványi nyersanyagra, illetve ilyen eljárás folyamatban van;

c) a tervezett kutatási módszerek nem minősülnek előkutatásnak.

(6)7 Az előkutatás során nyert földtani adatokat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) részére meg kell küldeni.

1/A. §9 (1) Bányászati hulladékkezelő létesítmény (a továbbiakban: hulladékkezelő létesítmény) a bányafelügyelet engedélyével üzemeltethető. A bányafelügyelet a működés engedélyezéséről

a) ha a hulladékkezelő létesítmény kialakítása építési tevékenységgel nem jár, a műszaki üzemi terv jóváhagyása, vagy

b) ha a hulladékkezelő létesítmény kialakítása építési tevékenységgel jár, annak használatbavételi vagy fennmaradási engedélyezési eljárása

során dönt.

(2) Az engedélykérelem a következőket tartalmazza:

a) az üzemeltető megjelölése,

b) a hulladékkezelő létesítmény javasolt helye,

c) a bányászati hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti bányászati hulladékgazdálkodási terv,

d) az R. szerinti pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű megfelelő intézkedés bemutatása.

(3) Ha a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, a kérelemhez mellékelni kell a véglegessé vált környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt.

(4) A bányafelügyelet akkor adja meg az engedélyt, ha az üzemeltető igazolja, hogy

a) az üzemeltető felkészült az R. által támasztott követelmények betartására, és

b) a hulladékkezelés nem ellentétes a hulladékról szóló törvény általános elveivel.

(5) A bányafelügyelet a működési engedélyezési eljárás során dönt a bányászati hulladék-gazdálkodási terv jóváhagyásáról, az üzemeltető által felajánlott pénzügyi biztosíték elfogadásáról és a hulladékkezelő létesítmény R. szerinti besorolásáról.

(6) A bányafelügyelet hivatalból módosítja az engedély feltételeit, ha

a) a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett hulladékban jelentős változások, így különösen az üzemeltető változása, a hulladék veszélyességének változása következnek be,

b) az üzemeltető által az R. szerint jelentett monitoring eredmények, valamint a végrehajtott ellenőrzések alapján indokolt,

c) az Európai Unió által nyilvántartott, elérhető technikában beálló jelentős változás következik be.

(7) Az engedélyben foglalt információkat a bányafelügyelet az illetékes nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok számára hozzáférhetővé teszi statisztikai célból történő megkeresés esetén. Az üzleti titkot képező információk – különösen az üzleti kapcsolatok, a költségösszetevők és a gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon mennyisége – nem hozhatók nyilvánosságra.

1/B. §10 (1) A bányafelügyelet az engedélykérelem benyújtását követő 5 napon belül a hivatalában, valamint a hulladékkezelő létesítmény helye szerint illetékes települési önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza:

a) az engedélykérelmet,

b) ha az engedélykérelemről hozott döntés konzultáció tárgyát képezi az Európai Unió tagállamai között, az erre vonatkozó tájékoztatást,

c) tájékoztatást arról, hogy a bányafelügyelettől az üggyel kapcsolatban felvilágosítás kérhető, arra észrevétel tehető, valamint ezek módját és határidejét, a bányafelügyelet kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

d) a döntés során irányadó szempontokat,

e) az engedély vagy az engedély feltételeinek módosítása esetén az arra vonatkozó javaslatról tájékoztatást,

f) az üggyel kapcsolatos információk közzétételének helyét, idejét és módját, és

g) az R. szerinti nyilvánosság (a továbbiakban: nyilvánosság) megfelelő felkészülését és részvételét biztosító egyéb intézkedéseket.

(2) Az önkormányzat jegyzője biztosítja a bányafelügyelet által megküldött engedélyezési dokumentációba történő betekintést a R. szerinti érintett nyilvánosság (a továbbiakban: érintett nyilvánosság) számára az engedélyezési dokumentáció kézhezvételét követően.

(3) A bányafelügyelet a közzétételt követően az érintett nyilvánosság számára hivatalában hozzáférhetővé teszi

a) az engedélykérelmet és az ahhoz kapcsolódó egyéb hatósági döntéseket, szakértői véleményeket, és a nyilvánossággal közölt valamennyi információt,

b) az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatáson felül minden olyan információt, amely kapcsolódik az 1/A. § szerinti döntéshez, és amely csak azután áll rendelkezésre, miután a nyilvánosság tájékoztatása az (1) bekezdés szerint megtörtént.

(4) Az érintett nyilvánosság az (1) bekezdés szerinti közlemény közzétételét követő 8 napon belül a bányafelügyeletnél észrevételt tehet és konzultációt kezdeményezhet. A bányafelügyelet az érintett nyilvánosság észrevételét és véleményét a döntéshozatal során érdemben köteles vizsgálni és megfelelően figyelembe venni.

(5) A bányafelügyelet a döntéséről az (1) bekezdésben meghatározott módon, a határozat közzétételével tájékoztatja az érintett nyilvánosságot.

(6) Az engedélyek 1/A. § (6) bekezdése szerinti módosítására irányuló eljárás során e § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

1/C. §12 A Bt. 6. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell a 3. § (2)–(3) bekezdésében előírt dokumentációkat.

1/D. §14 A koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területekre a Bt. 9. § (4) bekezdése szerinti közzétételtől számított 30 napon belül lehet írásban az MBFSZ-hez javaslatot benyújtani. A javaslatban meg kell adni a terület EOV szerinti koordinátákkal történő pontos körülhatárolását, az ásványi nyersanyag megnevezését, valamint a geotermikus energia esetében az erre történő utalást.

2. § (1) Abban az esetben, ha a pályázat részvételi díj befizetését írta elő, a pályázati feltételek értékelésének ki kell terjednie arra is, hogy a pályázó igazolta-e a részvételi díj befizetését.

(2) Ha többen együttesen pályáznak ugyanarra a koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőjüket kijelölni, és pályázatukban feltüntetni.

(3)15 Ha a koncessziós eljárást az MBFSZ-t irányító miniszter folytatja le

a) a bíráló bizottság elnöke az MBFSZ elnöke,

b) a bíráló bizottság működésének tárgyi feltételeit az MBFSZ biztosítja, és annak munkájában az MBFSZ szakmai segítséget nyújt,

c) a pályázati részvételi díjakat az MBFSZ Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára kell befizetni, és

d) a pályázati részvételi díjak felhasználásról az MBFSZ elnöke dönt.

(3a)16

(3b)17

(3c)18

(3d)19

(3e)20

(3f)21

(4)22

(5)23 A koncesszióra kijelölt zárt területre koncesszió nélkül kutatási engedély nem adható, bányatelek nem állapítható meg és geotermikus védőidom nem jelölhető ki.

2/A. §24

2/B. §25

3. § (1)26

(2)27 A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának átruházása iránti kérelem tartalmazza:

a) az átadás időpontjában kitermelhető ásványvagyon mennyiségéről készített kimutatást,

b) az átvevő ajánlatát a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosíték adására, amely az átadó által nyújtott biztosítéknál nem lehet kevesebb,

c) az átadó nyilatkozatát az átadás időpontjában a bányászati jogot terhelő jogokról,

d) az átadás időpontjára vonatkozóan kiegészített bányaművelési térképet.

(2a)28 A kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) a bányászati jog átruházására vonatkozó megállapodás létrejöttét,

b) a bányászati joggal és tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségek, különösen a tájrendezési, bányabezárási (mezőfelhagyási), környezet- és természetvédelmi kötelezettségek átvevő általi átvállalását,

c) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítését,

d) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodás létrejöttét.

(2b)29 Az építőipari nyers- és alapanyagra vonatkozó hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházás iránti kérelem esetében a bányafelügyelet a bányászati jog átruházásáról szóló szerződést – amelynek tartalmaznia kell a bányászati jog átruházásának ellenértékét és esedékességét, valamint adásvételen kívüli átruházás esetén a jogcímnek megfelelő üzleti tartalmat és a szerződő felek valamennyi egyéb lényeges nyilatkozatát is –, valamint a bányászati joggal kapcsolatban rendelkezésére álló információkról szóló tájékoztatót és azt megalapozó, rendelkezésére álló hatósági határozatokat, bányatelek esetében a kitermelhető ásványvagyon mennyiségére, minőségére vonatkozó adatokat megküldi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek azzal, hogy a megkeresés közlésétől számított 20 napon belül szünetelés iránti kérelemmel egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a megküldött szerződés alapján a bányászati jog átruházásában a bányászati jog jogosítottjával megegyezett. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére a bányászati jog a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában, valamint (2a) bekezdés a), b) és d) pontjában előírtak teljesülése esetén átruházható. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozata alapján a bányafelügyelet – szükség szerint – a bányászati jog átruházás hozzájárulási kérelmet elutasítja. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig, de legfeljebb 30 napig az eljárás szünetel.

(2c)30 Amennyiben az átadó és a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv annak ellenére nem tudnak 20 napon belül megállapodni abban, hogy a Magyar Állam lép az átvevő szerződéses pozíciójába, hogy a Magyar Állam jognyilatkozatot tesz az átvevőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek átvállalásáról, a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni azzal, hogy az átruházás hozzájárulási kérelem elbírálása szempontjából a per előkérdésnek minősül.

(3)31 Szénhidrogének kutatására, kitermelésére vonatkozó bányászati jog átruházása esetén a hozzájárulás iránti kérelem benyújtása során a (2) és (2a) bekezdésben előírtakon túlmenően

a) igazolni kell az átvevő fizetőképességét, valamint azt, hogy az átvevő – a kérelem benyújtását megelőző 3 évben – eleget tett a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési kötelezettségének vagy új szervezet esetén rendelkezik 3 évre szóló, auditált üzleti tervvel, és

b) a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozóan be kell mutatni az átvevő szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését.

(4)32 A bányászati jog az engedélyezett kutatási terület, a megállapított bányatelek vagy a kijelölt geotermikus védőidom egészére ruházható át.

(5)33

4. §34 (1)35 A bányajáradék számításának alapjául

a) az ásványi nyersanyagnak

aa) a kutatási területről, bányatelekből vagy meddőhányóból kitermelt,

ab) a torlatból vagy hordalékból vízjogi engedély alapján kitermelt,

ac)36 a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított vagy értékesített, továbbá a Bt. 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra felhasznált, hasznosított vagy értékesített,

ad) szénhidrogén esetében – beleértve a vízjogi (üzemeltetési) engedéllyel rendelkező víztermelő kutakból kitermelt és értékesített vagy hasznosított szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is – a kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatással meghatározott,

ae) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került párnagáz mennyisége után keletkezett, vagy

af)37 a közcélú vizekkel és vízkárelhárítási vízilétesítményekkel kapcsolatos közcélú fenntartási munkák során a nemzeti vagyonba tartozó vizek medréből nem vízgazdálkodási célból kitermelt,

b) a kinyert geotermikus energia kútfejen méréssel meghatározott

c)38 föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a kutatási területből vagy a bányatelekből a műszaki üzemi tervben tervezett, a bányajáradék bevallási időszakra igénybevett ásványi nyersanyag mennyiségének

értékét kell figyelembe venni.

(2)–(3)39

(4)40 A bányajáradékot – a (12) bekezdésben foglalt eltéréssel – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni. Önbevallást a kutatás során végzett kitermelés megkezdését, az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó vagy a külön jogszabály szerinti tevékenységet engedélyező határozat véglegessé válását követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési-kötelezettség nem keletkezett. A bányafelügyelet a bányajáradék számítását, az önbevallás alapjául szolgáló adatokat, továbbá a bányajáradék befizetését ellenőrzi, a bányajáradék fizetésre kötelezettekről és a bányajáradék fizetésről nyilvántartást vezet.

(5)41 A bányajáradékot

a)42 kőolaj, földgáz, szén-dioxid gáz és a termálvízzel kitermelt kísérőgáz esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig,

b) egyéb ásványi nyersanyag és a kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig,

c) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került földgáz után a (13) bekezdés szerint

kell bevallani a bányafelügyeletnek, valamint befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira.

(6)43

(7)44 Ha a Bt. 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint bányajáradék fizetésére kötelezett

a) a jóváhagyott műszaki üzemi tervben engedélyezett ásványvagyon-veszteség, visszahagyás mértékét a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével túllépi, vagy

b)45 a tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével az ásványvagyon jövőbeni kitermelését lehetetlenné vagy haszonanyagként történő kitermelésre alkalmatlanná teszi,

az érintett ásványvagyon mennyisége után kiesett bányajáradék pótlására a bányafelügyelet díjfizetési kötelezettséget állapít meg.

(8)46 Az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat az (5) bekezdésben foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni.

(9)47 A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéket, a térítési díjat, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára kell befizetni.

(10)48 A bányavállalkozó kérheti annak megállapítását, hogy az általa alkalmazni tervezett művelési eljárás növelt hatékonyságú. A művelési eljárás akkor tekinthető növelt hatékonyságúnak, ha rétegkezelési, kitermelés-technológiai vagy felszíni technológiai beavatkozásokkal az ipari vagyon növelésére gyakorolt hatása bizonyított. A minősítésről az MBFSZ dönt.

(10a)49 A (10) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:

a) a növelt hatékonyságú eljárás ismertetését,

b) a növelt hatékonyságú eljárással érintett mezőben (telepben, blokkban) üzemelő kutak jellemző termelési adatait a kutak üzembe helyezésétől kezdődően,

c) a jellemző termelési adatok regisztrálásának folyamatát, azok visszaellenőrzésének lehetőségeit,

d) az eljárásban részt vevő kutak kiképzését, felszíni termelő rendszereit, azok esetleges módosításait az eljárás során,

e) az eljárás befejezését követően, annak közép és hosszú távú további termelésre gyakorolt hatásának tervezetét,

f) az érintett mező vagy telep eljárás bevezetése előtt módosított művelési tervét,

g) annak bizonyítását, hogy az érintett telep, blokk külön zárt rendszert képez, amennyiben a növelt hatékonyságú eljárás nem mezőszinten kerül bevezetésre,

h) az eljárás alkalmazása alatti, és a várható kihatásainak éveire benyújtandó kitermelési műszaki üzemi tervek növelt hatékonyságú részeire vonatkozó termelési adatokat,

i) a növelt hatékonyságú eljárás alkalmazását megelőzően és az eljárás alatt tervezett kőolaj viszkozitási adatokat és

j) a növelt hatékonyságú eljárással érintett mező vagy telep nyomásértékeit az eljárás alatt tervezett nyomásértékekkel együtt.

(11)50 A földalatti gáztárolóban, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogának a Bt. 3. § (1) bekezdés szerinti megszerzése iránti kérelmet a bányafelügyelethez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a fizetendő bányajáradék megállapításához szükséges adatokat, így különösen:

a) a bányavállalkozónak az érintett tárolóra, bányatelekre fennálló bányászati jogát igazoló dokumentumokra történő utalást;

b) tárolónként a tulajdonba venni kívánt kitermelhető földgáz mennyiségét m3-ben és hőmennyiségét MJ-ban kifejezve, valamint az azt alátámasztó adatokat.

(12)51 A földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló földgáz mennyiségét a szénhidrogén termékmérleg alapján kell meghatározni. A fizetendő bányajáradék összegét – figyelemmel a (2) bekezdés alapján hozott miniszteri döntésre is – a bányafelügyelet állapítja meg.

(13)52 A (12) bekezdés szerint fizetendő bányajáradékot pénzben kell megállapítani és a Bt. 3. § (1) bekezdése szerint – a kitermelt szénhidrogén után fizetendő bányajáradéktól elkülönítetten – kell megfizetni. A szénhidrogén tulajdonjoga a Bt. 3. § (1) bekezdése a) pont rendelkezései alapján fizetendő járadék megfizetésével egyidejűleg száll át a bányavállalkozóra.

5. §53

6. §54 (1) A nyílt területre vonatkozó kutatási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)55 a kutatási terület közigazgatási megjelölését, az EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatás mélységi lehatárolását (a kutatási terület alap- és fedőlapját), szilárd ásványi nyersanyag esetében a kért kutatási területtel lefedett ingatlanok helyrajzi számát, és

b) a kutatni tervezett ásványi nyersanyag megnevezését.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kutatási terület Egységes Országos Térképrendszerben készült, legfeljebb 1:100 000 méretarányú térképét. A térképen ábrázolni kell a kutatási terület határvonalát a határpontok számozásával.

(3) Kutatás nem engedélyezhető

a) annak, aki a korábbi kutatási jogadománya vagy engedélye alapján vállalt, és a kutatási műszaki üzemi tervben számára engedélyezett kutatási tevékenységét a kérelmezett területen neki felróhatóan a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem teljesítette;

b)56 a bányavállalkozónak 5 éven belül arra a területre, amelyet a bányavállalkozó már megkutatott, és a kutatás eredményéről készült zárójelentést a bányafelügyelet végleges határozatban elfogadta;

c) a kérelmezett terület azon részére vagy arra az ásványi nyersanyagra, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene.

(4)57 A kutatási jogot engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a kutatási területet, azok sarokpontjainak koordinátáival, a kutatási terület alap- és fedőlapját, és azt, hogy mely ásványi nyersanyag kutatására biztosít jogot. Az előkutatás elfogadásáról szóló igazolásnak tartalmaznia kell a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, a kutatási terület alap- és fedőlapját.

(5)58 Előkutatás bejelentése során az építőipari nyers- és alapanyagok esetén a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül szünetelés iránti kérelemmel egyidejűleg igényt jelenthet be az előkutatásra. A szünetelés időtartama az 1. § (1) bekezdése szerinti előkutatási bejelentés megtételéig, de legfeljebb 30 napig tart. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén, valamint a (3) bekezdés szerinti esetekben a bányafelügyelet a bejelentő számára megtiltja az előkutatási tevékenység folytatását.

(6)59 A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentésével érintett kutatási területre vonatkozó újabb bejelentéseket a bányafelügyelet függőben tartja az igénybejelentés elbírálásáig.

6/A. §60 (1) A Bt. 22/A. § (1) bekezdése szerinti pályázatok esetén a miniszter meghatározza a pályázatok elbírálásának szempontrendszerét és azt a pályázati hirdetménnyel együttesen az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

(2) A pályázatok eredményét az (1) bekezdés szerint meghatározott és közzétett szempontok alapján kell megállapítani.

(3) Ha a miniszter követelményt állapít meg az engedélyben részesíthető vállalkozás tulajdonosi összetételére és üzemeltetőjének jellegére vonatkozóan, ez a követelmény objektív és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő kell legyen.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szempontrendszernek tartalmaznia kell a tevékenység engedélyezési eljárására, folytatására és befejezésére vonatkozó jogszabályok megjelölését, s ezeket kérésre a pályázók rendelkezésére kell bocsátani.

(5) A kihirdetett szempontokat, feltételeket és követelményeket az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell érvényesíteni.

(6) A pályázattal összefüggő döntés indokairól kérésükre tájékoztatni kell azokat a pályázókat, akiknek a pályázatát nem fogadták el.

6/B. §61 (1)62 A szénhidrogénekre vonatkozó kutatás engedélyezésére irányuló kérelemnek a 6. § (1) bekezdésben előírtakon túlmenően tartalmaznia kell:

a) a kérelmező szakmai-műszaki alkalmasságát igazoló beszámolót,

b) a kérelmező – a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, számviteli törvénynek megfelelő – éves beszámolóját, a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, a kérelmező szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését bemutató beszámolót, vagy a nyilvánosan működő részvénytársaság – választása szerint – éves tőzsdei jelentése érintett részét; új szervezet esetében a kérelmező 3 évre szóló, auditált üzleti tervét,

c) a kutatási munkaprogramot (naptári évek szerinti szakmai bontásban, az évek szerinti költségkeretek megjelölésével).

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában előírt munkaprogramnak tartalmaznia kell:

a) az elvégzendő geológiai, geofizikai, geokémiai értelmezéseket, illetőleg újraértelmezéseket,

b) a tervezett felszíni geofizikai méréseket típus és mennyiség szerinti bontásban (gravitációs, mágneses, két- vagy háromdimenziós szeizmikus mérések stb.) és típusonként a mennyiségekkel,

c) a mélyítésre tervezett kutató fúrásokat, a fúrásonkénti mélység vagy cél objektum megadásával és az abban tervezett geofizikai méréseket,

d) a c) pont szerint lemélyített, vagy más meglevő mélyfúrás (kút) igénybevétele esetén a tervezett kútmunkálatok lényeges műszaki tartalmát (továbbfúrás, rétegvizsgálat, rétegkizárás) kutanként, és az abban tervezett geofizikai méréseket.

(3)63 A Bt. 22/A. §-ának (8) bekezdésében előírt pénzügyi biztosíték nyújtásáról szóló igazolást a szénhidrogénekre vonatkozó kutatás engedélyezésére irányuló eljárásban a bányafelügyelet felszólítására kell becsatolni. A pénzügyi biztosíték mértékét és nyújtásának módját a bányafelügyelet akkor fogadhatja el, ha az megfelel a 25/A. §-ban előírt feltételeknek.

(4)64 A szénhidrogénekre vonatkozó kutatás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező az előírt biztosítéknyújtási kötelezettségének nem tesz eleget.

6/C. §65 (1) A kutatási műszaki üzemi tervet a kutatási terület egészére kell elkészíteni és benyújtani jóváhagyásra. A szilárd ásványi nyersanyagok kutatására készített műszaki üzemi tervben a szükséges kutató létesítmények számát és területi elosztását az előfordulás várható földtani-tektonikai viszonyaira figyelemmel kell megtervezni.

(2) Ha a kutatási műszaki üzemi tervet nem a kutatási terület egészére nyújtják be, a kutatási műszaki üzemi tervvel nem érintett kutatási terület tekintetében a Bt. 22. § (8) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának van helye, és ennek következtében a fennmaradó kutatási terület több, egymással nem érintkező részre tagolódna, a Bt. 22. § (8) bekezdését a teljes kutatási terület tekintetében alkalmazni kell.

6/D. §66 (1) A kutatási műszaki üzemi terv szöveges részből és tervtérképből áll. A szöveges résznek tartalmaznia kell:

a) a tervezett kutatási feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,

b) a tervezett kutató létesítmények felsorolását, a helyének és felvonulási útvonalainak leírását,

c)67 az egyes kutatási tevékenységek mennyiségét, ütemezését, azok tervezett időtartamát, módjának, mélységének, technológiájának, valamint a kutatás során várható veszélyek, a környezetre és természetre gyakorolt hatások, valamint a várható veszélyek és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedések leírását,

d) a tevékenység káros környezeti és természeti hatásainak, továbbá a környezet és természet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére tervezett műszaki intézkedéseket, valamint az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését,

e) a szilárd ásványi nyersanyag kutatásával összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékok ismertetését,

f) a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartási azonosító adatait és – szilárdásványok esetében – az ingatlanok tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak névét, címét, és

g) a kutatás során kitermelni kívánt ásványi nyersanyag mennyiségét és a kitermelés indokát.

(1a)68 Ha a kutatás felhagyott földalatti bánya bányatérségein keresztül, valamint azok igénybevételével történő bányabeli módszerek alkalmazására is irányul, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a bányatérségek újranyitásának, biztosításának, járásra, szállításra, munkavégzésre történő alkalmassá tételének, szellőztetésének, világításának, víztelenítésének, továbbá végleges felhagyásának és lezárásának a tervét és a kutatási munkálatok, valamint az ahhoz igénybevett bányatérségek biztonsága érdekében elvégzendő feladatok tételes költségtervét.

(2)69 Ha a kérelmező a kérelemhez az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat nem mellékeli, azok beszerzéséről a bányafelügyelet a TAKARNET-en keresztül, az érintett ingatlanok tulajdoni lapjának elektronikus formában történő lekérdezésével gondoskodik.

6/E. §70 (1)71 A kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, az ásványvagyon-gazdálkodás, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, valamint a tájrendezési feladatokat és azok elvégzésének ütemezését.

(2) A kutatásra engedélyezett időtartam számításának kezdő napja a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat végrehajthatóvá válásának a napja.

(3) A bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja

a) a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részére, melyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járult hozzá,

b)–c)72

d)73 ha a kérelmező a kérelemben megjelölt kutatási területen kutató létesítményekkel történő kutatás elvégzését nem tervezi.

(4) A bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban, és a kutatás befejezését a befejezés napját követő 8 napon belül a bányafelügyelet részére írásban bejelenteni.

(5)74 A jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv módosítását kell kérelmezni, ha a kutatás elvégzéséhez a kutatási tevékenységek módosítása, bővítése szükséges. A kérelemnek tartalmaznia kell a 6/D. § (1) bekezdésében felsoroltakat.

(6)75 A bányafelügyelet a jóváhagyott kutatási időszak meghosszabbítását akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó

a) igazolja, hogy a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését tőle független körülmény miatt megkezdeni nem tudja,

b) a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és igazolja, hogy a kutatást az engedélyezett kutatási időszak alatt tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja vagy

c) a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatait elvégezte, de a kutatás teljes körű elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése szükséges.

(7)76 A (6) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a bányavállalkozótól független körülménynek kell tekinteni különösen a kutatási tevékenység végzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, illetve a kutatólétesítmények elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogának megszerzéséhez szükséges időtartamot.

(8)77 Ha a kutatási időszak meghosszabbítását a bányavállalkozó a (6) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a 6/D. § (1) bekezdésében felsoroltakat. A bányavállalkozónak a kutatási feladatok bővítésének indokoltságát igazolnia kell.

(9)78 A geotermikus energia vagy a nem hagyományos szénhidrogének kutatására vonatkozó kutatási időszak második alkalommal történő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálására a (6)–(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(10)79 A bányafelügyelet a kutatási időszak meghosszabbításáról a műszaki üzemi terv módosításával dönt. Ha a bányavállalkozó a kutatási időszak meghosszabbítását a (6) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, a bányafelügyelet a kutatási időszak meghosszabbítása esetén dönt a kutatási feladatok jóváhagyásáról is.

6/F. §80 (1) A Bt. 22/C. §-a szerinti szénhidrogén bányatelek ismételt kutatása esetén a kutatási műszaki üzemi terv tartalmára a 6/D. § rendelkezéseit, a kutatási műszaki üzemi terv engedélyezése tekintetében pedig a 6/E. § (1) bekezdését, valamint (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni. Az ismételt kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása során a bányafelügyelet kötelezően elvégzendő kutatási tevékenységet is előírhat.

(2) A szénhidrogén bányatelek ismételt kutatása esetén a kutatási időszak 6/E. § (6) bekezdése szerinti hosszabbítása nem kérhető és a 7. § nem alkalmazható.

7. § (1)81 A kutatási területet blokkokban kell megállapítani. A kutatási blokk térképi vetülete egyenes szakaszokkal határolt zárt sokszög. Vetületi határvonal lehet az országhatár, illetve más mesterséges objektum vagy természeti képződmény határvonala is. Egy kutatási területen belül minden blokk legalább egy határoló oldallal kell érintkezzen a szomszédos blokkal.

Egy kutatási blokk területe legfeljebb

a) szénhidrogének esetében 400 km2;

b) szenek és bauxitfélék esetében 50 km2;

c) érctartalmú ásványi nyersanyagok esetében 30 km2;

d) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 8 km2 lehet.

Azonos ásványi nyersanyagra – a szénhidrogének kivételével – egy bányavállalkozó egyidejűleg legfeljebb nyolc kutatási blokkon rendelkezhet kutatási joggal vagy kutatási engedéllyel.

(2) Blokkok meghatározása nélkül engedélyezhető a kutatás szeizmikus kutatási vonalra vagy légifelvételezéssel tervezett kutatásra.

(3)82

(4)83 A kutatás során végzett szilárd ásványi nyersanyag kitermelést, annak várható mennyiségi és minőségi adatait a bányavállalkozó a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal, a szénhidrogén kitermelését jellemző mennyiségi és minőségi adatokat a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyelethez. A kitermelést a bányafelügyelet ásványvagyon-védelmi okokból, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezet- vagy természetvédelmi okokból, a vízügyi hatóság vízgazdálkodási, a vízvédelmi hatóság vízvédelmi okból korlátozhatja.

(5)84 A Bt. 22. § (10) bekezdése szerinti megállapodást a bányafelügyelet akkor hagyja jóvá, ha abból egyértelműen megállapíthatóak

a) a felek közötti felelősségi viszonyok,

b) az ásványvagyon-gazdálkodásra, a biztonság és tulajdon védelmére vonatkozó szempontok érvényesülése, továbbá

c) az együttműködési megállapodás megkötésére vonatkozó indokoltság fennállása.

8. §85 (1)86 A kutatási zárójelentést földtani szakértőnek kell ellenjegyezni.

(2) A kutatási zárójelentésnek tartalmaznia kell:

a)87 a kutatásra jogosult megnevezését, a kutatást engedélyező és a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozat számát, vásárolt adatok esetén a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználására jogosító igazolást;

b) a kutatás célját és a kivitelezők megnevezését;

c) a kutatási terület földtani felépítésének leírását;

d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit és eredményét;

e) a nyersanyaglelőhely és környezete teleptani, tektonikai, hidrogeológiai viszonyait;

f)88 a kutatással megismert ásványi nyersanyagok meghatározását és minőségi jellemzését, az ásványvagyon minőségi kategóriánkénti mennyiségi meghatározását és ennek megbízhatóságát, valamint az ismeretességi kategóriákat az 5. számú melléklet figyelembevételével azzal, hogy az ásványvagyon minősítését ásványi nyersanyagonként – a kutatási műszaki üzemi tervben előírt vizsgálatok eredményei alapján – a legmagasabb fajlagos értékűtől a kevésbé értékes nyersanyag felé haladva kell elvégezni;

g) a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi és minőségi adatait;

h) a bányaföldtani adatok összefoglalását.

(3) A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell

a) a kutatás alapadatait (kutató létesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatait, a geofizikai mérések alapdokumentációit, a hidrogeológiai vizsgálatok adatait),

b) az ásványvagyon-értékeléshez felhasznált mennyiségi és minőségi alapadatokat,

c) a kutatási terület topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai és hidrogeológiai térképét és az ásványvagyon mennyiségi, minőségi értékeléséhez alapul szolgáló térképeket, szelvényeket,

d)89 a jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv végrehajtásáról, továbbá a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban vagy a koncessziós szerződésben előírt kötelezettségek teljesítéséről készített összefoglalót.

(4)90 A kutatási zárójelentést a bányafelügyelet akkor fogadja el, ha azt földtani szakértő ellenjegyezte, továbbá a kutatási zárójelentés kielégíti a (2) bekezdésben foglaltakat és csatolták a (3) bekezdésben előírt mellékleteket.

(5)91 A kutatási zárójelentés elfogadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) a kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV koordinátáit;

b) a kutatás során – az előírt vizsgálatok eredményei alapján – minősített ásványi nyersanyagok megnevezését és a külön jogszabály szerinti besorolási kódját;

c)92 azon ásványi nyersanyagok megnevezését, besorolási kódját és vagyonszámítási adatait, amelyeket az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartásba – a jóváhagyást követő ásványvagyon mérleg készítése során – fel kell venni.

(6)93 A Bt. 26/A. § (2) bekezdés szerinti előkutatás, archív adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei alapján elkészített készletszámítási jelentés szakmai tartalmának meg kell felelnie a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szakmai és mellékleti követelményeknek. A készletszámítási jelentést földtani szakértőnek kell ellenjegyeznie.

8/A. §94 (1) A geotermikus védőidom kijelölésére irányuló kérelem tartalmazza:

a) a geotermikus energia kinyerésére alkalmazandó technológia leírását,

b) a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiségét,

c) a kinyerés tervezett időtartamát, és

d) az 1. számú mellékletben meghatározott műszaki leírást.

(2)95 A geotermikus védőidomot az elfogadott kutatási zárójelentésben lévő és a kérelemben megadott adatokra és információkra alapozottan a bányafelügyelet jelöli ki.

(3) A geotermikus védőidomot annál a hatástávolságnál kell meghatározni, ahol a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyisége a kinyerés tervezett időtartama alatt a geotermikus energia-utánpótlódás által biztosított és

a) felszín alatti víz kivétele nélküli, fluidum mélységi cirkuláltatásával kinyert geotermikus energia esetében a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C,

b) a 2500 m-nél nagyobb mélységű felszín alatti víz-termelő és besajtoló kutak esetében – hidrosztatikus nyomású tároló esetében – a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C vagy az állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb, mint 0,1 bar,

c) a 2500 m-nél nagyobb mélységű felszín alatti víz-termelő és besajtoló kutak esetében – nagy nyomású tároló esetében – a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C, vagy az állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb, mint 1 bar.

(4) A geotermikus védőidom a kizárólag azonos tulajdonban lévő létesítményekre közösített burkolófelületként is kijelölhető.

8/B. §96 (1)97 A geotermikus védőidom határait a kijelölést követően a bányafelügyelet legalább 5 évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni:

a) a bányavállalkozó által a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló rendelet alapján szolgáltatott geofizikai, kútszerkezeti és hidrodinamikai,

b) a Bt. 25. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott éves jelentésben megadott mérési, valamint

c) az eltelt időszakban keletkezett kutatási

adatokat.

(2) A bányafelügyelet a geotermikus védőidom határait az üzemeltető kérelmére felülvizsgálhatja. A kérelemnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat indokát. Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a kijelölt geotermikus védőidom felülvizsgálata nem szükséges, a kérelmet elutasítja.

8/C. §98 (1)99 Ha a kijelölt védőidomba tartozó térrészben végleges vízjogi létesítési, vagy üzemeltetési engedéllyel rendelkező, termálvíz kitermelésére vagy visszasajtolására szolgáló kút van, a geotermikus energia kinyerés és hasznosítás megkezdéséhez a vízjogi engedélyessel kötött megállapodás szükséges. A megállapodást a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell.

(2) A kijelölt geotermikus védőidom zárttá nyilvánított térrészében olyan egyéb termálvíz kitermelésére szolgáló kút nem hozható létre, amely a hatásával a geotermikus energia-utánpótlódást korlátozná.

(3) Geotermikus energia gazdasági célú kinyerésére és hasznosítására elvi vízjogi engedély vagy vízjogi létesítési engedély a geotermikus védőidom kijelöléséig a koncessziós szerződésben meghatározott zárt térrész feletti nyílt térrészre csak a bányavállalkozóval kötött megállapodást követően adható ki.

(4) A geotermikus védőidom-nyilvántartás tartalmazza a védőidom alakjának egyértelmű meghatározásához szükséges mennyiségű térbeli pontok x, y és z koordinátáit, a kijelöléshez felhasznált műszaki és földtani alapadatokat, valamint módszereket és számításokat.

8/D. §100 (1) A Bt. 22/B. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) a geotermikus energia kinyerését végző engedélyes megnevezését, az engedélyező határozat számát, az engedélyt kiadó hatóság megnevezését,

b) a geotermikus energiát kinyerő létesítmény megnevezését, közigazgatási helyét, súlyponti EOV koordinátáit,

c) a kitermelt felszín alatti víz vagy cirkuláltatott folyadék mennyiségével súlyozott éves átlaghőmérsékletét a kútfejen és a geotermikus energiát hasznosító berendezés kimeneti pontján,

d) a kitermelt víz éves mennyiségét,

e) a felhasznált geotermikus energia éves mennyiségét és

f) kijelölt geotermikus védőidom esetében a 8/C. § (4) bekezdése szerinti adatokat.

(2) A geotermikus energia kinyerését végző engedélyes köteles a bányafelügyelet részére a kinyeréssel érintett évet követő év február 28-ig az (1) bekezdés c)–e) pontjában foglalt adatokat megadni.

8/E. §101 (1) A földtani kutatás során érvényesíteni kell

a) a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést,

b) a kutatási szakaszok egymásra épülését,

c) a szükséges eredmények elérését biztosító, műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását,

d) a földtani adatok tudományosan megalapozott jellemzését és az adatok bizonytalanságának elemzését, és

e) az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát.

(2) A földtani kutatást úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet eredeti, természetes egyensúlyi állapotának megismerését.

8/F. §102 (1) A földtani kutatási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a földtani kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, mélységi lehatárolását,

b) a földtani kutatási tervet,

c) a földtani kutatási tervvel összhangban álló kutatási tervtérképet, és

d) javaslatot a földtani kutatási biztosíték összegére, fajtájára.

(2) A földtani kutatási tervnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett kutatás célját és annak indokolását,

b) a területre rendelkezésre álló korábbi – a kutatási célnak megfelelő – földtani ismeretek összefoglalását és értékelését,

c) a kutatási cél elérése érdekében tervezett kutatási feladatokat, megnevezve a kutatni tervezett geológiai képződményt és szerkezetet, és a kutatási feladatok teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,

d) a tervezett kutatóépítmények felsorolását, helyének és felvonulási útvonalainak leírását,

e) az egyes kutatási tevékenységek

ea) megnevezését és célját,

eb) részletes leírását,

ec) mennyiségét és kiterjedését,

ed) során alkalmazandó technológiai leírást,

ee) eredményei értékelésének módszertani ismertetését,

ef) kutatási fázisokra való bontását, a fázisok egymásrautaltságát, ütemezését és tervezett időtartamát és a kutatás tervezett befejezésének időpontját,

eg) során várható veszélyeket és az ezek elhárítására tervezett intézkedések leírását,

eh) környezetre és természetre gyakorolt hatásait, valamint az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését,

f) a kutatóépítményekkel érintett ingatlanok település és helyrajzi szám szerinti megjelölését, valamint ezen ingatlanok tulajdonosainak, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkezőknek a név- és címjegyzékét.

(3) A földtani kutatási terület legfeljebb 400 km2 lehet.

(4) A földtani kutatási tervtérképnek a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó bányabiztonsági szabályzatnak meg kell felelnie.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kutatási biztosítékra vonatkozó javaslatnak a 25. § (9)–(11) bekezdésének megfelelően tartalmaznia kell a földtani kutatással összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték ismertetését.

(6) A földtani kutatási engedélyben a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, a kutatási terület közigazgatási megjelöléseit, a kutatási terület mélységi lehatárolását és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, valamint dönt a kutatási terv tartalmának elfogadásáról.

(7) A földtani kutatási engedély módosítására – ide nem értve a kutatási időszak hosszabbítását – a földtani kutatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A földtani kutatásra jogosult szervezet köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban a bányafelügyeletnek és a kutatási tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának írásban bejelenteni.

8/G. §103 (1) A földtani kutatás eredményéről készített összefoglaló földtani jelentést földtani szakértőnek kell ellenjegyeznie.

(2) Az összefoglaló földtani jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a földtani kutatásra jogosult szervezet megnevezését és a kutatási engedélyt tartalmazó határozat számát,

b) a földtani kutatás konkrét célját és a kivitelezők megnevezését,

c) a földtani kutatási terület földtani felépítésének leírását és a terület határain túlnyúló földtani és vízföldtani egységbe való beillesztését,

d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit,

e) a földtani kutatás céljának megfelelően a megkutatott geológiai képződmény és szerkezet környezetének különösen ásvány-kőzettani, geomechanikai, geotechnikai, geokémiai, szedimentológiai, rétegtani, tektonikai, hidrogeológiai geomikrobiológiai, geofizikai, radiometriai jellemzőit,

f) a megkutatott térrész komplex földtani fejlődéstörténetét,

g) a korábbi és a tárgyi kutatás adatainak, eredményeinek ismertetését,

h) a kutatási eredmények a kutatási célnak megfelelő összefoglalását és értékelését,

i) a felhasznált szakirodalom listáját, megadva a szerzőjét, kiadásának évét, címét és a megjelenés, illetve kézirat esetén a fellelhetőség helyét.

(3) Az összefoglaló földtani jelentéshez mellékelni kell:

a) a földtani kutatás alapadatait,

aa) a kutatóépítmények és mintavételi helyek térben (x, y, z koordináták) és időben (készítésének kezdő és befejező dátumát) rögzített adatait,

ab) a földtani kutatás céljának megfelelően a geofizikai alap- és értelmezett mérések dokumentációit, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti vizsgálatok adatait,

ac) az anyagvizsgálati eredményeinek dokumentálását, egyértelműen megfeleltetve a kutatási létesítményeket és mintavételi helyeket, a mintavételezés módjával, időpontjával valamint a különböző vizsgálatot végző laboratórium illetve szakintézmény megnevezését,

b) a kiértékeléshez felhasznált összehasonlító adatokat, azok származási helyét,

c) a kutatási terület átnézeti és topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani és a (2) bekezdés e) pontja szerinti vizsgálatok alapján készített térképét, ami összhangban van a jelentés tartalmával, és az ezek értelmezését elősegítő szelvényeket, táblázatokat, fotódokumentációt,

d) a külön – a földtani kutatás keretein belül – készült szakanyagokat és szakértői jelentéseket.

(4) A földtani kutatást végzőnek az alkalmazott technikai eszközöknek és eljárásoknak olyan leírását kell elkészítenie, amely alapján a vizsgálat reprodukálható.

(5) A bányafelügyelet az összefoglaló földtani jelentést elfogadja, ha a bányafelügyelet a (2) bekezdés h) pontja szerinti értékeléssel egyetért.

8/H. §104 (1) A földtani kutatás során nyert, illetve felhasznált, valamint a korábbi adatokból felhasznált adatokat egységes digitális és térinformatikai adatbázisba kell szervezni olyan részletességgel és formában, hogy azokból a következtetések utólagosan is reprodukálhatók legyenek.

(2) Ha az engedélyes nem tesz eleget a 10/B. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, az engedélyes összefoglaló földtani zárójelentés elfogadása iránti kérelme nem hagyható jóvá.

9. §105 (1) A bányavállalkozó az ásványi nyersanyagok feltárása során végzett szilárd ásványi nyersanyag-kitermelés megkezdését, valamint az ásványi nyersanyag-kitermelésre vonatkozó tervezett mennyiségi és minőségi adatait, a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal köteles a bányafelügyeletnek írásban bejelenteni.

(2) Kőolaj és földgáz ásványi nyersanyag, továbbá a 30 °C-ot elérő vagy azt meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert geotermikus energia esetében az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget a kitermelés megkezdésétől számított 8 napon belül kell teljesíteni.

(3)106 A bányavállalkozó, valamint a Bt. 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személy az ásványvagyon adataiban bekövetkezett változást a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenti. A bejelentést az MBFSZ honlapján megjelentetett elektronikus űrlapon kell teljesíteni, és földtani szakértővel kell elektronikus úton ellenjegyeztetni.

(4) Külfejtéses bányaművelés esetében a jelentéshez anyagmérleget kell mellékelni. Az anyagmérleg tartalmazza:

a) a haszonanyag és meddőanyag tájrendezésre felhasznált, hasznosított vagy értékesített és meddőhányóra került mennyiségét, valamint

b) a humuszos feltalaj mentett vagy tájrendezésre felhasznált, továbbá a más célra hasznosított mennyiségét.

(5) A bányafelügyelet az anyagmérleg humuszos feltalajra vonatkozó adatait április 30-ig megküldi a talajvédelmi hatóságnak.

(6) A 30 °C-ot elérő vagy azt meghaladó hőmérsékletű energiahordozó esetében, a geotermikus energiát koncessziós szerződés, a bányafelügyelet által kiadott engedély vagy vízjogi engedély alapján kinyerő és hasznosító bányavállalkozó, az általa kinyert és a kinyert mennyiségből hasznosított geotermikus energia mennyiségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig köteles bejelenteni.

10. § (1)107 Szénhidrogén szállítóvezetéknek, alkotórészének, valamint tartozékának (a továbbiakban együtt: szénhidrogén szállítóvezeték) hatósági engedély alapján történő létesítésére és használatba vételére a Bt. 31. §-ában, üzemeltetésére a Bt. 28. §-ában és 32–35. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A szénhidrogén szállítóvezeték tartozéka a földgázszállító vezetékről közvetlenül ellátott felhasználó kiszolgálását biztosító vezeték a felhasználó telekhatáráig, ha az külön jogszabály szerint nem minősül célvezetéknek.

(2)108 Szénhidrogén szállítóvezeték építése, valamint bővítése csak szénhidrogén szállítására jogosult gazdálkodó szervezet kérelmére és részére engedélyezhető.

(2a)109 Földgáz szállítóvezeték létesítése, valamint bővítése kizárólag a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítóvezeték-létesítésre vagy szállítási rendszerüzemeltetésre vonatkozó engedéllyel rendelkező kérelmező részére engedélyezhető, ha

a) a tervezett beruházást a földgázellátásról szóló törvény szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott tízéves hálózatfejlesztési terv tartalmazza,

b) a tervezett beruházást a szállítási rendszerüzemeltető földgázellátásról szóló törvény szerinti működési engedélye tartalmazza, vagy

c) a tervezett beruházást a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítóvezeték-létesítési engedély tartalmazza.

(2b)110 Szállítási rendszerüzemeltető esetében a létesítés vagy a bővítés kizárólag akkor kezdhető meg, ha azt a működési engedély tartalmazza.

(2c)111 Földgáz elosztóvezeték építése, valamint bővítése csak a földgázellátásról szóló törvény alapján az építéssel érintett településre, településrészre, területre elosztói engedéllyel rendelkező engedélyes kérelmére és részére engedélyezhető.

(3)112 Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék-, valamint szén-dioxid-szállítóvezetéket tilos elhelyezni:

a) nyomvonalas létesítmény alatt a keresztezést kivéve, továbbá közlekedési célt szolgáló alagútban és hídon,

b) más közművel közös árokban, alagútban,

c) építmény és létesítmény alatt, továbbá bányaművelés okozta rétegmozgásos területen, valamint

d) építmény és létesítmény védett területén vagy biztonsági övezetében, kivéve, ha a szállítóvezeték az építmény, létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges.

(4)113 A szénhidrogén-szállítóvezetékhez és a szén-dioxid-szállítóvezetékhez kapcsolódó távközlő hálózat technológiai berendezéseihez tartozó, telekhatáron belüli vagy a távközlési hálózat hozzáférési pontjain lévő létesítmények létesítését a bányafelügyelet engedélyezi.

(5)114 A bányavállalkozó, valamint a földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási-, tárolási-, és elosztási működési engedéllyel rendelkező a Bt. 24. §-a (5) bekezdésében meghatározott vezetékek, valamint a kapcsolódó

a) önálló felszíni tároló technológiával rendelkező föld alatti tárolólétesítmények, és a

b) föld felett, 1000 m3-t meghaladó űrtartalmú kőolajtárolók

szabad kapacitását belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítása, illetve tárolása céljára más vállalkozónak köteles rendelkezésre bocsátani. Ennek alapján a bányavállalkozó a szabad kapacitás mértékéig – a (6) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával – köteles a megrendelővel díjfizetés ellenében szerződést kötni.

(6) Szabad kapacitásnak minősül

a) az üzemeltető saját szükségletét kielégítő,

b) állami rendelkezésen alapuló tartalékolási kötelezettség által igénybe vett,

c) bányászati koncessziós szerződésben vállalt, vagy

d) szerződéssel már lekötött

teljesítőképességen felül rendelkezésre álló kapacitás.

(7)–(9)115

10/A. §116 (1)117 A műszaki-biztonsági irányítási rendszer tervét az MBFSZ-nek előzetesen be kell mutatni.

(2)118 A műszaki-biztonsági irányítási rendszert az MBFSZ hagyja jóvá, és a rendszer gyakorlatban történő alkalmazását a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló kormányrendelet szerint illetékes kormányhivatal ellenőrzi.

10/B. §119 (1)120 A földtani kutatást végző szervezet és a bányavállalkozó köteles a bányafelügyelet részére megküldeni

a) az ásványi nyersanyag és geotermikus energia kutatási tevékenység, valamint a földtani kutatási tevékenység során keletkezett földtani adatokat, valamint

b) az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, elhelyezkedésére, a geotermikus energia földkéregbeli jellemzőinek megállapítására vonatkozó kutatás során keletkezett földtani adatokat.

(2)121 A földtani kutatásról, folyamatban lévő kutatás esetében évente január 31-ig, a kutatás befejezése esetén pedig a tevékenység befejezését követő 60 napon belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményeit a 4. melléklet határozza meg.

(3) Az adatszolgáltatás történhet írott (nyomtatott) formában vagy számítógépes adathordozón, a bányafelügyelet rendelkezésére álló eszközökkel olvasható és felhasználható formában, illetve természetben (minta). Az elnök által kiadott, kitöltött adatlapot az adatszolgáltatáshoz minden esetben mellékelni kell.

(4)122 Ha a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatában a bányafelügyelet előírta, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett a kutatás során nyert mintaanyagot a kutatás befejezéséig, vagy a kutatási tevékenység megszüntetéséig köteles megőrizni. A minták selejtezéséhez vagy megsemmisítéséhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A tervezett selejtezést vagy megsemmisítést legalább 60 nappal annak megkezdése előtt a bányafelügyelethez be kell jelenteni, a bányafelügyelet által igényelt mintaanyagot átadásra elő kell készíteni és a bányafelügyelet által kijelölt minta – vagy magraktárban a bányafelügyelet részére át kell adni.

(5)123 A bányafelügyelet kezelésében lévő közérdekű földtani adatokra vonatkozóan a betekintés és a kiadás módját, valamint az adatközléssel kapcsolatos, felszámítható költségtérítés mértékét az elnök határozza meg és azt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a bányafelügyelet honlapján közzé kell tenni.

11. §124 (1)125 A bányatelket úgy kell tervezni és megállapítani, hogy a bányászati tevékenység következtében várható felszíni kőzetmozgások hatásterülete a bányatelek határán belül legyen. Ennek érdekében a bányafelügyelet határpillér kijelölésére intézkedik.

(2)126 A bányatelek megállapításánál figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyag földtani helyzetére, kiterjedésére, minőségére, a telep adottságára, az egyéb ásványi nyersanyag vagyonra, a bányászati tevékenységek és az azokhoz szükséges létesítmények várható környezeti hatásaira.

(3) Ugyanarra a területre, eltérő ásványi nyersanyagra részben vagy egészben egymást fedő, vagy magában foglaló bányatelkeket is meg lehet állapítani.

(4) A bányatelket élekben egymást metsző függőleges síkokkal (vetületi ábrázolásban, töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal), valamint alap- és fedősíkok (fekü- és fedőszintek) meghatározásával kell körülhatárolni. Az országhatár vagy természeti képződmény vonala is meghatározhatja a bányatelek határvonalát. Azonos és összefüggő ásványi nyersanyag előfordulásra a bányatelket úgy kell megállapítani, hogy a szomszédos bányatelkek határvonalai egymással érintkezzenek.

11/A. §127 (1)128

(2)129 A bányatelek megállapítására irányuló kérelem tartalmazza:

a)130 ha a bányászati tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik

aa)131 azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély- vagy nem egységes környezethasználati engedélyköteles,

ab) a környezetvédelmi engedélyt, vagy

ac) az egységes környezethasználati engedélyt;

b) mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok

ba) ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak (vagyonkezelőinek, használóinak) név- és címjegyzékét, és

bb) rendeltetésének, használati állapotának leírását;

c)132 külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervét

ca) a kitermelés megkezdésének tervezett időpontjától számított első öt évre vonatkozóan évenkénti,

cb) az 5-ödik év és a 35-ödik év közötti időtartamra vonatkozóan ötévenkénti bontásban,

cc) a 35 évnél később tervezett igénybevétel esetén „35 éven túl” utalással.

d)133

e) a Bt. 26/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetén a készletszámítási jelentést;

f) a bányatelek műszaki leírását;

g) a külön jogszabály szerinti bányatelek térképet;

h) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési előtervet;

i)134 ha a megállapításra kért külfejtéses bányatelek erdőt vagy erdő művelési ágú erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területet érint, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra

ia) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,

ib) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,

ic) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,

id) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és

ie) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.

(2a)135 Ha a kérelmező a kérelemhez a (2) bekezdés a) pontja szerinti mellékleteket nem csatolja, azok beszerzéséről a bányafelügyelet gondoskodik.

(3)136 A (2) bekezdés a)–d) pontok szerinti mellékleteket egy-egy, az e) pont szerinti mellékletet kettő, az f)–h) pontok szerinti mellékleteket a bányatelek megállapítási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok számát kettővel meghaladó példányszámban kell benyújtani.

(4) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt műszaki leírásnak tartalmaznia kell:

a) a bányatelek határvonala töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, a határvonal töréspontjainál a terep magasságát, az alap- és fedőlap magasságát, a haszonanyag fekü- és fedőszintjeit (mBf);

b) a kutatási zárójelentés vagy a készletszámítási jelentés alapján a bányatelek földtani- és kitermelhető ásványvagyonának mennyiségét és minőségi jellemzőit;

c) a bányászati tevékenységek következtében várható felszíni kőzetmozgásokkal szemben védelmet igénylő létesítmény, lakótelepülés, vízbázis, folyó- vagy állóvíz megjelölését;

d) a kijelölendő határ-, illetve védőpillért, annak méretezését, valamint az abban lekötött ásványvagyont;

e) a megállapítandó bányatelekkel határos, vagy azt részben vagy egészben magában foglaló bányatelkeket és azok határvonalait, alap- és fedőlap magasságát;

f) a földalatti gáztárolásra megállapítani kért bányatelek esetében a tárolás céljára szolgáló földtani szerkezetbe, természetes vagy mesterséges üregbe mélyített fúrások műszaki állapotát, felhasználásuk lehetőségét, a szükséges külszíni berendezéseket, azok műszaki jellemzőit és a gáztárolásnak a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró technológiáját.

(5) A műszaki leírásban ismertetni kell:

a)137

b)138 az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére kiválasztható bányászati módszereket (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas – ezen belül irányított ferdefúrású vagy vízszintes fúrású – módszer);

c) a feltáráshoz, kitermeléshez várhatóan szükséges külszíni és felszín alatti létesítménycsoportok megnevezését;

d) a kitermelési feltételek teljesíthetőségét (beleértve a kitermelt ásványi nyersanyag elszállítását a legközelebbi országos közútig vagy szénhidrogén szállítóvezetékig).

(6) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt tájrendezési előtervet a környezetvédelmi engedélyre, a hatályos területrendezési, illetve szabályozási tervekre, továbbá az ingatlanok igénybevételi ütemtervére figyelemmel kell elkészíteni. A tájrendezési előtervnek tartalmaznia kell a tervezett bányászati tevékenység során kialakuló terepviszonyok, valamint a megépítendő létesítmények szöveges leírását és térképét.

(7) A tájrendezési előterv szöveges részében ismertetni kell az újrahasznosítási célt és e cél megvalósításához szükséges feladatokat, a tájrendezéssel kialakítandó új terepviszonyokat és létesítményeket, kialakításuk ütemezését és módszerét.

(8) A külön jogszabályban meghatározott bányaművelési térkép méretarányának megfelelő térképen ábrázolni kell a tájrendezéssel kialakított új terepviszonyokat, ezek magassági adatait és az érthetőséget elősegítő metszeteket; valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát.

(9) Ha a bányatelek határain belül a tervezett bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletből származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követő fennmaradásával kell számolni, úgy a külön jogszabály figyelembevételével a tájrendezési előtervben meg kell határozni az ezzel kapcsolatos előzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, amelyeket a tájrendezés, illetve a bányabezárás során figyelembe kell venni.

(10)139 Ha a kérelmező a kérelemhez a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak név- és címjegyzékét nem csatolja, a bányafelügyelet – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

12. §140 (1)141 A bányatelek megállapításáról hozott döntésnél a bányafelügyelet – mélyművelésre és külfejtésre tervezett bányatelek esetében – a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok tulajdonosainak (vagyonkezelőinek, használóinak) az ingatlanok rendelkezési, használati és hasznosítási jogával, külfejtés esetében az ingatlanok igénybevételi ütemtervével kapcsolatos észrevételeit is köteles érdemben vizsgálni.

(2)142 A bányatelek megállapításáról szóló határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – tartalmaznia kell:

a) a bányatelek

aa) védnevét,

ab) jogosítottjának nevét vagy elnevezését, és címét vagy székhelyét,

ac) közigazgatási elhelyezkedését, szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számait,

ad) határvonalának töréspontjait EOV-ban, a töréspontoknál a terep, a fedő- és alapsík tengerszint feletti magasságát Balti magassági rendszerben és a bányatelek területét m2-ben,

b)143 a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét földtani ásványvagyonra és kitermelhető ásványvagyonra, valamint az 5. számú melléklete szerinti ismeretességi kategóriákra bontva, ezek haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását,

c) védendő létesítményenként, területenként a védő- és határpillérek kijelölését, a védősáv méretét, a határszöget,

d) az alkalmazni tervezett bányaművelési technológiát,

e) a megállapítandó bányatelekkel határos bányatelkek felsorolását,

f) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az ingatlan igénybevételi ütemtervről szóló döntést,

g) az elfogadott újrahasznosítási célt és

h) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az elfogadott tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket.

(2a)144 A bányatelket megállapító határozat tartalmazza a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, alcsoport, ennek hiányában csoport szerinti megnevezését.

(2b)145 A bányatelket védnévvel kell ellátni, amely tartalmazza:

a) annak a településnek a megnevezését, amelynek közigazgatási területén a bányatelek elhelyezkedik,

b) a bányatelek sorszámát római számmal és

c) annak a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott csoport szerinti megnevezését, amelyre a bányatelek megállapítása irányult.

(2c)146 Ha a bányatelek több település közigazgatási területét érinti, annak a településnek a nevét kell a védnevében megadni, amelynek közigazgatási területén a bányatelek legnagyobb része helyezkedik el.

(2d)147 Egy településen belül a bányatelkek védnevében szereplő sorszámot folyamatosan, ismétlés nélkül kell vezetni, függetlenül az ásványi nyersanyag fajtájától.

(3)148 A végleges határozatot és a megállapított bányatelek térképét a bányafelügyelet záradékával ellátva meg kell küldeni a kérelmezőnek és szilárdásványra megállapított bányatelek esetén az ingatlanügyi hatóságnak, a bányatelek, mint jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése végett.

(4)149 A bányatelek módosítására irányuló eljárásban a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a módosítás a bányatelekben található ásványi nyersanyag(ok) besorolásának változtatására irányul, a módosításról az annak alapjául szolgáló földtani szakértő által ellenjegyzett készletszámítási jelentés alapján a bányafelügyelet dönt.

(4a)150 Bányatelek megosztása esetén a létrejövő bányatelkek védnevében sorszámként a soron következő sorszámokat kell megadni, és a megosztott bányatelket a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásból törölni kell.

(4b)151 Bányatelkek egyesítése esetén a létrejövő új bányatelek védnevében sorszámként a soron következő sorszámot kell megadni, és az egyesítést megelőző bányatelkeket a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásból törölni kell.

(4c)152 A bányatelket módosító határozatnak tartalmaznia kell a módosítással érintett bányatelkek tekintetében a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napját.

(4d)153 Bányatelek módosítása esetén a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napja

a) bányatelek megosztása esetén a létrejövő új bányatelkek tekintetében a megosztott bányatelket megállapító,

b) bányatelkek egyesítése esetén a legkorábban megállapított bányatelek megállapítására vonatkozó,

c) bányatelek csökkentése esetén a csökkentendő bányatelket megállapító, vagy

d) bányatelek bővítése esetén a bővítendő bányatelket megállapító

határozat véglegessé válásának napja.

(4e)154 Ha a módosítással olyan bányatelek is létrejön, vagy olyan bányatelket csökkentettek vagy bővítettek, amelyen a kitermelést már megkezdték, e bányatelek tekintetében a (4c)–(4d) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4f)155 Ha a bányatelek megosztással olyan bányatelek is létrejön, amely kitermeléssel nem érintett, e bányatelek esetében a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napja a megosztott bányatelket megállapító határozat véglegessé válásának napja.

(5)156 A bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő azonosító adatainak változásáról 30 napon belül köteles a bányafelügyeletet értesíteni.

(6) A bányatelek akkor törölhető [Bt. 26/B. § (5) bekezdés], ha a területen a bányászattal összefüggő környezetkárosodást felszámolták, és a felszínt veszélyeztető talajmozgás már nem várható.

(7)157 Az építőipari nyers- és alapanyag esetén, ha a bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányafelügyelet törli a bányatelket, az eljárás során a bányászati joggal kapcsolatban rendelkezésére álló információkról szóló tájékoztató és azt megalapozó, rendelkezésére álló hatósági határozatok megküldésével egyidejűleg megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés közlésétől számított 20 napon belül szünetelés iránti kérelemmel egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy igényt tart-e a bányászati jogra. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozata alapján a bányafelügyelet – szükség szerint – a bányatelek törlési kérelmet elutasítja, a bányavállalkozó bányászati jogát törli, a hivatalból indított eljárását megszünteti és a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet új bányászati jogosítottnak kijelöli. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig, de legfeljebb 30 napig az eljárás szünetel.

12/A. §158 (1)159 Az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidőt

a) a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti esetben a bányatelket megállapító,

b) a Bt. 26/A. § (6a) bekezdése szerinti esetben a bányászati jog új jogosultját kijelölő,

c) a Bt. 26/A. § (6b) bekezdése szerinti esetben a bányászati jog új jogosultját kijelölő

határozat véglegessé válásának napjától kell számítani.

(1a)160 Az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidő meghosszabbítása iránti kérelmet az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti határidő lejárta előtt kell a bányafelügyelethez benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a meghosszabbítás időtartamának megjelölését és

b) az üzemszerű kitermelés megkezdése elmulasztásának indokát.

(3)161 A bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasítja, ha

a)162 a bányavállalkozónak koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, végleges határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van vagy

b) a bányavállalkozó a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét bármely általa művelt kitermelőhely vonatkozásában határidőre nem teljesítette.

(4) A bányafelügyelet határozatában dönt a meghosszabbítás időtartamáról és a fizetendő térítés mértékéről. A bányavállalkozó a határozatban, a kitermelés megkezdésére megállapított határidőn belül jogosult a kitermelési tevékenységet a jóváhagyott műszaki üzemi tervnek megfelelően megkezdeni.

(5)163 Az üzemszerű kitermelés (4) bekezdés szerinti megkezdésének időpontjáig fizetendő térítés éves mértéke

a) ha a bányatelekben nyilvántartott kitermelhető ásványvagyon mennyisége az egymillió m3-t nem haladja meg, az összesen kitermelhető ásványvagyon értékének 0,5‰-e, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetén a megállapítást követő első félévben az összesen kitermelhető ásványvagyon értékének 1‰-e, amely mérték a megállapítást követő második félévtől félévenként további 1‰-kel növekszik,

b) ha a bányatelekben nyilvántartott kitermelhető ásványvagyon mennyisége az egymillió m3-t meghaladja, az egymillió m3 ásványvagyon érték 0,5‰-ének és az egymillió m3 feletti rész 0,1‰-ének az összege, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetén a megállapítást követő első félévben az összesen kitermelhető ásványvagyon értékének 1‰-e, amely mérték a megállapítást követő második félévtől félévenként további 1‰-kel növekszik.

(6)164 Szilárd ásványi nyersanyag, valamint kőolaj esetében az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – fajlagos értékének és az (5) bekezdésben meghatározott ásványvagyon-mennyiségnek a szorzataként kell kiszámítani.

(6a)165 Földgáz esetében az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – fajlagos értékének és az (5) bekezdésben meghatározott ásványvagyon-mennyiség fűtőértékre átszámított értékének a szorzataként kell kiszámítani.

(7) A térítésfizetési kötelezettség az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidő leteltét követő naptól keletkezik. A fizetendő térítést, amennyiben a térítésfizetési kötelezettség nem a tárgyév kezdőnapjától keletkezik, a törtidőszak figyelembevételével kell meghatározni. A törtidőszakra vonatkozó számítást kell alkalmazni akkor is, ha az üzemszerű kitermelést a tárgyévben megkezdik.

(8) A törtidőszakra vonatkozó térítés mértékét úgy kell kiszámítani, hogy a törtidőszakként figyelembe vehető napok számát osztani kell 365-tel, és az így kapott számot az (5) bekezdés szerint meghatározott térítés mértékével meg kell szorozni.

(9)166 A bányavállalkozó a kitermelés megkezdését követően az üzemszerű kitermelés megkezdéséig az (5) bekezdésben meghatározott térítést és bányajáradékot, az üzemszerű kitermelés megkezdését követően pedig a Bt. 20. §-a szerinti bányajáradékot fizeti.

(10) A megállapított térítési díjat a 4. § (5) bekezdésében foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni.

12/B. §167 (1) A Bt. 26/A. § (6) bekezdése szerinti pályázat kiírása esetén a törölt bányászati jog meghirdetésére vonatkozó pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bányatelek földrajzi elhelyezkedését, területének nagyságát;

b) a bányatelekben lévő ásványi nyersanyagok megnevezését, mennyiségét és minőségét földtani és kitermelhető vagyon szerinti bontásban;

c) a bányászati jog megszerzése esetén fizetendő ellenérték legkisebb összegét, megfizetésére vonatkozó szabályokat;

d) a bányászati jogot terhelő tájrendezéssel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket;

e) a kizáró feltételeket;

f) a pályázat formai és tartalmi követelményeit;

g) a pályázati díj megfizetésének módját és szabályait;

h) a pályázattal kapcsolatos információk elérhetőségeit;

i) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és határidejét;

j) a pályázatok elbírálásának szempontrendszerét, határidejét;

k) a pályázat visszavonásának szabályait.

(2) A pályázat meghirdetése előtt a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet a bányászati jog új jogosítottjaként a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet jelöli ki.

(3) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv határidőben nem nyilatkozik, a bányafelügyelet intézkedik a pályázat meghirdetése iránt.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha

a) az előterjesztésre rendelkezésre álló határidő lejártát követően került benyújtásra,

b) nem felel meg a pályázati hirdetményben meghatározott formai vagy tartalmi követelményeknek,

c) a pályázónak a pályázatával érintett bányatelkére vonatkozó bányászati jogát a bányafelügyelet törölte,

d) a pályázónak bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van, vagy a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.

(5) A beérkezett pályázatokat a bányafelügyelet a benyújtásra nyitva álló határidő lejártának napját követő naptól számított 20 napon belül bírálja el.

(6) A pályázatok értékelése keretében az érvényes pályázatokat a bányafelügyelet bányatelkenként rangsorolja. A pályázati kiírásban meghatározott értékelési szempontok szerinti legkedvezőbb ajánlat kerül a rangsorban az első helyre. Azonos értékelési pontszám esetén a mélyművelésre vagy külfejtésre tervezett bányatelekkel fedett ingatlanon nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező pályázót az elbírálásnál előnyben kell részesíteni. Az első helyen rangsorolt pályázót – a bányászati jog ellenértékének igazolt megfizetését követően – 10 napon belül határozatban jelöli ki a bányafelügyelet a törölt bányászati jog új jogosítottjaként.

(7) A bányászati jog ellenértéke az államot, a pályázattal kapcsolatos díjak a bányafelügyeletet illetik meg. A nyertes pályázónak a bányászati jog ellenértékét az eredményhirdetést követő 8 napon belül meg kell fizetnie.

(8) A pályázat eredménytelen, ha

a) nem érkezett be érvényes pályázat,

b) a pályázati hirdetményben vagy e jogszabályban foglalt előírásokat figyelembe véve a bányászati jog jogosultja nem jelölhető ki, vagy

c) a nyertes pályázó a bányászati jog ellenértékét a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, vagy a bányászati jog megszerzésétől eláll, és a bányászati jogra nincs másik pályázó.

(9) Ha a nyertes pályázó a bányászati jog ellenértékét a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, vagy a bányászati jog megszerzésétől eláll, a bányászati jog megszerzésére érvényes pályázatot benyújtó pályázók közül a (6) bekezdés szerint felállított rangsor alapján következő pályázót kell nyertesnek nyilvánítani.

(10) Eredménytelen pályázat esetében a pályázatot a bányafelügyelet az eredménytelenség megállapításától számított 6 hónapon belül ismételten meghirdeti.

(11) A pályázat ismételt eredménytelensége esetén a bányafelügyelet felszólítja a bányavállalkozót a tájrendezési kötelezettségek végrehajtására. Ennek eredménytelensége esetén intézkedik a fennmaradó kötelezettségeknek a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosíték terhére történő teljesítéséről, ezt követően – mélyművelésre vagy külfejtésre tervezett bányatelek esetében – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból való törlése céljából.

(12) Ha a (11) bekezdés szerinti biztosíték nem elegendő a fennmaradó kötelezettségek teljesítésére, a bányafelügyelet határidő tűzésével kötelezi a bányászati jog törlésével érintett bányavállalkozót – a Bt. 26/A. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt eset kivételével – a kötelezettségek teljesítésére.

13. §168 (1) A műszaki üzemi terv a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét határozza meg. A terv szöveges részből és tervtérképből áll.

(2)169

(3) A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egyidőben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza

a)170

b) a tervidőszakra előirányzott bányászati tevékenységeket, a technológiai és biztonsági feltételeket, továbbá a tervtérképen lehatárolt bányaüzem meghatározását;

c)171 a feladatok teljesítéséhez szükséges bányaterületek (telepek) megnevezését, továbbá a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek ismertetését;

d) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges kutatási munkák, valamint az új föld alatti és külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit;

e)172 a bányaművelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését;

f) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerét és eszközrendszerét;

g) a fő bányaveszélyek, valamint a várható bányakárok megelőzésére, illetőleg csökkentésére szükséges műszaki intézkedéseket és az ütemezett tájrendezési feladatok végrehajtásának részletes leírását;

h) az ásványvagyon-gazdálkodási jellemzőket

ha) az ásványvagyon mennyiségi és minőségi paramétereinek jobb megismerése érdekében tervezett kutatási (fúrási, vágathajtási) tevékenységet,

hb) a kitermeléssel érintett területen (térrészben) nyilvántartott ásványvagyonból visszahagyni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét (ásványvagyon-veszteség) és annak indokolását, valamint az ásványvagyon veszteség optimalizálása érdekében tervezett intézkedéseket,

hc) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét érintő veszteséget (termelvény-veszteség) és annak indokolását;

i)173 a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket;

j)174 a föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében

ja) az égetéssel művelésbe vonni tervezett széntelep lehatárolását,

jb) az égetés leállíthatóságára vonatkozó műszaki intézkedések ismertetését,

jc) az égetés bányatelken kívülre történő áthúzódását megakadályozó műszaki intézkedések ismertetését,

jd) az igénybevett szén mennyiségének meghatározását;

k) a szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében

ka) a telepenként kitermelni tervezett olaj, gáz, kondenzátum és víz, illetve a besajtolandó szénhidrogén és szén-dioxid gáz mennyiségét,

kb) a művelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését, a művelési tervekre való utalást,

kc) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges lemélyítendő kutak számát és tervezett helyét, a mező gyűjtési rendszerét, valamint az új külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit,

kd) a tárgyidőszakban tervezett próbatermeltetéseket;

ke)175 a szénhidrogének feltárására és kitermelésére kijelölt bányatelekkel lehatárolt földtani közegben tervezett rétegrepesztések és egyéb kitermelést serkentő besajtolások tervét, az alkalmazni tervezett folyadék jellemzőinek ismertetését (összetétel, mennyiség);

l) az esetleges régészeti feltárás ütemezését, módszerét, a feltárást követően bolygatatlanul maradó régészeti lelőhely-részlet megőrzésére tett intézkedéseket.

(4)176 A szénhidrogénre, valamint a szén-dioxid gázra vonatkozó első feltárási, kitermelési vagy földgáztárolási, továbbá a föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtása során megfelelően alkalmazni kell a 11/A. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint (2a) bekezdésében foglaltakat.

(4a)177 Szénhidrogén, valamint szén-dioxid gáz feltárás, kitermelés vagy földgáztárolás esetében a kérelemhez mellékelni kell a kőolaj és földgázbányászati biztonsági szabályzat szerinti művelési tervet. Az első benyújtott művelési tervet követően a további kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásokban csak a művelési terv módosítását kell benyújtani.

(5)178 A Bt. 29. § (1) bekezdése szerinti együttes kitermelés esetében a műszaki üzemi tervhez mellékelni kell az együttes művelési tervet. A bányafelügyelet a műszaki üzemi tervet az együttes művelési terv alapján engedélyezi.

(6) Ha a kitermelés szüneteltetését, illetve a bánya bezárását (megszüntetését), a szénhidrogénmező felhagyását a 14. § (3) bekezdése szerinti időszakra tervezik, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a 17. §, illetve a 26. § szerinti tervrészletet is.

(7) A tervtérkép tartalmi követelményeit a miniszter bányabiztonsági szabályzatban állapítja meg.

(8)179

14. §180 (1) A műszaki üzemi terv intézkedéseit indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk időbeli és területi ütemezését. Ha a jóváhagyásra benyújtott műszaki üzemi terv ingatlan igénybevételi terve eltér a 11/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ütemtervtől, úgy az érintett ingatlantulajdonosokat erről az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatni kell.

(2)181 A műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatnak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a műszaki üzemi terv teljesítési határidejét és a bányaüzem lehatárolását,

b) a kitermelésre engedélyezett haszonanyag mennyiségét, föld alatti gáztárolás esetében a ki- és betárolható földgáz mennyiségét,

c) meddőértékesítés engedélyezése esetén a bányajáradék fizetésével kapcsolatos rendelkezést,

d) az ásványvagyon-veszteséggel és a termelvény-veszteséggel kapcsolatos rendelkezést,

e) külfejtéses bányászati tevékenység végzése esetén a bányászati tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok helyrajzi számát és

f) az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlan igénybevételi ütemterv módosítására vonatkozó rendelkezést,

g)182 az engedélyezett ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló rétegrepesztést, rétegsavazást, víz- és gázbesajtolást, vagy rétegenergia-pótlást.

(2a)183 A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, rétegsavazást, gázbesajtolást, rétegenergia-pótlást, valamint a rétegrepesztési technológia és rétegenergia pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást a szénhidrogének feltárására, kitermelésére készített műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi.

(2b)184 A bányafelügyelet a (2a) bekezdésben megjelölt műveleteket akkor engedélyezi, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy a mélyszinti injektálás, a mélyszinti besajtolás vagy a visszasajtolás más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe történik, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, és

a) a műveletből eredően a felszín alatti vízre vonatkozó minőségromlás veszélye kizárt,

b) a művelet nem veszélyezteti a környezeti elemek – különösen a felszín alatti vizek – mennyiségi és minőségi viszonyait, és

c) az a) és b) pontban foglaltak teljesülése a bányavállalkozó által folyamatosan ellenőrzött és az ellenőrzés dokumentált.

(3)185 Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv mélyművelés, illetve kőolaj- és földgázbányászat esetében legfeljebb 5 év, míg külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható.

(4)186 A műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően kell jóváhagyásra a bányafelügyelethez benyújtani.

(5)187 A Bt. 23. § (1b) bekezdése szerinti föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv legfeljebb két év időtartamra hagyható jóvá. A feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a kutatási zárójelentést elfogadó határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása esetén a Bt. 23. § (1b) bekezdése szerinti föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv ismételten nem nyújtható be.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bányaüzem lehatárolás a következő műszaki üzemi terv jóváhagyásáig hatályos.

(7)188 Nem kell a műszaki üzemi terv módosítását kérni, ha a haszonanyag kitermelt mennyisége, vagy az értékesített meddő mennyisége a tárgyévre engedélyezett mennyiséget 50%-kal nem haladja meg, és a kitermelés tekintetében az igénybevételre engedélyezett ingatlanon kívül más ingatlan igénybevételére nem kerül sor.

(8)189 A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságát a következőkkel igazolhatja

a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodás,

b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozata, vagy

c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet.

15. §190 A jóváhagyott műszaki üzemi terv módosítására kizárólag a bányafelügyelet jóváhagyásával kerülhet sor.

16. § (1)191 A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes – a földszondás hőszivattyús létesítmények üzemeltetésének kivételével – köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenysége során alkalmazott gépek, berendezések, anyagok és létesítmények szerelésére, üzemeltetésére, valamint az anyagmozgatásra, az üzemi rakodásra és szállításra vonatkozó üzemi utasítások a tevékenység végzésének helyszínén rendelkezésre álljanak.

(2) Azt a munkát, amely üzemi utasítás alapján végezhető csak akkor szabad megkezdeni, ha annak rendelkezéseiről az érintett dolgozókat kioktatták, és erről a munkát elrendelő személy a munka megkezdése előtt meggyőződött.

(3)192 Ha a bányaüzem kiterjedése, a munkahelyek egymástól való távolsága, továbbá a veszélyforrások mértéke indokolja, több felelős műszaki vezető helyettest kell kijelölni. Több felelős műszaki vezető helyettes kijelölése esetén a bányavállalkozó – bejelentési kötelezettséggel – jogosult általános helyettest kijelölni a felelős műszaki vezető távolléte, vagy akadályoztatása idejére. A kijelölést a bányafelügyelet hivatalból is elrendelheti.

(4) A felelős műszaki vezető (helyettes) felelősségi körébe tartozó ügyekben felettesei csak vele egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen életveszély vagy egyéb súlyos károsodás veszélye indokolja az azonnali intézkedést.

(5)193

(6) Élő vizek medrében elhelyezett bányászati létesítmények időszakos ellenőrzéséről és a létesítés engedélyezésekor meghatározott biztonsági feltételek megtartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni..

17. § (1)194 Szüneteltetésre vonatkozó műszaki üzemi terv legfeljebb 3 évi időtartamra hagyható jóvá. A szüneteltetési műszaki üzemi tervet a hatályos műszaki üzemi terv engedélyezett időtartamán belül, a tervezett szüneteltetés megkezdését megelőzően kell a bányafelügyelethez benyújtani.

(2) A szüneteltetésre kidolgozott műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell

a) a szüneteltetés okának megjelölését és tervezett időtartamát;

b) a szüneteltetés megkezdéséig és a szüneteltetés időtartama alatt elvégzendő munkákat, a munkák ütemezését és feltételeinek teljesítését;

c) a szüneteltetés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát és figyelésének módját, valamint a külszín, a vizek, az ásványvagyon, a természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;

d) a szüneteltetés időtartama alatt is nyitvamaradó bányatérségek megnevezését, a nyitvatartás célját, rendeltetését és az üzemelő berendezéseket (pl. aknák, föld alatti bányatérségek, valamint szállítás, szellőztetés, vízemelés, energiaellátás);

e) a szüneteltetés időtartama alatt szükséges ellenőrzési rendet;

f) a szüneteltetés miatt felhagyott (lezárt) bányatérségeket, az azokban visszamaradt berendezéseket, anyagokat;

g) a szüneteltetés időszakában felhagyásra tervezett egyes bányatérségek felhagyási módját;

h) a művelés újbóli megindításának feltételeit;

i) a külön jogszabály195 szerinti térképeket.

(2a)196 A szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtása során megfelelően alkalmazni kell a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat, ha a szüneteltetés alatt a bányavállalkozó – a kitermelés kivételével – olyan tevékenységet kíván folytatni, amely idegen ingatlan igénybevételével jár.

(3) A szüneteltetés után a művelés újraindítása csak az erre kidolgozott és jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg.

(4)197 A Bt. 30. § (2) bekezdése szerinti kieső bányajáradék pótlására megállapított díjat a 4. § (5) bekezdésében foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni.

(5)198

18. § (1) A bányászati létesítmények, gépek és berendezések építését, üzemben tartását a bányafelügyelet ellenőrzi.

(2)199

(3) Az engedélyköteles létesítmény több bányavállalkozó által történő közös használatához az engedélyező hatóság hozzájárulása szükséges.

(4)200 A bányafelügyelet által engedélyezett létesítmény felhagyását, lebontását – ha ahhoz hatósági engedélyre nincs szükség – a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. A robbantóanyag-raktár felhagyását be kell jelenteni a rendőr-főkapitányságnak is. Ha a bányafelügyelet az említett időtartam alatt intézkedést nem tesz, a felhagyás, lebontás végrehajtható.

19. § (1)201 A védőpillért a bányavállalkozó kérelmére, vagy más hatóság kezdeményezésére az érdekeltek meghallgatásával a bányafelügyelet jelöli ki, törli, engedélyezi módosítását, részleges vagy teljes lefejtését.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a bányászati műveletek (mélyművelés, külfejtés) hatásaival szemben védelmet igénylő létesítmény, vízkészlet, folyó- vagy állóvíz, természeti érték (a továbbiakban együtt: védett létesítmény) leírását és ezek földrajzi fekvését;

b) a javasolt védőpillér méretezését és az abban lekötött ásványi nyersanyagvagyon mennyiségi és minőségi adatait;

c) az érintett ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek) nevét és címét;

d) a védőpillér határvonalát és főbb metszeteit, valamint a védett létesítményeket feltüntető bányatelek térképet.

(3)202

(4)203 A bányafelügyelet védőpillér kijelölésére kötelezi a bányavállalkozót, ha megállapítja, hogy az alkalmazott bányaműveletek védett létesítményt veszélyeztetnek.

(5)204 A védőpillért és a biztonsági övezetet fel kell tüntetni a bányatérképeken. A bányavállalkozó az építésügyi hatóságtól kérheti, hogy a biztonsági övezetben építési tilalmat vagy korlátozást rendeljen el.

(6) A védőpillér méretezésének szabályait bányabiztonsági szabályzat állapítja meg.

(7) A védőpillér meggyengítése, lefejtése iránti kérelemben – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – ismertetni kell a védőpillérben tervezett bányászati műveletek részletes műszaki leírását, különös tekintettel a biztosítás és a fejtési üreg felhagyásának (pl. tömedékelés, omlasztás) tervezett módjára.

(8)205

(9)206 A Bt. 1. § (1) bekezdés k) pontja szerinti létesítmények, berendezések elhelyezése során figyelembe kell venni helyhez kötöttségük tényét, környezetüket, valamint biztonságos üzemeltethetőségüket.

(10)207 A Bt. 42. §-ában szabályozott intézkedések keretében a bányászati célból mélyített fúrólyukak megszüntetése esetén a biztonsági övezet fenntartásáról, tartalmáról is rendelkezni kell.

19/A. §208 (1) A szénhidrogén- és a széndioxid-szállítóvezeték (a továbbiakban együtt: szállítóvezeték), a földgáz elosztóvezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), az egyéb gáz és gáztermék vezeték, valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelmére, zavartalan üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás biztosítására biztonsági szabályzatban meghatározott méretű biztonsági övezetet kell megállapítani.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos

a) a 19/B. §-ban foglaltak kivételével az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése;

b) a tűzrakás vagy anyagok égetése;

c) a külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység;

d) a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a szállító- és elosztóvezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása;

e) a robbantási tevékenység;

f) anyagok elhelyezése, tárolása;

g) az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése;

h) szállítóvezeték esetében járművek állandó vagy ideiglenes tárolása.

(3) A bányászati létesítmények és a szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében, valamint az elosztóvezeték tengelyétől mért 2-2 méteres, a szállítóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a célvezeték tengelyétől mért 5-5 méteres, továbbá az energiaellátó, a távfelügyeleti, a hírközlési és a korrózióvédelemi kábelek tengelyétől mért 1-1 méteres biztonsági övezet részben tilos

a) fák, valamint a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények ültetése,

b) szőlő- és egyéb kordonok elhelyezése,

c) a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés,

d) a kézzel végzett régészeti feltárás és a 19/B. §-ban foglaltak kivételével egyéb, a felszín megbontásával járó tevékenység (a továbbiakban: földmunka) végzése, valamint

e) a tereprendezés.

(4)209 A biztonsági övezetben az építésügyi hatóság által véglegesen elrendelt bontási tevékenység elvégezhető.

(5)210 A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz, felújításhoz szükséges tevékenységek, beleértve az építési tevékenységet is, folytathatók, az ehhez szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők. Az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával más személy a biztonsági övezetben végezni kívánt tevékenységhez szükséges létesítményeket, anyagokat ideiglenesen elhelyezheti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti létesítmény jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása, eltávolítása tilos. A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat köteles betartani, továbbá nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tilalmak és a korlátozások teljesülését veszélyeztetné.

(7)211 A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető vagy megbízottja köteles rendszeresen ellenőrizni, és azok megsértése esetén köteles a jogszabályban előírt állapot visszaállításáról intézkedni, amelyet a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója tűrni köteles. A megtett intézkedéseket és azok eredményét – a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul – köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek.

(8) A biztonsági övezet kérelemre módosítható, ha a műszaki-biztonsági feltételek lehetővé teszik.

(9) A biztonsági övezettel érintett ingatlanokra alapított vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a létesítmény használatba vétele iránti kérelem benyújtása előtt kezdeményezni kell. Azokban a jogszabályban meghatározott esetekben, amikor szolgalmi jog, vezetékjog, használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, az üzemeltető a biztonsági övezetről, az előírt korlátozásokról és tilalmakról, valamint ezek megváltozásáról köteles az érintett ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) az üzembe helyezés előtt, és a változást követően 30 napon belül írásban tájékoztatni.

19/B. §212 (1) Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték (e §-ban a továbbiakban: keresztezett létesítmény) egymást és más nyomvonalas létesítmény e létesítményeket biztonsági szabályzatban meghatározott módon és mértékben keresztezheti vagy megközelítheti.

(2) A keresztezett létesítmény keresztezéséhez, megközelítéséhez azok üzemeltetőjének egyetértése szükséges. Az üzemeltető az egyetértés megadását feltételekhez kötheti.

(3) A keresztező, megközelítő építmény építtetőjének gondoskodnia kell

a) a szükséges engedélyezési és kivitelezési, valamint üzemeltetési, technológiai tervek elkészítéséről és az üzemeltetővel történő egyeztetéséről,

b) a meglévő létesítményen megvalósítani szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, a kivitelezési költségek viseléséről és

c) a biztonsági övezet kialakítása érdekében szükséges költségek viseléséről.

(4) Az üzemeltető egyetértése iránti megkereséshez mellékelni kell a (3) bekezdés a) pontja szerinti terveket. Ha az üzemeltető a nyilatkozat megadására vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az építési tevékenységhez. A nyilatkozatadás elmaradásából származó károkért az üzemeltető a károkozóval egyetemlegesen felelős.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben meglévő létesítménynek kell tekinteni a keresztező, megközelítő létesítmény tervezésének időszakában hatályos létesítési vagy használatbavételi engedéllyel, illetve hatályos terület-felhasználási vagy építési engedéllyel rendelkező keresztezett létesítményt.

(6) Gépi földmunkát a keresztezett létesítmény feltárásához szükséges szilárd burkolatú út felbontása kivételével, a létesítmény szélső alkotóitól számított 1-1 méteres övezeten belül végezni nem lehet.

(7)213 Az építési tevékenység fővállalkozó kivitelezőjének – át nem hárítható felelősséggel – gondoskodnia kell

a) a kivitelezési munka megkezdése előtt az üzemeltető szakmai felügyelete mellett a keresztezett létesítmény nyomvonalának és a (6) bekezdés szerinti övezet kijelöléséről,

b) a kijelölt övezetnek az építési tevékenység alatti fenntartásáról,

c) a keresztezett létesítmény feltárásáról, és

d) a keresztezés takarása előtt az üzemeltető értesítéséről.

(7a)214 A (7) bekezdés a) pontja szerinti kijelölés helyességéért az üzemeltető a felelős. A kijelölés úgy is teljesíthető, hogy a fővállalkozó kivitelező a kijelölést az üzemeltetőtől megrendeli. A kijelölés szakmai felügyeletével kapcsolatos költségeket a kivitelező köteles viselni.

(8) Ha más nyomvonalas létesítmény üzemzavarának elhárítása szükséges, az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény üzemeltetője köteles az üzemzavar-elhárítás megkezdése előtt a keresztezett létesítmény üzemeltetőjével a tervezett munkálatokról és azok helyéről egyeztetni.

(9) Közvetlen veszélyhelyzet áll fenn, ha a megrongált keresztezett létesítményből a szállított közeg kiáramlik, és a kiáramló közeg

a) robbanás- vagy tűzveszélyes, vagy

b) az egészségre, környezetre ártalmas.

20. § (1) A bányatérképen a külszíni alakzatokat, műtárgyakat, a bányászati létesítményeket, a bányaműveleteket, valamint a határvonalakat (bányatelek, védőpillér, kutatási terület, belterület, ásványi nyersanyagtest elhelyezkedést) az erre vonatkozó külön szabályozás szerint szabványos térképi jelekkel kell ábrázolni és hitelesíteni.

(2) A bányatérkép hitelesítését hites bányamérő végezheti. A hites bányamérő felügyeli a bányamérést, a bányaműveletekkel, a bányakárokkal és a bányászati tevékenységet követő tájrendezéssel kapcsolatos, a bányavállalkozót terhelő mérési feladatok ellátását.

(3)215 A hites bányamérő szakmai feladatát önállóan, egyéni felelősséggel látja el, tevékenységét a bányafelügyelet ellenőrzi.

(4)216 A bányamérés adatait és ezen adatokból létrehozott bányatérképek egy példányát – a műszaki üzemi terv mellékleteként – meg kell küldeni a bányafelügyeletnek.

(5)217 A bányafelügyelet – a térkép minősítésének megfelelő előírások megtartásával – köteles az érdekeltek részére a bányatérképekbe történő betekintést lehetővé tenni.

(6)218

21. § (1) A Bt. 34. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a föld alatti bányákat valamennyi fő bányaveszély, a külfejtéseket és a bányák külszíni létesítményeit porártalomveszély és szilikózisveszély szempontjából kell minősíteni. A föld alatti bányák és a sugárveszélyesnek minősített föld alatti bányák külszíni létesítményeinek sugárveszély szempontjából történő minősítéséről külön jogszabály rendelkezik.

(2) Azonos veszély szempontjából a bánya egyes részei eltérően is minősíthetők.

(3)219 A bánya minősítését a bányafelügyelet a bányatelek megállapításakor vagy a műszaki üzemi terv elbírálásakor vagy külön eljárásban hagyja jóvá.

(4) Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, vagy bővítést terveznek, amely a bánya minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó köteles haladéktalanul gondoskodni a személyek védelméről és a bánya új minősítésének elkészítéséről.

(5)220 A bányavállalkozó a bányászati tevékenységek elvégzésére, valamint a gázipari engedélyes a gázüzemi tevékenység irányítása és felügyelete kivételével a gázüzemi tevékenységek elvégzésére más személlyel (a továbbiakban: vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat.

(5a)221 A vállalkozó alvállalkozót a bányavállalkozó és a gázipari engedélyes hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében megfelel a vállalkozóra előírt feltételeknek.

(5b)222 A vállalkozó, valamint az alvállalkozó igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a bányafelügyeletnek be kell jelenteni. A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes úgy felel a vállalkozónak, illetve alvállalkozónak a Bt. és e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítéséért, mintha a tevékenységet maga végezné.

(6)223 A bányaüzemben munkát végezni, gépet, berendezést, műszert szerelni és alkalmazni, vegyi anyagot felhasználni a minősítésnek megfelelő szabályok alkalmazásával szabad. A minősítésre vonatkozó előírások megtartását a bányafelügyelet ellenőrzi.

(7)224 Az (5b) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bányavállalkozó megnevezését, székhelyét,

b) a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését vagy leírását,

c) a tevékenység végzésének helyét,

d) az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét és

e) a vállalkozó alkalmasságának igazolását.

(8)225 A bányafelügyelet az (5b) bekezdés szerinti bejelentést követő nyolc napon belül az igénybevételt megtilthatja.

21/A. §226

22. §227 (1)228 A műszaki üzemi tervben [13. § (1) bekezdés] a tájrendezési feladatokat a tájrendezési előtervben foglaltakkal és a bányatelek megállapítása tárgyában hozott határozat előírásaival összhangban kell megtervezni. Ha a tájrendezési előtervben foglalt koncepció részben vagy egészben bármely körülmény megváltozása következtében már nem valósítható meg, a bányavállalkozó köteles a tájrendezési előterv módosítását kérelmezni, amelyre a műszaki üzemi terv jóváhagyása keretében kerülhet sor.

(2)229

(3)230

(4)231 A kitermelés befejezésére, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv végrehajtását, a tájrendezés befejezését a bányavállalkozó 30 napon belül köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bányabezárás és a tájrendezés végrehajtásáról és a bányászati tevékenység befejezéséről a bányafelügyelet határoz. E határozat véglegessé válását követően a bányatelek törléséről a bányafelügyelet határozatot hoz, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelek esetében a végleges határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból való törlése végett.

(4a)232

(5)233 A bányavállalkozó az ellene indult felszámolási vagy végelszámolási eljárást a bányafelügyelet részére 8 napon belül írásban köteles bejelenteni. A felszámoló, végelszámoló köteles intézkedni a bányavállalkozót – a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően – terhelő környezet- és természetvédelmi, tájrendezési és bányakárral kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről.

(6)234

(7) A bányászati tevékenység során keletkezett, de annak befejezése után is fennmaradó bányatavakra és azok partjára – a külön jogszabályban foglaltak mellett – a vízügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(8)235 A tájrendezési feladatok keretében – a Bt. 36. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásban – határozni kell a felszín alatti vízkészletet érintő bányatavak fennmaradásának és hasznosításának feltételeiről.

(9)236 A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési tervének tartalmaznia kell:

a) a kút tulajdonosának nevét és tulajdonjogának igazolását;

b) a kút geodéziai adatait (X, Y, külszíni Z koordinátái EOV rendszerben), az érintett ingatlan helyrajzi számát;

c) a kút szerkezetére, állapotára vonatkozó műszaki leírást, azon belül

ca) a talpmélységet,

cb) a harántolt rétegek jellemző adatait,

cc) a béléscső-rakatok adatait (saruállás, átmérők, falvastagságok) és a cementpalást adatait, a béléscső- és gyűrűsterek feltöltésére vonatkozó adatokat,

cd) a cementdugók, mechanikus dugók elhelyezési mélységére, állapotára vonatkozó adatokat,

ce) a kutat feltöltő folyadék adatait,

cf) a kút- és lyukfej-szerelvény adatait,

cg) a kúton mért nyomásadatokat,

ch) a kútkörzet adatait;

d) a fúrás mélyítésének eredeti célját;

e) a tájrendezésre tervezett használaton kívüli mélyfúrás környezetre gyakorolt hatását;

f) a tervezett tájrendezési feladatokat és ezek ütemezését, valamint befejezésének várható időpontját;

g) a tájrendezést követően még várható bányakárok megelőzéséhez szükséges esetleges intézkedések, illetve monitoring-rendszer leírását;

h) a mélyfúrás környezetének megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;

i) a tájrendezés során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését;

j) a mélyfúrási dokumentációk jegyzékét;

k) az esetlegesen visszamaradó ásványvagyonról készített kimutatást;

l) a mélyfúrás geodéziai adatainak térképen történő ábrázolását is.

(10)237 Annak megállapítására irányuló kérelemnek, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás és kút bányászati célra már nem alkalmas, a (9) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a hasznosításra vonatkozó javaslatot is.

(11)238 A Bt. 36. § (8) bekezdése alapján a bányafelügyelet a (9) bekezdés a), b) pontjában, c) pont ca), cd), cg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat tartja nyilván.

(12)239

23. §240 (1) A bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet köteles az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább nyolc nappal a Bt. 38. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben említett tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni. Az értesítési kötelezettség nem áll fenn, ha a bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlan használatára jogosult.

(2) A Bt. 38. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell a bányászati célt szolgáló függőpályákhoz és vezetékekhez tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezésekre is.

(3)241 Ha a biztonsági övezetben a Bt. hatálya alá tartozó létesítményekért több vállalkozó felel, és közöttük a biztonsági övezet, illetőleg a szolgalmi jog nincs megosztva, a vállalkozók egyetemlegesen jogosultak a létesítmények védelmére, és kötelesek az okozott kár megtérítésére. Az egyetemlegesség a szolgalmi jog tartalmát, a korlátozás mértékét nem érinti. A vállalkozók egymással szembeni felelősségére a Ptk. 6:539. §-át kell alkalmazni.

(4) A 2004. január 1. után megépült, a törvény hatálya alá tartozó létesítményekre a (3) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha

a) azokat szabályszerűen létesítették és

b) tartozékból váltak fődologgá.

(5)242

(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozót a biztonsági övezet terjedelmében szolgalom alapítására kötelezheti. A bányavállalkozó a biztonsági övezet fennállásának időtartama alatt jogosult a szolgalom alapítására.

(7)243 A vasúti pálya, folyóvíz és csatorna tulajdonosa vagy vagyonkezelője, az építtető megkeresését követő 30 napon belül köteles a Bt. 38/A. § (5b) bekezdése szerinti megállapodás megkötésére.

(8)244 A Bt. 38/A. § (5a) és (5b) bekezdésben meghatározott megállapodást legkésőbb az elosztóvezeték használatba vételi engedélyének kiadásáig kell megkötni.

23/A. §245 (1) A Bt. hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetésére alapított szolgalmi jog esetén az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt járó kártalanítás megállapításánál – amennyiben az akadályoztatás nem korábban keletkezett – a szolgalmi jog alapításának időpontja az irányadó.

(2) A forgalmi érték megállapításánál az ingatlan-forgalmi adatokat kell figyelembe venni. Ingatlan-forgalom hiányában az ingatlan értékét a használati jellemzők (különösen valós használat, hozam, állami megvásárlási érték) alapján kell meghatározni.

(3) A kártalanítás mértékét az (1) bekezdés szerinti időpontban igazolt használat korlátozása miatt beálló tényleges kár alapján kell meghatározni.

(4)246 A szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a bányavállalkozónak kell benyújtania az ingatlanügyi hatósághoz. Az akadályoztatással járó ingatlanhasználat megszűnése után a bányavállalkozó köteles a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni.

(5) A megállapodáson, illetőleg a hatósági határozaton alapuló bányaszolgalmi jog gyakorlásának nem akadálya az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiánya.

(6) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlanon elhelyezett bányászati létesítményeket és mérési jeleket kímélni köteles.

(6a)247 A Bt. 38. § (5) bekezdése alapján a szénhidrogén-szállítóvezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonságának fenntartása érdekében a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetője jogosult a 19/A. § (3) bekezdése szerinti biztonsági övezetben, illetve mértékhatárok között lévő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolítani és elszállítani, ha az eltávolított növényzetre az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, továbbá a biztonsági övezetben elhelyezett, tárolt anyagok biztonsági övezet közvetlen környezetébe történő eltávolítására. A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a bányavállalkozónak vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetőjének ezen tevékenységét tűrni köteles.

(7) A Bt. 38. §-ának (4) bekezdése alapján az állam javára kisajátított ingatlan a külön törvény szerinti kincstári vagyon.

(8)248 Az állam javára kisajátított ingatlan tulajdonjogának, valamint a bányavállalkozót a Bt. 38. § (5) bekezdés szerint megillető használati jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az ingatlanügyi hatóságnál az MNV Zrt. kérelmezi.

(9) A kiadások összegének megelőlegezése akkor is a bányavállalkozó kötelessége, ha az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa azért kéri, mert az ingatlanán elhelyezett bányászati létesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntette, vagy súlyosan akadályozza.

23/B. §249 (1)250 A Bt. 38/A–38/F. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenéséért, az abban keletkező kár miatt fizetendő kártérítés vagy kártalanítás összegében a Bt. 38/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyes (a továbbiakban: engedélyes) és az idegen ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) állapodik meg. Az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegében történő megállapodáson túl a megállapodás megkötését további feltételhez nem kötheti. Az engedélyes ajánlatát a Bt. 38/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles igazolható módon megküldeni. Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, vagy annak az ingatlantulajdonos részére történő bírósági letétbe helyezését kezdeményezte bírói letéti számlára történő átutalással, és erről az átutalás bizonylatával az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően értesítette. Amennyiben a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor, az engedélyes köteles erről a munkálat megkezdését engedélyező hatóságot a tájékoztatást kizáró ok igazolásával egyidejűleg tájékoztatni. Az ingatlan tulajdonosa az engedélyesnek a jogerős engedélyben foglalt jogainak gyakorlását további feltételhez, díj vagy költség fizetéséhez nem kötheti, nem teheti függővé külön megállapodás megkötésétől vagy nyilatkozat megtételétől. Amennyiben a Bt. 38/A. § (5a) bekezdésében foglalt esetben a közterület igénybevételével okozott károkért fizetendő kártalanítás kapcsán a közterület tulajdonosa és az engedélyes vagy az építtető nem tud megállapodni, az engedélyes vagy az építtető a munkálatokat akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, vagy annak az ingatlantulajdonos részére történő bírósági letétbe helyezését kezdeményezte bírói letéti számlára történő átutalással, és erről az átutalás bizonylatával az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően értesítette.

(1a)251 A Bt. 38/C. és 38/D. §-ában meghatározott létesítmények üzemeltetésére megállapított vezetékjog vagy használati jog esetén az engedélyes a vezetékjogot vagy használati jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles az (1) bekezdésben előírt kártalanítási összeget az ingatlantulajdonos részére átadni vagy azt az ingatlantulajdonos részére – bírói letéti számlára történő átutalással – bírósági letétbe helyezni.

(1b)252

(2)253 Ha a Bt. 38/A. § (1) bekezdése szerinti jogok alapján végzett munkával vagy a Bt. 38. § (4) bekezdése szerinti helyreállítási kötelezettség nem vagy nem megfelelő végzésével összefüggő kárt és kártalanítási összeget az engedélyes az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, vagy az általa felajánlott és az ingatlantulajdonos által át nem vett összeg, valamint a bírósági letétbe helyezett összeg a kárt nem fedezi, a károsult a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.

(3)254

23/C. §255 (1)256 Az előmunkálati jog iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti tartalommal kell az engedélyesnek elkészítenie.

(2)257 Az előmunkálati jog alapján az engedélyes vagy megbízottja – az engedélyezést követő egy éven belül – a másnak tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek az elosztóvezeték elhelyezéséhez szükségesek. Az előmunkálati jog alapján végezhető munka megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát az előmunkálati jog jogosultja 15 nappal korábban értesíteni köteles. Az előmunkálati jog időbeli hatálya kérelemre, egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható.

23/D. §258 (1)259 Az engedélyes megállapodás hiányában vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be. A kérelmet a 2. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(2)260

(3) A vezetékjogi engedélyben meg kell határozni az elosztóvezeték biztonsági övezetének mértékét.

23/E. §261 (1)262 Az engedélyes a vezetékjog alapján a Bt. 38/C. § (5) bekezdésében foglalt tevékenységével okozott kárt a 23/B. §-ban foglaltak szerint megtéríteni köteles.

(2)263 Ha az engedélyes a Bt. 38/C. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogosultságával élve fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit távolítja el, és azokra az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, az engedélyes köteles azokat saját költségén az ingatlanról eltávolítani.

(3)264

23/F–23/G. §265

23/H. §266 Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől az elosztóvezeték és tartozéka eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha annak műszaki feltételei adottak, azok az elosztóvezeték (rendszer) üzemeltetésében jelentős hátrányt nem jelentenek, és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.

23/I. §267 Használati jog alapításában az engedélyesnek és az ingatlantulajdonosnak kell megállapodnia. Megállapodás hiányában az engedélyes a használati jog alapítása iránt kérelmet nyújthat be a bányafelügyelethez. A használati jog alapítására a 23/D–23/H. §-okban foglaltakat alkalmazni kell, egyebekben a Ptk. 5:27. §-ának és 5:164. §-ának a rendelkezését kell alkalmazni.

24. §268 (1)269 A bányászati tevékenység befejezése után a Bt. 39. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján elrendelt építési tilalom vagy korlátozás abban az esetben szüntethető meg, ha a bányafelügyelet megkereste az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett.

(2) A Bt. 39. § (4) bekezdése szerinti megkereséshez mellékelni kell:

a) a megszüntetett (felszámolt) sajátos építmény, vagy a bányászati tevékenység hatásával érintett terület EOV rendszer szerinti koordinátáit,

b) az építési tilalom vagy korlátozás elrendelése kezdeményezésének indokát, és

c) a tilalomra vagy korlátozásra javasolt terület nagyságát.

25. §270 (1) A Bt. 41. §-a alapján kiszabott bírság összegének felső határa tízmillió forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a határozatban megállapított határidőre nem szünteti meg vagy a jogsértést ismét elköveti, a bírság ismételten kiszabható, amelynek felső határa harmincmillió forint.

(2) A Bt. 41/A. §-a alapján kiszabott bírság összege – a Bt. 41/A. § (1) bekezdés d) pontja kivételével – egymillió forintig terjedhet. A Bt. 41/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság összege kétmillió forintig terjedhet.

(3)271 A bányafelügyelet a bírság kiszabása során – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl – mérlegeli

a) a jogsértés felróhatóságának mértékét, és

b) a jogsértés veszélyeztető jellegét.

(4)272 A jogosulatlan vagy szabálytalan bányászati tevékenység kivizsgálása során a bányafelügyelet – a tevékenységet végző költségére – elrendelheti a kitermelőhely hites bányamérővel történő geodéziai bemérését és a kitermelt ásványvagyon mennyiségének és fajtájának földtani szakértő bevonásával történő meghatározását.

(5) Jogosulatlan bányászati tevékenység folytatása esetén a kitermelt ásványi nyersanyag értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott fajlagos érték alapján kell kiszámítani.

(6)273 Szabálytalan bányászati tevékenység esetében az ingatlan eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatot a bányafelügyelet megküldi az ingatlanügyi hatóságnak.

(7)274 A bányafelügyelet a bányászati jog átruházásához előírt hozzájárulás iránti, valamint a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelem részeként a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot készíteni.

(8) A biztosítékot bányatelkenként, illetve geotermikus védőidomonként kell meghatározni. Ha a bányavállalkozó jogosultságában több bányatelek, illetve geotermikus védőidom is van, a biztosítékot összevontan is szolgáltathatja, azonban az összevont biztosíték nagysága nem lehet kisebb, mint az egyes bányatelkekre, illetve geotermikus védőidomokra meghatározott biztosítékok együttes összege. A biztosíték mértéke nem haladhatja meg a kétmilliárd forintot.

(9) A költségtervet a bányavállalkozónak úgy kell elkészítenie, mintha harmadik személy végezné el a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekből fakadó feladatokat

a) a Bt. 41. § (7) bekezdésében meghatározott valamennyi kötelezettségre,

b) az újrahasznosítási célra,

c) a hulladékkezelő létesítmény várható környezeti hatására (különösen annak osztályára, a hulladék jellemzőire és a tájrendezett terület jövőbeni felhasználására),

d) a bányaüzem területén, a műszaki üzemi terv(ek) alapján igénybevett, vagy igénybe venni kívánt ingatlanok még nem tájrendezett területére,

e) a tájrendezés során alkalmazni kívánt gépi berendezések igénybevételének költségére,

f) a tájrendezés során felhasználandó idegen beszerzésű anyagok szállítási költséggel növelt értékére,

g) a külön jogszabály szerinti környezetkárosodás enyhítésére, a károsodást megelőző vagy ahhoz közeli, kielégítő állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által a károsodást megelőzően nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására

figyelemmel.

(10) Ha a műszaki üzemi terv teljesítési ideje meghaladja a két évet, a költségterv alapján elfogadott biztosíték összegét a jóváhagyott műszaki üzemi terv teljesítési idejének megfelelően, a műszaki üzemi terv jóváhagyását megelőző évre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közétett ipari árindexszel növelten kell megállapítani.

(11) A (7) bekezdésben meghatározott biztosítékként hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás – garanciaszerződés, garanciavállaló nyilatkozat, biztosítási szerződés alapján kiállított, garanciát tartalmazó biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége –, zálogjog, óvadék vagy a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján megállapított támogatás szolgálhat.

(12)275 A zálogjogszerződést vagy óvadéki szerződést a bányafelügyelettel kell megkötni. Zálogként – kivéve, ha a biztosítékul felajánlott ingatlan zálogjogosultja a bányafelügyelet – csak per-, teher- és igénymentes ingatlan vagy dolog szolgálhat. Óvadékként csak pénz szolgálhat, amelyet a bányavállalkozó a bányafelügyelet hatósági letéti számláján köteles elhelyezni.

(13) A (12) bekezdés szerinti szerződés hatályát – a biztosítékadási kötelezettség fennállását – a szerződés jogalapját képező (7) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat hatálya nem érinti.

(14)276 A biztosíték igénybevételére a bányafelügyelet végleges határozata alapján kerülhet sor. A bányafelügyelet kérelemre vagy hivatalból a biztosíték felszabadításáról dönt, ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységéből eredő kötelezettségeit a bányafelügyelet végleges döntése alapján teljesítette, más a bányafelügyelet által elfogadott biztosítékot adott vagy bányászati jogát érvényesen másra átruházta. A biztosíték felszabadításáról rendelkező határozat véglegessé válásának napján a (12) bekezdés szerinti szerződés megszűnik.

(15)277 Ha a bányavállalkozó a biztosítékot hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodással nyújtja, és a fedezeti megállapodás lejárati idejét megelőző harminc nappal az újabb fedezeti megállapodást nem nyújtja be a bányafelügyeletnek, vagy más biztosítékot a bányafelügyelet nem fogad el, a bányafelügyelet a biztosíték összegét igénybe veszi (a biztosítéki összeget lehívja), egyben a bányászati tevékenység végzését felfüggeszti. Ha a bányafelügyelet a bányászati tevékenység végzését felfüggesztő határozat véglegessé válását követő kilencven napon belül a bányavállalkozó által adott biztosítékot elfogadja, a lehívott biztosítéki összeget a bányavállalkozónak visszautalja.

(16) A meg nem fizetett bányajáradék, jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke, a felügyeleti díj, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díj, valamint ezek késedelmi kamatai behajtása érdekében a bányafelügyelet megkeresi az adóhatóságot.

(17)278

(18) Föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelése esetén a biztosíték összege nem lehet kevesebb kétszázmillió forintnál.

25/A. §279 (1)280 Pénzügyi biztosítékként olyan eredeti garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat fogadható el, amely

a) a Bt. 22/A. §-a (8) bekezdésében meghatározott összegre szól és az engedélyezésre kért kutatási időszakra érvényes, valamint a garanciát vállaló hitelintézet kielégíti a Bt. 22/A. §-a (8) bekezdésében támasztott követelményeket,

b)281 okiratban a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a Bt. 22/A. §-ának (9) bekezdése szerinti esetekben, az MBFSZ igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – legfeljebb 3 banki napon belül – teljesít,

c) kizárólag a bányafelügyelet jóváhagyásával vonható vissza, vagy visszavonhatatlan.

(2)282 Nem fogadható el a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat, ha a garantőr vagy külföldi garantőrt felülgarantáló hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.

(3)283 A garanciaszerződésnek, illetve a garanciavállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a garantőr megnevezését, bankszámlaszámát,

b) az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel nem rendelkező külföldi hitelintézet garantőr esetén a felülgarantáló bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát,

c) a megbízó nevét, címét, pénzforgalmi számlaszámát, adószámát,

d) a garancia összegét számmal és betűvel,

e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját,

f) az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kötelezettségvállalást.

(4) Pénzügyi biztosíték nyújtásra köteles, szénhidrogénekre vonatkozó kutatás esetén, amennyiben a biztosíték összege nem éri el a Bt. 22/A. §-ának (8) bekezdése szerinti mértéket, azt a bányafelügyelet határozata alapján, 30 napon belül a törvényes mértékre ki kell egészíteni.

(5) A pénzügyi biztosítékról a bányafelügyelet olyan nyilvántartást köteles kialakítani és folyamatosan vezetni, amelynek alapján megállapítható

a) a biztosíték nyújtására kötelezett az azonosításhoz szükséges adatokkal, törvényes vagy meghatalmazott képviselője,

b) az engedélyezett kutatási tevékenység, amelyre a biztosíték vonatkozik,

c) a biztosíték mértéke, nyújtásának módja,

d) a pénzügyi biztosítéknyújtásban közreműködő hitelintézet és a biztosítéknyújtási okmányok adatai,

e) a pénzügyi biztosíték visszavonása, felhasználása, érvényesítése, kiegészítése,

f) a rendelkezésre álló, felhasználható szabad keret összege, lejárat szerint részletezve.

26. § (1)284 A bánya bezárása (megszüntetése), a mező felhagyása és a tájrendezés befejezése tervezhető a kitermelésre készített műszaki üzemi tervben [14. § (3) bekezdése] vagy külön e célra kidolgozott műszaki üzemi tervben.

(2) A bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell

a) a bányabezárás, mezőfelhagyás környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát;

b) a külszín, valamint a felszín alatti vizek, természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;

c) a tájrendezés befejezésére tervezett intézkedéseket és ezek ütemezését;

d) a más célú hasznosításra alkalmas bányászati létesítmények, berendezések és föld alatti bányatérségek ismertetését;

e) a bányabezárás (megszüntetés), mezőfelhagyás során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését;

f) a bányabezárást (megszüntetést), mezőfelhagyást követően még várható bányakárok megelőzésére, elhárítására, enyhítésére, megtérítésére, valamint a természet- és környezetvédelmi, vízvédelmi kötelezettségek végrehajtására vonatkozó ütemtervet és az esetleg szükséges figyelőrendszer meghatározását;

g) a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetésére vagy közérdekből történő további üzemeltetésére készített javaslatot;

h) a meddőhányók hasznosításával, megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket;

i) a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű berendezések és dokumentumok jegyzékét és a megőrzésükre vonatkozó javaslatot.

(3) A tervben javaslatot kell adni a környezetet nem veszélyeztető más célú hasznosításra, és meg kell adni a (2) bekezdés e), f), g) és h) pontjaiban előírt feladatok ütemezését. Az i) pontban előírt jegyzéket a bányászati országos gyűjtőkörrel rendelkező iparági múzeumoknak meg kell küldeni, és térítésmentesen felajánlani.

(4) A műszaki üzemi tervhez mellékelni kell

a) a bányaföldtani dokumentációk jegyzékét;

b)285 a visszahagyni tervezett ásványvagyonról készített kimutatást [Bt. 25. § (2) bek.];

c) a föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet;

d) a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatérképet;

e) a környezetvédelmi térképet;

f) a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi engedélyt;

g)286 a 13. § (2) bekezdése szerinti okiratot, ha a bányabezárás során végállapoti rézsűk és bányatalp kialakításának kivételével ásványi nyersanyag kitermelést is terveznek.

(4a)287 Ha a kérelmező a kérelemhez a (4) bekezdés f) pontja szerinti dokumentumot nem mellékeli, annak beszerzéséről a bányafelügyelet gondoskodik.

(5)288 A kitermelés befejezésekor a bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi terv, valamint a bányászati létesítmények felhagyásáról, lebontásáról szóló bejelentések [18. § (4) bek.] elbírálása során a bányafelügyelet köteles vizsgálni a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű gépek, berendezések, létesítmények és dokumentumok megőrzésének lehetőségeit.

(6) A feltárt ipartörténeti jelentőségű tárgyi emlékek értékesítése esetében a bányászati emlékek gyűjtésére és őrzésére alapított múzeumokat elővásárlási jog illeti meg.

(7)289 A megszűnt föld alatti bánya nyitvamaradó térségének más célú hasznosítása a hatóság által – a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően – akkor engedélyezhető, ha

a) a bányavállalkozó a más célú hasznosítással érintett bányatérséggel kapcsolatban végrehajtotta a bányabezárás műszaki üzemi tervében előírt kötelezettségeit;

b) a bányavállalkozó a bányászati tevékenységgel okozott bányakárt megtérítette, és a környezeti, természeti kárt helyreállította, kivéve, ha ezeket a hasznosító átvállalta;

c) a hasznosító biztosítékot ad a nyitvamaradó bányatérséggel összefüggésben bekövetkező bányakárok megtérítésének fedezetére.

(8) A más célra hasznosított föld alatti bányatérségek felhagyását a bányafelügyelet engedélyezi. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a föld alatti bányatérségek felhagyására vonatkozó műszaki tervet.

(9)290 Az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet a bányászati joggal kapcsolatban rendelkezésére álló információkról – beleértve a visszamaradt ásványi nyersanyag mennyiségét is – szóló tájékoztató és azt megalapozó, rendelkezésére álló hatósági határozatok megküldésével egyidejűleg megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy igénybejelentés esetén a megkeresés közlésétől számított 20 napon belül a bányászati jog jogosítottjával az átruházásról szóló megállapodást az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelmével küldje meg. A megállapodás megküldése esetén a bányafelügyelet a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálására vonatkozó eljárást megszünteti.

(10)291 Amennyiben az átadó és a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az átruházás feltételeiben nem tudnak 20 napon belül megállapodni, úgy a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni azzal, hogy a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása szempontjából a per előkérdésnek minősül.

27. §292 (1) A miniszter a Bt. 51. §-ának a) pontja alapján közli a Bt. 43. §-ában meghatározott illetékes hatóságok nevét, hatáskörét és illetékességét, valamint a bekövetkező változásokat az Európai Bizottsággal az illetékes hatóságok jegyzékének az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele végett.

(2)293 A bányafelügyeletnek a bányászati tevékenységre megállapított hatósági felügyelete a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság vonatkozásában a bányatelek törlését követően is fennáll.

28. § (1)294 A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a következőkre terjed ki:

a) ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati technológiával kialakított föld alatti bányatérség, valamint a felhagyott bányák nyitvamaradó térségei;

b) a föld alatti bányatérséghez a föld felszínén közvetlenül csatlakozó építmények és berendezések (pl. az aknatorony, az aknaszállító berendezés, a szellőztetőberendezés, a föld alatti szállítóberendezés külszínen lévő gépháza);

c)295

d) a folyékony és gáznemű ásványi nyersanyag kutatására, termelésére irányuló mélyfúrás, valamint a fúrási tevékenységhez szükséges, a biztonsági övezeten, a fúrási telepen belül lévő berendezések;

e) a folyékony vagy gáznemű ásványi nyersanyagok kitermelésére szolgáló kutak, valamint a biztonsági övezeten belül a termelőtevékenységgel kapcsolatban lévő berendezések, tartozékok (kútszeparátor, kútfejszerelvény, glikolozó berendezés, mélyszivattyús himba stb);

f) a föld alatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezet, természetes vagy mesterséges üreg, a hozzá tartozó kútrendszer és a kutak kútfejszerelvényei;

g) mezőbeli kőolaj- és földgázvezetékek és tartozékai (pl. a hozzájuk kapcsolódó szeparátorok, gázsűrítők, szivattyúk és csapadékleválasztók);

h)296

(2) A bányák (1) bekezdés b)–h) pontjaiban felsorolt létesítményeiben keletkezett tüzek eloltásában a tűzoltóság – a bányavállalkozó felkérésére – a rendelkezésre álló erők és eszközök alkalmazásával működik közre.

(3)297 A bányák föld feletti létesítményeinek tűzvédelmi ellenőrzésére a bányafelügyeletet meg kell hívni.

(4)298

29. § (1)–(3)299

(4)300

(5)301 A Bt. 23., 27., 30., 36. és 42. §-aiban előírt műszaki terveket a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének ellen kell jegyeznie.

29/A. §302

30. § (1)303 A bányafelügyelet általános vagy egyedi eltérést, felmentést engedélyezhet a biztonsági szabályzatok egyes előírásai alól.

(2)304 Eltérés, felmentés csak egyenértékű biztonsági szintet eredményező műszaki megoldás esetén adható. A biztonsági szabályzatban meghatározott határidőre vonatkozó eltérés, felmentés nem adható.

(3)305

(4)306 A polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági, munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) követelményeit biztonsági szabályzatban kell megállapítani.

(5) A bányafelügyelet ellátja a külön jogszabályokban részére megállapított hatósági feladatokat.

(6)307 A bányafelügyeletnek a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeinek töltő és tároló tevékenységére, illetve palackban vagy tartályban történő belföldi forgalmazására megállapított hatósági hatásköre (Bt. 44. §) nem terjed ki a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezéseire és az autógáz töltőállomások töltőlétesítményeire.

30/A. §308 (1)309 A bányafelügyelet – mint piacfelügyeleti hatóság – ellenőrzi, hogy a bányászati és gázüzemi tevékenységek végzése során alkalmazott vagy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített

a) termékek, gépek, berendezések,

b) nyomástartó berendezések és rendszerek, szállítható nyomástartó berendezések,

c) az egyéni védőeszközök,

d) villamossági termékek,

e) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek

megfelelnek-e az irányadó jogszabályokban foglalt biztonsági és megfelelőség-tanúsítási követelményeknek.

(2)310 Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek biztonságosságát is elbírálni, amelyek

a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges;

b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen szállítás, raktározás – hatással lehettek;

c) esetében nem történt piacra helyezés a használatbavételt megelőzően, ideértve a saját használatra előállított terméket is.

30/B. §311 (1)312 A bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági feladatainak ellátása érdekében tájékoztatást kérhet a gyártótól és a forgalmazótól.

(2)313 Ha a bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági eljárása során megállapítja, hogy a termék a biztonságossági követelményeknek nem felel meg, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben meghatározottakon kívül jogosult a termék műszaki-biztonsági szempontból történő használhatatlanná tételét vagy megsemmisítését elrendelni.

(3)314 Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a terméken a CE megfelelőségi jelölést nem, vagy megalapozatlanul tüntették fel, a jogsértés megszüntetése érdekében döntésében felszólítja az üzemeltetőt, a gyártót, a forgalmazót, illetve a gyártó magyarországi székhelyű meghatalmazott képviselőjét (a továbbiakban együtt: gazdasági szereplő), hogy a hiányosságokat az előírásoknak megfelelően orvosolja. Ha a gyártó nem a hatóság határozatának megfelelően jár el, vagy a termék az előírásoknak nem felel meg, a bányafelügyelet korlátozhatja, vagy megtilthatja a termék forgalomba hozatalát, létesítését, üzembe helyezését és használatát. Súlyos veszély esetén elrendelheti a terméknek a forgalomból történő kivonását.

(4)315 Az e § és a 30/A. § szerinti fogalmakat a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szerint kell értelmezni.

(5)316

(6)317

30/C. §318 (1) A bányafelügyelet a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsága, a földtani veszélyek felmérése, és a földtani közeg hasznosítása területén gyakorolt hatáskörében eljárva

a) vizsgálja

aa) a rendelkezésre álló földtani adatok és információk használatát,

ab) a kutatási módszerek célszerűségét, a szükséges megismerés minimális szintjét,

ac) a kivitelezés és az értékelés szakmai színvonalát, ideértve a kutatás irányítójának szakirányú szakértői jogosultságát,

ad) a földtani közeg egyéb célú hasznosításának esetleges ellehetetlenülését, ideértve az ásványi nyersanyag kitermelést is;

b) gyűjti, kezeli és szolgáltatja az e tevékenységek során keletkezett földtani adatokat.

(2) A bányafelügyelet a földtani közeg veszélyei elleni védelem hatáskörében eljárva

a)319 elrendelheti a veszélyeztető állapot megszüntetését, valamint ellenőrzi annak végrehajtását,

b) a földtani veszélyhelyzetek megelőzésére kezdeményezheti a vis maior keret, valamint a központi költségvetés általános tartalék felhasználását.

31. § (1)320

(2)321

32. §322 (1)323

(2)324 A föld alatti tároló térség létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésénél a külön jogszabályokban előírtakat kell alkalmazni. A föld alatti tároló térségekről az önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet.

(3) A föld alatti tároló térségek állagának megóvásáról a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni. A föld alatti tároló térség állagmegóvása keretében végzett felújítási munkát bányászati szakértők közreműködésével szabad végezni.

32/A. §326 (1) A komplex műveleti terv jóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem az engedélyes, és

b) a felelős műszaki vezetőre és helyettesére vonatkozó bejelentést és a foglalkoztatására vonatkozó megállapodást.

(2) A komplex műveleti terv műszaki leírásból, térképből és mellékletekből áll.

(3) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:

a) a Bt. 47. § (3) bekezdése szerinti igazolást, valamint az anyagnyerő hely létesítés szükségességének indokolását,

b) a tervezett anyagnyerő hely lehatárolását (közigazgatási egység, helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását,

c) az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét,

d) a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét,

e) a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett időtartamát és a tevékenységek ütemezését,

f) a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj lerakásának módját és helyét,

g) a kitermeléssel érintett ingatlanok és építmények védelmét biztosító, a védő- és határpillérek méretezéséről szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról szóló rendelet szerinti határ (védő) pillér kijelölését,

h) a kitermelés helyének megszüntetési módját, a tájrendezési, rekultivációs feladatokat,

i) a kitermelés környezetre, természetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti, természeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket,

j) a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait.

(4) Az anyagnyerő hely térképét terepi geodéziai mérés alapján kell 1:1000, vagy nagyobb méretarányban elkészíteni.

(5) Az anyagnyerő hely (4) bekezdés szerint elkészített térképén fel kell tüntetni:

a) az anyagnyerő helyen lévő természetes földfelszín domborzati viszonyait, geodéziai felmérés alapján,

b) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait,

c) a maximális talajvízszintet,

d) az anyagnyerő hellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett építményeket, álló- és folyóvizeket, és a kijelölt védőpillért,

e) a szállítási útvonalat, és

f) a kitermelés miatt eltávolított humusz lerakásának helyét.

(6) A térképet hites bányamérőnek kell ellenjegyezni.

(7) A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:

a) az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az ingatlan igénybevételre kötött megállapodás egy példányát,

b)327 termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező végleges ingatlanügyi hatósági határozatot, erdő esetében a végleges igénybevételi engedélyt,

c)328 a végleges vízjogi létesítési engedélyt,

d)329 védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetében a végleges környezetvédelmi engedélyt vagy azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély köteles,

e) a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot,

f) a tevékenységgel érintett közmű esetén a közmű üzemeltető nyilatkozatát.

(8)330 Ha a kérelmező a kérelemhez a (7) bekezdés d) pontja szerinti dokumentumot nem mellékeli, annak beszerzéséről a bányafelügyelet gondoskodik.

(9)331 A (7) bekezdés e) pontja szerinti költségterv elkészítésére a 25. § (9) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

32/B. §332 A Bt. 47/A. § (3) bekezdésében foglalt biztosítékra a 25. § (7)–(8) bekezdését kell alkalmazni.

32/C. §333 Az anyagnyerő hely helyreállítását az engedélyes köteles harminc napon belül a bányafelügyeletnek bejelenteni és az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadását a bányafelügyelettől kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a végállapoti térképet a 32/A. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével,

b) a kitermelt töltésanyag mennyiségére vonatkozó kimutatást és a felhasználására, beépítésére vonatkozó igazolást.

32/D. §334 A Bt. 47/F. § (1) bekezdése szerinti bírság összegének felső határa húszmillió forint, a Bt. 47/F. § (2) bekezdése szerinti bírság felső határa tízmillió forint.

32/E. §336 A bányafelügyelet az éves költségvetési tervében elkülönített keretet biztosít a biztonsági- és munkavédelmi kutatásokra, valamint ezek megvalósítására, az ipartörténeti jelentőségű bányászati emlékek felkutatására és megőrzésére, a bányász szakma hagyományainak ápolására, a bányászati szakirodalom támogatására, továbbá az e tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítására. A keret felhasználásról az MBFSZ elnöke dönt.

33. §337 (1)338 A Bt. 50. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földtani adatokat, ásványvagyon számításokat, nyilvántartásokat és földtani mintaanyagokat (a továbbiakban együtt: adat) térítésmentesen az MBFSZ rendelkezésére kell bocsátani. A rendelkezésre bocsátási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyeket az MBFSZ vagy jogelődje igazoltan megkapott vagy levéltárban lettek elhelyezve.

(2)339 Az átadott adatok az MBFSZ állományába tartoznak, megőrzésükről, kezelésükről és a hozzáférés biztosításáról az MBFSZ elnöke gondoskodik.

(3)340

34. § E rendelet alkalmazásában:

1.341 Bánya: a bányatelken belül, az ásványi nyersanyagok feltárásának, kitermelésének felszíni vagy felszín alatti térsége, ideértve a szénhidrogének tárolása céljából földtani szerkezetben kialakított, vagy mesterségesen létrehozott üreget is.

2.342 Bányaüzem: a műszaki üzemi tervben a bányászati tevékenység – kivéve a felszín megbontásával nem járó vagy 50 métert el nem érő sekély mélységű fúrásos technológiájú kutatást és a hőszivattyúval végzett geotermikus energia kinyerést – végzésére és a tevékenységhez szükséges létesítmények és berendezések elhelyezésére meghatározott terület.

3. Bányanyílás (kútfej): a bányának, kőolaj- és földgázbányászati üzemnek az első technológiai pontja, ahol a kitermelt, nyers bányatermék (a meddővel és kisérő ásványi nyersanyaggal együtt) a külszínen megjelenik.

4. Bányavasút: bányászati célokat szolgáló saját használatú vasút, sikló, kötélpálya, távolsági szalagpálya (a továbbiakban együtt: vasút), amely a bányaüzem szállítási szükségletét elégíti ki oly módon, hogy a bányaüzem dolgozóit, termékeit a bányaüzem területén belül vagy azon kívül levő üzemi létesítményhez (osztályozó, őrlőmű, rakodó stb.), vagy továbbfuvarozás céljából közforgalmú vasúthoz, közúthoz, vízi úthoz szállítja.

5. Bányabezárás (bányamegszüntetés), szénhidrogénmező felhagyása: valamennyi bányaművelés megszüntetése, a bánya külszínre nyíló térségeinek szabályszerű felhagyása, tömedékelése, lezárása és a tájrendezés befejezése.

6. Bányászati rekultiváció: a bányászati tevékenységgel érintett föld alatti térségeknek környezetet nem veszélyeztető felhagyása vagy más célú hasznosításra alkalmassá tétele.

7. Felszíni előkutatás:

– a távérzékeléssel,

– légi geofizikai méréssel,

– felszíni geofizikai méréssel – kivéve a robbantásos szeizmikus mérési módszereket –,

– a terepi földtani észleléssel és méréssel,

– felszíni (felszínközeli) laboratóriumi mértékű mintavételezéssel, vagy

– a felsoroltakhoz hasonló és a talaj felszínének megbontását nem eredményező kutatási módszerekkel

végzett tevékenység.

8.343

9. Földgáz: a föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló ásványi nyersanyagok gyűjtő elnevezése (szénhidrogéngázok, szén-dioxid, kén-dioxid, kén-hidrogén stb.).

10.344 Hasznosított geotermikus energia mennyiség: a kitermelt, +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított része.

11.345 Propán-bután töltőtelep: az odaszállított propán-bután gázok és elegyeik tárolására, palackba vagy a felhasználók ellátását szolgáló tartályba töltésre létesített, a külön jogszabály szerint a gázszolgáltató, a gázforgalmazó, a gázértékesítő tulajdonában, használatában és üzemeltetésében álló telephely. Nem tartozik ide az egyéb célú (pl. kistartályos ellátás, falugáz rendszer) átfejtőhely és létesítmény.

12.346

13.347 Mező: a szénhidrogén telepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogén tároló réteget, vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete.

14.348 Geotermikus védőidom: geotermikus energiahasznosítás céljából a földkéreg lehatárolt része, amelyben adott technológiát alkalmazva a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiség legalább 25 évre biztosított.

15.349 Hidrosztatikus nyomású tároló: olyan föld alatti térrész, amelyben a terep alatti mélységből és átlagosan 1000 kg/m3 vízsűrűségből becsült nyomásértéknél legfeljebb 20 barral nagyobb a nyomás.

16.350 Nagy nyomású tároló: olyan föld alatti térrész, amely a hidrosztatikus nyomású tároló esetében megadott értéknél nagyobb nyomással rendelkezik.

17.351 Geotermikus energia-utánpótlódás: a termelő-visszasajtoló kutak által kialakított vízáramlási és hőtranszport rendszer hatására a földi hőáramból származó energia.

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)–(3)352

(4)353

(5)354

(6)355 A földtani kutatást végző szervezet vagy bányavállalkozó a kutatás során nyert mintaanyagot az e rendelet hatálybalépésekor meglévő mennyiségben és állapotban köteles megőrizni. A minták selejtezésére csak az MBFSZ előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor.

(7) A zárt területek minősítésének első felülvizsgálatát e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell elvégezni. A zárt területek évente történő felülvizsgálatánál figyelembe kell venni a prognosztikus kutatások, valamint a gazdasági, környezeti, természeti, régészeti és társadalmi hatások vizsgálatának eredményeit.

(8)356

(9)357

(10)358

(11)359

(12)360 Az MBFSZ-nél bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(13)361 Amennyiben egy „A” osztályba sorolt bányászati hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése káros hatással lehet egy másik Európai Uniós tagállam környezetére, és ebből eredően veszélyt jelenthet az emberi egészségre, vagy ha egy érintett tagállam kéri, akkor a miniszter ugyanakkor továbbítja a vonatkozó információt a másik tagállamnak, amikor azt a saját állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszi. Ez a tájékoztatás képezi az alapját a kölcsönösség és egyenrangúság alapján folyó konzultációnak a kétoldalú kapcsolatok keretein belül.

(14)362 A miniszter a nemzetközi kétoldalú kapcsolatok keretében biztosítja, hogy a (13) bekezdésben említett esetekben az engedély iránti kérelmeket, megfelelő ideig, annak a tagállamnak a nyilvánossága számára is hozzáférhetővé tegyék, amelynek környezetére a létesítmény hatással lehet, hogy az még az illetékes hatóság döntéshozatala előtt észrevételeket tehessen.

(15)363 A (13) bekezdésében említett, bányászati hulladékkezelő létesítménnyel kapcsolatos baleset esetén az üzemeltető haladéktalanul megadja a katasztrófavédelmi hatóságnak és a bányafelügyeletnek az emberi egészségre gyakorolt hatások minimalizálásához és a – tényleges vagy potenciális – környezeti károk mértékének felméréséhez és minimalizálásához szükséges információkat. A bányafelügyelet az üzemeltető által nyújtott tájékoztatót megküldi a miniszternek, melyet a miniszter haladéktalanul továbbít az Európai Unió többi tagállama részére.

(16)364 A bányafelügyelet figyelemmel kíséri az elérhető legjobb bányászati hulladékkezelési technikák fejlődését.

35/A. §365 (1) E rendeletnek az egyes bányászati tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr. rendelet) 11. §-a által megállapított 12/A. § (4) bekezdésében foglaltakat a Kr. rendelet hatálybalépésekor366 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Kr. rendelet 12. §-a által megállapított 12/B. § (6) bekezdésében foglaltakat a Kr. hatálybalépését megelőzően meghirdetett és eredménytelen pályázatok esetében is alkalmazni kell.

35/B. §367 (1) E rendeletnek a bányászattal és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. §-a által megállapított 12. § (2) bekezdését, valamint 14. §-a által megállapított 19/B. § (9) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 8/D. § szerinti nyilvántartást 2014. június 30-ig kell létrehozni, amelyhez a Bt. 22/B. §-a szerinti engedélyes 2014. április 30-ig köteles adatot szolgáltatni.

35/C. §368

35/D. §369

35/E. §370 A 12/B. §-nak az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 275/2017. (IX. 21.) Korm. rendelettel megállapított módosításait a hatálybalépésükkor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

36. §371 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról [3. cikk 28. pontja, 14., 16. cikk és 21. cikk (2) bekezdése], a rendelet 35. §-a.

1. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez372

A geotermikus védőidom kijelöléséhez szükséges műszaki leírás tartalma

1. A termelő és visszatápláló kutakra, valamint a hasznosítás külszíni berendezéseire vonatkozó műszaki adatok.

2. A kutak és feltáró fúrások geofizikai, földtani, vízföldtani, vízminőségi és vízhőmérsékleti adatai.

3. A földtani kutatás adatai alapján a terület földtani-geofizikai, hidrogeológiai, vízminőségi és geotermikus, hőmérsékleti és termofizikai viszonyainak ismertetése.

4. A tervezett geotermikus energia-termelése során a geotermikus energia időegység alatt kinyert mennyisége, a várható üzemmód, a normál üzemeltetési rend, valamint az üzemeltetési rend karbantartás és havária esetén.

2. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez373


Az előmunkálati jog és a vezetékjog engedélyezése iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírások, helyszíni rajzok és ütemtervek tartalmi és formai követelményei

I. Előmunkálati jogi engedély dokumentációi

1. Műszaki leírás (2 pld):
a) létesítmény helye, rendeltetése,
b)374 vezeték megnevezése,
c) építtető megnevezése, címe,
d) tervező neve, címe, tervezői jogosultság megjelölése,
e) műszaki jellemzők felsorolása (vezeték anyaga, névleges nyomása, átmérője)
f) nyomvonal leírása az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megadásával
g)375 a Bt. 38/A §-ának (3) bekezdése szerinti hozzájárulásokról szóló végleges határozatok,

2. Átnézeti helyszínrajz a tervezési terület feltüntetésével, ingatlan-nyilvántartási térkép alapján – méretarány: legfeljebb M 1:500, de legalább M 1:4000 (2 pld)

3. Vezeték tartozékát képező egyéb építmény elhelyezési és körvonal vázlata (2 pld)

II.376 A vezetékjogi dokumentáció tartalma:

1. A vezeték nyomvonalát és a biztonsági övezet nagyságát (sávját) ábrázoló, ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán készített legfeljebb M 1:500, de legalább M 1:4000 méretarányú helyszínrajz. A helyszínrajz egyedi rajzszáma és megnevezése.

2. A vezeték műszaki jellemzőinek felsorolása (vezeték anyaga, névleges nyomása, átmérője).

3.377 A vezetékjoggal érintett ingatlanokra vonatkozó, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz és terület kimutatás.

4. Üzemeltetésre vonatkozó vezetékjog esetén a megépített vezeték használatbavételi engedélyének iktatószámára történő hivatkozás, és a megépített vezeték megvalósulási térképe.

5. A vezetékjog alapítására vonatkozó ajánlat megküldését bizonyító irat.

3. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez378

A bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény biztosításának, használatának és nyilvántartásának részletes szabályai

1.379 A bányafelügyelet hatósági feladatokat ellátó kormánytisztviselői, állami tisztviselői részére az 1. számú függelék szerinti bányafelügyeleti szolgálati igazolványt és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt kell biztosítani.

2.380 A bányafelügyelet kormánytisztviselői, állami tisztviselői hatósági feladataik ellátása során hivatalos eljárásuk igazolása céljából kötelesek a jelvényt ruházatukon viselni, vagy azt igazolásul felmutatni.

3.381 A jelvény leírása: 40 x 45 mm átmérőjű, ovális alakú, ezüstszínű fémjelvény, melyen jobbról és balról félkör alakban futó csertölgy ágak felül nyitott szárai között középen elhelyezett, színesre zománcozott Magyarország címer, a félkörívek középpontjában a bányászjelvény (kalapács és ék, egymást keresztező nyelekkel), alul „BÁNYAFELÜGYELET” felirat helyezkedik el.

4.382 A bányafelügyeleti szolgálati igazolvánnyal, valamint jelvénnyel ellátott, hatósági feladatokat végző személyekről a 2. számú függelékben foglalt minta alapján nyilvántartást kell vezetni.

5.383 A szolgálati igazolvány és jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a szolgálati igazolvány és jelvény kiadására jogosult hatóság vezetőjének.

6.384 A bányafelügyeleti hatósági munkakör vagy a bányafelügyeletnél fennálló kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony megszűnésekor az igazolványt és a jelvényt vissza kell szolgáltatni.

4. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez385

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat számára szolgáltatandó, a kutatás és a földtani kutatás során nyert földtani adatok386

I. A földtani adatok köre

1. Az adatszolgáltatási kötelezettség

a) a földtani képződményeket harántoló fúrási tevékenység során nyert földtani adatokra;

b) a talaj alatti földtani képződményeket feltáró egyéb, nem fúrási tevékenység (bevágás, kutatóárok, akna, táró, vágat, alagút stb., a továbbiakban együtt: feltárás) során nyert földtani adatokra;

c) a föld felszínén, a légijárműből vagy az űrből végzett földtani térképezési, távérzékelési, geofizikai, hidrogeológiai, agrogeológiai, geokémiai, geotechnikai, tektonikai és egyéb egyedi vagy rendszeres észlelésen, mintavételen vagy mérésen alapuló tevékenység során nyert földtani adatokra terjed ki.

2. A folyamatban lévő kutatás részeredményeiről küldött, évenkénti adatszolgáltatáshoz az elnök által kiadott adatlapot kitöltve mellékelni kell.

3. A befejezett földtani kutatásról készülő adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell, amennyiben a földtani kutatás arra kiterjedt:

a) az adatlapot azokról az adatokról, amelyekről évenkénti adatszolgáltatás keretében adatszolgáltatás nem történt;

b) a kutatás célját és a kivitelezők megnevezését;

c) a kutatási terület térképét a vetületi rendszer és a méretarány megjelölésével, legalább kettő koordináta őrkereszt és a kutatólétesítmények feltüntetésével;

d) a kutatási terület földtani felépítésének leírását;

e) a kutatólétesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatait;

f) a geofizikai mérések alapdokumentációit;

g)387 a hidrogeológiai, rezevoármechnikai, vízminőségi és fluidum-összetételi vizsgálatok adatait.

4. Az adatszolgáltatás során meg kell adni az alkalmazott mérési módszert, az azt leíró szabályozás címét, a mérési adatok feldolgozásához szükséges adatokat, illetőleg a mérési jegyzőkönyvi dokumentációt, a mérés helyét (nyomvonalát), a mérés kivitelezőjét, illetve a mintavétel helyét, a minta azonosítóját, a laboratóriumi vizsgálatok helyét és időpontját, az alkalmazott mérési, vizsgálati módszereket.

5. A számszerű adatoknál egyértelműen meg kell adni az alkalmazott mértékegységet, a koordinátáknál a síkbeli és a magassági vonatkoztatási rendszert (vetület, alapszint).

6. Elsődlegesen feldolgozott adatok esetén meg kell adni az elsődleges feldolgozás módszerének, illetve az azt leíró szabályozásnak, számítógépes szoftvernek a címét, illetve azonosítóját.


II.388

5. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez389


Az ásványi nyersanyagvagyon ismeretességi kategorizálása során alkalmazandó követelmények

Fogalommeghatározások

I) Általános az ENSZ Vagyon Osztályozási Keretrendszere (UNFC 2020) szerint:
1. UNFC 221 osztály: E2: A fejlesztés és a működtetés környezeti, társadalmi, illetve gazdasági megfontolásokból életképes lesz a közeljövőben; F2: A technikai megvalósíthatósága a fejlesztési projektnek további értékelés tárgyát képezi; G1: A projekthez tartozó termék (ásványi nyersanyag) magas szintű bizonyossággal becsülhető.
2. UNFC 222 osztály: E2: A fejlesztés és a működtetés környezeti, társadalmi, illetve gazdasági megfontolásokból életképes lesz a közeljövőben; F2: A technikai megvalósíthatósága a fejlesztési projektnek további értékelés tárgyát képez; G2: A projekthez tartozó termék (ásványi nyersanyag) közepes szintű bizonyossággal becsülhető.
3. UNFC 112 osztály: E1: A fejlesztés és a működtetés környezeti, társadalmi, illetve gazdasági megfontolásokból igazoltan életképes; F1: A technikai megvalósíthatósága a fejlesztési projektnek igazolt; G2: A projekthez tartozó termék (ásványi nyersanyag) közepes szintű bizonyossággal becsülhető.
4. UNFC 111 osztály: E1: A fejlesztés és a működtetés környezeti, társadalmi, illetve gazdasági megfontolásokból igazoltan életképes; F1: A technikai megvalósíthatósága a fejlesztési projektnek igazolt; G1: A projekthez tartozó termék (ásványi nyersanyag) magas szintű bizonyossággal becsülhető.

II) Szénhidrogének vonatkozásában alkalmazott kategóriák az SPE PRMS (2018) szabvánnyal és UNFC (2020) ENSZ osztályozási keretrendszerrel összefüggésben:
1. A becsült vagyon mennyiségi meghatározásának bizonytalanságát fejezik ki.
1.1. 1P: Bizonyított készlet: alacsony bizonytalanságú, konzervatív becslés a vagyon mennyiségére. Valószínűségi becslés esetén legalább 90% a valószínűsége, hogy a meghatározott vagyon mennyisége a megadott érték, vagy több. Feltételes vagyon esetén jelölése 1C. Megfelel a UNFC osztályozás szerinti G1 kategóriának.
1.2. 2P: Bizonyított + valószínű készlet: legjobb becslés a vagyon mennyiségére. Valószínűségi becslés esetén legalább 50% a valószínűsége, hogy a meghatározott vagyon mennyisége a megadott érték, vagy több. Feltételes vagyon esetében jelölése 2C. Megfelel a UNFC osztályozás szerinti G1+G2 kategóriának.
1.3. 3P: Bizonyított + valószínű + lehetséges készlet: magas bizonytalanságú, optimista becslés a vagyon mennyiségére. Valószínűségi becslés esetén legalább 10% a valószínűsége, hogy a meghatározott vagyon mennyisége a megadott érték, vagy több. Feltételes vagyon esetében jelölése 3C. Megfelel a UNFC osztályozás szerinti G1+G2+G3 kategóriának.

III) Szilárd ásványi nyersanyagok ismeretességi kategóriái (CRIRSCO 2019) szerint:
1. Szilárd földtani ásványi nyersanyagvagyon (Mineral Resource): A földtani ásványvagyon a földkéregben vagy annak felszínén található, gazdasági értéket hordozó olyan szilárd anyagkoncentráció vagy előfordulás, melynek ismeretessége (formája, mennyisége és minősége) reális kilátást nyújt a jövőbeli gazdaságos kitermelésre. A földtani ásványi nyersanyagvagyon helyzete, mennyisége, minősége, térbeli folyamatossága és egyéb geológiai jellemzői konkrét földtani tények és ismeretek (pl. mintázás) alapján ismertek, becsültek, vagy következtetettek. A növekvő bizonyosság szerint a szilárd földtani ásványi nyersanyagvagyon következtetett, felderített és megkutatott kategóriákba sorolható. A szilárd földtani ásványi nyersanyagvagyon megfelel a Bt. 49. § 30. pontjában foglalt földtani ásványvagyon definíciónak.
2. Módosító tényezők (Modifying Factors): Azok a szempontok, amelyek a földtani ásványi nyersanyagvagyon ipari vagyonná (Bt. 49. § 14. pontja szerinti ipari vagyon) minősítését meghatározzák. Ezek: bányászati, feldolgozási, kohászati, infrastrukturális, gazdasági, marketing-, jogi, környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati tényezők.
3. Megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon (Measured Mineral Resource): A megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon a földtani ásványi nyersanyagvagyon azon része, melynek mennyisége, minősége, sűrűsége, geometriája és fizikai tulajdonságai kielégítő biztonsággal becsülhetőek a részletes bányászati tervezéshez és a telep gazdaságosságának végleges értékeléséhez a módosító tényezők alkalmazásával. A földtani bizonyosság megfelelően részletes és megbízható kutatásból, mintázásból és vizsgálatból származik, és elegendő a földtani és minőségi homogenitás észlelési pontok közötti becsléséhez. A megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon magasabb bizonyossági szintű, mint a felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon vagy a következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon. Bizonyított ipari vagyonná (bizonyított készletté) vagy valószínűsített ipari vagyonná (valószínűsített készletté) minősíthető át.
4. Felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon (Indicated Mineral Resource): A felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon a földtani ásványi nyersanyagvagyon azon része, melynek mennyisége, minősége, sűrűsége, geometriája és fizikai tulajdonságai kielégítő biztonsággal becsülhetőek ahhoz, hogy a módosító tényezők használatával a bányatervezés és a nyersanyagtelep gazdasági életképessége értékelhetővé váljon a módosító tényezők alkalmazásával, ezáltal a készletté minősítés biztosított legyen. A földtani bizonyosság megfelelően részletes és megbízható kutatásból, mintázásból és vizsgálatból származik, és elegendő a földtani és minőségi homogenitás észlelési pontok közötti becsléséhez. A felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon alacsonyabb bizonyossági szintű, mint a megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon, és csak valószínűsített ipari vagyonná (valószínűsített készletté) minősíthető át. A továbbkutatás során, az ismeretesség növelésével a felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyonná sorolható át.
5. Következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon (Inferred Mineral Resource): A következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon az ásványi nyersanyagvagyon azon része, melynek mennyisége és minősége csak korlátozott földtani adat és minta alapján becsülhető. A földtani tényadatok valószínűsítik, de nem bizonyítják a földtani és minőségi folytonosságot. Minősítése megfelelő technikákkal például kibúvásokból, kutatóárkokból, kutatóaknákból, mesterséges feltárásokból, stb., gyűjtött kutatási, mintázási és vizsgálati adatokon alapul. A következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon alacsonyabb ismeretességi szintű, mint a felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon, és nem minősíthető át ipari ásványvagyonná (ásványi nyersanyagkészletté). A kutatás folytatásával a következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon nagy része felderített földtani ásványi nyersanyagvagyonná válhat.
6. Szilárd ásványi nyersanyagkészlet (Mineral Reserve): Ez a kategória megfelel a Bt. 49. § 14. pontja szerinti ipari vagyonnak. A megkutatott illetve felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon gazdaságosan kitermelhető része. Meghatározása során figyelembe vételre kerül a termelési hígulás és a termelési veszteség is. A szükséges becslések és tanulmányok elkészültek, ezekben módosító tényezőként reális bányászati, kohászati, gazdasági, marketing-, jogi, környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati tényezőket vettek figyelembe. A jelentés készítésének időpontjában a számítások alátámasztják, hogy a gazdaságos kitermelés megalapozott. Az ásványi nyersanyagkészleteket (ipari vagyonokat) a növekvő ismeretességi szint szerint valószínű (valószínű ipari vagyon) és bizonyított ásványi nyersanyag készlet (bizonyított ipari vagyon) kategóriákba kell sorolni. A szilárd ásványi nyersanyag készleteket (ipari vagyonokat) előmegvalósíthatósági vagy megvalósíthatósági tanulmányban határozzák meg módosító tényezők alkalmazásával. Az ásványi nyersanyagkészleteket a növekvő ismeretességi szint szerint valószínűsített és bizonyított ásványi nyersanyagkészlet kategóriákba kell sorolni.
7. Valószínűsített szilárd ásványi nyersanyagkészlet (valószínűsített ipari vagyon) (Probable Mineral Reserve): A valószínűsített ásványi nyersanyagkészlet a felderített vagy bizonyos esetekben a megkutatott ásványvagyon gazdaságosan kitermelhető része. A valószínűsített nyersanyagkészlet esetén használt módosító tényezők bizonyossági szintje kisebb, mint a bizonyított nyersanyagkészletnél használté.
Bizonyított szilárd ásványi nyersanyagkészlet (bizonyított ipari vagyon) (Proved Mineral Reserve): A bizonyított ásványi nyersanyagkészlet a megkutatott ásványvagyon gazdaságosan kitermelhető része. A bizonyított nyersanyagkészlet a módosító tényezők magas ismeretességi szintjét jelenti.

IV) Szilárd ásványi nyersanyagok vonatkozásában alkalmazott kategóriák harmonizációja a CRIRSCO (2019) nemzetközi jelentéstételi szabvány és ENSZ (UNFC 2020) osztályozási keretrendszerrel:
1. „A” kategória: Az ásványi nyersanyagtestek geometriája (hely, forma, méret, települési viszonyok), belső változékonysága, meddő betelepülések, töréses elmozdulások geometriája részletesen ismert és kontúrozott. Az ásványi nyersanyag természeti és technológiai típusai és minőségi fajtái, hasznos és káros komponensei részletesen – a komplex feldolgozási törzsfa megtervezéséhez elegendő részletességgel – ismertek és a számbavételi kondíciók szerint jellemzésre kerültek. A hidrogeológiai, mérnök-geológiai (geotechnikai), bányaföldtani és egyéb természeti feltételek olyan részletességgel ismertek, amely biztosítja a lelőhely leművelésének tervezéséhez szükséges alapadatokat. Az ásványi nyersanyag földtani, illetve ipari vagyon (készlet) kontúrozását fúrások és bányászati (beleértve a fejtéselőkészítő-) létesítmények mentén a számbavételi kondíciós követelmények alapján – extrapoláció nélkül – végezték el.
2. „B” kategória: Az ásványi nyersanyagtestek és a jelentős töréses elmozdulások helyzete és geometriája ismert és kontúrozott, a belső változékonyság, meddő betelepülések jellege és a tektonizált részek helye ismert. Az ásványi nyersanyag természeti típusai ismertek és kontúrozottak, a technológiai típusok és minőségi fajták térbeli eloszlási törvényszerűségei és mennyiségi arányai ismertek, hasznos és káros komponensek ásványi kötődése – a nyersanyag ésszerű és komplex feldolgozás elvi törzsfájának kiválasztásához elegendő részletességgel – ismertek és a kondíciók szerint jellemzésre kerültek. A hidrogeológiai, mérnök-geológiai (geotechnikai), bányaföldtani és egyéb természeti feltételek olyan részletességgel ismertek, amely lehetővé teszi paramétereik mennyiségi és minőségi jellemzését és kihatásuk megítélését a lelőhely feltárására és kitermelésére. Az ásványi nyersanyag földtani illetve ipari vagyon (készlet) kontúrozását fúrások és bányászati létesítmények mentén alapvetően a számbavételi kondíciós követelmények alapján végezték el, állandóvastagságú és minőségű nyersanyagtestek esetében földtani kritériumok szerint, geofizikai illetve geokémiai adatok alapján korlátozott méretű extrapolációs zónával kiegészítve.
3. „C1“ kategória: Ismertek a nyersanyagtestek méretei és jellegzetes formái, települési viszonyaik és belső felépítésük alapvető jellemzői; értékelésre kerültek a nyersanyagtestek változékonysága és folyamatosságok lehetséges megszakadása, a rétegszerű kifejlődésű ásványi nyersanyag előfordulások és az építő- és burkolókövek előfordulásai esetében a kis amplitúdójú intenzíven tektonizált területek. Az ásványi nyersanyag természeti és technológiai típusai meghatározásra kerültek, térbeli eloszlásuk általános törvényszerűségei ismertek, a technológiai típusok és minőségi fajták térbeli eloszlási törvényszerűségei és mennyiségi arányai ismertek, hasznos és káros komponensek ásványi kötődése – a megkutatott vagyon/készlet ipari értékének megalapozásához elegendő mértékben – ismertek és a kondíciók szerint jellemzésre kerültek. A hidrogeológiai, mérnök-geológiai (geotechnikai), bányaföldtani és egyéb természeti feltételek vizsgálatának részletessége lehetővé teszi alapvető paramétereik előzetes jellemzését. Az ásványi nyersanyag földtani illetve ipari vagyon (készlet) kontúrozását fúrások és bányászati létesítmények mentén a számbavételi kondíciós követelmények alapján végezték el, a geofizikai kutatások adatai és földtanilag megalapozott extrapoláció figyelembevételével.
Az „A” és „B”, illetve az alacsonyabb komplexitású (1–3) „C1” ismeretességi kategóriák a nemzetközi jelentéstételi szabvány szerinti megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyonba (Measured Mineral Resource) sorolhatók.
A nemzetközi jelentéstételi szabvány szerint ezek alapján és a módosító tényezők figyelembe vételével lehet gazdasági értékelést végezni (bizonyított illetve valószínűsített ipari vagyont azaz készletet meghatározni).
A megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon a UNFC 221 kategóriának felel meg. A bizonyított ipari vagyon (bizonyított készlet) a UNFC 111, a valószínűsített ipari vagyon (valószínűsített készlet) a UNFC 112 kategóriának felel meg.
4. „C2“ kategória: A nyersanyagtestek mérete, formája, belső felépítése, települési viszonyai földtani és geofizikai adatok alapján értékelésre kerültek, amelyeket a nyersanyag fúrásokkal vagy bányászati létesítményekkel történő harántolásai erősítenek meg. A nyersanyag minősége és technológiai tulajdonságai kisszámú laboratóriumi vizsgálatok adatai alapján meghatározásra kerültek, vagy az azonos vagy hasonló lelőhely részletesen ismert részeinek analógiája szerint kerültek értékelésre. A hidrogeológiai, mérnök-geológiai (geotechnikai), bányaföldtani és egyéb természeti feltételek értékelése a kutatólétesítményekben megfigyelhető adatok, az adott lelőhely más részein meglévő adatok, valamint az adott körzetben ismert lelőhelyek analógiája alapján történt. Az ásványi nyersanyag földtani illetve ipari vagyon (készlet) kontúrozását a számbavételi kondíciós követelmények alapján végezték el egyedi fúrások, bánya-térségek, természetes feltárások vagy azok összessége alapján, geofizikai és geokémiai vizsgálatok és földtani szerkesztések figyelembevételével, valamint a magasabb ismeretességű földtani ásványvagyon illetve ipari vagyon (készlet) kategóriák vagyonbecslése során alkalmazott földtanilag megalapozott paraméter-extrapolációjával történt.
A magasabb komplexitású „C1” és a „C2” ismeretességi kategóriák a nemzetközi jelentéstételi szabvány szerinti felderített földtani ásványi nyersanyagvagyonba (Indicated Mineral Resource) sorolhatók. A nemzetközi jelentéstételi szabvány szerint ezek alapján és a módosító tényezők figyelembe vételével lehet gazdasági értékelést végezni, de csak valószínűsített ipari vagyont, azaz valószínűsített készletet meghatározni. A valószínűsített készlet a UNFC 112 kategóriának felel meg.

Komplexitás: A lelőhelyek inhomogenitásának meghatározó mutatója. A lelőhely változékonysága, amely a produktív rétegösszlet 1 km2-re eső, önmagukban homogénnek tekinthető, de egymáshoz képest akár minőség, akár az előfordulási adottságok tekintetében eltérő, vagy tektonikailag elkülönült azon ásványvagyon számbavételi alapegységek (tömbök) számával jellemezhető, amelyekkel a művelés során – a földtani adottságokból eredően – külön fejtési egységekként, mezőként kell számolni. Ez alapján a lelőhely lehet:
– nyugodt, homogén: <30 db/km2,
– kissé zavart, kissé inhomogén: 30–69 db/km2,
– zavart, inhomogén: 70–159 db/km2,
– nagyon zavart, különösen inhomogén: ≥160 db/km2.

1. számú függelék
a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez390


BÁNYAFELÜGYELETI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY
bányafelügyeleti hatósági feladatok ellátására

7K38254M_0

Igazolvány száma: ........................

 

(Érvényes visszavonásig!)

FÉNYKÉP

Munkáltató neve, székhelye:
    

    
    

Név:

Beosztás:


Az igazolvány tulajdonosa jogosult ......................................................... illetékességi területén a bányafelügyeleti hatósági feladatok ellátására.

Kelt: ......................................., 2...... év ............... hó ...... napján

P. H.
.....................................................
(kiadó hatóság vezetőjének aláírása)
Pótlap:
Az igazolvány tulajdonosát közigazgatási eljárása során megilleti a hivatalos személyeknek járó büntetőjogi védelem. Jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben és a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésre és intézkedések megtételére.

2. számú függelék
a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez391


Nyilvántartás a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel ellátott
bányafelügyeleti hatósági feladatokat végző személyekről

Sorszám

Az igazolvány tulajdonosának

A kiadás időpontja

Igazolvány és jelvény száma

Szerv. egys. neve,
székhelye

Illetékességi terület

Átvevő
aláírása

Visszavonás oka

neve

szül. helye,
ideje

lakóhelye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

A Vhr. bevezető szövege a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A Vhr. 1. § (1) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

3

A Vhr. 1. § (2) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

4

A Vhr. 1. § (3) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

5

A Vhr. 1. § (4) bekezdését újonnan a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A Vhr. 1. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A Vhr. 1. §-ának (6) bekezdése a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A Vhr. 1/A. §-át megelőző alcímet a 497/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

9

A Vhr. 1/A. §-át újonnan a 497/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

10

A Vhr. 1/B. §-át újonnan a 497/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

11

A Vhr. 1/C. §-át megelőző alcímet a 497/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

12

A Vhr. 1/C. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

13

A Vhr. 1/D. §-át megelőző alcímet a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

15

A Vhr. 2. § (3) bekezdése a 727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A Vhr. 2. § (3a) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése.

17

A Vhr. 2. § (3b) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése.

18

A Vhr. 2. § (3c) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése.

19

A Vhr. 2. § (3d) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése.

20

A Vhr. 2. § (3e) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése.

21

A Vhr. 2. § (3f) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése.

22

A 2. § (4) bekezdését a 727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

23

A Vhr. 2. §-ának (5) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

26

A Vhr. 3. § (1) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.

27

A Vhr. § 3. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

28

A Vhr. § 3. § (2a) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

29

A 3. § (2b) bekezdését a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

30

A 3. § (2c) bekezdését a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

31

A Vhr. 3. § (3) bekezdését a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

32

A Vhr. 3. §-ának (4) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

33

A Vhr. 3. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 146. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a.

34

A Vhr. 4. §-a a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

35

A Vhr. 4. § (1) bekezdése a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

36

A Vhr. 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

37

A 4. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

38

A Vhr. 4. § (1) bekezdés c) pontját az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

39

A Vhr. 4. § (2)–(3) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

40

A Vhr. 4. § (4) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 22. §-a, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

41

A Vhr. 4. § (5) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A Vhr. 4. § (5) bekezdés a) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

43

A Vhr. 4. § (6) bekezdését a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.

44

A Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének második mondatát a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

45

A Vhr. 4. § (7) bekezdés b) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

46

A Vhr. 4. § (8) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A Vhr. 4. §-ának (9) bekezdését a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdése iktatta be.

49

A Vhr. 4. § (10a) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

50

A Vhr. 4. § (11) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

51

A Vhr. 4. §-ának (12) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

52

A Vhr. 4. §-ának (13) bekezdése a 267/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

53

A Vhr. 5. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

54

A Vhr. 6. §-a a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

55

A Vhr. 6. § (1) bekezdés a) pontja az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

56

A Vhr. 6. § (3) bekezdés b) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

57

A 6. § (4) bekezdése a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

58

A Vhr. 6. § (5) bekezdését a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

59

A 6. § (6) bekezdését a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

60

A Vhr. 6/A. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe.

61

A Vhr. 6/B. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 145/2006. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a Bt. 22/A. § (6) bekezdésében foglalt új hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét követően benyújtott kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

62

A Vhr. 6/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

63

A Vhr. 6/B. § (3) bekezdése a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

64

A Vhr. 6/B. § (3) bekezdése a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

65

A Vhr. 6/C. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a, újonnan az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

66

A Vhr. 6/D. §-át a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

67

A Vhr. 6/D. § (1) bekezdés c) pontja a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a szerint módosított szöveg.

68

A Vhr. 6/D. § (1a) bekezdését a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

69

A Vhr. 6/D. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (18) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

70

A Vhr. 6/E. §-át a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

71

A Vhr. 6/E. § (1) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

72

A Vhr. 6/E. § (3) bekezdés b)–c) pontját a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

73

A Vhr. 6/E. § (3) bekezdés d) pontját a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

74

A Vhr. 6/E. § (5) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

75

A Vhr. 6/E. § (6) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

76

A Vhr. 6/E. § (7)–(8) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a, újonnan az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

77

A Vhr. 6/E. § (7)–(8) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a, újonnan az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

78

A Vhr. 6/E. § (9) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

79

A Vhr. 6/E. § (10) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

80

A Vhr. 6/F. §-át a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

81

A Vhr. 7. § (1) bekezdése a 145/2006. (VII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

82

A Vhr. 7. § (3) bekezdését a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.

83

A Vhr. 7. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

84

A Vhr. 7. § (5) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.

85

A Vhr. 8. §-a a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

86

A Vhr. 8. § (1) bekezdése a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

87

A Vhr. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

88

A 8. § (2) bekezdés f) pontja a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

89

A Vhr. 8. § (3) bekezdés d) pontja a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

91

A Vhr. 8. §-ának (5) bekezdése az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított, bevezető szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

92

A Vhr. 8. § (5) bekezdés c) pontja a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.

93

A 8. § (6) bekezdése a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

94

A Vhr. 8/A. §-át a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

95

A Vhr. 8/A. § (2) bekezdése a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

96

A Vhr. 8/B. §-át a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

97

A Vhr. 8/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

98

A Vhr. 8/C. §-át a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

99

A Vhr. 8/C. § (1) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

100

A Vhr. 8/D. §-át az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

101

A Vhr. 8/E. §-át a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

102

A Vhr. 8/F. §-át a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

103

A Vhr. 8/G. §-át a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

104

A Vhr. 8/H. §-át a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

105

A Vhr. 9. §-a a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

106

A 9. § (3) bekezdése a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

107

A Vhr. 10. § (1) bekezdése a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

108

A Vhr. 10. § (2) bekezdése a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

109

A Vhr. 10. § (2a) bekezdését a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 384/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

110

A Vhr. 10. § (2b) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 384/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

111

A Vhr. 10. § (2c) bekezdését a 384/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

112

A Vhr. 10. § (3) bekezdése a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

113

A Vhr. 10. § (4) bekezdése a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

114

A Vhr. 10. § (5) bekezdésének bevezető szövegrésze a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

115

A Vhr. 10. § (7)–(9) bekezdését a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. §-a hatályon kívül helyezte.

116

A Vhr. 10/A. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe.

118

A Vhr. 10/A. § (2) bekezdése a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

119

A Vhr. 10/B. §-át a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

120

A Vhr. 10/B. § (1) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

121

A Vhr. 10/B. § (2) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A Vhr. 10/B. § (4) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

123

A Vhr. 10/B. § (5) bekezdése a 336/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg. [A Vhr. 10/B. § (5) bekezdésében a 251/2014. (XII. 1.) Korm. rendelet 22. §-ával elrendelt módosítás, amley szerint „a bányafelügyelet hivatalos lapjában, a Bányászati Közlönyben” szöveg helyébe az „a Magyar Közlöny mellékletetként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg lép, nem vezethető át.]

124

A Vhr. 11. §-a a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

125

A Vhr. 11. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

126

A 11. § (2) bekezdése a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

127

A Vhr. 11/A. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.

128

A Vhr. 11/A. §-ának (1) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

129

A Vhr. 11/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

130

A Vhr. 11/A. § (2) bekezdés a) pontja a 251/2011. (XII. 1. ) Korm . rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

131

A Vhr. 11/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése szerint módosított megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

132

A Vhr. 11/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. április 3. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.

133

A Vhr. 11/A. § (2) bekezdés d) pontját a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.

134

A Vhr. 11/A. § (2) bekezdés i) pontját a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

135

A Vhr. 11/A. § (2a) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

136

A Vhr. 11/A. §-ának (3) bekezdése az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 63. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

137

A Vhr. 11/A. § (5) bekezdés a) pontját az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

138

A Vhr. 11/A. (5) bekezdés b) pontja az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

139

A Vhr. 11/A. §-ának (10) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 146. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

140

A Vhr. 12. §-a a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

142

A Vhr. 12. § (2) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

143

A 12. § (2) bekezdés b) pontja a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

144

A Vhr. 12. § (2a) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be, szövege az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

145

A Vhr. 12. § (2b) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.

146

A Vhr. 12. § (2c) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.

147

A Vhr. 12. § (2d) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.

148

A Vhr. 12. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (5) bekezdésével megállapított, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

150

A Vhr. 12. § (4a) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

151

A Vhr. 12. § (4b) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

152

A Vhr. 12. § (4c) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

153

A Vhr. 12. § (4d) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, záró szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

154

A Vhr. 12. § (4e) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

155

A Vhr. 12. § (4f) bekezdését a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

156

A Vhr. 12. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

157

A Vhr. 12. § (7) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

158

A Vhr. 12/A. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be, szövege a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

159

A Vhr. 12/A. § (1) bekezdése a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

160

A Vhr. 12/A. § (1a) bekezdését a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

161

A Vhr. 12/A. § (3) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

162

A Vhr. 12/A. § (3) bekezdés a) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

163

A 12/A. § (5) bekezdése a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A Vhr. 12/A. § (6) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

165

A Vhr. 12/A. § (6a) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

166

A 12/A. § (9) bekezdése a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

167

A Vhr. 12/B. §-át az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 275/2017. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

168

A Vhr. 13. §-a a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

169

A Vhr. 13. § (2) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

170

A Vhr. 13. § (3) bekezdés a) pontját a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

171

A Vhr. 13. § (3) bekezdés c) pontja a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

172

A Vhr. 13. § (3) bekezdés e) pontja a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

173

A Vhr. 13. § (3) bekezdés i) pontja a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

174

A Vhr. 13. § (3) bekezdés j) pontját a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése iktatta be.

175

A Vhr. 13. § (3) bekezdés k) pont ke) alpontját az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § 2) bekezdése iktatta be.

176

A Vhr. 13. § (4) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

177

A Vhr. 13. § (4a) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése iktatta be.

178

A Vhr. 13. § (5) bekezdése a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

179

A Vhr. 13. § (8) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 64. § a) pontja újból hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

180

A Vhr. 14. §-a az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

181

A Vhr. 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

182

A Vhr. 14. § (2) bekezdés g) pontját a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be.

183

A Vhr. 14. § (2a) bekezdését a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

184

A Vhr. 14. § (2b) bekezdését a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

185

A Vhr. 14. § (3) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

186

A Vhr. 14. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

187

A Vhr. 14. § (5) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

188

A 14. § (7) bekezdése a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

189

A Vhr. 14. § (8) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

191

A Vhr. 16. §-ának (1) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

192

A Vhr. 16. § (3) bekezdése a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

193

A Vhr. 16. § (5) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

196

A Vhr. 17. § (2a) bekezdését a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

197

A Vhr. 17. § (4) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

198

A Vhr. 17. § (5) bekezdését a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.

199

A Vhr. 18. §-ának (2) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

200

A Vhr. 18. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

201

A Vhr. 19. § (1) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

202

A Vhr. 19. § (3) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 64. § b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

203

A Vhr. 19. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

204

A Vhr. 19. §-ának (5) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

205

A Vhr. 19. §-ának (8) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (18) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

206

A Vhr. 19. §-ának (9) bekezdése a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított, valamint a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

207

A Vhr. 19. § (10) bekezdését a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

208

A Vhr. 19/A. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 25. §-a iktatta be, szövege az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

209

A Vhr. 19/A. § (4) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

210

A Vhr. 19/A. § (5) bekezdése a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

211

A Vhr. 19/A. § (7) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

212

A Vhr. 19/B. §-át az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

213

A Vhr. 19/B. § (7) bekezdése a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

214

A Vhr. 19/B. § (7a) bekezdését a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

215

A Vhr. 20. §-ának (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

216

A Vhr. 20. § (4) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

217

A Vhr. 20. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

218

A Vhr. 20. § (6) bekezdését a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.

219

A Vhr. 21. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

220

A Vhr. 21. § (5) bekezdése a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

221

A Vhr. 21. § (5a) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 20. § c) pontja szerint módosított szöveg.

223

A Vhr. 21. § (6) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

224

A Vhr. 21. § (7) bekezdését a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

227

A Vhr. 22. §-a a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

228

A Vhr. 22. §-ának (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

229

A Vhr. 22. § (2) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

230

A Vhr. 22. §-ának (3) bekezdését a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

231

A Vhr. 22. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (9) bekezdésével megállapított, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § a) és d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

232

A Vhr. 22. § (4a) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 64. § c) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

233

A Vhr. 22. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

234

A Vhr. 22. §-ának (6) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 23. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

235

A Vhr. 22. § (8) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 63. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

236

A Vhr. 22. §-ának (9) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

237

A Vhr. 22. §-ának (10) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

238

A Vhr. 22. §-ának (11) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított, az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

239

A Vhr. 22. § (12) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 411/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a.

240

A Vhr. 23. § a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

241

A Vhr. 23. § (3) bekezdése az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

242

A Vhr. 23. § (5) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

243

A Vhr. 23. § (7) bekezdését újonnan a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

244

A Vhr. 23. § (8) bekezdését a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

245

A Vhr. 23/A. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.

246

A Vhr. 23/A. §-ának (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

247

A Vhr. 23/A. § (6a) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított, az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

249

A Vhr. 23/B. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.

250

A Vhr. 23/B. § (1) bekezdése a 343/2017. (XI. 15.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

251

A Vhr. 23/B. § (1a) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, szövege a 343/2017. (XI. 15.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

252

A Vhr. 23/B. § (1b) bekezdését a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 343/2017. (XI. 15.) Korm. rendelet 2. §-a.

253

A Vhr. 23/B. § (2) bekezdése a 343/2017. (XI. 15.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

254

A Vhr. 23/B. §-ának (3) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

255

A Vhr. 23/C. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.

256

A Vhr. 23/C. § (1) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

257

A Vhr. 23/C. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a, a 146/2012. (VII. 5.) korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

258

A Vhr. 23/D. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 146. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

259

A Vhr. 23/D. § (1) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

260

A Vhr. 23/D. § (2) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 64. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

261

A Vhr. 23/E. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 146. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

262

A Vhr. 23/E. § (1) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

263

A Vhr. 23/E. § (2) bekezdése a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

264

A Vhr. 23/E. § (3) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.

265

A Vhr. 23/F–23/G. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

266

A Vhr. 23/H. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.

267

A Vhr. 23/I. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított, az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

268

A Vhr. 24. §-a a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

269

A Vhr. 24. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

270

A Vhr. 25. §-a a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

271

A Vhr. 25. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (9) bekezdésével megállapított, a 713/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

272

A Vhr. 25. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

273

A Vhr. 25. § (6) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

274

A Vhr. 25. § (7) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

275

A Vhr. 25. § (12) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (11) bekezdésével megállapított, a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § h) pontja szerint módosított szöveg.

276

A Vhr. 25. § (14) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § c), g) és i) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

277

A Vhr. 25. § (15) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

278

A Vhr. 25. § (17) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (18) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

279

A Vhr. 25/A. §-t a 145/2006. (VII. 11.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be. E módosító rendelet 8. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. augusztus 26. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

280

A Vhr. 25/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 20. § d) pontja szerint módosított szöveg.

281

A Vhr. 25/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése, a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

282

A Vhr. 25/A. § (2) bekezdése a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

283

A Vhr. 25/A. § (3) bekezdése a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

284

A Vhr. 26. §-ának (1) bekezdése a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

285

A Vhr. 26. § (4) bekezdés b) pontja a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

286

A Vhr. 26. § (4) bekezdés g) pontját az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.

287

A Vhr. 26. § (4a) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

288

A Vhr. 26. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

289

A Vhr. 26. § (7) bekezdésének bevezető szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

290

A 26. § (9) bekezdését újonnan a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

291

A 26. § (10) bekezdését a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

292

A Vhr. 27. §-a a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

293

A Vhr. 27. §-ának (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 146. § (13) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

294

A Vhr. 28. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

295

A Vhr. 28. § (1) bekezdés c) pontját a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.

296

A Vhr. 28. § (1) bekezdés h) pontját a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.

297

A Vhr. 28. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

298

A Vhr. 28. §-ának (4) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

299

A Vhr. 29. §-ának (1)–(3) bekezdését a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

300

A Vhr. 29. § (4) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.

301

A Vhr. 29. §-ának (5) bekezdését a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

302

A Vhr. 29/A. §-át a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 63. pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

303

A Vhr. 30. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

304

A Vhr. 30. § (2) bekezdését a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

305

A Vhr. 30. §-ának (3) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

306

A Vhr. 30. §-ának (4) bekezdése a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 33. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 411/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.

307

A Vhr. 30. §-ának (6) bekezdése a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 33. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

308

A Vhr. 30/A. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta a szövegbe.

309

A Vhr. 30/A. § (1) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

310

A Vhr. 30/A. § (2) bekezdése a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

311

A Vhr. 30/B. §-át a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta a szövegbe.

312

A Vhr. 30/B. § (1) bekezdése a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított, az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

313

A Vhr. 30/B. § (2) bekezdése a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

314

A Vhr. 30/B. § (3) bekezdése a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

315

A Vhr. 30/B. § (4) bekezdése a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

316

A Vhr. 30/B. § (5) bekezdését a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

317

A Vhr. 30/B. § (6) bekezdését a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

318

A Vhr. 30/C. §-át az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be. E módosító rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. április 3. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.

319

A Vhr. 30/C. § (2) bekezdés a) pontja a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

320

A Vhr. 31. § (1) bekezdését a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.

321

A Vhr. 31. § (2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 63. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

322

A Vhr. 32. §-a a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

323

A Vhr. 32. § (1) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 63. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

324

A Vhr. 32. §-ának (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

325

A Vhr. 32/A. §-át megelőző alcímet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

326

A Vhr. 32/A. §-át a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

327

A Vhr. 32/A. § (7) bekezdés b) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § j) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

328

A Vhr. 32/A. § (7) bekezdés c) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

329

A Vhr. 32/A. § (7) bekezdés d) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

330

A Vhr. 32/A. § (8) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

331

A Vhr. 32/A. § (9) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

332

A Vhr. 32/B. §-át a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

333

A Vhr. 32/C. §-át a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

334

A Vhr. 32/D. §-át a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

335

A Vhr. 32/E. §-át megelőző alcímet a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

336

A Vhr. 32/E. §-át a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, szövege a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

337

A Vhr. 33. §-a a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

338

A Vhr. 33. § (1) bekezdése a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § i) pontja szerint módosított szöveg.

339

A Vhr. 33. § (2) bekezdése a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § j) pontja szerint módosított szöveg.

340

A Vhr. 33. § (3) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

341

A Vhr. 34. §-ának 1. pontja a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított szöveg.

342

A Vhr. 34. §-ának 2. pontja a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

343

A Vhr. 34. §-ának 8. pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

344

A Vhr. 34. § 10. pontja a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

345

A Vhr. 34. § 11. pontja a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

346

A Vhr. 34. § 12. pontját a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

347

A Vhr. 34. § 13. pontját a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta a szövegbe.

348

A Vhr. 34. § 14. pontját a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

349

A Vhr. 34. § 15. pontját a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

350

A Vhr. 34. § 16. pontját a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

351

A Vhr. 34. § 17. pontját a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

352

A Vhr. 35. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1261. pontja hatályon kívül helyezte.

353

A Vhr. 35. §-ának (4) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

354

A Vhr. 35. §-ának (5) bekezdését a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

355

A Vhr. 35. §-ának (6) bekezdése a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése, a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

356

A Vhr. 35. § (8) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.

357

A Vhr. 35. §-ának (9) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

358

A Vhr. 35. § (10) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 63. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

359

A Vhr. 35. §-ának (11) bekezdését a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 148. §-a. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

360

A Vhr. 35. §-ának (12) bekezdését a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 33. §-a, a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § k) pontja szerint módosított szöveg.

361

A Vhr. 35. § (13) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be, szövege a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

362

A Vhr. 35. § (14) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. §-a, a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

363

A Vhr. 35. § (15) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be, szövege a 41/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. §-a, a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

364

A Vhr. 35. §-ának (16) bekezdését az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be. E módosító rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. április 3. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.

365

A Vhr. 35/A. §-t a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

366

A hatálybalépés időpontja: 2011. december 9.

367

A Vhr. 35/B. §-át az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

369

A Vhr. 35/D. §-át a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 64. § e) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

370

A Vhr. 35/E. §-át a 275/2017. (IX. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

371

A Vhr. 36. §-át a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 37. §-a iktatta be, szövege az 57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

372

Az eredeti melléklet jelölését 1. számú mellékletre változtatta a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. §-a, hatályon kívül helyezte a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 63. pontja, újonnan a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.

373

A Vhr. 2. számú mellékletét a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a melléklet eredeti számozását 1. számú mellékletre változtatta.

374

A Vhr. 2. számú melléklet I.1. b) alpontja a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. §-a szerint módosított szöveg.

375

A Vhr. 2. számú melléklet I. rész 1. pont g) alpontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

376

A Vhr. 2. számú melléklet II. pontja a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

377

A Vhr. 2. számú melléklet II. pont 3. alpontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

378

A Vhr. 3. számú mellékletét a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

379

A Vhr. 3. számú melléklet 1. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (14) bekezdésével megállapított, a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

380

A Vhr. 3. számú melléklet 2. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés k) pontja, a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.

381

A Vhr. 3. számú mellékletének 3. pontja a 145/2006. (VII. 11.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított, a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

382

A Vhr. 3. számú melléklet 4. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

383

A Vhr. 3. számú melléklet 5. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

384

A Vhr. 3. számú melléklet 6. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 35. § (16) bekezdés k) pontja, a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.

385

A Vhr. 4. számú mellékletét a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

386

A Vhr. 4. melléklet címe az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított, a 162/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. § l) pontja szerint módosított szöveg.

387

A Vhr. 4. számú melléklet I.3. pont g) alpontja a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

388

A Vhr. 4. melléklet II. pontját a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.

389

Az 5. számú mellékletet a 706/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

390

A Vhr. 1. számú függelékét a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 39. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 145/2006. (VII. 11.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított, a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § k) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

391

A Vhr. 2. számú függelékét a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 39. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére