KK BH 1998/203
KK BH 1998/203
1998.04.01.
I. A közigazgatási határozat elleni fellebbezés elbírálása során a határozat megsemmisíthető vagy megváltoztatható a jóhiszemű jogszerzőre tekintet nélkül [1957. évi IV. tv. 62. § (2) bek.].
II. Jóhiszemű és ellenérték fejében történő jogszerzésről akkor lehet szó, ha az az ingatlan-nyilvántartásba jogerős határozattal bejegyzett ingatlanra vonatkozik [1972. évi 31. tvr. 15. § (1) bek.].
Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a 13885/O. törzslapon nyilvántartott társasház II. részén a tulajdoni különlapok számát 1-186-ra módosította, ezt követően a 186. számú különlapra 11/A/186. helyrajzi számmal 66 m2 alapterülettel az orvosi rendelő tulajdonjogát a II. r. beavatkozó javára bejegyezte.
A felperes fellebbezése folytán az I. r. alperes földhivatal határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Megállapította, hogy a volt Sz. Ingatlankezelő Vállalat (amelynek jogutódja az I. r. beavatkozó) a társasház alapításánál figyelmen kívül hagyta, hogy hozzájárulásával, hatósági engedély alapján a II. r. beavatkozó fogorvosi rendelőt létesített a társasházzá alakított ingatlanon. A határozat indokolása szerint a törvénysértő - az alapító okirat módosítása nélkül tett - bejegyzés ellenére a földhivatalnak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 61. §-ának (5) bekezdése értelmében nem volt lehetősége a tulajdonjog bejegyzését elrendelő határozat megsemmisítésére és az eredeti állapot visszaállítására, mert az egy hitelt nyújtó pénzintézet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt, a II. r. beavatkozó tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett jelzálogjogát sértené.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését.
A városi bíróság ítéletével a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte, és az alpereseket új eljárásra kötelezte. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Itvr.) 15. §-ának (1) bekezdése és az Itvr. végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 88. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem volt alkalmas a társasház tulajdonjogát érintő változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Iránymutatásul előírta az elsőfokú bíróság, hogy a megismételt eljárásban az első fokon eljárt földhivatalnak fel kell hívnia a bejegyzést kérőt arra, hogy csatolja a társasház alapító okiratának módosítására vonatkozó okiratokat.
Az I. r. alperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában az Itvr. 21. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás során elkövetett, az ingatlan természetbeni állapotát vagy az ingatlanra bejegyzett jogot érintő hibák mindaddig kijavíthatók, amíg az ingatlanra harmadik jóhiszemű személy ellenérték fejében jogot nem szerez. A perbeli esetben a II. r. beavatkozó tulajdonaként nyilvántartott önálló ingatlanra harmadik személy (a pénzintézet) jóhiszeműen jelzálogjogot szerzett, ebből következően a kiigazítási eljárás az ingatlan-nyilvántartási hiba kijavítására már nem alkalmas, és a jogvitát csak a társasházközösség tagjai, valamint a jelzálogjog jogosultjának részvételével folyó törlési perben lehet rendezni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert a társasházról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 6. §-a, illetve a Vhr. 80. §-ának (1) és (5) bekezdései értelmében a bejegyzés alapjául szolgáló alapító okirat módosításához a társasház közgyűlésének egyhangú határozatára lett volna szükség. Ilyen okirat csatolására nem került sor.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Vhr. 80. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy társasházban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett új öröklakás bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új öröklakás nyilvántartásba vételét kérik.
A Vhr. idézett rendelkezése értelmében az elsőfokú közigazgatási szerv határozata és az azt helybenhagyó másodfokú határozat azért törvénysértő, mert a társasházról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 6. §-a szerint meghozott, alapító okiratot megváltoztató (módosító) határozat hiányában rendelte el az elsőfokú hatóság a II. r. beavatkozó tulajdonjogának bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Az eljáró közigazgatási szervek figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó határozat nem emelkedett jogerőre [Áe. 63. §-ának (1) bekezdése].
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az Itvr. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében a változás bejegyzésének nem lett volna helye, hanem a Vhr. 88. §-ának (1) bekezdése alapján a kérelmezőt hiánypótlás keretében fel kellett volna hívni az alapító okiratot módosító okirat csatolására.
Tévedett az I. r. alperes és a másodfokú bíróság is, amikor az Itvr. 21. §-ának (2) bekezdésére és az Áe. 61. §-ára hivatkozással nem találták a közigazgatási döntéseket orvosolhatónak.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat, hogy az Áe. 61. és 71. §-ai értelmében a határozat saját hatáskörben történő módosítása, visszavonása (a felügyeleti intézkedés megtétele) nem sértheti a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. A másodfokú közigazgatási eljárásban, fellebbezés elbírálásakor azonban a felettes szerv e jogokra tekintet nélkül megváltoztathatja vagy megsemmisítheti az elsőfokú határozatot [Áe. 66. §-ának (2) bekezdése]. Az Itvr. 21. §-ának (2) bekezdését az Áe. 48. §-ával összhangban kell a határozat kijavítása tekintetében alkalmazni, ehhez képest a kijavítás a határozat érdemére nem vonatkozhat. (A határozat kiegészítése az ügy természetére figyelemmel nem jöhet szóba.) A harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében történő jogszerzését egyébként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a jogszerzés az ingatlan-nyilvántartásba jogerős határozattal bejegyzett ingatlanra vonatkozik.
A Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy a KK 33. számú kollégiumi állásfoglalásában adott iránymutatással szemben az elsőfokú közigazgatási szerv II. r. alperesként vett részt a perben, illetve a városi bíróság tévesen az alpereseket kötelezte új eljárásra az elsőfokú közigazgatási szerv helyett. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét a fenti indokolásbeli kiegészítésekkel, illetve indokolásából a jóhiszemű harmadik személyt a bejegyzés folytán esetlegesen ért kárra való utalás mellőzésével helybenhagyta azzal, hogy az új eljárásra az elsőfokú közigazgatási szerv köteles. (Legf. Bír. Kfv. III. 28.490/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás