BK BH 1998/213
BK BH 1998/213
1998.05.01.
A vádlott megvalósítja a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét, ha a járművel a jobbra, kis ívben kikanyarodása során úgy halad be a párhuzamos közlekedésre alkalmas főútvonal belső forgalmi sávjába, hogy ennek során nem biztosítja az ott haladó jármű forgalmi elsőbbségét és ezáltal a sértettnek 8 napot meghaladó gyógytartamú testi sérülését idézi elő, minthogy a közúti közlekedés biztonságát alapvetően az elsőbbség megadására vonatkozó szabályok biztosítják [Btk. 187. § (1) bek.; KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont; KRESZ I. sz. függelék II/b) pont].
A városi bíróság a vádlottat a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott férjezett, rokkantnyugdíjas és büntetlen előéletű. A „B” járműkategóriára kiterjedő gépjárművezetői engedéllyel rendelkezik, közel százezer km-t vezetett balesetmentesen.
A vádlott 1995. március 30-án 10 óra körüli időben a város lakott területén vezette személygépkocsiját. A vádlott az útkereszteződéshez érve úgy kanyarodott jobbra, kis ívben a párhuzamos közlekedésre alkalmas útra, hogy áthaladt a belső forgalmi sávba, ahol személygépkocsija bal első sarkával nekiütközött a neki balról, a városközpont felől, a belső forgalmi sávban szabályosan közlekedő sértett által vezetett személygépkocsi jobb oldalának. A baleset bekövetkeztében a sértett által vezetett személygépkocsi a nedves úttesten megcsúszott, és a jobb oldali útpadkára felhaladva állt meg. A baleset következtében a sértett ténylegesen 90 nap alatt gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte a KRESZ 31. §-a (1) bekezdésének b) pontjának I. tételében írtakat.
Az ítélet ellen ügyész a vádlott bűnösségének megállapítása végett és büntetés kiszabásáért jelentett be fellebbezést.
A megyei bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást megfelelő körben felvett bizonyítás eredményeként, a bizonyítékok logikailag nem kifogásolható értékelésével, az eljárási szabályok betartásával, megalapozottan állapította meg.
Az irányadó tényállás szerint a vádlott a közúti közlekedési szabályok megszegésével az „Elsőbbségadás kötelező” táblával védett útra kanyarodva ütközött a sértett által vezetett személygépkocsival.
Ez a tény azt igazolja, hogy a vádlott nem teljesítette a KRESZ 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában írt kötelezettséget, amely szerint a másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni útkereszteződésben az olyan útról érkező járműnek, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj!” „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van elhelyezve.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a balesettel okozati összefüggésben csupán a KRESZ 31. §-ában írt kötelezettség betartását, illetve megsértését vizsgálta.
Bár a KRESZ az írott szabályok hierarchiájáról nem tesz említést, mégis kétségtelen, hogy a közúti forgalom rendjét és biztonságát alapvetően az elsőbbségi szabályok hivatottak biztosítani. A KRESZ 28. §-ában szabályozott elsőbbséget az I. számú függelék III/b) pontja a következőképpen értelmezi: „Elsőbbség: a továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladás irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására...”
A fentebb részletezett szabály értelmezésével kapcsolatban említendő, hogy a KRESZ 28. §-ának (3) bekezdése szerint a nem elsőbbségi helyzetben közlekedő járművezető sebessége speciálisan korlátozott, mert a kereszteződést csak olyan sebességgel közelítheti meg, hogy eleget tehessen az elsőbbségadási kötelezettségének, és ebben a tekintetben másokat járműve sebességével meg sem téveszthet; az elsőbbségadási kötelezettség az útkereszteződés teljes területére szól.
Az idézett függelék ugyancsak a kötelezetti oldalról szabályozva határozza meg az elsőbbség tartalmát, amely feltétlen továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőivel szemben.
A tényállásból következően a vádlott magatartása az elsőbbséget szabályozó norma védelmi célja körét sértette, és ez az eseményekkel igazoltan vezetett a bekövetkezett eredményhez.
Ezekre tekintettel a megyei bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 187. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozása vétségében.
A büntetés kiszabása körében a megyei bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, az eddigi kifogástalan közlekedési magatartását és azt, hogy a cselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el. Súlyosítóként értékelte a megyei bíróság, hogy a vádlott az alapvető közlekedési szabályt szándékosan szegte meg.
Mindezekre tekintettel a megyei bíróság a vádlottal szemben 100 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, és annak egynapi tételét 100 forintban állapította meg.
A vádlott kifogástalan életvitele és közlekedési magatartása, valamint a cselekmény óta eltelt hosszú idő alapján a megyei bíróság úgy foglalt állást, hogy a vádlottal szemben szükségtelen akár hatókörében korlátozott közúti járművezetéstől való eltiltás is a büntetési cél hatékonyabb eléréséhez.
A vádlott bűnössége megállapítása miatt a megyei bíróság a vádlottat a Be. 217. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a rendelkező rész szerinti 3800 forint bűnügyi költség megfizetésére, míg a szükségtelenül elrendelt igazságügyi műszaki szakértői véleményadás díjáról: 22 234 forint tekintetében úgy határozott, hogy azt a Be. 217. §-ának (2) bekezdés II. fordulata alapján az állam viseli. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság I. Bf. 124/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás