PK BH 1998/221
PK BH 1998/221
1998.05.01.
A közös tulajdont érintő minden olyan igény, amely szükségessé teheti az alapító okiratnak a tulajdoni részarányokat módosító megváltoztatását és ennek ingatlan-nyilvántartási átvezetését, csak valamennyi ingatlan-nyilvántartási érdekelt perben állása mellett bírálható el [Ptk. 5. § (3) bek.; Pp. 51. § a) pont].
Az első- és a másodfokú bíróság által egyezően megállapított tényállás szerint a perbeli ingatlan nyolclakásos, egyemeletes társasház. Az épület szimmetrikus tagolása folytán a középen lévő lépcsőháztól jobbra és balra is egyaránt két-két emeleti és két-két földszinti lakás helyezkedik el. A lépcsőház tengelyével osztott ingatlan egyik oldalán lévő négy lakásban laknak a perben álló felek oly módon, hogy a földszint 3. szám alatti lakás az I. rendű felperes, a földszint 4. szám alatti a II-III. rendű felperesek kizárólagos használatában áll, míg az emelet 7. szám alatti lakásban az I. és a II. rendű alperesek, a 8. számú lakásban pedig a III. és IV. rendű alperesek laknak. A perrel érintett négy lakás, valamint a lépcsőház ellentétes oldalán további négy lakás az ingatlan-nyilvántartásban a társasházi tagok külön tulajdonaként külön-külön albetétben szerepel míg az ingatlannak a külön tulajdonú lakásokat meghaladó egyéb részei a társasház tagjainak osztatlan közös tulajdonában állnak. Így a közös tulajdon része - egyebek mellett - a lakások előtt húzódó, azok megközelítéséül szolgáló függőfolyosó is.
Hozzávetőlegesen két-három évvel a jelen jogvita keletkezése előtt a társasház másik oldalán a földszinti lakások tulajdonosai a függőfolyosóhoz csatlakozva a lakásaik előtt teraszt építettek, amelyek közül az egyik teljesen fedett, a másik pedig részben fedett, részben nyitott kialakítású. Az akkori építkezéshez a nyolclakásos ingatlan tulajdonosai a hozzájáruló nyilatkozatot megadták, köztük az alperesek is azt követően, hogy az építkezéssel akkor közvetlenül érintett felső szintű lakások lakói az építkezést már elfogadták.
A felperesek 1995 őszén határozták el, hogy a saját földszinti lakásaik előtt az ellentétes oldalon kialakított teraszokhoz hasonló módon annak szimmetrikus tükörképeként teraszokat építenek, az I. rendű felperesi lakás előtt részben nyitott, részben zárt, míg a II-III. rendű felperesek lakása előtt nyitott kivitelezési móddal.
Az építésügyi hatóság a felperesek által benyújtott építési engedély iránti kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy az alperesek ehhez nem járultak hozzá, az építtetők így az építési jogosultságot nem tudták megfelelően igazolni.
A felperesek az építéshez szükséges jognyilatkozat pótlása iránt terjesztettek elő az alperesekkel szemben keresetet. A bíróság a jogerős ítéletével a felperesi keresetnek helyt adott mert kifejtett ténybeli és jogi álláspontja szerint a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdésében szabályzott jogszabályi feltételek az adott esetben megvalósultak.
A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet az ítélet hatályon kívül helyezése és a felperesi keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt.
A felperesi ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Az ügy jelenlegi állása mellett érdemi döntés nem hozható.
Az előterjesztett alperesi felülvizsgálati kérelem folytán az ügy érdemében történő állásfoglalást megelőzően eldöntendő kérdés az volt, hogy a perben állás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, figyelemmel arra, hogy a nyolclakásos társasház négy lakásának tulajdonosai azok, akik között az eldöntésre váró jogkérdés felmerült. Abban a kérdésben kellett dönteni hogy a társasház valamennyi tagjának perben állása nélkül elbírálható-e olyan jogkérdés, amely a tulajdonostársaknak az alapító okirat és az ezen alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerinti tulajdoni helyzetén is változtathat.
Általános szabály az, hogy a tulajdoni perekben a Pp. 51. §-ának a) pontja szerinti kényszerű pertársaságra figyelemmel valamennyi tulajdonos perben állása szükséges, a közös tulajdont érintő tulajdonostársi jogvita csak valamennyi tulajdonostárs vonatkozásában egységesen bírálható el.
A társasháztulajdon olyan speciális tulajdoni forma, amely az albetétesített lakások (egyéb helyiségek) külön tulajdona mellett a törzsbetétben nyilvántartott részek közös tulajdonát tartja fenn. Az ezt a közös tulajdont érintő minden olyan igény, amely szükségessé teheti az alapító okiratnak a tulajdoni részarányokat módosító megváltoztatását és ennek ingatlan-nyilvántartási átvezetését, csak valamennyi ingatlan-nyilvántartási érdekelt perben állása mellett bírálható el, különösen akkor, ha közöttük az akarategység hiánya nyilvánvaló.
A jelen esetben az nem volt kétséges a perben, hogy a lakások külön tulajdona mellett a törzsbetétben nyilvántartott közös tulajdonú részek feletti rendelkezési jog az egyes lakások alapterületéhez igazított tulajdoni hányadokban jut kifejezésre. Nem kétséges, hogy ez az alapító okiratban rögzített és az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetett tulajdoni részarány már azzal túlhaladottá vált, hogy a társasháznak a jelen perrel nem érintett földszinti lakásai előtt a lakásokhoz tartozó teraszok megépültek. A jelen perrel érintett további építkezés a már túlhaladottá vált az alapító okiratban, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásban is rögzített közös tulajdon részarányait tovább módosítaná. Az ehhez történő hozzájárulás megadása, illetve az e tárgyban érvényesített igény előterjesztése az alapító okirat jelenleg hatályos rendelkezéseit is érinti, és kihat a társasház tulajdonostársainak a közös tulajdonú részek vonatkozásában bejegyzett eszmei tulajdoni hányadára is. Ehhez képest a társasházi tulajdonosok teljes körének perben állása nélkül az eljárás nem lett volna lefolytatható.
Eljárási szabályt sértett tehát mind az első-, mind a másodfokú bíróság amikor az adott perben állás mellett az ügy érdemében határozott. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú ítéletre is kiterjedően a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. I. 22.416/7997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás