229/B/1998. AB határozat
229/B/1998. AB határozat*
2006.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 218. § (1) bekezdése és 365. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 218. §-a (1) bekezdésének és 365. §-a (3) bekezdésének alkotmányellenességét, és semmisítse meg ezeket a rendelkezéseket. Az indítványozó álláspontja szerint a Ptk.-nak ezek a szabályai, valamint az értelmezésükre a Legfelsőbb Bíróság XXV. Polgári Elvi Döntésében megfogalmazott elvek nem szolgálják az Alkotmány 9. §-a (1) bekezdésében és 13. §-a (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósulását, „sőt azzal merőben ellentétesek, mert ugyan jogszabályok garmadája próbálja körülbástyázni az átruházáson alapuló tulajdonszerzés tartalmi és alaki kötöttségeit – melyek érvényességi kellékeknek kellene, hogy legyenek –, nemhogy még a régi, idejétmúlt jogi szabályozással és annak legfelsőbb bírósági értelmezésével akadályozzák ezen célt, elősegítve ezzel a törvénytelen ún. zugszerződéseket, másrészt a »jogi szakértőktől« sem követelnek meg – aláírásuk ellenére – kellő körültekintést, hiszen mindezek nem érvényességi kellékek”. Az indítványozó számos további jogszabályra is hivatkozott. Az idézett álláspontra tekintettel kéri a hivatkozott rendelkezések megsemmisítését „a folyó perekre is kiterjedő hatállyal – rámutatva az ezen alapuló helytelen legfelsőbb bírósági polgári elvi döntés tarthatatlanságára is.”
II.
A vizsgált jogszabályok a következők:
1. Az Alkotmány hivatkozott szabályai:
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
2. A Ptk.-nak az indítványozó által támadott szabályai:
„218. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni.”
„365. § (3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdése szerint Magyarország gazdasága piacgazdaság. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmány csak deklarálja a piacgazdaság elvét, de ennek alapján sem az állami beavatkozás nagyságát, sem tilalmát nem lehet levezetni [33/1993. (V. 28.) AB határozat, ABH 1993, 247, 249.]. Kivételes, szélső esetektől eltekintve a piacgazdaság elve nem játszik szerepet az alkotmányossági vizsgálatnál, a piacgazdaság sérelmére alapozva semmilyen alapjog alkotmányellenessége nem dönthető el [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 119.].
A piacgazdaság elvéből következik a szerződési szabadság. A szerződési szabadság önálló alkotmányos jog [13/1990. (VI. 18.) AB határozat, ABH 1990, 54, 55.], de nem alapjog. Ennek következtében lényeges tartalmát is korlátozhatja jogszabály, ha a korlátozásnak kellő súlyú alkotmányos indoka van [15/1994. (III. 10.) AB határozat, ABH 1994, 414, 415.]. A szerződési szabadság korlátozásának alkotmányosan indokolt esete lehet meghatározott szerződéstípusoknál a szerződés formájának előírása [31/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 240, 243.]. Az ingatlanforgalomban résztvevő személyek érdekeinek védelme indokolttá teszi, hogy a Ptk. – egyéb esetek mellett – az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseknél érvényességi feltételként előírja a szerződés lényeges tartalmának írásba foglalását. Nem állapítható meg tehát, hogy a Ptk.-nak az indítványozó által támadott szabályai sértenék az Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdését.
Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a Ptk. 218. §-ának (1) bekezdése és 365. §-ának (3) bekezdése ellentétes az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésével. Az Alkotmánynak a tulajdonhoz való jog védelmét kimondó szabálya és a Ptk.-nak az ingatlan adásvételénél a szerződés lényeges tartalma írásba foglalását előíró rendelkezése között alkotmányjogilag értékelhető kapcsolat nem állapítható meg.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. március 13.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás