23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet
23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet
a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A vízgazdálkodási nyilvántartás
1. § (1) A vízgazdálkodás hazai feladatai és a nemzetközi egyezményeken alapuló kötelezettségek teljesítése, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízgazdálkodási, valamint a vízkészlet-gazdálkodási döntések korszerű informatikai alapokra helyezése érdekében vízgazdálkodási nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás tárgyát képezik a vizek, ezek medrei és egyéb természetes víztartó képződményei, az ezekhez kapcsolódó vízkészletek és vízhasználatok mennyiségi és minőségi adatai, továbbá a vízilétesítmények.
(3)1 A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vizekkel, vízhasználatokkal, vízimunkákkal és a vízilétesítményekkel kapcsolatos valamennyi vízügyi-műszaki, gazdasági és jogi szempontból jelentős tényt, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási döntésekhez szükséges – vízügyi igazgatásban keletkezett – összes adatot.
(4) A vízgazdálkodási nyilvántartás alapja a vízilétesítményekre, vízhasználatokra vagy vízimunkákra vonatkozó vízjogi engedély, illetve az engedély tárgyával összefüggő, külön jogszabály szerint előírt tervdokumentáció, a vízügyi szakfeladatok ellátását szolgáló és annak keretében végzett – jogszabályban meghatározott – vízgazdálkodási adatgyűjtések és feldolgozások adatai, valamint a kötelezően előírt statisztikai adatszolgáltatás.
2. § (1)2 A vízgazdálkodási nyilvántartás összekötő elemeként – a vizek, vízhasználatok, vízimunkák és a vízilétesítmények (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási objektumok) egyértelmű azonosításához a kialakítást követően – fejleszteni és működtetni kell az országosan egységes vízgazdálkodási objektumazonosítási rendszert, amely figyelembe veszi a térségi, szakterületi és nemzetközi kapcsolódásokat, valamint az ágazati szabványosítási, informatikai és térinformatikai követelményeket.
(2) A vízgazdálkodási nyilvántartás
a)3 a vízgazdálkodási objektumazonosítóból,
b) a műszaki nyilvántartásból,
c) a vízikönyvből
áll.
(3)4 A (2) bekezdés a) pontja szerinti vízgazdálkodási objektumazonosító a vizek, vízhasználatok, vízimunkák és vízilétesítmények egyértelmű azonosításához szükséges természetes és képzett azonosítókat tartalmazza.
(4)5 Az egységes kezelési rendszerű, országos vízgazdálkodási információs rendszer részeként (a továbbiakban: VIZIR) a (2) bekezdés b) pontja szerinti műszaki nyilvántartást a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: vízügyi igazgatóság) – a vízügyi hatóság részéről közreműködőként átadott adatok felhasználásával is – működési területük egészére vonatkozóan folyamatosan kell vezetniük.
(5)6 A VIZIR részeként a (2) bekezdés c) pontja szerinti vízikönyvi nyilvántartást vízügyi hatóságoknak (a továbbiakban: vízügyi hatóság) illetékességi területük egészére vonatkozóan, folyamatosan kell vezetniük.
(6)7 A (2) bekezdés szerinti vízgazdálkodási nyilvántartás részei közötti kapcsolatot a Vgtv. 33/B. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Vgtv. 33/C. § (1) bekezdése szerinti adatok tekintetében a VIZEK rendszer biztosítja.
A vízgazdálkodási objektumazonosítás8
3. § (1)9 A vízgazdálkodási objektumazonosítás (a továbbiakban: objektumazonosítás) célja, hogy az objektum-, a műszaki és a vízikönyvi nyilvántartások közötti kapcsolatot a vízgazdálkodási objektumok egyedi azonosítójának elsődleges kialakításával, rögzítésével és rendszeres karbantartásával biztosítsa.
(2)10 Az objektumazonosítás kiterjed
a) az országos jelentőségű objektumok és
b) a helyi jelentőségű objektumok
nyilvántartására.
(3)11 Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. melléklete szerinti, a külön jogszabállyal közzétett jegyzékben szereplő,12 az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények, továbbá azon kiemelt vízgazdálkodási objektumok, melyek az ország egészének vagy nagyobb régiójának vízgazdálkodását meghatározzák, illetve befolyásolják.
4. §13 (1) Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumokkal összefüggő elsődleges azonosítási feladatot – az országosan egységes rendszerben történő egyedi azonosítást és nyilvántartást – a vízügyi igazgatási szervek látják el. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) gondoskodik az objektumazonosítás koordinációjáról és a rendszer integritásáról.
(2) A vízügyi igazgatási szervek biztosítják az objektumok nyilvántartási adatainak betekinthetőségét, és gondoskodnak az azokban bekövetkező változások követéséről.
5. § (1) Helyi jelentőségű vízgazdálkodási objektumok a 3. § (3) bekezdése alá nem sorolt vízgazdálkodási objektumok.
(2)14 A helyi jelentőségű objektumazonosítás az illetékes vízügyi igazgatóság feladata. Az objektumok egyedi azonosítójának képzése az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumok nyilvántartójának koordinálásával történik.
A műszaki nyilvántartás
6. § A műszaki nyilvántartásnak részei:
a) vízgazdálkodási objektumok, vízimunkák műszaki adatait,
b) vízkészletek és vízhasználatok jellemző adatait,
c) a vízmérlegeket
tartalmazó nyilvántartás.
7. § (1)15 A műszaki nyilvántartás tartalmazza minden – az objektumazonosításba felvett – egyedi azonosítóval rendelkező vízgazdálkodási objektum részletes műszaki jellemzőit.
(2) Vízgazdálkodási objektumok létrehozására irányuló, illetve azokon végzett vízimunkák, azok műszaki gazdasági jellemzői ugyancsak a műszaki nyilvántartás részei. A vízimunkák nyilvántartásában a vízimunka által érintett vízgazdálkodási objektum egyedi azonosítóját fel kell tüntetni.
(3)16 A műszaki nyilvántartás vízgazdálkodási objektumokra és vízimunkákra vonatkozó részének készítése és karbantartása a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság feladata.
8. § (1)17 A műszaki nyilvántartásban kell rögzíteni a vízgazdálkodási objektumokhoz kapcsolódó vízhasználatokat, azok műszaki jellemzőinek adatait. A vízhasználatok nyilvántartásában az egyes vízhasználatok alapját képező vízgazdálkodási objektum egyedi azonosítóját fel kell tüntetni. A vízhasználat-nyilvántartás készítése és karbantartása a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság feladata.
(2)18 A vízhasználati nyilvántartásban szerepeltetni kell a vízjogi engedélyekben lekötött vízkészletet, az elvi vízjogi engedélyekben – az engedély hatályának lejártáig – előjegyzett vízigényt, és a tényleges vízhasználati értéket.
9. § (1) A vízkészleteket is – a műszaki gyakorlatnak megfelelően meghatározott paraméterekkel és bontásban – objektumokhoz, illetve objektumcsoportokhoz rendelve kell nyilvántartani.
(2) A vízmérleg a vízkészletek és vízhasználatok térbeli és időbeli összehasonlítása, természetes vízgazdálkodási objektumokra, illetve objektumcsoportokra vonatkoztatva.
(3)19 Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumokhoz, illetve objektumcsoportokhoz tartozó vízkészletek és vízmérlegek meghatározását és nyilvántartását az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az egyéb objektumokhoz tartozó vízkészletek és vízmérlegek meghatározását és nyilvántartását a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság végzi.
(4)20 A vízkészletek felülvizsgálatát és újraértékelését hatévenként, a vízmérlegek aktualizálását a vízhasználatok alakulásának megfelelően folyamatosan, de legalább évenként el kell végezni.
A vízikönyv
10. § (1)21 Az illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) által vezetett vízikönyvi nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) a vízilétesítményekkel, vízimunkákkal és vízhasználatokkal összefüggő – e rendelet szerint meghatározott – jogokat és kötelezettségeket, jogi szempontból jelentős tényeket és adatokat tartalmazza.
(2)22 A Nyilvántartásban a vízügyi hatóság engedélye (határozata) alapján végezhető tevékenységre vonatkozó adatok körében rögzíteni kell:
a)23 a jog gyakorlását, kötelezettség keletkezését, módosulását, szüneteltetését vagy megszűnését eredményező végleges határozat számát és keltét, a vízikönyvi nyilvántartás számát, továbbá a bejegyzés vagy a törlés időpontját;
b) a határozatban megjelölt jogosított, illetve kötelezett megnevezését, címét (székhelyét), ha van, KSH azonosító számát;
c) a határozat tárgyát, a vízilétesítmény, vízimunka, vagy vízhasználat jellemző vízgazdálkodási adatainak megjelölését – ideértve földrajzi helyét – és vízgazdálkodási értelemben vett azonosítóját (objektum-azonosítóját);
d)24 a bejegyzés alapját képező határozatban megállapított határidőket, a határozat hatályát vagy a teljesítési határidőt;
e) a bejegyzés tárgyát képező határozattal megállapított vízilétesítmény elhelyezését, üzemeltetését érintő ingatlanokra vonatkozó használati korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokra és tényekre történő utalást (védőterület, védősáv, vízelvezetési szolgalom);
f) a határozat tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízhasználattal összefüggő külön jogszabályban25 meghatározott felügyelet módját.
(3)–(4)26
11. § (1) A 10. § (2) bekezdés c) pontjában érintett jellemző vízgazdálkodási adatok körében – a bejegyzés tárgyára figyelemmel – a Nyilvántartásban fel kell tüntetni a vízhasználatra, az igénybevétel mértékére és jellegére vonatkozó adatokat, ideértve a szennyvíz kezelését és a szennyvízelhelyezést érintő vízgazdálkodási szempontból fontos körülményeket, továbbá a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység, létesítmény célját, jellegét (közcélú, saját célú) és alapvető műszaki adatait.
(2) Elvi vízjogi engedély esetén a vízgazdálkodási cél megvalósítását szolgáló általános műszaki megoldásra történő utalást, valamint az engedély tárgyától függően a vízkészletek nyilvántartását érintő elvi engedéllyel lekötött vízkészletre vonatkozó adatokat kell rögzíteni.
12. § (1) A vízikönyvi bejegyzés tárgya – mint vízikönyvi egység – a vízgazdálkodási és vízjogi engedélyezési szempontból önálló vízilétesítmény, vízimunka vagy vízhasználat lehet.
(2) A bejegyzést követően keletkezett tényt és a bejegyzés szempontjából jelentős valamennyi adatot az (1) bekezdés szerinti vízikönyvi egységnél kell folyamatosan nyilvántartani.
(3) A bejegyzésnél utalni kell a bejegyzés tárgyával összefüggő önálló vízikönyvi egységként nyilvántartott adatokra, illetve azok vízikönyvi számára, okirattári azonosítójára.
(4) A bejegyzés egyedi hatósági azonosítását a vízikönyvi szám, a vízgazdálkodási nyilvántartáshoz való kapcsolódását pedig a 3. §-ban érintett objektum-nyilvántartás azonosítójának feltüntetésével kell biztosítani.
(5) A vízikönyvi szám a bejegyzéssel érintett adatok körében tartalmazza:
a) a közigazgatási területegységre (településre),
b) a bejegyzés sorrendjére utaló jelzőszámot,
c) a vízgazdálkodási nyilvántartással összefüggésben meghatározott objektum-azonosító számot.
13. §27
14. § (1)28 A Nyilvántartásba történő bejegyzés alapját képező ügyiratokat különösen a végleges határozatot, valamint az engedélyezési tervet a vízikönyvi okirattárban kell elhelyezni.
(2)29 A vízikönyvi okirattárból eredeti ügyirat, terv vagy tervrészlet – a bíróság vagy más hatóság megkeresését kivéve – csak a vízügyi hatóság szervezeti, működési és ügyrendi (ügyiratkezelési) szabályzatában meghatározott módon, belső ügyintézés céljára adható ki.
(3)30 A vízikönyvi okirattárban elhelyezett végleges határozatok és tervek nem selejtezhetők.
15. §31 A Nyilvántartásba és a vízikönyvi okirattárba történő betekintésre jogosultak körét meghatározó külön jogszabály32 rendelkezéseire figyelemmel, a nyilvántartást az ügyfelek mellett az tekintheti meg – vagy költségtérítés ellenében abból kivonatos másolatot, illetve elektronikus adatcsomagot igényelhet –, akinek a bejegyzett jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) megismerése feladatkörének ellátásához, tevékenységének gyakorlásához szükséges, vagy a Nyilvántartás adatainak ismerete egyéb jogviszonyból eredően indokolt.
16. § Az állam-, illetőleg szolgálati titokká minősített, vízilétesítményekkel és vízimunkákkal összefüggő adatokról külön vízikönyvet kell vezetni.
17. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a vízgazdálkodási nyilvántartásról szóló 15/1971. (V. É. 16.) OVH utasítás hatályát veszti.
(2) Az országosan egységes vízgazdálkodási objektum-azonosítási rendszer felállításának határideje 2000. január 1. E naptól kezdve az objektumra szervezett vízgazdálkodási nyilvántartást kell alkalmazni a szakterületi nyilvántartásokban és a vízikönyvben egyaránt.
(3)33
(4) A régi vízikönyvet, illetve annak nyilvántartási egységeit átvezetés bejegyzéssel le kell zárni. A régi vízikönyv nem selejtezhető.
Az 1. § (3) bekezdése 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontjával megállapított, a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított, az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (5) bekezdését a 147/2011. XII. 23.) VM rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) bekezdését a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az „A vízgazdálkodási objektumazonosítás” alcím címe a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 19/2016. (VI. 8.) BM rendelet 13. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (3) bekezdés d) pontja, az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 10/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. május 6-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (3) bekezdése az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. [E módosító rendelet 1. § (2) bekezdés d) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „nyilvántartását a NeKI” szövegrész helyébe „nyilvántartását az OVF” szöveg, a „NeKI kirendeltség” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 9. § (4) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése az 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet 8. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdésének a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (3) bekezdés h) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „vízügyi felügyelet” szövegrész helyébe „vízügyi hatóság” szöveg lép, nem vezethető át.
A 10. § (2) bekezdés a) pontja a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés d) pontja a 10/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. május 6-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (3)–(4) bekezdését a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. §-t a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (1) bekezdése a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § a 10/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja, a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (8) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 22. §-ának 18. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás