238/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet
az EFTA államok és a Magyar Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás a ,,származó termék'' fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló B) Jegyzőkönyvének módosításáról szóló vegyesbizottsági határozat kihirdetéséről
1999.01.03.
1. § A Kormány az EFTA államok és a Magyar Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodása ,,származó termék'' fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló B) Jegyzőkönyvének módosításáról szóló vegyesbizottsági határozatot e rendelettel kihirdeti.
2. § A vegyesbizottsági határozat magyar nyelvű szövege a következő:
,,
Az EFTA–Magyar Vegyesbizottság
1998. évi ..... számú határozata
(Elfogadva az 1998. december 8-i ülésen)
A B) Jegyzőkönyv módosítása
Határozat
A Vegyesbizottság
tekintettel a Magyarország és az EFTA államok között 1993. március 29-én aláírt Megállapodás – a továbbiakban ,,e Megállapodás'' – ,,származó termék'' fogalmának és az adminisztratív együttműködés módszereinek meghatározására vonatkozó – az EFTA–Magyar Vegyesbizottság 1997. évi 3. sz. Határozatával módosított B) Jegyzőkönyvére,
tekintettel az EFTA államok és Magyarország közötti Megállapodás tagállamainak Közös Nyilatkozatára, amelyben a Felek megállapodtak, hogy feltárják a származási szabályok, beleértve a kumulációt, további kiterjesztésének és fejlesztésének lehetőségeit az Európán belüli termelés és kereskedelem bővítése és előmozdítása érdekében,
tekintettel az Európai Közösség és Törökország közötti specifikus megállapodásokra, különös tekintettel az Európai Közösség és Törökország közötti – vámuniót létrehozó megállapodásra és a két Fél között az ESZAK termékekre vonatkozóan kötött szabadkereskedelmi megállapodásra,
figyelemmel arra, hogy az EFTA államok és Magyarország számára a pán-európai kumulációs rendszer Törökországra való kiterjesztése e Megállapodás hatékonyságának növelése szempontjából igencsak kívánatos,
figyelemmel arra, hogy Törökországnak a pán-európai kumulációs rendszerhez történő csatlakozása szükségessé teszi a B) Jegyzőkönyv egyes előírásainak, különösen a kumulációs előírások módosítását,
figyelemmel arra, hogy a kereskedelem megkönnyítésére a pán-európai kumulációs előírások közé területi elv alóli kivételt kell felvenni,
figyelemmel arra, hogy az elmondott okokból és az adminisztratív feladatok egyszerűsítése érdekében a B) Jegyzőkönyv 1., 3., 4., és 12. Cikkeinek módosítása kívánatos,
tekintettel arra, hogy a B) Jegyzőkönyv 15. Cikk 6. pontjának utolsó mondata csak behatárolt ideig, 1998. végéig teszi lehetővé a közép- és kelet-európai partner országok számára a részleges vámvisszatérítés vagy vámmentesség biztosítását a vámvisszatérítési tilalom alóli mentesség útján,
tekintettel arra, hogy számos partner ország, különösen Magyarország kívánsága volt az Európai Közösség és az EFTA államok felé, a B) Jegyzőkönyv 15. Cikk 6. pontjában foglalt lejárati idő 2000. évre történő meghosszabbításában történő megállapodás, valamint figyelemmel az EU és az EFTA országok készségére, hogy e kívánságot teljesítsék,
figyelemmel arra, hogy a feldolgozási technikákban bekövetkezett változások és egyes nyersanyagok hiánya szükségessé teszi a B) Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó I. sz. Mellékletben szereplő Bevezető Megjegyzések listájának és a B) Jegyzőkönyv II. Mellékletében szereplő megmunkálások vagy feldolgozások listájának kiigazítását,
tekintettel a Megállapodás 32. Cikkére, amely felhatalmazza a Vegyesbizottságot e Megállapodás B) Jegyzőkönyvének módosítására,
az alábbiakat határozza el:
1. A B) Jegyzőkönyv 1. Cikk (i) pontja a következők szerint módosul:
,,(i) a ,,hozzáadott érték'' a gyártelepi árat jelenti, levonva abból azoknak a beépített termékeknek a vámértékét, amelyek a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott más országból származtak, vagy ha a vámérték nem ismert és nem állapítható meg, akkor a Magyarországon vagy az érintett EFTA államban a termékekért fizetett első igazolható árat jelenti;''
2. A B) Jegyzőkönyv 3. Cikke a következők szerint módosul:
,,
3. Cikk
A származás kumulációja egyes EFTA államokban
1. A 2. Cikk 1. bekezdésében foglaltak fenntartásával azokat a termékeket kell egy EFTA államból származónak tekinteni, amely termékeket Magyarországról, Izlandról, Norvégiából Svájcból (beleértve Liechtensteint)1, Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Szlovéniából Észtországból, Lettországból, Litvániából, Törökországból vagy az Európai Közösségből – az EFTA államok és vagy az Európai Közösség vagy ezen országok közötti megállapodásokhoz tartozó származási szabályok előírásai alapján – származó anyagok beépítésével ott állítottak elő, feltéve, hogy az anyagokon az érintett EFTA államban elvégzett eljárás túlmegy a jelen Jegyzőkönyv 7. Cikkében felsoroltakon. Az anyagoknak nem kell kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson keresztülmenniük.
2. Amennyiben egy EFTA államban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás nem megy túl a 7. Cikkben foglalt eljárásokon, az előállított terméket csak akkor lehet az érintett EFTA államból származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja vagy az Európai Közösségből vagy az 1. bekezdésben említett országok bármelyikéből származó beépített anyagok értékét. Ha nem haladja meg, az érintett terméket azon országból származónak kell tekinteni, amelyik az érintett EFTA államban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás során felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb hányadát adta.
3. Az Európai Közösségben vagy az 1. bekezdésben hivatkozott országokból származó termékek, amelyek az érintett EFTA államban nem mentek keresztül semmiféle eljáráson, megtartják származó termék helyzetüket, ha vagy az Európai Közösségbe vagy ezen országok egyikébe exportálják azokat.
4. Az e Cikkben biztosított kumuláció csak azokra a beépített anyagokra és termékekre alkalmazható, amelyek az e Jegyzőkönyvben megadott azonos származási szabályok alkalmazása alapján nyerték el a származó helyzetet.''
3. A B) Jegyzőkönyv 4. Cikke a következők szerint módosul:
,,
4. Cikk
A származás kumulációja Magyarországon
1. A 2. Cikk 2. bekezdésében foglaltak fenntartásával azokat a termékeket kell Magyarországról származónak tekinteni, amely termékeket Izlandról, Norvégiából Svájcból (beleértve Liechtensteint),1 Magyarországról, Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Szlovéniából Észtországból, Lettországból, Litvániából, Törökországból vagy az Európai Közösségből – Magyarország és vagy az Európai Közösség vagy ezen országok közötti megállapodásokhoz tartozó származási szabályok előírásai alapján – származó anyagok beépítésével ott állítottak elő, feltéve, hogy az anyagokon Magyarországon elvégzett eljárás túlmegy a jelen Jegyzőkönyv 7. Cikkében felsoroltakon. Az anyagoknak nem kell kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson keresztülmenniük.
2. Amennyiben a Magyarországon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás nem megy túl a 7. Cikkben foglalt eljárásokon, az előállított terméket csak akkor lehet Magyarországról származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja vagy az Európai Közösségből vagy az 1. bekezdésben említett országok bármelyikéből származó beépített anyagok értékét. Ha nem haladja meg, az érintett terméket azon országból származónak kell tekinteni, amelyik a Magyarországon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás során felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb hányadát adta.
3. Az Európai Közösségben vagy az 1. pontban hivatkozott országokból származó termékek, amelyek Magyarországon nem mentek keresztül semmiféle eljáráson, megtartják szármázó termék helyzetüket, ha vagy az Európai Közösségbe vagy ezen országok egyikébe exportálják azokat.
4. Az e Cikkben biztosított kumuláció csak azokra az anyagokra és termékekre alkalmazható, amelyek az e Jegyzőkönyvben megadottal azonos származási szabályok alkalmazása alapján nyerték el a származó helyzetet.''
4. A B)/Jegyzőkönyv 12. Cikke a következők szerint módosul:
,,
12. Cikk
Területi elv
1. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, a II. Cím alatt rögzített feltételeket Magyarországon és egy EFTA államban megszakítás nélkül kell teljesíteni, a 2. Cikk (1) c) pontjában, a 3. és 4. Cikkben, valamint a jelen Cikk 3. bekezdésében foglaltak kivételével.
2. A 3. és 4. Cikkben foglaltak kivételével, ha Magyarországról vagy egy EFTA államból más országba exportált árukat visszaszállítanak, akkor azokat nem származónak kell tekinteni, hacsak a vámhatóság számára kielégítően nem bizonyítható, hogy
a) a visszaszállított áruk az exportálttal azonosak; és
b) az adott országban vagy az exportálás során nem mentek keresztül a jó állapotban való megőrzéshez szükséges mértéket meghaladó műveleten.
3. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó II. Címben rögzített feltételeket nem érinti a Magyarországon vagy egy EFTA államon kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, amelyet olyan anyagokon végeztek el, amelyeket Magyarországról vagy egy EFTA államból exportáltak, és azt követően oda visszaszállítottak, feltéve, hogy:
a) a szóban forgó anyagok teljes egészében Magyarországon vagy egy EFTA államban előállított anyagok, vagy az exportálásukat megelőzően a 7. Cikkben felsorolt nem kielégítő műveleteken túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül; és
b) a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy
(i) a visszaszállított árukat az exportált anyagokon végzett megmunkálással vagy feldolgozással állították elő; és
(ii) Magyarországon vagy az EFTA államon kívül a jelen Cikk szabályainak alkalmazása révén a teljes hozzáadott érték nem haladja meg azon végtermék gyártelepi árának 10 százalékát, amelyre a származó helyzetet igénylik.
4. A 3. bekezdés alkalmazásában a II. Címben, a származó helyzet megszerzése érdekében rögzített feltételek nem érvényesek a Magyarországon vagy egy EFTA államon kívül végbement megmunkálásra vagy feldolgozásra. Ahol azonban a II. sz. Melléklet listájában a végtermék származó helyzetének meghatározásánál valamennyi beépített nem származó anyag maximális értékét megadó szabályt alkalmaznak, az érintett Megállapodást Aláíró Állam területén beépített nem származó anyagok teljes értéke, és a jelen Cikk alkalmazása révén Magyarországon vagy az érintett EFTA államon kívül nyert teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a megadott százalékot.
5. A 3. és a 4. bekezdés alkalmazásában a ,,teljes hozzáadott érték'' jelenti mindazon költségeket, amelyek Magyarországon vagy az érintett EFTA államon kívül merültek fel, beleértve az ott beépített anyagok értékét is.
6. A 3. és 4. bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatók azokra a termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. sz. Melléklet listájában meghatározott feltételeknek, és amelyeket csak akkor lehet kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha a 6. Cikk (2) pont általános toleranciáját alkalmazzák.
7. A 3. és 4. bekezdés szabályai nem alkalmazhatók a Harmonizált Rendszer 50–63. Árucsoportjába tartozó termékekre.
8. Bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, amely a jelen Cikk szabályai alá tartozik és amelyet Magyarországon vagy egy EFTA államon kívül végeznek el, passzív feldolgozás vagy hasonló eljárás keretében végezhető.''
5. A B) Jegyzőkönyv 13. Cikk (1) bekezdése a következők szerint módosul: ,,1. A Megállapodás szerint biztosított kedvezményes eljárás csak a Jegyzőkönyv követelményeit kielégítő olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a Megállapodást Aláíró Államok között vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott egyéb országok vagy az Európai Közösség területén át, közvetlenül szállítanak. Az egységes, oszthatatlan szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani más területeken, szükség esetén az ilyen területeken történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve, hogy az áruk a tranzit vagy a raktározás országának vámhatósági felügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.
Származó termékek csővezetéken a Megállapodást Aláíró Államok területén kívüli területen is szállíthatók.''
6. A B) Jegyzőkönyv 14. Cikk (1) bekezdése a következők szerint módosul: ,,1. A Megállapodást Aláíró Államokon vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott országokon vagy az Európai Közösségen kívül tartott kiállításra elküldött, és a kiállítás után Magyarországra vagy egy EFTA államba importálás céljából eladott származó termékek a bevitelkor azzal a feltétellel részesednek a Megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményben, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy''
7. A B) Jegyzőkönyv 15. Cikk (1) bekezdése a következők szerint módosul: ,,1. Azon nem származó anyagok, amelyeket Magyarországról, egy EFTA államból vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott valamelyik országból vagy az Európai Közösségből származó termék előállításához használtak fel, a amelyekre az V. Cím rendelkezési szerint származást igazoló okmányt bocsátottak vagy állítottak ki, Magyarországon vagy egy EFTA államban nem tartoznak semmiféle vámvisszatérítés vagy vám megfizetése alóli kivétel hatálya alá.''
8. A B) Jegyzőkönyv 15. Cikk (6) bekezdése a következők szerint módosul: ,,Ennek a bekezdésnek a rendelkezései 2000. december 31-ig alkalmazandók, és közös megállapodással felülvizsgálhatók.''
9. A B) Jegyzőkönyv 17. Cikk (4) bekezdése a következők szerint módosul: ,,4. Magyarország vagy valamely EFTA állam vámhatósága köteles kiadni az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha a szóban forgó termék Magyarország, egy EFTA állam vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott valamelyik más ország vagy az Európai Közösség származó termékének tekinthető és teljesíti a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.''
10. A B) Jegyzőkönyv 21. Cikk (2) bekezdése a következők szerint módosul: ,,2. Számlanyilatkozat akkor tehető, ha a szóban forgó termékek Magyarországról, egy EFTA államból, vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott más ország valamelyikéből vagy az Európai Közösségből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.''
11. A B) Jegyzőkönyv 26. Cikk (1) bekezdése a következők szerint módosul: ,,1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származást igazoló okmány benyújtása nélkül származó termékként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és nyilatkoznak, miszerint a Jegyzőkönyv alkalmazásának feltételei fennállnak, s e nyilatkozatuk valódiságához nem fér kétség. Postán küldött termékek esetében e nyilatkozat a CN222/CN23 vámárunyilatkozaton, vagy az ezen okmányhoz mellékelt papírlapon tehető meg.''
12. A B) Jegyzőkönyv 27. Cikk első bekezdése a következők szerint módosul:
,,A 17. Cikk 3. bekezdésében és a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek Magyarországról, egy EFTA államból, vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből vagy az Európai Közösségből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit, többek között az alábbiakból állhatnak:''
13. A B) Jegyzőkönyv 27. Cikk d) bekezdése a következők szerint módosul:
,,d) EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származását bizonyítják, s amelyeket Magyarországon vagy egy EFTA államban, ezzel a Jegyzőkönyvvel összhangban, vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott országok valamelyikében vagy az Európai Közösségben a Jegyzőkönyvben foglalt szabályokkal azonos származási szabályokkal összhangban adtak vagy bocsátottak ki.''
14. A B) Jegyzőkönyv 30. Cikk (2) bekezdése a következők szerint módosul: ,,2. Ha az összegek meghaladják az importáló ország által megállapított vonatkozó összegeket, az utóbbi elfogadja azokat, ha a termékeket az exportáló ország valutájában számlázták. Ha a termékeket egy másik Megállapodást Aláíró Állam vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott másik ország vagy az Európai Közösség egyik tagállamának valutájában számlázták, az importáló ország a szóban forgó ország által közölt összeget fogadja el.''
15. A B) Jegyzőkönyv 32. Cikk (5) bekezdése a következők szerint módosul: ,,5. A vizsgálatot kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat eredményéről. Az eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy a szóban forgó termékek Magyarország, egy EFTA állam, vagy a 3. és a 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből vagy az Európai Közösségből származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.''
16. A B) Jegyzőkönyv I. számú Melléklete – Bevezető megjegyzések a II. számú Mellékletben foglalt listához – 5. Megjegyzés: 5.2. pontjában levő felsoroláshoz következő alapanyagot kell a ,,mesterséges végtelen szál'' és a ,,szintetikus polipropilén vágott szál'' kifejezés közé illeszteni:
: ,,áramvezető végtelen szál,''
17. A B) Jegyzőkönyv I. számú Melléklete – Bevezető megjegyzések a II. számú Mellékletben foglalt listához – 5. Megjegyzés: 5.2 pontjában levő felsorolás ötödik példáját (,,Egy szőnyeg, melyet... követelményeknek.'') törölni kell.
18. A B) Jegyzőkönyv II. számú Mellékletben a HR 2207 vámtarifaszámhoz, a HR 57. Árucsoportjához és a HR 7006 és 7601 vámtarifaszámaihoz tartozó listán a szabályok a következők szerint módosulnak:
Vámtarifaszám |
Árumegnevezés |
A származó termék helyzet megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás |
(1) |
(2) |
(3) vagy (4) |
2207 |
Nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal: |
Előállítás: – a 2207 vagy 2208 vámtarifaszám alá nem osztályozott anyagok felhasználásával |
|
57. Árucsoport |
Szőnyegek és más textil padlóborítók: – Tűnemezből |
Előállítás:7 – természetes szálakból, vagy – vegyi anyagokból vagy textilpépből Azonban: – az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál, – az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén vágott szál, – az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel, ha az egyágú végtelen szál vagy vágott szál értéke minden esetben kevesebb, mint 9 decitex, felhasználható, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%-át – jutaszövet hátoldalként felhasználható
|
|
|
– Más nemezből |
Előállítás:7 – nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból, vagy – vegyi anyagokból vagy textilpépből |
|
|
– Más |
Előállítás:7 – kókuszrost- vagy jutafonalból a), – szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonalból, – természetes szálakból, vagy – nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon nem előkészített műszálból – jutaszövet hátoldalként felhasználható |
|
7006 |
A 7003, 7004 vagy 7005 vtsz. alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált széllel, metszve, fúrva, fényezve vagy zománcozva vagy másképp megmunkálva, de nem keretben vagy más anyaggal nem összeszerelve |
|
|
|
– Dielektromos vékony filmmel szubsztrátum, félvezetői minőségben, összhangban a SEMII szabványávalb) |
Előállítás a 7006 vámtarifaszám alá tartozó nem bevont üveglap szubsztrátumokból |
|
|
– Más |
Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
7601 |
Nyers, megmunkálatlan alumínium |
Előállítás, melynek során: – valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá osztályozott; és – valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át vagy Előállítás ötvözetlen alumíniumból vagy alumínium hulladékból és törmelékből hőkezeléssel vagy elektrolízissel |
|
_______
7
a)A juta fonal felhasználása 2000. július 1-jétől engedélyezett.
b)SEMII Semiconductor Equipment and Materials Institute Incorporated.
19. Ez a határozat 1999. január 1-jén lép hatályba.
20. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás főtitkára jelen határozat szövegét letétbe helyezi a Letéteményesnél.''
3. § Jelen rendelet a kihirdetésétől számított 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.