• Tartalom

1998. évi XXV. törvény

1998. évi XXV. törvény

az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről1

2010.01.01.

A törvény célja

1–2. §

Törvény hatálya

3–4. §

A gyógyszergyártás feltételei

5. §

A gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezése

6–8. §

Az ideiglenes forgalomba hozatal

9. §

A klinikai vizsgálat

10. §

A csomagolás és a betegtájékoztató

11–12. §

Gyógyszer-nagykereskedelem

13. §

Közvetlen lakossági gyógyszerellátás

14. §

Intézeti gyógyszerellátás

15. §

A gyógyszerek és a gyógyszerellátás
hatósági ellenőrzése

16–18. §

Kábítószerként és pszichotrop anyagként minősített gyógyszerekre vonatkozó külön rendelkezések

19. § (1)–(6)2

(7)3 Azoknak az anyagoknak a listáját, amelyek nem az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke alapján minősülnek kábítószerrel egy tekintet alá eső veszélyes pszichotrop anyagnak, e törvény melléklete határozza meg.

A gyógyszergyártók, illetve a gyógyszerellátásban résztvevők ellátásra vonatkozó felelőssége

20. §

Felelősség a vizsgálati készítmény, illetve a gyógyszer alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért

21. §

A gyógyszerfelhasználással kapcsolatos betegjogok

22. §

Vegyes rendelkezések

23. §

Záró rendelkezések

24–25. §

Melléklet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvényhez4


A törvény 19. §-ának (7) bekezdése értelmében azoknak az anyagoknak a listája, amelyek nem az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke alapján minősülnek kábítószerrel egy tekintet alá eső veszélyes pszichotrop anyagnak, illetve hazai besorolásuk eltér a nemzetközitől, a következő:

A) Jegyzék:

Azok az anyagok, amelyek az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény I. Jegyzékén szereplő pszichotrop anyagokkal azonos elbírálás alá esnek Magyarországon, azaz gyógyászati célra nem, kizárólag tudományos célra alkalmazhatók:

Hivatalos elnevezés/illetve más név vagy rövidítés,
illetve külföldön gyakran használt
más írásmód/

Kémiai név

AL

4-allil-oxi-3,5-dimetoxi-fenetil-amin°

BDB

1-(1,3-benzo-dioxol-5-il)-2-bután-amin°
1-(1,3-benzodioxol-5-yl)butan-2-ylazan°°

BZP

1-benzilpiperazinEU

1-benzil-1,4-diaza-ciklohexán

N-benzilpiperazin

2C-I

2,5-dimethoxy-4-iodophenethylamineEU4-Iod-2,5-dimethoxyphenethylazan°°

2C-T-2

2,5-dimethoxy-4-ethylthiophenethylamineEU4-Ethylsulfanyl-2,5-dimethoxy-phenethylazan°°

2C-T-7

2,5-dimetoxi-4(n)-propil-tio-fenetil-aminEU2,5-Dimethoxy-4-(propylsulfanyl)-phenethylazan°°

DOC

2,5-dimetoxi-4-klór-amfetamin°
1-(4-Chlor-2,5-dimethoxyphenyl)propan-2-ylazan°°

FLEA

N-hidroxi-N-metil-3,4 metilén-dioxi-amfetamin vagy
N-hidroxi-3,4-metilén-dioxi-metamfetamin°
N-[1-(1,3-benzodioxol-5-yl)propan-2-yl]-N-methylhydroxylamin°°

MAL

3,5-dimetoxi-4-metallil-oxi-fenetil-amin°
3,5-dimethoxy-4-(2-methylallyloxy)-phenethylazan°°

MBDB

2-(metil-amino)-1-(3,4-metilén-dioxi-fenil)-bután vagy
N-metil-1-(1,3-benzo-dioxol-5-il)-2-bután-amin°
[1-(1,3-Benzodioxol-5-yl)butan-2-yl](methyl)azan°°

N-Me-1-PEA

1-(N-metil-amino)-1-fenil-etán vagy N-metil-1-fenetil-amin°

mCPP
(meta-klorofenilpiperazin)

meta-chlorophenylpiperazine vagy
[1-(3-chlorophenyl)piperazine]

1-PEA

1-amino-1-fenil-etán vagy 1-fenetil-amin°

PMMAEU1

ParamethoxymethylamphetamineEU1vagy N-methyl–1-(4-methoxyphenyl)–2-aminopropane
vagy p-methoxy-N,α-dimethylphenethylamine

TMA-2
(2,4,5- trimetoxiamfetamin)

2,4,5-trimethoxyamphetamineEU1-(2,4,5-Trimethoxyphenyl)propan-2-ylazan°°


– és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sztereoizomerjei, amennyiben kémiai szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezett kivételes rendelkezés alá;
– az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sói, beleértve a fent említett sztereoizomerek sóit, amennyiben ilyen sók léteznek.

B) Jegyzék:

Azok az anyagok, amelyek az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény II. Jegyzékén szereplő pszichotrop anyagokkal azonos elbírálás alá esnek Magyarországon, azaz gyógyászati célra alkalmazható, szigorúan ellenőrzött szerek:

Hivatalos elnevezés/illetve más név vagy rövidítés,
illetve külföldön gyakran használt
más írásmód/

Kémiai név

Buprenorphine(buprenorfin)

21-cyclopropyl-7-α-[(S)-1-hydroxy-1,2,2-trimethylpropyl]-6,14-endo-
ethano-6,7,8,14-tetrahydrooripavine

GHB
(gamma-hidroxi-vajsav)

γ-hydroxybutyric acid

Ketamine(ketamin)

2-(2-chlorophenyl)-2-(methylamino)-cyclohexanone

Pentazocine(pentazocin)

(2R,6R,11R)-1,2,3,4,5,6-hexahydro-6,11-dimethyl-3-(3-methyl-2-
butenyl)-2,6-methano-3-benzazocin-8-ol

Poppy straw(mákszalma)

A máknövény minden része a magok kivételével


– és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sztereoizomerjei, amennyiben kémiai szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezett kivételes rendelkezés alá;
– az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sói, beleértve a fent említett sztereoizomerek sóit, amennyiben ilyen sók léteznek.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. április 1. A törvényt – 19. § (7) bekezdésének és mellékletének kivételével – a 2005. XCV. törvény 32. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

2

A törvényt – 19. § (7) bekezdésének és mellékletének kivételével – a 2005. XCV. törvény 32. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

3

A 19. § (7) bekezdését a 2005: XXX. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére