KK BH 1998/255
KK BH 1998/255
1998.05.01.
A tetőtér beépítéséhez adott építési engedélyhez a jogszabály a ház bérlőinek hozzájárulását nem írja elő [46/1997. (XII. 29.) KTM r. 5. § (1) bek. c) p.].
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága az 1993. október 3-án kelt határozatával építési engedélyt adott Z. Zoltán és D. László részére a V. tér 5. szám alatti ingatlanon álló védett épület tetőterében 2 db kettőszobás lakás kialakítására. Az építési engedélyt az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke 1994. december 2-án kelt határozatával érvénytelenítette, és egyben az eljárást megszüntette, mert a két építtető visszavonta építésiengedély-kérelmét.
Z. Zoltán és D. László 1995-ben új tervek alapján új építésiengedély-kérelmet nyújtott be az elsőfokú építésügyi hatósághoz. Kérelmükhöz mellékelték az önkormányzat mint tulajdonos részéről 1995. április 5-én a perbeli építkezés elvégzéséhez kiadott tulajdonosi hozzájárulást is. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága az 1995. május 23-án kelt határozatával a kérelmezőknek az építési engedélyt a perbeli lakóépület tetőterének beépítésére megadta, előírva - többek között -, hogy az építtető a tényleges birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásának zavarása nélkül végezhet építési bontási munkát. Tartalmazta az építési engedély azt is, hogy polgári jogi igényt nem dönt el.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes 1995. július 24-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, rámutatva, hogy a tervezett építkezés műszaki tervei megfelelnek az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak és a védett épületekkel kapcsolatos jogszabályban foglaltaknak. A bérlők előzetes tájékoztatását, hozzájárulásuk beszerzését ugyanakkor az építési engedélyezési jogszabály nem írja elő.
A felperesek a perbeli házban lévő lakások bérlőiként keresetükben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérték, előadva, hogy a perbeli engedély kiadására előzetes tájékoztatásuk, megkérdezésük és hozzájárulások nélkül jogszabálysértően került sor. Jelezték azt is, hogy a kiadott tulajdonosi hozzájárulás visszavonásával kapcsolatos eljárás folyamatban van.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az adott esetben nincs olyan ok, amely miatt az építési engedély megadása jogszerűen megtagadható lenne, a bérlői hozzájárulást pedig a jogszabály az engedély feltételéül nem kívánja meg. Mivel az alperesi határozat törvényes, így az annak hatályon kívül helyezése iránt benyújtott kereset alaptalan.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, annak megváltoztatása és a keresetnek helyt adó határozat hozatala, az alperes költségekben való marasztalása iránt. Állításuk szerint az alperesi határozat jogszabálysértő, mert a perbeli építkezéssel kapcsolatos tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatban és az engedélyezési tervben feltüntetett - beépíthető - alapterület eltér, ugyanakkor az eljárt építésügyi hatóságok figyelmen kívül hagyták, hogy az építtetők a szükséges közműengedélyekkel nem rendelkeztek, és az általuk benyújtott engedélyezési tervet nem a szükséges minősítéssel rendelkező építész készítette. Előadták, hogy az alperes az építési engedélyezési eljárás során több esetben megsértette az építésügyről szóló 1964. évi III. törvényben foglaltakat, mivel anélkül adott ki engedélyt a tetőtér beépítésére, hogy részletes vizsgálatot rendelt volna el arra nézve, hogy a tervezett építkezés milyen környezeti hatásokkal jár, hogyan érinti az ott lakó emberek életés lakáskörülményeit. Továbbra is sérelmezték a felperesek, hogy az engedély kiadására megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül került sor, holott az építkezés a bérlők birtokától való megfosztását, illetve súlyos zavarását valósítja meg.
Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, előadva, hogy az építésügyi hatóság határozatának meghozatalakor mindenben a reá irányadó jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően járt el.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 339. §-a alapján közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróságnak az a feladata, hogy megvizsgálja, a közigazgatási határozat megfelel-e az anyagi és eljárási szabályoknak, tehát törvényes-e. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján helyesen állapította meg, hogy az első- és másodfokú építésügyi hatóság az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Et.) 28. és 29. §-ában foglaltaknak mindenben eleget téve hozta meg határozatát, figyelemmel arra is, hogy a perbeli építkezés nagysága, a kivitelezés módja nem haladja meg azt a szokásos mértéket, amely általában a tetőtér-beépítésnél elfogadható. A kérelmezők a törvény által megkívánt tulajdonosi hozzájárulással rendelkeztek, így az építési engedély megadása jogszerűen nem tagadható meg.
Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 12. §-ának (1) bekezdése előírja az építtető részére, hogy kérelméhez a tervező nyilatkozatát kell csatolnia arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket az érdekelt közművekkel egyeztette, és a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű, kötelező és az eseti hatósági előírásoknak.
Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóságnak az R. 16. §-ában foglaltak alapján - többek között - arról kellett meggyőződnie, hogy az építtető építési jogosultsággal rendelkezik, a tervezett építkezés a helyszínrajz- és az építési munka műszaki tervei megfelelnek az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak, illetőleg hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e.
A rendelkezésre álló közigazgatási iratok tartalma alapján megállapítható, hogy M. Miklós okleveles építészmérnök, tervező az elsőfokú építésügyi hatóság rendelkezésére bocsátotta a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. részéről 1994. augusztus 2-án kiadott tájékoztatást annak igazolására, hogy a perbeli lakások rendeltetésszerű használatához szükséges csatorna-, közműcsatlakozás megvalósítása biztosított.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperes rendelkezésére álló tulajdonosi hozzájárulásban és a tervezett építkezés helyszínrajzán feltüntetett alapterületi eltérés az alperesi határozat jogszabálysértő voltának megállapításához alapul nem szolgálhat, figyelemmel arra, hogy adott esetben a tetőtér beépítése történik, melynek célszerűségi szempontjai indokolhatják a tulajdonosi hozzájárulásban foglalt alapterületen felüli beépítést.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a jogszabály az engedély feltételéül a bérlői értesítést, illetőleg hozzájárulást nem kívánja meg, ezért ennek hiányára a felperesek alappal nem hivatkozhatnak. Az alperes által engedélyezett építkezés kivitelezése során végzett szabályszerűtlen építkezés a jelen pernek nem tárgya, a bíróságnak csak az alperesi határozathozatalakori állapotot alapul véve kellett eljárnia a kereset elbírálásakor.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperesi határozat megfelelt az anyagi és eljárási szabályoknak. A közigazgatási hatóság részéről jogszabálysértés nem valósult meg, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntést tartalmazó ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. II. 28.634/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás