BK BH 1998/258
BK BH 1998/258
1998.06.01.
I. A személyi szabadság megsértése bűntettének megvalósulása szempontjából a szabadságkorlátozás időtartama közömbös, ennek a körülménynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége (Btk. 83. §, 175. §).
II. Ha az elkövető mint hivatalos személy valósítja meg a személyi szabadság megsértésének a bűntettét, és ezzel bűnhalmazatban a könnyű testi sértés vétségét, a társadalomra veszélyesség csekély fokára - mint büntethetőséget kizáró okra - eredményesen nem lehet hivatkozni [Btk. 28. §, 137. § 1. pont, 170. § (1) bek., 175. § (1) bek.].
A városi bíróság az 1996. szeptember 5-én meghozott végzésével megállapította, hogy a terhelt elkövette a személyi szabadság megsértésének bűntettét és a könnyű testi sértés vétségét, és ezért őt - egységes intézkedésként - 1 évre próbára bocsátotta.
A megyei bíróság az 1997. április 8-án meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a község polgármestere, 1995. augusztus 15-én a polgármesteri hivatal folyosóján összetalálkozott a távozni készülő sértettel, a község jegyzőnőjével, és felszólította, hogy menjen vissza vele a titkársági irodába. A sértett ezt megtagadta, mire a terhelt a sértett jobb karját erősen megragadta, és a titkársági irodába irányítva, oda belökte. A sértett az irodában a sarokba került, a terhelt eléje állt, és nem engedte addig eltávozni, amíg el nem mondta neki a véleményét egy általa sérelmezett újságcikkről. A sértett a terhelt szorítása következtében a jobb felkarján nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A jogerős határozatok ellen a terhelt és a védője felmentésre irányuló felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Ennek indokolása szerint a terhelt nem követte el a bűncselekményeket, a bűnösségét mindvégig tagadta, és vannak bizonyítékok, amelyek nem támasztják alá a sértett vallomását. Ezenkívül a sértett a saját vallomása szerint is eltávozhatott az irodából, a néhány percig tartó vita során előálló mozgáskorlátozás pedig nem alapozza meg a személyi szabadság megsértése bűntettének a megállapítását. Ha pedig a terhelt terhére felróható magatartás lenne megállapítható, az oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a Btk. 28. §-át kellene alkalmazni.
A legfőbb ügyész a megtámadott határozatok hatályukban fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
A törvény szerint a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet, a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozatokban megállapított tényállás az irányadó, ezért az indítvány tényállást támadó indokai helyességének vizsgálata a törvénynél fogva kizárt. Az adott esetben vizsgálni csak azt lehet, hogy a tényállás anyagi jogi értékelése megfelel-e a büntető anyagi jog szabályainak.
A felülvizsgálati indítvány idevonatkozó indokai tévesek.
A törvénynek a bírói gyakorlatban töretlen értelmezése szerint a személyi szabadság megsértésének megvalósulása szempontjából a szabadságkorlátozás időtartama közömbös, ennek bármely rövid ideig tartó létrehozása esetén megvalósul a bűncselekmény, ennek a körülménynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége.
A sértett karjának megragadása, és annál fogva olyan helyiségbe való belökése, ahová ő nem akart bemenni, önmagában elegendő lenne a bűncselekmény megállapításához, de a terhelt még ezen túl is bizonyos ideig megakadályozta, hogy a sértett az irodát - a szándéka szerint - elhagyja. Nem sértették meg tehát az eljárt bíróságok az anyag jogi szabályokat, amikor azt állapították meg, hogy a terhelt a személyi szabadság megsértésének a bűntettét elkövette.
A könnyű testi sértés vétségének megvalósulása annyira nyilvánvaló, hogy indokolást sem igényel.
A büntethetőséget kizáró ok meg nem állapítása szintén törvényes. A terhelt a község első tisztségviselője, hivatalos személy, ezért a magatartásának ebben a közösségben példaadónak kellene lennie, ezért nem lehet megállapítani azt, hogy a bűncselekményt is megvalósító jogsértő magatartásának elenyésző a társadalomra veszélyessége.
Minthogy a megtámadott határozatok megfelelnek a büntető anyagi jog szabályainak, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. III. 1610/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás