PK BH 1998/271
PK BH 1998/271
1998.06.01.
Az a körülmény, hogy a vétel tárgyát képező felépítményt a szerződés lakóházként, az ingatlan-nyilvántartás pedig hétvégi házként tünteti fel, nem ad alapot a hibás teljesítés megállapítására [Ptk. 4. § (4) bek., 305. §].
Az alperesek megvásárolták a felperesektől a perbeli f.-i házas ingatlannak az alperesek tulajdonában volt 1/2. tulajdoni illetőségét. A vételár 2 000 000 forint volt, a szerződésbe azonban a felek csak 1 800 000 forintot írtak, míg 200 000 forint megfizetését az I. r. alperes külön okiratban vállalta. Ez utóbbi összeg nem került kifizetésre.
A felperesek keresetükben 200 000 forint és kamata megfizetésére kérték az alperesek kötelezését vételártartozás címén. Az alperesek a 200 000 forintos tartozásukat ténybelileg nem vitatták, hibás teljesítésre hivatkozással azonban 200 000 forint árleszállítás iránt viszontkeresetet terjesztettek elő, és erre figyelemmel kérték a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek 100 000 forintot és kamatát, ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság szerint a felperesek hibásan teljesítettek akkor, amikor az adásvételi szerződésben lakóházként adták el a nyaralónak minősülő ingatlant. Az elsőfokú bíróság mérlegeléssel 100 000 forint árleszállítást alkalmazott, és azt levonta a felperesek alapos kereseti követeléséből.
A mindkét peres fél fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és az alperesek marasztalásának összegét 200 000 forintra felemelte. Az ítéleti indokolás szerint az adásvételi szerződést az alperesek ügyvédje készítette, az ő munkájának a következtében került a szerződésbe a lakóház kitétel. Az alperesek az ő érdekkörükben eljáró ügyvéd hibájából eredő kárt nem háríthatják át a felperesekre.
A jogerős ítélet ellen az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását. A felülvizsgálati kérelem szerint a Ptk. 305. §-ában foglalt hibás teljesítés objektív törvényi tényállás, az pedig tény, hogy a vétel tárgya valójában nyaraló és nem lakóház, vagyis e tekintetben a felperesek megtévesztették az alpereseket. Erre a felróható magatartásra a Ptk. 4. § (4) bekezdésének utolsó mondata értelmében az alperesek még akkor is hivatkozhatnak, ha maguk is elmulasztották az ingatlan tulajdoni lapjának a megtekintését. A hibás teljesítés jogkövetkezményeként alkalmazandó árleszállítás összegszerű meghatározásánál nem a forgalmiérték-csökkenésből kell kiindulni, hanem az ingatlan lakhatóvá tételének a költségeit kell vizsgálni, mert csak ez eredményezheti a hibás teljesítéssel okozott érdeksérelem orvoslását.
A felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A vétel tárgya az alperesek által megtekintett, ismert állapotú házas ingatlan volt. Az, hogy a felépítményt a szerződés lakóházként, az ingatlan nyilvántartás pedig hétvégi házként tünteti fel, nem ad alapot hibás teljesítés megállapítására. A felépítmény jogi minősítése tekintetében esetleg fennálló tévedésüket az alperesek maguknak okozták azzal, hogy a szerződéskötés előtt elmulasztották megtekinteni az ingatlan tulajdoni lapját. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy az ebből eredő kárukat az alperesek nem háríthatják át a felperesekre.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül meghozott ítéletével a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 20.357/1997.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás