PK BH 1998/274
PK BH 1998/274
1998.06.01.
I. A szolgáltatások közötti feltűnő érték különbség vizsgálata szerződéses üzemeltetés esetén sem kizárt [Ptk. 201. § (2) bek.].
II. Megszűnt szerződés utólagos módosítására nincs lehetőség (Ptk. 241. §).
A felperes az 1989. június 8-án kelt szerződéssel - az általa korábban üzemeltetett O. eszpresszó mellé - átvette az alperestől üzemeltetésre a „Hotel D. Szálloda, Étterem és Sörkert"-ből álló vendéglátó egységet. A szerződés alapján 1989-ben havi 327 750 forint átalánydíjat kellett fizetnie, míg 1990-ben havi 339 700 forintot. Utóbb a szerződés kétszeri módosításával az üzemeltetési díj az 1989-es évre havi 67 750 forintra, míg 1990-es évre havi 333 450 forintra módosult. A felperes az átalánydíj-fizetési kötelezettségét nem tudta teljesíteni; felmondása folytán a szerződés 1990. december 5-én megszűnt. A szerződés megszűnésekor az alperes a felperes terhére 2 244 336 forint tartozást mutatott ki, és ezt közjegyzői záradékkal ellátva, végrehajtási eljárást indított.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szerződés feltűnő értékkülönbségre, valamint tévedésre és megtévesztésre hivatkozással érvénytelen, és az általa kifizetett átalánydíjon felül tartozása nincs.
A bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes igénye - tartalma szerint - végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetként értelmezendő, annak a bírósági végrehajtásról szóló, korábban hatályban volt 1979. évi 18. számú tvr. 44. §-ának (1) bekezdése alapján helye volt. A rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján megállapította, hogy a felperes feltűnő értékkülönbségre hivatkozással alappal támadta meg a szerződést, ezért azt az aránytalanság kiküszöbölése mellett, a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával havi 241 500 forint átalánydíj meghatározása mellett érvényessé nyilvánította. Az ennek megfelelő elszámolás alapján a felperesnek tartozása nincs, ezért az ellene elrendelt végrehajtást a Pp. 369. §-ának a) pontja alapján megszüntette.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát az alperes kérte. A jogszabálysértést a szerződéses üzemeltetésről szóló, korábban hatályban volt 38/1980. (IX. 30.) MT rendelet végrehajtásáról kiadott 14/1980. (IX. 30.) BKM rendelet (Vhr.) 4. §-ának (6) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásában jelölte meg. Álláspontja szerint az üzemeltetési díj közös megegyezéssel csak kivételes esetben csökkenthető, ez azonban az adott esetben nem állott fenn. A szerződés feltűnő értékkülönbség jogcímén való megtámadására pedig - a Legfelsőbb Bíróságnak a BH 1996/2. számában 93. szám alatt közzétett eseti döntés értelmében - nem volt lehetőség.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Vhr. 4. §-ának (6) bekezdése szerint az üzemeltetési díj közös megegyezéssel kivételesen indokolt esetben akkor csökkenthető, ha a szerződéskötést követően az üzlet működési körén kívül beállott elháríthatatlan körülmény folytán az eredetileg megállapított díj fizetése a vezetőtől nem várható el.
A bíróság jogerős ítéletében nem sértette meg a jogszabály e rendelkezését, mert ez a felek számára tette lehetővé a szerződés módosításával az üzemeltetési díj csökkentését. A bíróság a Ptk. 241. §-a alapján - ha annak feltételei fennállanak - módosíthatta volna a szerződést, de a felperes keresete - a másodfokú bíróság helyes értelmezése szerint - nem erre irányult, és mint azt a jogerős ítélet helyesen kifejtette: a megszűnt szerződés utólagos módosítására nem is lett volna lehetőség.
A bíróság jogerős ítéletében a szerződés érvényességét vizsgálta, és a rendelkezésére álló bizonyítékok helyes mérlegelésével azt állapította meg, hogy a felperes feltűnő értékkülönbség jogcímén alappal támadta meg a szerződést. A bizonyítékok mérlegelése nem okszerűtlen, az alperes által megjelölt Pfv. VI. 22.261/1993. számú határozatában pedig a Legfelsőbb Bíróság nem a feltűnő értékkülönbségre alapított megtámadás kérdését vizsgálta, nem azt az álláspontot fejtette ki, hogy szerződéses üzemeltetés esetén a szolgáltatások között a feltűnő értékkülönbség fogalmilag kizárt, hanem a felülvizsgálati kérelemhez képest abban a kérdésben foglalt állást, hogy a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazására - a felek üzemeltetési szerződése folytán - nem volt lehetőség.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 22.236/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás