PK BH 1998/279
PK BH 1998/279
1998.06.01.
A tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta [Ptk. 582. § (3) bek.; PK 76. sz.].
A peres felek 1986-ban kötöttek házasságot. Az együttélést a felperes különvagyonát képező ingatlanban folytatták, melyre az életközösség alatt értéknövelő ráfordításokat is eszközöltek.
A hosszú éveken át gyermektelen házasságban 1994. október 9-én született meg a felek Tibor nevű gyermeke. Az alperes terhessége alatt a felperes házasságon kívüli kapcsolatot létesített, melyet az alperes megbocsátott, majd az 1994. szeptember 26-án kelt ajándékozási szerződéssel a felperes a perbeli ingatlan 1/2. részét ajándékozás címén az alperes tulajdonába adta. A juttatás indoka vagy feltétele sem az okiratból, sem a felperes akkori nyilatkozataiból nem állapítható meg.
A gyermek megszületése után a felek házassága végleg megromlott, életközösségük 1995 májusában megszűnt. A felperes által előterjesztett kereset folytán a bíróság a házasságot az 1996. április 22-én jogerőre emelkedett ítéletével a felek egyező akaratnyilvánítása alapján felbontotta. A felperes az ajándék visszakövetelése iránt megindított perben arra hivatkozott, hogy az ajándékozásra a házasság tartósságának reményében került sor, ez a feltevés véglegesen meghiúsult, ezért a Ptk. 582. §-ának (3) bekezdése szerint kérte az ajándékozási szerződés „felbontását".
A bíróság jogerős ítéletével az ajándék visszakövetelése iránti keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperest az ajándékozásra a közös gyermek megszületése és az alperes megbocsátása indította, ilyen körülmények között azonban az sem kétséges, hogy a fenti motívumok csak a felperes által is hivatkozott tartós házasság reményében váltak meghatározóvá a felperesi szándék kialakításában. A jelen perben lefolytatott bizonyítás adatai azonban aggálytalanul igazolták, hogy a házasság végleges megromlásában a felperes magatartása hatott közre, ő kérte a házasság felbontását is. A bírói gyakorlat a PK 76. sz. állásfoglalás nyomán következetes abban, hogy a tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta. Az ajándék visszakövetelése iránti perekben ezért akkor is vizsgálhatók a házasság megromlására vezető okok, ha a házasság jogerős felbontása az okok vizsgálata nélkül történt. A felperes nem bizonyította, hogy együttélésüket az alperes szakította meg, a rendelkezésre álló adatok szerint a házasság felbontására a felperes kérelmére és az ő magatartása miatt került sor, így a Ptk. 582. §-ának (3) bekezdésére alapított jogcímen az ajándékot nem követelheti vissza.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben jogszabálysértésre nem hivatkozott, csupán azt hangsúlyozta, hogy a bíróság a házasságot a megromláshoz vezető okok vizsgálata nélkül bontotta fel, az ajándékozásra pedig az alperes kívánságára került sor, aki a juttatáshoz mint feltételhez kötötte a házassági életközösségük helyreállítását, ezt azonban tartós együttélés nem követte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az ajándékozás ingyenes, de kétoldalú jogügylet, melyben a juttatás indokai eltérőek lehetnek, a törvényben meghatározott lényeges és komoly okoknak kell azonban fennállaniuk ahhoz, hogy a visszakövetelésre sor kerülhessen. A szerződések a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításával hoznak létre jogviszonyokat. Kétségtelen, hogy a szerződéskötési szándék kialakításában a feleket különböző célok és meggondolások irányítják, igen fontos egyéni és társadalmi érdekek szólnak azonban amellett, hogy a szerződések alapján létrejött jogi helyzetek kellő indok nélkül, egyoldalúan ne kerüljenek felszámolásra. Ez vonatkozik az ajándékozási szerződésekre is, melyekben az ajándékozó részéről biztosított ingyenes előny juttatása és elfogadása a felek megállapodása volt, melynek alapján jogi védelem illeti meg a megajándékozottnak azt az érdekét is, hogy bízhasson az ajándékozás véglegességében. Ezért a Ptk. 582. §-a csupán meghatározott esetekben teszi lehetővé az ajándék visszakövetelését, a visszakövetelés konkrétjogcímét pedig a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozónak kell bizonyítania.
A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a PK 76. sz. állásfoglalása nyomán következetes ítélkezési gyakorlat alakult ki abban, hogy ajándék visszakövetelése esetén a házasélet megromlására vezető okok feltárása akkor is szükséges lehet, ha a házastársak a házasság felbontását egyező akaratnyilvánításuk alapján kérik, és nem követelhető vissza a házastársnak adott ajándék, illetőleg a helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó házastárs felróható magatartása okozta (BH 1982/5/191.).
A kifejtettekhez képest a bíróság az adott ügyben a bizonyítást a szükséges mértékben lefolytatta, és döntését az irányadó jogszabályok szerint hozta meg, azt kellően megindokolta. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel szemben konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazott 254. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítélet helyes indokaira csupán visszautal.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 20.478/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás