• Tartalom

28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet

28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet

a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól1

2003.09.15.

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Az idegenforgalommal kapcsolatos regionális, területi feladatokat az idegenforgalmi régiók (a továbbiakban: régió) keretében kell ellátni. Az egyes régiókat és azok területét a rendelet melléklete tartalmazza. A régióban – e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül – Regionális Idegenforgalmi Bizottságot (a továbbiakban: RIB) kell létrehozni.

(2) A RIB az országos idegenforgalmi politikai célkitűzésekhez igazodva ellátja a regionális idegenforgalmi állami feladatokat, és segíti az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását.

(3) A RIB szakmai részvételre alapozott regionális idegenforgalmi koordinációs szervezet, amely 9–13 tagból áll, szakmai felügyeletét az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter2 (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(4)3 A RIB élén elnök (a továbbiakban: elnök) áll. A RIB elnökét és tagjait a miniszter kéri és menti fel. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki teendőket az alelnök látja el.

(5) A RIB a feladatait munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) útján látja el.

(6)4 A RIB székhelyét a RIB első ülésén maga határozza meg.

2. § (1) A RIB feladatai:

a) a nemzeti turizmuspolitikával összhangban a régió turizmuspolitikájának, turizmusfejlesztési koncepciójának, terveinek és azok megvalósítási programjainak kialakítása, és – az adott területen működő regionális területfejlesztési tanáccsal történt egyeztetést követően – a végrehajtás koordinálása az érintett megyei és települési önkormányzatokkal, valamint a gazdasági kamarákkal,

b) a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének segítése,

c) a kistérségi turisztikai együttműködés kialakításának és működésének ösztönzése,

d) az Európai Unió regionális programjaiban való részvétel előkészítése,

e) a nonprofit jellegű marketing, termékfejlesztési és információs munka koordinálása,

f) együttműködés az önkormányzatokkal, a gazdasági kamarákkal, a szakmai szervezetekkel, a területfejlesztési tanácsokkal, a megyei és a települési idegenforgalmi hivatalokkal és a Tourinform irodákkal,

g) a turisztikai oktatás és szakképzés regionális feladatainak segítése,

h) a turisztikai döntések érvényesülésének figyelemmel kísérése,

i) a jogszabály által feladatkörükbe utalt egyéb döntési, véleményezési, ellenőrzési feladatok ellátása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében:

a) a RIB a céljai megvalósítása érdekében saját fejlesztési forrást képezhet, e forrás felhasználásra vonatkozó döntéseiről a minisztert tájékoztatja,

b) a RIB a Turisztikai Célelőirányzatról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat ellátja.

3. § (1) A RIB a feladatait testületi ülés (a továbbiakban: ülés) keretében és munkaszerve útján látja el, a jogosítványait az ülésén gyakorolja. A RIB ülését szükség szerint, de legalább negyedévente össze kell hívni. A RIB ülését akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kéri.

(2) A RIB ülése akkor határozatképes, ha azon a tagjainak többsége jelen van. A RIB szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

(3) Ha a RIB ülése nem volt határozatképes, az emiatt megismételt ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a szabályzat másként nem rendelkezik. A megismételt ülés időpontjáról a RIB tagjait legalább 48 órával az ülés tervezett időpontja előtt értesíteni kell.

4. § (1) A RIB ülését az elnök – a szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában – a RIB székhelyére hívja össze.

(2) A RIB ülésére a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

(3) A RIB bármely tagja jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát az ülés előtt legalább három nappal írásban ismerteti a RIB tagjaival.

(4) Ha a RIB ülését nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.

(5) A határozatképtelenség miatt megismételt ülés összehívása az eredeti ülés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet.

5. § (1) A RIB tagjai azonnali döntést igénylő, sürgős esetben ülés tartása nélkül is határozhatnak.

(2) Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét – ha a szabályzat ennél rövidebb határidőt nem állapít meg – nyolcnapos határidő kitűzésével írásban kell a RIB tagjaival közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül a RIB elnöke munkaszervezete útján írásban tájékoztatja.

(3) Ha legalább három tag együttesen kéri, az ülést össze kell hívni a határozattervezet megtárgyalására.

6. § (1) A RIB üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévőket, az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a határozatokat és az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2) A jegyzőkönyvet a RIB elnöke és egy – az ülésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá.

(3) A RIB elnöke az ülésen hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet. A határozatokat, azok meghozatala után a munkaszervezet köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni. A határozatokat megfelelő módon közzé kell tenni.

(4) A jegyzőkönyvbe és a határozatok nyilvántartásába a RIB bármelyik tagja betekinthet, és az azokban foglaltakról az elnök által hitelesített másolatot kérhet.

(5) A RIB ülés jegyzőkönyvének egy példányát az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részére nyolc munkanapon belül meg kell küldeni.

7. §5 A RIB szabályzatát a miniszter állapítja meg.

8. § A RIB a feladatainak ellátására állandó vagy eseti szakbizottságot alakíthat. A szakbizottság elnökét és tagjait – a RIB munkaszervezete vezetőjének javaslatára és a RIB ülésének állásfoglalása alapján – a RIB elnöke kéri fel tisztségének ellátására.

9. § A RIB az illetékességi területének idegenforgalmi szempontból jelentős kistérségére kiterjedő illetékességgel területi bizottságokat alakíthat. A területi bizottság elnökét és tagjait – a munkaszervezet vezetőjének javaslatára és a RIB ülésének állásfoglalása alapján – a RIB elnöke kéri fel a tisztségének ellátására.

10. § (1) A RIB munkaszervi feladatait (a RIB működésével kapcsolatos ügyintézési, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendőket) a munkaszervezet látja el. A munkaszervezet illetékességi területe megegyezik a RIB működési területével.

(2)6 A munkaszervezet szervezeti formájáról a miniszter dönt.

(3)–(6)7

11. §8

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelethez9

Idegenforgalmi régiók és illetékességi területük
1. Budapest–Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB)
(ezen belül: Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet)
Budapest, Pest megye és Komárom-Esztergom megye, illetve Nógrád megye egy része (településjegyzéket a függelék tartalmazza)
2. Észak-Magyarországi RIB
(ezen belül: Mátra–Bükk kiemelt üdülőkörzet)
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye – a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez – és Nógrád megye – a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével
3. Észak-Alföldi RIB
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye – Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével
4. Tisza-tavi RIB
(ezen belül: a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet)
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye egy része
5. Dél-Alföldi RIB
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
6. Közép-Dunántúli RIB
(ezen belül: Velencei-tó–Vértes kiemelt üdülőkörzet)
Fejér megye, Komárom-Esztergom megye – Dunakanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó települései kivételével – Veszprém megye – Balaton régióhoz tartozó települések kivételével
7. Balatoni RIB
(ezen belül: Balaton kiemelt üdülőkörzet)
Somogy megye, Veszprém megye és Zala megye egy része
8. Dél-Dunántúli RIB
Baranya, Tolna megye és Somogy megye – a Balaton régióhoz tartozó települések kivételével
9. Nyugat-Dunántúli RIB
(ezen belül: Sopron–Kőszeghegyalja kiemelt üdülőkörzet)
Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye – Balatoni régióhoz tartozó települések kivételével
Függelék
Az idegenforgalmi régiók és illetékességi területük meghatározása
Az egyes idegenforgalmi régiók illetékességi területéhez a következő települések tartoznak:
1. A Budapest–Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság illetékességi területe
Budapest Főváros
Pest megye
Komárom-Esztergom megye
Dorog
Dömös
Esztergom
Kesztölc
Leányvár
Piliscsév
Pilismarót
Pilisszentlélek
Nógrád megye
Bánk
Berkenye
Borsosberény
Diósjenő
Drégelypalánk
Hont
Nagyoroszi
Nógrád
Nőtincs
Ősagárd
Rétság
Szendehely
Tolmács
4. A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság illetékességi területe
Heves megye
Heves
Erdőtelek
Dormánd
Füzesabony
Besenyőtelek
Átány
Kömlő
Hevesvezekény
Tarnaszentmiklós
Pély
Kisköre
Poroszló
Sarud
Tiszanána
Újlőrincfalva
Mezőtárkány
Tenk
Jász-Nagykun-Szolnok megye10
Kőtelek
Nagykörű
Fegyvernek
Kunhegyes
Kunmadaras
Tomajmonostora
Tiszabő
Tiszaszentimre
Tiszaörs
Tiszaszöllős
Tiszagyenda
Tiszaigar
Nagyiván
Berekfürdő
Abádszalók
Tiszabura
Tiszaderzs
Tiszafüred
Tiszaroff
Tiszasüly
Karcag
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Tiszaújváros
Tiszapalkonya
Oszlár
Tiszatarján
Tiszakeszi
Mezőcsát
Ároktő
Borsodivánka
Négyes
Tiszabábolna
Tiszadorogma
Tiszavalk
Egerlövő
Mezőnagymihály
Gelej
Hejőkürt
Hejőpapi
Hejőbába
Hejőszalonta
Igrici
Nemesbikk
Szakáld
Sajószöged
Nagycsécs
Szentistván
Hajdú-Bihar megye
Újszentmargita
Folyás
Polgár
Egyek
Tiszacsege
7. A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság illetékességi területe
Somogy megye
közvetlen part menti települések:
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonkeresztúr
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszárszó
Balatonszemes
Balatonszentgyörgy
Fonyód
Siófok
Szántód
Zamárdi
háttértelepülések:
Andocs
Balatonendréd
Balatonöszöd
Balatonszabadi
Balatonújlak
Bálványos
Buzsák
Csömend
Főnyed
Gamás
Gyugy
Hács
Hollád
Karád
Kereki
Kéthely
Kisberény
Kötcse
Kőröshegy
Látrány
Lengyeltóti
Marcali
Nagycsepely
Nikla
Ordacsehi
Öreglak
Pusztaszemes
Ságvár
Sávoly
Siójut
Somogybabod
Somogysámson
Somogyszentpál
Somogytúr
Somogyvár
Szegerdő
Szólád
Szőlősgyörök
Táska
Teleki
Tikos
Visz
Vörs
Veszprém megye
közvetlen part menti települések:
Alsóörs
Aszófő
Ábrahámhegy
Badacsonytomaj
Badacsonytördemic
Balatonakali
Balatonalmádi
Balatonederics
Balatonfüred
Balatonfűzfő
Balatonkenese
Balatonrendes
Balatonszepezd
Balatonudvari
Balatonvilágos
Csopak
Kővágóörs
Örvényes
Paloznak
Révfülöp
Szigliget
Tihany
Zánka
háttértelepülések:
Balatoncsicsó
Balatonfőkajár
Balatonhenye
Balatonszőlős
Barnag
Csajág
Dörgicse
Felsőörs
Gyulakeszi
Hegyesd
Hegymagas
Hidegkút
Kapolcs
Káptalantóti
Kékkút
Kisapáti
Köveskál
Küngös
Lesencefalu
Lesenceistvánd
Lesencetomaj
Litér
Lovas
Mencshely
Mindszentkála
Monostorapáti
Monoszló
Nagyvázsony
Nemesgulács
Nemesvámos
Nemesvita
Óbudavár
Öcs
Pécsely
Pula
Raposka
Salföld
Szentantalfa
Szentbékkálla
Szentjakabfa
Szentkirályszabadja
Tagyon
Taliándörögd
Tapolca
Tótvázsony
Uzsa
Vászoly
Veszprémfajsz
Vigántpetend
Vöröstó
Zala megye
közvetlen part menti települések:
Balatongyörök
Gyenesdiás
Keszthely
Vonyarcvashegy
háttértelepülések:
Alsópáhok
Balatonmagyaród
Cserszegtomaj
Felsőpáhok
Galambok
Garabonc
Hévíz
Karmacs
Nagyrada
Nemesbük
Rezi
Sármellék
Szentgyörgyvár
Vállus
Várvölgy
Vindornyafok
Vindornyalak
Zalakaros
Zalamerenye
Zalaszabar
Zalaszántó
Zalavár
1

A rendeletet a 2015: LXVI. törvény 91. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte 2015. szeptember 2. napjával.

3

Az 1. § (4) bekezdése a 66/1999. (XII. 13.) GM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 1. § (6) bekezdése a 4/2000. (II. 2. ) GM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 7. § a 13/2001. (V. 25.) GM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 10. § (2) bekezdése a 4/2000. (II. 2. ) GM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

7

A 10. § (3), (4), (5) és (6) bekezdését a 4/2000. (II. 2. ) GM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A 11. §-t a 4/2000. (II. 2. ) GM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

9

A melléklet a 4/2000. (II. 2. ) GM rendelet 3. §-ával, illetve mellékletével megállapított szöveg.

10

A melléklet Függeléke 4. pontjában a Jász-Nagykun-Szolnok megye alcím alatti településjegyzéke az 57/2003. (IX. 12.) GKM rendelet 1. §-a szerint kiegészített szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére