PK BH 1998/284
PK BH 1998/284
1998.06.01.
Visszatartott vámáruval kapcsolatos igény közigazgatási határozat hiányában nem közigazgatási pernek, hanem polgári jogviszonyból eredő igényt érintő pernek minősül [Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 23. § (1) bek., 121. § (1)-(2) bek.; Ptk. 98. §; Áe. 72. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésében hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratoknak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező M. Városi Bírósághoz való áttételét. Megállapította, hogy a jogosult a kötelezettel szemben 5 517 200 000 forint értékű ingóság kiadására fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Meghallgatásakor előadta, hogy az ingóság vámáru, amelyet a kötelezett azért tart vissza, mert a vámot a felszámolás alatt álló jogosult nem tudja kifizetni. A vámáruk visszatartásáról, illetve kiadásuk megtagadásáról a kötelezett nem hozott írásbeli határozatot. Álláspontja szerint a kötelezett az ingókat jogellenesen tartja vissza, vele szemben határozottan és egyértelműen polgári jogi igény érvényesítéseként kéri a fizetési meghagyás kibocsátását.
Az elsőfokú bíróság döntésének indokolásában kifejtette, hogy a peres felek között nem áll fenn polgári jogviszony, a kötelezett hatósági jogkörében eljárva érvényesíti a törvényen alapuló zálogjogát. Ebből következően a jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét államigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetnek tekintette, és a Pp. 326. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással rendelte el az iratoknak a hatáskörrel rendelkező és illetékes M.-i Városi Bírósághoz való áttételét.
A jogosult fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a fizetési meghagyás kibocsátására történő utasítását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint tekinthető megalapozottnak.
A bíróság hatáskörét általában a Pp. 121. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján lehet és kell megítélni. A határozott kereseti kérelem mellett vizsgálni szükséges az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket. A fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe a bíróság [Pp. 3. § (1) bek. utolsó mondata]. A bíróság - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van (Pp. 4. §).
Az elsőfokú bíróság azt helyesen ismerte fel, hogy a kötelezett hatósági jogkörében eljárva tartja vissza a perbeli ingókat mint vámárukat. Peradat azonban, hogy a kötelezett ebben a minőségében még nem hozott olyan, az ügy érdemét érintő határozatot, amelynek a felülvizsgálatát a jogosult a bíróságtól keresettel kérhetné [Áe. 72. § (1) bek.]. Bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló határozat hiányában pedig közigazgatási per lefolytatására nincsen lehetőség. Ilyen perjogi megoldást a jogosult nem is kívánt igénybe venni, jognyilatkozatában ezt kifejezetten ellenezte is. A közte és a kötelezett között fennálló államigazgatási jogviszony önmagában nem zárja ki azt, hogy a jogosult mint tulajdonos ne igényelhetné a kötelezettől mint birtokostól az ingóságok kiadását (Ptk. 98. §). E kérelme tartalmához az adott esetben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság kötve van. Miután pedig a jogosult polgári jogi igényének elbírálása, ennek során a fizetési meghagyás kibocsátása a perérték miatt a megyei bíróság, mint elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 23. § (1) bek. a) pont] az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg hatáskörének a hiányát.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a szerint irányadó 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta. (Legf. Bír. Pf. V. 23.791/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás