• Tartalom

PK BH 1998/285

PK BH 1998/285

1998.06.01.
Az önálló bírósági végrehajtó eljárásával összefüggő kártérítési felelősség elbírálása megyei bírósági hatáskörbe tartozik [Pp. 23. § (1) bek. b) pont; Vht. 217. §, 225. § (2) bek., 236. § (1) bek.; Ptk. 349. § (1) és (3) bek.; PK 42. sz.].
A felperes keresetében az önálló bírósági végrehajtó alperest 328 000 forint és ennek kamata megfizetésére kérte kötelezni. Hivatkozása szerint az alperes a végrehajtói működése körében ilyen mértékben károsította meg.
Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte a felperes keresetlevelének a városi bírósághoz való áttételét Végzésének indokolása szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vhr.) 236. §-ának (1) bekezdése csupán arról rendelkezik, hogy a végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel, sem e törvényhely, sem annak indokolása nem határozza meg azonban, hogy a Ptk. mely kártérítési szabályát kell alkalmazni. Éppen ezért abból kell kiindulni, hogy a Ptk. 349. §-a az alkalmazotti károkozásra vonatkozó rendelkezés specifikus esete, amely két vonatkozásban szűkíti a munkáltató felelősségét. A kárfelelősséget - egyebek mellett - csak akkor lehet megállapítani, ha a károkozás munkaviszonnyal, illetve hatósági tagsággal összefüggően keletkezett. Az önálló bírósági végrehajtó igazságügyi feladatot ellátó, önálló jogállású személy, akit ugyan a megyei bíróság elnöke nevez ki határozatlan időre, nincs azonban szolgálati viszonyban. Mindebből az következik, hogy az önálló bírósági végrehajtó által működése során okozott kárért nem a Ptk. 349. §a, hanem a 339. §-a alapján felel. Az ellene indított kártérítési per tehát nem a megyei bíróság, hanem a Pp. 22. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi bíróság hatáskörébe tartozik.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett. Hivatkozása szerint az elsőfokú végzés jogszabálysértő, az önálló bírósági végrehajtó ugyanis államigazgatási jogkörben eljáró hivatalos személy, ezért az általa hivatalos eljárásban okozott kár megtérítése iránti perre a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megyei bíróságnak van hatásköre.
A fellebbezés megalapozott.
A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak.
A hatásköri rendelkezésből következően tehát a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyekben közigazgatási, közhatalmi tevékenység gyakorlásával történt szerződésen kívüli károkozásról van szó. Az ilyen módon bekövetkezett kár érvényesítésének különös feltételét határozza meg a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése. Eszerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A törvényhely (3) bekezdése szerint ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
A végrehajtás a bírósági eljárás része, közhatalmi tevékenység. A Vht. 225. §-ának (2) bekezdése szerint az önálló bírósági végrehajtó a helyi bíróságon, a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságon a bíróság szerveként működik. Az önálló és a megyei bírósági végrehajtó eljárása - mint polgári nem peres eljárás - a bíróság eljárásával azonos.
Az önálló bírósági végrehajtó esetében a Vht. 217. §-a szerinti végrehajtási kifogás minősül rendes jogorvoslatnak. A megyei bíróság hatáskörét és a kárigény érvényesítésének különös feltételét szabályozó törvényi rendelkezés nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a közhatalmi tevékenység gyakorlásával okozott kárért elsődlegesen a munkáltató vagy más, illetőleg közvetlenül maga a károkozó tartozik helytállni. Ehhez képest az önálló bírósági végrehajtónak a Vht. 236. §-a (1) bekezdésében szabályozott közvetlen kárfelelőssége nem érinti a hatásköri rendelkezést. E jogértelmezéssel összhangban állóan mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a PK 42. számú állásfoglalásában arra, hogy nem az eljáró szerv minősége, hanem a konkrét tevékenység alapján kell megállapítani, államigazgatási tevékenységről van-e szó.
A kifejtettekre figyelemmel - miután a per tárgyánál fogva tartozik megyei bírósági hatáskörbe - tévedett az első fokon eljáró bíróság, amikor hatáskörének hiányát állapította meg és rendelkezett a keresetlevélnek a városi bírósághoz való áttételéről. (Legf. Bír. Pf. V. 22.698/1997. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére