1998. MK 3. szám helyesbítés
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 1997. évi 92. számában közzétett, a szakmai vizsgáztatásra feljogosított intézményekről szóló, 59/1997. (X. 28.) IKIM rendelet mellékletének 14. pontjában a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ (MIOK) címe helyesen:
,,14. Magyar Iparszövetség Oktatási Központ (MIOK)
1139 Budapest, Hajdú u. 18–24.''
(Kézirathiba)
1
A Magyar Közlöny 1997. évi 111. számában közzétett, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 228/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete a 8.4. pontot követően helyesen:
,,
1. számú melléklet az Alapító Okirathoz
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyona
(Nyilvántartás szerinti bruttó érték az 1992. október 1-jei állapotnak megfelelően.)
I. Kezelésében lévő ingatlanok 426 010 000,00 Ft
II. Vagyonértékű jogok 1 000 000,00 Ft
III. Leányvállalatok és kft.-be kihelyezett vagyon 814 588 547,95 Ft
IV. Álló- és fogyóeszközeinek értéke 51 157 857,17 Ft
Összesen: 1 292 156 405,12 Ft
A Magyar Alkotóművészeti Alapítvány törzsvagyona
(Elidegenítési tilalom alá rendelt, tovább működtetendő ingatlanok.)
------------------------
Megnevezés Helység, utca, házszám
------------------------
Alkotóházak:
1. Szigligeti Szigliget, Kossuth Lajos u. 17.
2. Zsennye Zsennye, Szabadság tér 3.
3. Galyatető Galyatető, Mező Imre u. 11.
4. Kecskemét Kecskemét, Műkert u. 12.
2. számú melléklet az Alapító Okirathoz
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Kuratóriumának névsora:
Székely Gábor közgazdász (elnök),
Pohárnok Mihály művészeti menedzser (alelnök),
Deák Sándor, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági igazgatója,
Fésüsné Illés Edit, az MKM Pénzügyi Főosztályának helyettes vezetője,
Hajagos Éva, az MKM Jogi Főosztályának közigazgatási szakmai tanácsadója,
Szűcs Ferenc, a Pénzügykutató Rt. főosztályvezetője,
Tóth József, az Országos Színháztörténeti Intézet gazdasági igazgatója.
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Felügyelő Bizottságának névsora:
Sebes József elnök, az MKM képviseletében,
Ágoston Gabriella, a PM képviseletében,
Kádár János Miklós, a MAOE elnöke.
3. számú melléklet az Alapító Okirathoz
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyonkezelési és befektetési szabályzata
A Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendeletben a Magyar Alkotóművészeti Alapítványnak, melynek jogutódja 1994. január 1-jétől a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) induló vagyonként átadta a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának teljes vagyonát.
Jelen szabályzat a Közalapítvány tulajdonába került, és a működtetés során változó vagyon megőrzésének, működtetésének, gyarapításának kereteit szabályozza.
1. A szabályzat hatálya
A szabályzat hatálya a Közalapítvány tulajdonában lévő vagyonra (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett eszközök, valamint forgóeszközök – kötelezettségekkel csökkentett – részére) terjed ki.
2. A Közalapítvány vagyona
A vagyon alapvető rendeltetése a Közalapítvány Alapító Okiratban meghatározott céljainak tartós, folyamatos és hatékony szolgálata. Ennek érdekében az alapítványi vagyonon belül el kell különíteni a törzsvagyont, a vállalkozási célú vagyont.
Törzsvagyon: a Közalapítvány érdekeit szolgáló, folyamatos működést biztosító tartós elidegenítési tilalom alatt álló vagyoni kör, melyet az Alapító Okirat melléklete tételesen rögzít.
Vállalkozási célú vagyon: a Közalapítvány törzsvagyon nélkül számolt, szabad rendelkezésű vagyona, amellyel a Közalapítvány – az idetartozó vagyon értékéig – piaci típusú vállalkozásokban vehet részt.
Vagyonértékű jog: a Közalapítvány jogszerű használatában lévő helyiségek bérleti joga és egyéb jogosultsága.
3. A közalapítványi vagyon működtetésének célja
A közalapítványi vagyon kezelésének célja a közalapítványi vagyonnal olyan gazdálkodás, amely az alapítói vagyon megőrzése, lehetőség szerinti gyarapítása mellett anyagi fedezetet biztosít a közalapítványi célok elérésére.
4. A vagyon feletti döntési jogkörök
A Közalapítványt – a vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretei között – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
A Magyar Köztársaság Kormánya mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Közalapítvány Kuratóriumát felhatalmazta, hogy a Közalapítvány vagyonával vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja.
Szükség esetén a Kuratórium döntése alapján a vagyon egy része felhasználható közalapítványi célokra.
A Kuratórium gazdálkodása a térítésmentes vagyonátruházás lehetőségét kizárja, kivéve a művészek nyugdíjpénztárának történő vagyonátadást.
A Kuratórium dönt a Közalapítvány vagyonának szerkezeti összetételéről, és meghatározza a befektetési stratégia irányát.
A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt – a Művészeti Tanács véleményének meghallgatásával – a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felhasználásuk módjáról.
5. A közalapítványi befektetések biztonsági szabályai
Általános szabályok
A Közalapítvány csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
A közalapítványi befektetéseknek összhangban kell lenniük a Közalapítvány rövid és hosszú távú kötelezettségeivel, fenntartva a folyamatos fizetőképességet.
A Közalapítvány vállalkozása a feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
A megvásárolni kívánt érdekeltség tulajdonosa, vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója nem lehet a Közalapítvány alkalmazottja vagy tisztségviselője, valamint felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója, illetve ezek hozzátartozója.
A Közalapítvány rendelkezésére bocsátott állami támogatások – kivéve, ha az adományozó másként nem rendelkezik – csak állam által garantált értékpapírban helyezhetők el.
A Közalapítvány a rendelkezésre álló szabad eszközeivel a jelen szabályzatban meghatározott keretek között szabadon vállalkozhat.
Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére, vállalkozásba vitelére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelőzi az adott vagyonelem szakértővel történő értékbecslése. Védett vagyontárgyak hasznosítására, értékesítésére vonatkozó szerződés megkötése előtt az illetékes szervek (pl. szakhatóságok) egyetértését meg kell szerezni.
A vállalkozásba fektetett vagyonnal a rendelkezésére álló információk alapján a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.''
(Kézirathiba)
A Magyar Közlöny 1997. évi 116. számában kihirdetett, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 110. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyesen:
,,b) a területfelhasználási engedélyezési eljárásról szóló 1/1968. (I. 11.) ÉVM rendelet…''
(Kézirathiba)
A Magyar Közlöny 1997. évi 116. számában kihirdetett, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelet módosításáról szóló 32/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet
– 4. §-ának (2) bekezdése helyesen:
,,(2) Az R. e rendelet 2. számú mellékleteként kihirdetett 4. számú melléklettel egészül ki.''
Ennek megfelelően a 2. számú melléklettel kihirdetett melléklet száma helyesen:
,,4. számú melléklet a 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelethez''
Az előzőek alapján a rendelet 2. §-ának (6) bekezdésében, továbbá a (7) bekezdésének a), b) és c) pontjában található 3. számú melléklet száma helyesen 4. számú melléklet.
– 5. §-ának utolsó bekezdésének számozása helyesen:
,,(4) Az R. 2. számú melléklete 2001. június 1. napján hatályát veszti.''
(Kézirathiba)
A Magyar Közlöny 1997. évi 120. számában kihirdetett, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet
– 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyesen:
,,b) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól nyugdíjsegélyben részesülő tagok,''
– 4. §-ának (3) bekezdése helyesen:
,,(3) A kedvezmény szempontjából nyugdíjasnak minősül a saját jogú nyugellátásban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadékban részesülő személy (a továbbiakban: saját jogú nyugdíjas), valamint a hozzátartozói nyugellátásban, özvegyi járadékban és növelt összegű özvegyi járadékban részesülő személy.''
(Kézirathiba)
1
A Magyar Közlöny 1998. évi 3. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás