3/1998. (IK 6.) IM utasítás
az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának, valamint az igazságügyi szakértői intézetek alapító okiratainak közzétételéről1
1998.06.30.
1. § Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala, valamint az igazságügyi szakértői intézetek alapító okiratát kiadom. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala szervezeti és működési szabályzatát megállapítom. Az alapító okiratokat és a szervezeti és működési szabályzatot az utasítás mellékleteként közzéteszem.
2. § Ez az utasítás 1998. június 1. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala és az igazságügyi szakértői intézetek szervezeti és működési szabályzatának közzétételéről szóló 2/1992. (IK4.) IM utasítás hatályát veszti.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter
Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala szervezeti és működési szabályzata
1. §
Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az igazságügy-miniszter felügyelete és irányítása alatt ellátja az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi szakértői intézeteinek igazgatási felügyeletét, végzi az intézetek működésével kapcsolatos egyes pénzügyi, gazdasági, munkaügyi, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat.
2. §
A Hivatal szervezeti felépítése
(1) A Hivatalt a főigazgató vezeti.
(2) A Hivatal szervezetét a Titkárság, a Munkaügyi Osztály, a Pénzügyi Osztály, a függetlenített belső ellenőr, valamint az Igazgatótanács alkotja.
(3) A főigazgatót a Hivatal vezetésével kapcsolatos feladataiban az általa kijelölt osztályvezető, szakmai feladataiban az általa felkért intézet igazgatója (a továbbiakban: igazgató) helyettesíti.
a) a költségvetés keretei között biztosítja az intézetek működésének személyi és tárgyi feltételeit,
b) gondoskodik az ügyviteli és eljárási szabályok, valamint az igazságügyi szakértői intézetek igazgatásával kapcsolatos előírások megtartásáról,
c) irányítja az igazságügyi szakértői intézetek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi tevékenységét,
d) meghatározza az irányítása alatt működő intézetek és szervezeti egységek munkarendjét, az igazgatókkal együttműködve gondoskodik azok betartásáról,
e) biztosítja a szakterület szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) részére a szakfelügyelet ellátásának feltételeit,
f) irányítja és ellenőrzi a Hivatal szervezeti egységeinek munkáját,
g) irányítja az igazságügyi szakértők és az igazságügyi alkalmazottak (a továbbiakban együtt: igazságügyi alkalmazottak) továbbképzését,
h) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy a miniszter a hatáskörébe utal.
(2) A főigazgató a szakterületének megfelelő ágazatban igazságügyi szakértői tevékenységet is folytathat.
4. §
A Titkárság
A Titkárság
a) végzi a Hivatal ügykezelését,
b) ellátja a főigazgató feladataival járó adminisztrációt,
c) vezeti a szakértői intézetekkel kapcsolatos, a többi osztály feladatkörébe nem tartozó nyilvántartásokat (iratkezelés, iratselejtezés stb.).
(1) A Munkaügyi Osztály a Hivatal vonatkozásában:
a) előkészíti a főigazgató munkáltatói jogkörébe tartozó munkaügyi tárgyú döntéseket,
b) végzi az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyának keletkezésével, besorolásával, módosulásával (átsorolásával) és megszűnésével, valamint az intézetek közötti áthelyezésével kapcsolatos feladatokat,
c) intézi a illetményfejlesztésekkel, jutalmazásokkal, egyéb elismerésekkel, fegyelmi ügyekkel és kártérítésre kötelezéssel összefüggő feladatokat,
d) vezeti a Hivatal alkalmazottaira vonatkozó munkaügyi és személyzeti nyilvántartásokat, és kezeli a személyi anyagokat,
e) intézi a szociális, segélyezési és a munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos ügyeket.
(2) A Munkaügyi Osztály a szakértői intézetek vonatkozásában:
a) az illetékes igazgató, valamint a főigazgató javaslatának megfelelően döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó munkaügyi és személyzeti ügyeket,
b) végzi a vezetői és az igazságügyi szakértői állások betöltésére irányuló pályázatokkal kapcsolatos teendőket,
c) vezeti az intézetek igazságügyi alkalmazottainak munkaügyi és személyzeti nyilvántartását és kezeli a személyi anyagokat,
d) ellenőrzi és koordinálja az igazgatók munkaügyi tevékenységét,
e) ellátja az illetmény – és létszámgazdálkodással kapcsolatos központi nyilvántartási és költségvetési feladatokat,
f) irányítja a szakértői intézetek munkavédelmi, tűzrendészeti és „M” tevékenységét,
g) szervezi az igazságügyi alkalmazottak továbbképzését,
h) véleményezi és döntésre előkészíti a munkaügyi és szociális ügyeket,
i) döntésre előkészíti az igazságügyi alkalmazottak kitüntetésével, egyéb elismerésével és rendkívüli előresorolásával kapcsolatos ügyeket.
(1) A Pénzügyi Osztály a Hivatal és az intézetek gazdasági szervezete, amely osztályszervezet keretén belül ellátja a Hivatal, valamint az intézetek vonatkozásában:
a) a költségvetés tervezéssel,
b) az előirányzat felhasználással és módosítással,
c) a beruházással, a vagyon kezelésével és hasznosításával,
f) a társadalombiztosítással,
g) a beszámolási kötelezettséggel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.
(2) A budapesti intézetek és a Hivatal vonatkozásában ellátja a készpénzkezeléssel, és az épületek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat.
(3) A függetlenített belső ellenőr távollétében ellenőrzi a Hivatal és az intézetek pénzügyi, gazdasági tevékenységét.
7. §
A belső ellenőr
A belső ellenőr munkáját a Hivatal és az intézetek pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellenőrzési szabályzatában foglaltak szerint végzi.
A belső ellenőr:
a) éves terv alapján ellenőrzi a Hivatal és a szakértői intézetek pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
b) az ellenőrzések tapasztalatai alapján javaslatot tesz az észlelt hibák kijavítására.
(1) Az igazságügyi szakértői intézetek irányításában közreműködik az Igazgatótanács. Szavazati joggal rendelkező tagjai a főigazgató, és a szakértői intézetek igazgatói.
(2) Az Igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesznek a Hivatal osztályvezetői, valamint a tárgykör szerint kijelölt személyek. Állandó meghívott az Igazságügyi Minisztérium képviselője.
(3) Az Igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább négy ízben ülést tart. A főigazgató indokolt esetben az Igazgatótanácsot soron kívül is összehívhatja. Az Igazgatótanácsot 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a tagok több mint fele – az ok és tárgy megjelölésével – kéri. Az Igazgatótanács rendes vagy soron kívüli összehívásáról a főigazgató gondoskodik.
(4) Az Igazgatótanács előzetes véleménye szükséges:
a) a költségvetésnek a Hivatal és a szakértői intézetek közötti felosztásához,
b) az illetmény- és létszámgazdálkodás elveinek meghatározásához,
c) a bevétel felhasználásának eltérő módjához,
d) a Hivatal szervezeti egységei által készített összefoglaló jelentésekhez, illetve az igazgatók igazgatási és munkaügyi beszámolóihoz,
e) a szakmai feladatok és beruházási koncepciók hosszabb távú összehangolásához,
f) az anyagi és erkölcsi elismerés elveinek kialakításához,
g) az összeférhetetlenségi szabályok egységes értelmezéséhez,
h) mindazon igazgatási, gazdasági és munkaügyi kérdésekhez, melyeket a miniszter vagy a főigazgató eseti jelleggel a hatáskörébe utal.
a) Az Igazgatótanács elnöke a Hivatal főigazgatója.
b) Az Igazgatótanács tagjai közül egy évi időtartamra elnökhelyettest választ.
c) Az Igazgatótanács titkára a Hivatal Munkaügyi Osztályának vezetője.
d) Az Igazgatótanács munkáját – lehetőleg írásban előre megállapított – napirend alapján végzi.
e) Az Igazgatótanács határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele jelen van. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
f) Az ülésekről emlékeztető készül, melyet az elnök és a titkár ír alá. Az emlékeztető egy-egy példányát meg kell küldeni az Igazságügyi Minisztérium felügyelet gyakorló főosztályának.
(1) A Hivatal és az intézetek alkalmazottai az Igazságügyi Minisztériumhoz az igazgató, illetve a Hivatal útján fordulhatnak.
(2) Az igazságügyi szakértői véleményadással, valamint oktatói és tudományos tevékenységgel összefüggő feladatokon kívül az intézetek alkalmazottai más szervekkel a Hivatal, illetve az Igazságügyi Minisztérium útján léphetnek érintkezésbe.
10. §
A hivatali eskü
A hivatali esküt a főigazgató és az igazgató az Igazságügyi Minisztérium képviselője előtt, a Hivatal alkalmazottja a főigazgató előtt teszi le.
11. §
A szakvéleményadáson kívüli tevékenység
(1) A Hivatal az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén kívül – megbízás vagy szerződés alapján – a személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából, vállalkozási tevékenységnek nem minősülő munkát végezhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet a főigazgató engedélyezi.
12. §
A munkáltatói jogok gyakorlásáról jelen szabályzat 1.számú, a kötelezettségvállalás, utalványozási és érvényesítési jogkörökről a 2. számú melléklete rendelkezik.
1. számú melléklet
az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala, valamint az igazságügyi szakértői intézetek
szervezeti és működési szabályzatához
A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA
I. A kinevezési jog
A) Az igazságügy-miniszter nevezi ki:
2. az igazgatókat, az igazgató-helyetteseket és az Intézet osztályvezetőit,
3. az igazságügyi szakértőket,
4. az 1. és 2. pontokban írt beosztások ellátására megbízást ad.
B) A főigazgató nevezi ki, illetve alkalmazza a Hivatal osztályvezetőit és egyéb alkalmazottait.
C) Az igazgató nevezi ki, illetve alkalmazza az igazgató-helyettes, az osztályvezető és a szakértő kivételével az intézet alkalmazottait.
II. A létszám- és illetménygazdálkodási jog
1. Az igazságügy-miniszter dönt a fejezetszintű létszám- és illetménygazdálkodási kérdésekben.
2. A főigazgató – az Igazgatótanács véleménye figyelembevételével – dönt a létszám- és illetménygazdálkodási ügyekben.
3. A főigazgató az igazgató véleményének kikérését követően dönt a nem szakértői létszámok intézetek közötti átsorolásáról, illetménygazdálkodásáról.
4. Az érintett intézet igazgatója javaslatának figyelembevételével a főigazgató dönt az új igazságügyi alkalmazottak besorolásáról.
III. Az igazságügyi szakértői szervezeten belüli áthelyezés, újabb beosztás és szolgálati jogviszony megszüntetése
1. A vezetői megbízatásból való felmentésre, illetve a szolgálati jogviszony megszüntetésére a kinevezési jogot gyakorló jogosult. Ezt a jogot a nem vezető beosztású szakértők esetében a főigazgató gyakorolja.
2. Az igazságügyi szakértői intézetek közötti áthelyezés jogát – ha az nem intézet igazgatói, igazgató-helyettesi illetve osztályvezetői munkakörben történik – az érintett vezetők véleményének kikérését követően a főigazgató gyakorolja.
3. Az igazgatói, az igazgató-helyettesi, valamint az osztályvezetői munkakörben történő áthelyezés jogát az igazságügy-miniszter gyakorolja.
4. Az áthelyezés jogát az igazságügyi szakértői intézeten belül az igazgató, a Hivatalban a főigazgató gyakorolja.
IV. Más kereső foglalkozás előzetes engedélyezése, illetve hozzájárulása kérdésében
A jogot:
1. a főigazgató tekintetében az igazságügy-miniszter,
2. az igazgatók és a Hivatal alkalmazottai tekintetében a főigazgató,
3. egyéb esetekben az igazgató gyakorolja.
V. A szabadság kiadása, rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezése
A szabadság kiadásánál a IV. pontban foglaltak az irányadók.
VI. Az alapilletmény megállapítása, a jutalmazás
1. Az alapilletmény megállapítására a kinevezéssel egyidejűleg – besorolás alapján – a kinevezési jogot gyakorló jogosult.
2. Az alapilletmény emelésére újbóli fizetési osztályba és fizetési fokozatba való besorolással a főigazgató és az igazgató tekintetében az igazságügy-miniszter, egyéb esetekben a főigazgató jogosult.
3. Az alapilletmény legfeljebb 20 %-os emelésére, illetve csökkentésére az igazgató, az igazgató-helyettes és az osztályvezető esetén az igazságügy-miniszter, a Hivatal alkalmazottai tekintetében a Hivatal főigazgatója, egyéb esetekben – a főigazgató egyetértésével – az igazságügyi szakértői intézet igazgatója jogosult.
VII. A fegyelmi jog
A fegyelmi eljárás megindítására és a vizsgálóbiztos kijelölésére a főigazgató és az igazgatók esetében az igazságügy-miniszter, az igazságügyi szakértő és a Hivatal alkalmazottai esetén a főigazgató, más igazságügyi alkalmazott esetén az igazgató jogosult.
VIII. A kártérítésre kötelezés
A főigazgatót és az igazgatót az igazságügy-miniszter, az igazságügyi szakértőt és a Hivatal alkalmazottait a főigazgató, más igazságügyi alkalmazottat az igazgató kötelezheti kártérítésre.
IX. Az igazságügyi alkalmazott munkájának értékelése
Az igazságügyi alkalmazott munkájának értékelésére a Hivatal alkalmazottai tekintetében a főigazgató, egyéb esetekben az igazgató jogosult.
X. A túlmunka elismerése
A túlmunkát végző igazságügyi szakértő részére járó szabadidőt, illetve szabadidő-átalányt az intézet igazgatója állapítja meg.
2. számú melléklet
az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala
szervezeti és működési szabályzatához
A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI, UTALVÁNYOZÁSI ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSI JOGKÖRÖK
1. A szakértői intézményrendszer személyi juttatása, valamint a munkaadókat terhelő járulékok, továbbá a központi beruházások vonatkozásában a jóváhagyott költségvetés keretén belül korlátlan összegű kötelezettségvállalásra jogosult a főigazgató, illetve távollétében – a munkaköri leírás szerint – a helyettesítést ellátó vezető.
2. A Hivatal részére lebontott költségvetésben rögzített összeghatárig kötelezettség vállalásra jogosult a főigazgató és a Pénzügyi Osztály vezetője.
3. A Magyar Államkincstár által kezelt előirányzat felhasználási és az intézményi beruházási számla esetében a főigazgató és a Pénzügyi Osztály vezetője az utalványozó.
4. A Hivatalnál az érvényesítési feladatokat a főigazgató és a Pénzügyi Osztály vezetője által kijelölt alkalmazottak végzik.
5. Az utalványozási és érvényesítési feladatokat a munkaköri leírásokban rögzíteni kell.
6. A kötelezettségvállaló és utalványozó azonos személy is lehet.
7. Az érvényesítésre feljogosítottak valamennyien jogosultak az érvényesített utalványok ellenjegyzésére is.
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala.
3. Székhelye: 1027 Budapest, II. Fő u. 70–78.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt működő szakértői intézményekkel kapcsolatos egyes igazgatási, gazdálkodási és munkaügyi, valamint nyilvántartási feladatok ellátása. A költségvetés keretei között biztosítja az igazságügyi szakértői intézetek megfelelő szintű működtetéséhez szükséges feltételeket.
6. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalát az igazságügy-miniszter által kinevezett főigazgató vezeti és képviseli.
10. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül az igazságügy-miniszter állapítja meg.
11. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala részére jóváhagyott előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
13. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet.
2. A Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet az Áht. 87. § (1) bekezdése szerint költségvetési szerv, jogi személy. 3. Székhelye: 1027 Budapest, II. Fő u. 70–78.
4. Létesítés éve: 1994.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet.
2. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet az Áht. 87. § (1) bekezdése szerint költségvetési szerv, jogi személy. 3. Székhelye: 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 25.
4. Létesítés éve: 1964.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet.
3. Székhelye: 1146 Budapest XIV. Varannó u. 2–4.
4. Létesítés éve: 1872.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. Az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. Az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. Az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. Az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. Az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. Az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézet.
3. Székhelye: 4024 Debrecen, Wesselényi u. 31/b.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Győri Igazságügyi Szakértői Intézet.
3. Székhelye: 9022 Győr, Pálffy u. 8.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Győri Igazságügyi Szakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Győri Igazságügyi Szakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Győri Igazságügyi Szakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Győri Igazságügyi Szakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Győri Igazságügyi Szakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Győri Igazságügyi Szakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézet.
3. Székhelye: 6001 Kecskemét, Trombita u. 2.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézet.
3. Székhelye: 3501 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 13.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézet.
3. Székhelye: 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúság útja 5.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézet.
3. Székhelye: 8201 Veszprém, Dózsa György. u. 30.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet.
2. A Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet az Áht. 87. § (1) bekezdése szerint költségvetési szerv, jogi személy. 3. Székhelye: 6701 Szeged, Püspök u. 11/A.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
„ALAPÍTÓ OKIRAT
1. A költségvetési szerv neve: Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet.
3. Székhelye: 5001 Szolnok, Arany J. u. 2.
4. Létesítés éve: 1992.
5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
A bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízása alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése.
6. A Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakágazati besorolása:
– 752350 igazságügyi szakértői tevékenység.
7. Felügyeleti szerve: Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, V. Kossuth tér 4.
8. Alapítója: a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az igazságügy-miniszter.
9. A Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézetet az igazságügy-miniszter által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.
10. A Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szervezeti és működési rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az intézet igazgatója az alapító okirat nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül készíti el.
11. A Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
12. A Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet a részére jóváhagyott előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek egyes – a felügyeleti szerv által meghatározott – pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.
13. A Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet megszüntetése esetén a jogutódot az alapító jelöli ki.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter”
