Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

3/1998. (ÜK. 11.) LÜ utasítás

3/1998. (ÜK. 11.) LÜ utasítás

az ügyészi szervezetben a munkaerővel és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról1

1999.01.01.
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, többször módosított 1972. évi V. törvény 19. §-ának (13) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek, továbbá az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának véleményét is figyelembe véve, az ügyészi szervezetben a munkaerővel és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról a következő utasítást adom ki:
AZ UTASÍTÁS HATÁLYA
= 1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság ügyészi szerveire a Katonai Főügyészség, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek kivételével, továbbá az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetre (OKKRI) – a továbbiakban együtt: ügyészi szervezet.
MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS
Az álláshelyek felosztása, hatásköri szabályok
2. § (1) Az ügyészi szervezet álláshelyeinek számát a magasabb vezető állású és vezető álláshelyek számára is kiterjedően – az elvégzendő feladatokra és a személyi juttatásokra fordítható előirányzatokra figyelemmel – a legfőbb ügyész állapítja meg. Ennek keretében meghatározza:
a) a Legfőbb Ügyészségen, illetőleg a fellebbviteli főügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek, tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak álláshelyeinek számát, továbbá a Legfőbb Ügyészségen az említett álláshelyeknek a szervezeti és működési szabályzat szerinti szakterületek közötti megoszlását;
b) a szervezeti és működési szabályzat szerint közvetlen irányítása alá tartozó legfőbb ügyészségi szervezeti egységek legfőbb ügyészségi ügyészi, tisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazotti álláshelyeinek számát, szükség szerint a munkakör megjelölésével;
c) a megyei vagy a fővárosi főügyész (a továbbiakban együtt: főügyész) munkáltatói jogkörébe tartozó főügyészségi ügyészek, helyi ügyészségi ügyészek, ügyészségi nyomozók, tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak álláshelyeinek számát;
d) az OKKRI-ban szolgálatot teljesítő tisztviselők (kutatók és nem kutatók) ügykezelők és fizikai alkalmazottak álláshelyeinek számát;
e) az ügyészségi titkári, fogalmazói és OKKRI segédmunkatársi tisztviselői álláshelyek számát, továbbá – szükség szerint – az ügyészségi titkári és fogalmazói álláshelyek szervezeti egységek közötti felosztását.
(2) A Legfőbb Ügyészségen a szakterület részére biztosított álláshelyeket a szakterület szerint illetékes legfőbb ügyészhelyettes osztja fel a szervezeti és működési szabályzat szerint közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint megállapított álláshelyek számát a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője közli a munkáltatói jogkört gyakorlókkal.
(4) A fellebbviteli főügyészségek részére biztosított álláshelyeket az egyes szakterületek között – szükség esetén a munkakör megjelölésével – a fellebbviteli főügyész osztja fel.
(5) A főügyész osztja fel – szükség esetén a munkakör megjelölésével:
a) a főügyészségi ügyészi álláshelyeket az egyes szakterületek között,
b) a helyi ügyészségi ügyészi álláshelyeket az irányítása alá tartozó helyi ügyészségek között szakterületek szerint, továbbá
c) a tisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazotti álláshelyeket a főügyészségi szakterületek és az irányítása alá tartozó helyi ügyészségek között.
(6) A munkáltatói jogkört gyakorlóknak intézkedniük kell az üres álláshelyeknek a lehetőségek szerinti mielőbbi betöltésére és az általuk irányított szervezeti egység részére rendelkezésre álló munkaerőt (létszámot) az engedélyezett összetételben, a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően, a feladatok ellátásának legjobban megfelelő módon kell felhasználniuk.
Új álláshelyek létesítése, álláshelyek átalakítása és megszüntetése
3. § (1) Új álláshelyek létesítését, álláshelynek a 2. § (1) bekezdése szerint engedélyezettől eltérő felhasználását (álláshely-átalakítást) és megszüntetését a legfőbb ügyész engedélyezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésre irányuló előterjesztéseket a munkáltatói jogkört gyakorlóknak a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályhoz kell benyújtaniuk.
Az álláshelyekre történő alkalmazás
= 4. § Az ügyes álláshelyen, illetőleg a tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott álláshelyén – az 5. vagy a 10. §-ban említettek szerint – teljes munkaidőben egy, részmunkaidőben több – ügyészi munkakörben legfeljebb két – ügyészségi alkalmazott foglalkoztatható.
A túlbetöltés
5. § (1) A szervezeti egység álláshelyeinek számát meghaladó kinevezésre (túlbetöltés) a munkáltatói jogkör gyakorlója általában meghatározott időre szólóan, akkor lehet előterjeszteni, ha
a) a kinevezés a közeljövőben bekövetkező álláshely üresedés folytán szükségessé váló utánpótlást biztosítja, vagy
b) a tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott feladatainak ellátása helyettesítés keretében nem oldható meg.
(2) A túlbetöltést a legfőbb ügyész a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály útján engedélyezi.
Az álláshelyek (létszám) nyilvántartása
6. § (1) Az engedélyezett álláshelyek szervezeti egységek, szakterületek és munkakörök szerinti felosztását, továbbá az abban bekövetkező változásokat az ügyészi szervezet személyügyi nyilvántartási rendszerében folyamatosan vezetni és – a Legfőbb Ügyészség kivételével – a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, valamint a Pénzügyi Főosztálynak az általuk meghatározottak szerint jelenteni kell.
(2) Az álláshelyek betöltését (létszámot) a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, egyébként a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles naprakészen nyilvántartani.
EGYES SZEMÉLYI JUTTATÁSOKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS
A rendszeres és a nem rendszeres személyi juttatások forrásai, a felhasználás elvei
7. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásainak forrása:
a) a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvényében a Köztársaság Ügyészsége fejezet részére biztosított személyi juttatás előirányzat,
b) az üres álláshelyeken és a távol lévő, illetményben, átlagilletményben vagy távolléti díjban nem részesülő ügyészségi alkalmazottak álláshelyein képződő összegből, valamint az előző évi előirányzat-maradványból a személyi juttatásokra fordítható rész.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett összeggel történő gazdálkodás során elsősorban az ügyészségi alkalmazottakat jogszabály alapján kötelezően megillető juttatások (alapilletmény, beosztási pótlék, vezetői pótlék, címpótlék, külön juttatás, jubileumi jutalom, idegennyelv-tudási pótlék, ruházati költségtérítés, étkezési hozzájárulás az adómentes mértékig) fedezetéről kell gondoskodni az éves előirányzat keretén belül.
(3) Az egyéb juttatásokról az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint képződő megtakarításokból kell gondoskodni úgy, hogy a juttatások költségkihatása a következő években előirányzat-túllépést ne idézzen elő.
(4) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználásának jogszabályban és legfőbb ügyészi utasításban nem rögzített, az egész ügyészi szervezetre vonatkozó elveit a legfőbb ügyész – jogszabályi előírásainak megfelelően – az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezetének és az Ügyészek Országos Egyesületének, valamint az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának közreműködésével esetenként határozza meg.
(5) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználásával összefüggő feladatokat a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, valamint a Pénzügyi Főosztály közösen hajtja végre. A szervezeti egységek által felhasználható összeget a Pénzügyi Főosztály közli.
(6) A munkáltatói jogkört gyakorlók a rendelkezésükre bocsátott összegeket a megadott szempontok szerint használhatják fel.
(7) A fellebbviteli főügyésznek, illetőleg a főügyésznek a felosztás helyi elveinek kialakításakor be kell szereznie az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervezetei helyi szerveinek és az ügyészségi alkalmazottak tanácsának véleményét.
Címpótlék, soron kívüli előresorolás, növelt összegű alapilletmény
8. § Címpótlék, soron kívüli előresorolás és legfeljebb 20%-kal növelt összegű alapilletmény – a szükséges feltételek megléte esetén – összesen évente az ügyészségi alkalmazottak legfeljebb 10%-ának adományozható, illetőleg állapítható meg.
A jutalmazási keret
9. § (1) Az ügyészi szervezetben központi és – szervezeti egység betöltött létszám alapján – helyi jutalmazási (ösztönzési) keretet is képezni kell.
(2) A központi jutalmazási keret a 7. § (1) bekezdésében említett forrásokból a jutalmazási célra felhasználható összeg.
(3) A szervezeti egységek helyi jutalmazási (ösztönzési) kerete a központi jutalmazási keretből e célra biztosított, továbbá a szervezeti egységnél képződött helyettesítési díj keretből átcsoportosított összeg.
(4) A központi keretből kell biztosítani különösen
a) jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás alapján járó jutalmat, továbbá az elismerések (pl.: Kozma Sándor-díj, emléktárgy) elkészíttetésének költségeit,
b) a kiemelkedő munkát végző ügyészségi alkalmazottaknak a legfőbb ügyész eseti döntésén alapuló egyedi- és céljuttatását,
c) az ügyészi szervezet feladatainak megvalósításában eredményesen közreműködő ügyészségi alkalmazottak széles körének jutalmazását.
(5) A szervezeti egységek helyi jutalmazási (ösztönzési) kerete az ügyészségi alkalmazottaknak a munkáltatói jogkör gyakorlója által differenciáltan történő egyéni jutalmazására, valamint a külön utasításban szabályozott albérleti hozzájárulás kiegészítésére használható fel.
A kinevezési jogkört gyakorlók illetmény-gazdálkodása
10. § (1) A tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak havi illetménykeretét a Pénzügyi Főosztály vezetője minden év január 31. napjáig közli a kinevezési jogkört gyakorlókkal, továbbá a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjével.
(2) Az illetménykeretet
a) a betöltött álláshely esetében az ügyészségi alkalmazott illetményével megegyezően,
b) üres tisztviselői és ügykezelői álláshely esetében a munkakör jellegére, továbbá a betöltéshez szükséges – külön utasításban meghatározott – iskolai végzettségre és szakképesítésre figyelemmel meghatározott alkalmazotti csoport alapilletmény táblázatának 6. fizetési fokozata szerinti alapilletmény, továbbá a vezetői, beosztási és veszélyességi pótlék alapulvételével,
c) üres fizikai alkalmazotti álláshely esetében
– a VI/1. fizetési csoportban a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 0,34 szorzószámmal szorozva,
– a VI/2. fizetési csoportban a legalacsonyabb ügyészi alapilletményt 0,27 szorzószámmal szorozva,
– a VI/3. fizetési csoportban a legalacsonyabb ügyészi alapilletményt 0,22 szorzószámmal szorozva
kell megállapítani.
(3) A kinevezési jogkört gyakorlók az engedélyezett havi illetménykereten belül
– az üres álláshelyek illetményét határozatlan, vagy határozott időre történő alkalmazás céljára,
– a tartósan távol lévő és illetményben, távolléti díjban vagy átlagilletményben nem részesülő ügyészségi alkalmazott illetményét a helyettesítésére határozott időre kinevezett ügyészségi alkalmazott illetményének fedezésére
használhatják fel.
(4) A (3) bekezdés szerinti illetmény – gazdálkodás sem a tárgyévben, sem a következő években személyi juttatás előirányzat túllépést nem eredményezhet; az üres álláshelyek illetménye csak olyan mértékben csökkenthető, hogy ez az álláshely betöltését ne akadályozza.
(5) A tartósan távol lévő és illetményben, távolléti díjban vagy átlagilletményben nem részesülő ügyészségi alkalmazott illetményének helyettes alkalmazásával (4. §) le nem kötött hányada illetmény emelésre nem használható fel és helyettesítés díjazásának, illetőleg helyi jutalmazásnak a forrását sem képezi.
(6) Ha a kinevezési jogkört gyakorló által kinevezni kívánt személy jogszabály szerinti illetménye meghaladná a rendelkezésre álló havi illetménykeretet, akkor – a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek kivételével – a kinevezési jogkör gyakorlójának a kinevezést megelőzően havi illetménykeret-módosítást kell kérnie a Pénzügyi Főosztály vezetőjétől.
A helyettesítés díjazása
11. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazott megbízás alapján más ügyészségi alkalmazott munkakörét látja el, illetményre az e munkakörre vonatkozó rendelkezések alapján jogosult azzal, hogy az nem lehet kevesebb az eredeti munkaköre szerinti illetményénél.
(2) Ha az ügyészségi alkalmazott megbízás alapján a munkaköri feladatainak ellátása mellett a munkakörébe nem tartozó munkát is végez, akkor az illetményén felül az elvégzett többletfeladattal arányos, a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése szerinti összegű helyettesítési díjra is jogosult.
(3) A (2) bekezdés szerinti helyettesítési díj 30 naptári napra vonatkozó legmagasabb összegét a 12. § (4) bekezdésének a) pontja tartalmazza. A 30 napnál rövidebb ideig tartó helyettesítés legmagasabb díja naponként a 30 napra járó helyettesítési díj – tíz forintra kerekített – 1/22. része.
(4) A vezető helyettesítése esetén a szervezetszerű helyettest – a besorolása szerinti vezetői pótlék helyett – a helyettesített vezető vezetői pótléka illeti meg. Szervezetszerű helyettes hiányában a vezetőt helyettesítő ügyészségi alkalmazott a vezetői pótlék 50%-ára jogosult.
(5) Az (1) bekezdés szerinti (helyettesítési) illetményt és a (2) bekezdés alapján járó helyettesítési díj mértékét a helyettesítésre adott megbízással egyidejűleg kell megállapítani.
(6) Ügyészségi fogalmazói munkakörben a helyettesítés – a munkakör jellegére tekintettel – kizárt.
A helyettesítés díjazásának forrása
12. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorlók az általuk irányított szervezeti egység hiányzó létszáma után a helyettesítési díjkeretet képeznek. A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyészhelyettesek munkáltatói jogkörébe tartozók esetében a helyettesítési díjkeretet a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője számítja ki.
(2) Hiányzó létszám a betöltetlen álláshelyek, valamint a távol lévő, a távollét idejére illetményben, vagy távolléti díjban nem részesülő ügyészségi alkalmazottak együttes száma.
(3) A helyettesítési díjkeret képzésénél nem vehető figyelembe a helyettesítésre határozott időre kinevezett, a helyettesítettel azonos munkaidőben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottal betöltött álláshely.
(4) A helyettesítési díjkeret képzése során 30 naptári naponként az alábbi összegeket kell – tíz forintra kerekítve – figyelembe venni;
a) betöltött álláshely esetében a távol lévő ügyészségi alkalmazott alapilletményének és vezetői pótlékának 50%-át,
b) a betöltetlen álláshelyek esetében a legalacsonyabb ügyészi alapilletménynek
– ügyész esetében 50%-át,
– ügyészségi titkár esetében 22%-át,
– a III. fizetési osztályba sorolt ügyészségi nyomozó és tisztviselő esetében 22%-át,
– A IV. fizetési osztályba sorolt ügyészségi nyomozó és tisztviselő esetében 12%-át,
– ügyészségi ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 9%-át, továbbá
– a hiányzó vezető vezetői pótlékának 50%-át abban az esetben, ha a helyettesítés ellátására történő megbízás adása nem a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik.
(5) A 30 napos időtartamot el nem érő időszakra munkanaponként a (4) bekezdésben említett összeg 1/22 részét kell – tíz forintra kerekítve – helyettesítési díjkeret képzéséhez figyelembe venni.
(6) Ügyészségi fogalmazói létszám után helyettesítési díjkeret nem képezhető.
(7) A helyettesítési díjkeret a december 1. napjától a következő év november 30. napjáig terjedő időszakban kell képezni és felhasználni.
(8) A helyettesítési díjkeretet elsősorban a helyettesítés díjazására kell felhasználni. Ha a többletfeladattal arányos helyettesítési díj kifizetése nem meríti ki a helyettesítési díjkeretet, akkor a fennmaradó összeget helyi jutalmazásra (ösztönzésre) lehet felhasználni.
(9) A helyettesítési díjkeret képzését és felhasználását a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés keretében az Ellenőrzési Önálló Osztály rendszeresen ellenőrzi.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. § A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából nagyobb helyi ügyészségnek minősülő helyi ügyészségek felsorolását a főügyész az utasítás hatálybalépését követő öt munkanapon belül, illetőleg változás esetén három munkanapon belül megküldi a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, továbbá a Pénzügyi Főosztálynak.
14. § Az utasítás alkalmazása során
a) a szervezeti egységek:
– a legfőbb ügyésznek vagy helyetteseinek kinevezési jogkörébe tartozó, az említettekhez közvetlenül beosztott ügyészségi alkalmazottak, továbbá a Legfőbb Ügyészség főosztályai és főosztályi szervezetbe nem tartozó osztályai,
b) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet,
– a fellebbviteli főügyészségek,
– a megyei (fővárosi) főügyészségek.
b) vezetők: a magasabb vezető állású és a vezető állású ügyészségi alkalmazottak,
c) tartós távollét: a 30 naptári napot meghaladó folyamatos távollét,
d) megbízás: a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása vagy az ügyészségi alkalmazottal történt megállapodása,
e) szervezetszerű helyettes: a szervezeti egységhez, továbbá a helyi ügyészséghez jogszabály, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat szerinti vezetőhelyettesi munkakörbe kinevezett, vezetői pótlékban részesülő magasabb vezető állású és vezető állású ügyészségi alkalmazott.
15. § (1) Felhatalmazást kap a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, továbbá a Pénzügyi Főosztály vezetője az ügyészi szervezet létszám-nyilvántartási rendjének – saját szakterületére vonatkozóan – a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetőjével egyetértésben, főosztályvezetői körlevélben történő közzétételére.
(2) Felhatalmazást kap a Pénzügyi Főosztály vezetője, hogy az egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodással kapcsolatos jogszabályban és legfőbb ügyészi utasításban nem szabályozott nyilvántartási és elszámolási szabályokat főosztályvezetői körlevélben adja ki.
16. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével – 1999. január 1. napján lép hatályba.
(2) 1998. december 1. napján lép hatályba az utasítás 11–12. §-a, továbbá 16. §-ának (3) bekezdése.
(3) 1998. december 1. napján hatályát veszti az ügyészi szervezet létszám- és bérgazdálkodásáról szóló 7/1998. számú Legf. Ü. utasítás 20–25. §-a.
(4) 1999. január 1. napján hatályát veszti:
a) az ügyészi szervezet létszám- és bérgazdálkodásáról szóló 7/1988. számú Legf. Ü. utasítás, továbbá
b) az egyes utasítások és egyéb intézkedések hatályon kívül helyezéséről, illetve módosításáról szóló 2/1990. számú Legf. Ü. utasítás.
Dr. Györgyi Kálmán s. k.,
legfőbb ügyész
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére