BK BH 1998/312
BK BH 1998/312
1998.07.01.
A felbujtóként jelentős értékre és csoportosan elkövetett rablás bűntettének megállapítása törvényes, ha a terhelt a bűncselekmény véghezvitelének lehetséges módját a terhelttársaival megbeszéli, de a felbujtott tettes a rablási cselekményt más társak bevonásával hajtja végre [Btk. 21. § (1) bek., 321. § (3) bek. b) és c) pont].
A városi bíróság az 1997. január 31-én hozott ítéletével a IV. r. terhelt bűnösségét felbujtóként jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás bűntettében állapította meg, és ezért őt 6 év 4 hónapi fegyházbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A IV. r. terhelt büntetlen előéletű, az életvezetése azonban kifogásolható, ellene jelentős kárt okozó csalás és sikkasztás bűntette miatt büntetőeljárás van folyamatban. Az ítélet meghozatala idején munkaviszonyban nem állt, vagyonnal nem rendelkezett.
A IV. r. terhelt és az ügy I. r. terheltje között rendszeres üzleti kapcsolat volt. A IV. r. terhelt 1995-től több ízben vásárolt az I. r. terhelt által üzemeltetett autóbontóban. Az ügy III. r. terheltje és a IV. r. terhelt a cselekmény elkövetését megelőzően több alkalommal találkoztak. A II. r. terhelt nem ismerte sem a III. r. sem a IV. r. terheltet. 1995. év végén, illetve 1996 elején a terheltek anyagi nehézséggel küszködtek.
A IV. r. terhelt korábban hosszú időn keresztül dolgozott az mgtsz-ben, tudta, hogy minden hónap 10. napján van fizetés, és tudomása volt arról is, hogy fizetési napokon a reggeli órákban a bérkifizetéshez szükséges összeget a bank fiókjából veszi fel és szállítja gépkocsival a szövetkezethez a pénzszállítással megbízott személy. A IV. r. terhelt könnyű pénzszerzési lehetőségnek tartotta a szállítmány elvételét, és ezt az ötletét először 1996 januárjában közölte az I. r. terhelttel. Az volt az álláspontja, hogy kéthárom személy határozott, erőszakos fellépésével a pénzszállítót az összeg átadására kényszeríthetik. Az I. r. terhelt többszöri felhívására elhatározta, hogy társakat keres a rabláshoz, részt vesz a cselekmény elkövetésének a megszervezésében, illetve végrehajtásában. Ezt követően egyezett meg a III. r., illetőleg a II. r. terhelttel a bűncselekmény véghezvitelében. Az I. r. terhelt tájékoztatta a társait arról, hogy az ötletet és információt a IV. r. terhelttől kapta, aki korábban a sértett szövetkezetnél dolgozott, és részletesen ismeri a pénzszállítás körülményeit. 1996. márciusban az I. r. terhelt a részletekbe menően is megbeszélte a IV. r. terhelttel az elkövetés módját. A IV. r. terhelt elmondta, hogy ki szállítja a pénzt, mikor, milyen járművel, melyik útvonalon, és tájékoztatta a társát a szállítandó pénzösszeg nagyságáról is.
1996. április 10-én az I. r., a II. r. és a III. r. terheltek egy gépkocsival a sértett szövetkezet irodaháza és parkolója közelében várakoztak. Előzőleg magukhoz vették az elkövetéshez szükséges eszközöket, a nagyméretű játékpisztolyt, a gázsprayt és a 30-40 cm hosszú vascsövet, fejükre helyezték a sapkát, illetve az álarcot. Amikor a biztonsági őr a szállítmánnyal megérkezett, és a gépkocsijával megállt, a terheltek őt megtámadták, és a diplomatatáskában elhelyezett 2 935 000 forint átadására szólították fel. Nevezett a felszólításnak eleget tett, a terheltek pedig a zsákmánnyal a gépkocsival elhajtottak. A megszerzett pénzből a III. r. terhelt pontosan meg nem határozható összeget kapott, a II. r. terheltnek 500 000 forintot adott át az I. r. terhelt. A fennmaradó pénz az I. r. terheltnél maradt azzal, hogy a tippadónak ő adja át a részét.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. május 29. napján kelt ítéletével a városi bíróság ítéletének a IV. r. terheltre vonatkozó részét akként változtatta meg, hogy a IV. r terhelt főbüntetését 3 év 8 hónapi fegyházra enyhítette.
A megyei bíróság bizonyítás felvételét rendelte el az ügyben, és ismételten meghallgatta a nyomozás irányítójaként eljárt rendőr alezredest, valamint az I. r. terhelt első kihallgatását foganatosító rendőr őrnagyot. Az I. r. terhelt - törvényes figyelmeztetés után - a korábbi, a IV. r. terheltet is terhelő vallomásait fenntartotta, míg a IV. r terhelt a nyomozati anyag elébe tárása után is az ártatlanságát hangsúlyozta.
A másodfokú bíróság a felvett bizonyítás eredményeként az elsőfokú bíróság ítéletének a tényállását némiképpen pontosította, illetve kiegészítette: az ítélet indokolásában hangsúlyozta a IV. r. terhelt szerepét illetően, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok összességükben értékelve megerősítik a városi bíróság ítéletében rögzített tényállást, vagyis a IV. r. terhelt információt adó szerepe kellően igazolódott.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítélete ellen a IV. r. terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozva, mert álláspontja szerint a bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a IV. r. terhelt bűnösségét. Az indítvány arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Be. 291. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával bizonyíték hiányában mentse fel a IV. r. terheltet az ellen emelt vád alól.
Az igen részletesen előterjesztett felülvizsgálati indítvány mindenekelőtt az ítélet megalapozottságát kérdőjelezte meg. A védői álláspont értelmében az eljárt bíróságok a IV. r. terhelt tagadásával szemben az egyetlen terhelttárs - az I. r. terhelt - terhelő vallomására alapozták a tényállást. Sérelmezte továbbá a felülvizsgálati indítvány azt is, miszerint az eljárt bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, amikor nem adta megfelelő indokát annak, hogy a tényállást mely bizonyítékra alapozta. Nem adott magyarázatot arra sem, hogy az egyébként következetlen vallomást előterjesztő I. r. terheltnek miért éppen a IV. r. terheltet terhelő vallomását fogadta el.
Végül annak a meggyőződésének adott hangot a védő, hogy a megállapított tényállásból sem lehet megalapozott következtetést levonni a IV. r. terhelt bűnösségére, minthogy ha tippet adott is, a rablást az I. r. terhelt másokkal követte el.
A legfőbb ügyész átiratában azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen utasítsa el. A legfőbb ügyész a nyilvános ülésen a megyei bíróság ítéletének a hatályában fenntartására tett indítványt.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a Be. 284. §-ának (1) bekezdésében felsorolt anyagi jogi, illetőleg a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdésében részletezett eljárásjogi szabály megsértése miatt van helye a felülvizsgálati indítvány előterjesztésének.
Az eljárt bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, ezáltal az ítéleti tényállás megalapozottságát sérelmező támadás a törvényi felsorolásban mint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére alapul szolgáló ok nem szerepel, és az indítvány olyan eljárási szabályszegésre sem hivatkozott, amely a törvényi felsorolásban megtalálható.
Az irányadó tényállás alapján téves a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésére hivatkozás is.
A már részletezett ítéleti tényállás szerint a IV. r. terhelt volt az a személy, aki több ízben is felvetette a rablás elkövetését mint könnyű pénzszerzési lehetőséget az I. r. terhelt előtt. Megbeszélte terhelttársával a bűncselekmény elkövetésének a lehetséges módját. Az a körülmény, hogy az I. r. terhelt más társakkal hajtotta végre a bűncselekményt, a IV. r. terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására nem hat ki, a bűnössége megállapítására levont következtetés törvényes.
Tekintettel arra, hogy a törvényi felsorolást alapul véve sem anyagi jogi, sem eljárásjogi szabálysértés nem történt, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletét a IV. r. terheltet érintően hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bf. IV. 1932/1997. sz)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás