BK BH 1998/319
BK BH 1998/319
1998.07.01.
A több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt tartozik büntetőjogi felelősséggel az a tehergépkocsivezető, aki a meghibásodott pótkocsit éjjel, kivilágítatlanul úgy hagyja az úttesten, hogy az a forgalmi sáv nagy részét elfoglalja;
valamint az a járművezető is, aki az időközben elhelyezett „egyéb veszélyt” jelző közlekedési jelzőtábla figyelmen kívül hagyása mellett az éjszakai órákban „vakon vezetve” a kivilágítatlan járműszerelvénybe beleütközve három személy halálát okozza [Btk. 187. § (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 56. § (5) bek.].
A városi bíróság az 1996. május 20-án kelt ítéletével az I. r. terheltet a több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette, míg a II. r. terheltet több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 3 évi fogházbüntetésre, valamint 3 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt 1994. augusztus 15-én 3 órakor a főútvonalon pótkocsis járműszerelvényt vezetett. A pótkocsi jobb első kereke defektes lett, pótkereke nem volt, mert előzőleg már két kerékcserét hajtott végre, ezért a szerelvényt szétakasztotta, a pótkocsit az út menetirány szerinti jobb oldalán hagyta úgy, hogy a jobb hátsó kerék az úttest szélétől mintegy 0,5 méterre állt. Az úttest jobb oldali széléből hozzávetőleg 0,8 méter maradt szabadon. A pótkocsit - fényforrás hiányában - nem tudta kivilágítani, a pótkocsi hátsó sárvédő gumijain háromszög alakú, vörös színű fényvisszaverő prizmák voltak elhelyezve, az I. r. terhelt a pótkocsi mögé mintegy 10-15 méterre elakadást jelző háromszöget tett ki, majd a vontatókocsival eltávozott a lakhelyére. 6 órától mint mentős szolgálatba állt, és 8 óra körül telefonon értesítette a pótkocsi tulajdonosát - az egyik gmk-t -, hogy mi történt a pótkocsival, és kérte, menjenek el a pótkocsiért. Az üzenetet az intézkedésre jogosult megkapta. A vádlott 18 óráig volt szolgálatban, majd elment a gmk telephelyére, ahol megtudta, hogy senki nem ment el a pótkocsiért, mert a gmk-nak nem volt megfelelő kategóriájú, járművezetői engedéllyel rendelkező alkalmazottja, illetve aki volt, az ittassága miatt nem volt alkalmas a vezetésre. Ekkor a vádlott elvitte a kereket javítani, mivel tapasztalta, hogy neki kell visszamenni a pótkocsiért.
Ezután a gmk ittas alkalmazottját kérte meg, hogy legalább kísérje el - nehogy elaludjon -, de az hazament. Így egyedül indult el a vontatókocsival. Útközben fáradtsága miatt úgy döntött, hogy hazamegy, kipiheni magát, és majd másnap megy el a pótkocsiért.
A közúti igazgatóság még aznap észlelte az úton hagyott pótkocsit, és mindkét irányban a pótkocsitól 110 méter távolságra 90 cm magasan kihelyezett egy „egyéb veszélyt” jelző táblát.
Augusztus 16-án 3 óra 30 perckor érkezett a pótkocsi közelébe a II. r. terhelt az általa vezetett mikrobusszal, amelyben 6 személyt szállított. A szembejövő forgalom miatt tompított világítással, 88-95 km/óra sebességgel közlekedett, így a sebességéhez tartozó féktávolságot nem látta be, és csak 37-39 méterről vette észre a pótkocsit. Fékezett, balra húzta a kormányt, de megállni már nem tudott, a mikrobusz jobb elejével a pótkocsi bal hátsó részének ütközött.
A baleset következtében három személy életét vesztette, kettő súlyos, maradandó fogyatékossággal járó, egy személy súlyos, hat hónap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A baleset azért következett be, mert a II. r. terhelt megszegte a KRESZ 26. §-a (4) bekezdésének a rendelkezéseit. A megyei bíróság az 1996 november 6-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. r. terhelt bűnösségét több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében megállapította, s ezért 2 évi fogházbüntetésre, valamint 3 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, míg a II. r. terhelt fogházbüntetésének tartamát 2 évre enyhítette.
A megyei bíróság álláspontja szerint a II. r. terhelt megszegte a KRESZ 3. §-ának c) pontjában írt szabályt is, amikor nem a szükséges figyelemmel közlekedett, és ezért nem észlelte az „egyéb veszélyt” jelző táblát.
A megyei bíróság másodfokon hozott ítélete ellen felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az I. r. terhelt és védője; a felülvizsgálati indítvány kizárólag az említett, bűnösséget megállapító ítélet megalapozottságát kifogásolja, és ennek alapján támadja a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását.
Felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a II. r. terhelt és védője is, az eljárt bíróságok határozatai ellen, amelyben a II. r. terhelt bűnösségének a megállapítását sérelmezték. Álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok anyagi jogszabályt sértettek. A II. r. terheltnek nem kellett számítania arra, hogy egy határforgalmat is lebonyolító, országos főútvonalon a forgalmi sávot majdnem teljesen elfoglaló jármű áll kivilágítatlanul. Nem követett el tehát a II. r. terhelt olyan közlekedési (KRESZ) szabályszegést, amely a baleset bekövetkezését eredményező okfolyamat kiváltója lett volna, így okozati összefüggés hiányában nem kerülhetett volna sor büntetőjogi felelősségének megállapítására. A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványokkal megtámadott ítéletek hatályban fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítványok nem alaposak.
Az I. r. terhelt esetében a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt felülvizsgálati ok nem állapítható meg. A felülvizsgálatnak a hivatkozott törvényhely értelmében akkor van helye, ha a terhelt elítélésére a büntető anyagi jogszabály megsértése miatt került sor. E feltétel meglétét a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján kell vizsgálni, mivel a felülvizsgálati eljárásban a tényállás megalapozottsága nem vitatható. Ezért az I. r. terhelt és védője felülvizsgálati indítványának az a része, amely az ítéletet egyes tényállási elemek tisztázatlanságára hivatkozva támadta, a törvényben kizárt.
Nem sértett anyagi jogszabályt a megyei bíróság az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítása kérdésében. Helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az I. r. terhelt nem a KRESZ előírásai szerint járt el, amikor a kerék meghibásodása folytán menetképtelenné vált pótkocsit a vontatójárműről lekapcsolta, és annak észlelhetőségéről csak az elakadást jelző háromszög elhelyezésével gondoskodott. A vonójárműről lekapcsolt pótkocsit - önálló áramforrás hiányában - kivilágítani nem lehetett.
A megyei bíróság ítéletének indokolásában helyesen mutatott rá arra, hogy az elsőfokú bíróság a felmentő ítéletében téves jogi következtetést vont le, amikor arra a megállapításra jutott, hogy az I. r. terhelt nem szegte meg a KRESZ 56. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezést, és így a magatartása és a bekövetkezett súlyos baleset között az okozati összefüggés hiányzik.
Az I. r. terhelt - amikor a meghibásodott járműszerelvényt az éjszakai sötétség ideje alatt szétkapcsolta - tudta, hogy ezáltal a pótkocsi helyzetjelző világítása nem működik, a tudata tehát átfogta, hogy így olyan reális baleseti veszélyt teremtett, amelyet nem tett kizárttá az a körülmény, hogy - egyébként is szabálytalanul, a pótkocsitól mindössze 10-15 méterre - elakadást jelző háromszöget tett ki a közútra.
Műszaki hiba bekövetkezése esetén a KRESZ 56. §-ának (5) bekezdése egyértelmű, és félre nem érthető rendelkezéseket tartalmaz; mely szerint az elromlott járműt - lehetőség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol nem tilos a várakozás; éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén az álló járművek kivilágítására vonatkozó jogszabályoknak [KRESZ 45. § (1) bekezdés] megfelelően ki kell világítani, és abban az esetben, ha a járművezető ezeknek a rendelkezéseknek nem tud eleget tenni (mivel a jármű mozgásképtelen, vagy a világító berendezése hibásodott meg), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának a megóvása érdekében.
Az I. r. terhelt ennek a kötelezettségének nem tett eleget, annak ellenére, hogy arra lehetősége volt, mert a járműszerelvény világítása jól működött. Az előírásszerű kivilágítást a vonókocsinak a helyszínen történő maradásával biztosíthatta volna. Akár a helyszínen maradva vagy onnan eltávozva is kérhetett volna segítséget.
Az I. r. terhelt tehát neki felróható módon szegte meg a KRESZ hivatkozott rendelkezését, amikor a pótkocsit a vonójárműről lekapcsolta, és ezáltal több mint 24 órán keresztül, így egy teljes éjszakára az előírás szerinti világítás biztosítása nélkül a nagy forgalmú úton hagyta. A mulasztással megvalósított szabályszegése, valamint a baleset közötti okozati összefüggés tehát kétségtelenül megállapítható. A II. r. terhelt tekintetében sem sértettek anyagi jogszabályt az eljárt bíróságok. Helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy ez a terhelt megszegte a KRESZ említett szabályait. Nem volt elfogadható a felülvizsgálati indítványban kifejtett az az érvelése sem, hogy a terheltnek nem kellett arra számítania, hogy a forgalmas úton egy csaknem teljes forgalmi sávot elfoglaló, kivilágítatlan jármű áll. Erre ugyanis felhívta a figyelmet az „egyéb veszélyt” jelző tábla, amit a terhelt - figyelmetlensége miatt - nem észlelt. Így a II. r. terhelt KRESZ szabályszegése és a baleset bekövetkezése között az okozati kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható.
Minthogy a terheltek által elkövetett közlekedési szabályszegések okozati összefüggésben állnak a bekövetkezett balesettel, a megyei bíróság helyes jogi következtetésre jutott, amikor az I. r. és a II. r. terhelt bűnösségét a Btk. 187. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő, kettőnél több ember halálát okozó közúti baleset okozása vétségében megállapította.
Az eljárt bíróságok határozatai törvényesek, ugyanakkor az I. r. és a II. r. terhelt és védőik által előterjesztett felülvizsgálati indítványok alaptalanok, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványoknak nem adott helyt és a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 340/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás