662/B/1998. AB határozat
662/B/1998. AB határozat*
2001.01.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 40. § (1) bekezdése ,,a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is” szövegrésze alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó szerint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 40. § (1) bekezdésének ,,a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is” szövegrésze alkotmányellenes, mert sérti az Alkotmány 9. §-ban foglalt vállalkozási szabadságot. Az indítványozó ,,alkotmányossági panasznak” nevezett, utólagos normakontrollra irányuló indítványában azt kifogásolta, hogy a jelzett törvényi rendelkezés alapján – értelmezése szerint – a bankszámla feletti rendelkezésre kizárólag a cégjegyzésre jogosultaknak van lehetőségük. Véleménye szerint ,,a társaság tulajdonosainak választania kell, hogy a cég vagyonának biztonságát tartják szem előtt (kevés vagy egy cégszerű aláíró...) vagy pedig több vagy sok cégszerű aláíró biztosításával lerontja a cége feletti ellenőrzést de másrészt lehetővé teszi a bankszámlák feletti folyamatos rendelkezést.”
Az indítványozó – konkrét alkotmányi rendelkezés felhívása nélkül – utal a jogbiztonság követelményére, melynek a jelenlegi szabályozás nem felel meg. Eszerint ,,a bankszámlák feletti rendelkezési jog olyan szabályozást igényel, mely érthető, világos, ellentmondásoktól nem terhes. A kifogásolt szövegfordulat ezen követelményeknek nem tesz eleget, így alkalmas arra, hogy a gazdasági társaságok rendelkezési jogát saját pénzeszközeik felett megnehezítse.”
II.
Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
,,9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
A Gt.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezése:
,,40. § (1) Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
A normavilágossággal kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlat töretlennek tekinthető. Eszerint:
,,A jogbiztonság – az Alkotmánybíróság értelmezésében – az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek ... legyenek.” [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992. 77., 84.]
,,Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.” [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 135, 142.]
Az indítványozó a Gt. kifogásolt rendelkezését úgy értelmezi, hogy a cég jegyzését és a cég bankszámlája feletti rendelkezést szükségszerűen csak ugyanaz a személy láthatja el, illetve a szabályozást nem tartja egyértelműnek.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ct.) 17. § (1) bekezdése szerint a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A Gt. szerint a cégjegyzésre a gazdasági társaság vezető tisztségviselői és a cégvezetők jogosultak. Ez a cég szervezeti képviseletét jelenti. Ez nem zárja ki azonban a gazdasági társaság jogügyleten alapuló képviseletét [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 219. §-a], akár a bankügyletek tekintetében is. A Gt. is lehetőséget biztosít a vezető tisztségviselők számára, hogy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal felruházzák [Gt. 39. § (4) bekezdése]. Tehát a cégjegyzés és a bankszámla feletti rendelkezés két elkülönülő jogintézmény.
A Gt. kifogásolt rendelkezésének tartalma tehát a Ptk., a Gt. és a Ct. szabályainak összevetéséből – helyes jogértelmezéssel – egyértelműen megállapítható. ,,A jogbiztonság követelményét önmagában nem sérti az, ha valamely tárgykörre több jogszabály is – és nem egyetlen átfogó – tartalmaz rendelkezéseket.” (1103/B/1990. AB határozat, ABH 1993. 539, 542.) A jogbiztonság jogállami követelménye [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] tehát nem sérült. A kifogásolt rendelkezés vonatkozásában – a tárgyi összefüggés hiánya miatt – a vállalkozási szabadság [Alkotmány 9. § (2) bekezdése] sérelme fel sem merülhet. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. január 8.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
|
|
|
|
Dr. Németh János s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
|
az Alkotmánybíróság elnöke |
előadó alkotmánybíró |
|
az aláírásban akadályozott |
|
|
Dr. Bagi István |
Dr. Erdei Árpád s. k., |
|
alkotmánybíró helyett |
alkotmánybíró |
|
|
|
|
Dr. Czúcz Ottó s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
|
Dr. Harmathy Attila s. k., |
Dr. Kukorelli István s. k., |
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
|
|
Dr. Tersztyánszkyné |
|
Dr. Kiss László s. k., |
dr. Vasadi Éva s. k., |
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás