385/B/1998. AB határozat
385/B/1998. AB határozat*
2001.04.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 72. § (1) bekezdése harmadik mondatából a ,,... támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy ...” szövegrész alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó szerint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 72. § (1) bekezdése harmadik mondatának – amelynek a szövegét 1997. január 1-jétől az Art. módosításáról rendelkező 1996. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdése állapította meg – ,,... támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési, kérelmét, vagy ...” szövegrésze alkotmányellenes.
Álláspontja szerint a kifogásolt jogszabályi rendelkezés ,,súlyos anyagi szankció kilátásba helyezésével fenyegeti az alkotmányos jogát – esetleg kellő alap hiányában – gyakorló kérelmezőt. Ez a súlyos fenyegetettség alkalmas arra, hogy a jogalappal bíró kérelmezőt is elrettentse alkotmányban biztosított jogának gyakorlásától”. Az indítványozó az Alkotmány 64. §-ában biztosított jog sérelmét látja a kifogásolt rendelkezésben, továbbá – véleménye szerint – ,,az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság tartalmi elemét képező jogbiztonság szempontjából is aggályos, hiszen a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt jogi kérdés tekintetében igen jelentős bizonytalanságban tartja”.
2. Az Alkotmány indítványban említett rendelkezései a következők:
,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
,,64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.”
Az Art. az indítványozó által kifogásolt – az indítvány elbírálásakor hatályos – szövege:
,,72. § (1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.”
II.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmánybíróság számos, korábbi határozatában foglalkozott a jogállamisággal, annak alkotóeleme, a jogbiztonság tartalmi és formai követelményeivel. Többek között a következőket szögezte le: ,,A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Ezért alapvetőek a jogbiztonság szempontjából az eljárási garanciák. Csak formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működnek alkotmányosan jogintézmények. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992. 59., 65.]
A 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: ,,A jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy
– az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák,
– meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek.” (ABH 1992. 131., 132.)
A jogszabályok világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalma további alkotmányos követelmény. ,,A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.” [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 135., 142.]
,,A jogbiztonság kiemelkedően fontos jogállami érték, s ebből eredően meghatározott kötelezettségek hárulnak mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó szervekre. A jogállam sem tud eltekinteni attól, hogy mind a természetes, mind a jogi személyektől megkövetelje a törvényben kihirdetett jogszabályok ismerését, és az azokkal összhangban álló magatartást, s mindezek garanciájaként érvényre juttassa azt az elvet: a jogszabály nem ismerése senkit sem mentesít jogellenes magatartásának következményei alól.” [28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 155., 156.]
2. Az Art. az anyagi adójogszabályok jogszerű érvényesülését (érvényesíthetőségét) biztosító, azt elősegítő eljárási szabályokat, jogintézményeket tartalmazza. Az anyagi adójogszabályokban biztosított kedvezmények, illetőleg támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmek megalapozott, jogszerű előterjesztése elvárható és teljesíthető adózási kötelezettség. A támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmek anyagi adójogi alapját adó jogszabályokat az indítványozó nem kifogásolta.
A költségvetési támogatások – és ezekkel azonos módon az adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés – igénylése az önadózás rendszerében történik, azaz a megállapítás és támogatás igénylése (a bevallással és adófizetéssel egyezően) az adóhatóság érdemi közreműködése (határozathozatal) nélkül történik. A támogatás kiutalása csak pénzügytechnikai tevékenység, ilyenkor nem hoznak határozatot. A kérelmek tartalmának teljes körű, előzetes ellenőrzésére, gyakorlati (végrehajthatósági) okokból nem kerül sor, továbbá azért sem, mert ez a jogszerűen járó kiutalásoknál is olyan határidő-meghosszabbodással járna, amely – ellentétesen az önadózás céljával – a jogszerűen adózó többség helyzetét (működési feltételeit) alapjaiban rontaná. Az önadózás rendszerében tehát kiemelt adópolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közpénzek jogosulatlan igénybevételét (kiutalását) jogi eszközökkel megakadályozzák, illetve megelőzzék. Ezt szolgálja az Art. 72. § (1) bekezdésében az indítványozó által kifogásolt esetben alkalmazott adóbírság intézménye, amely már az állami (költségvetési) támogatás, adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés jogosulatlan előterjesztését is szankcionálja. A jogosulatlan igénybevétel ugyanis adóhiánynak minősül.
Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó által kifogásolt szabályozás egyértelmű, összhangban van az említett jogalkotói céllal, a jogbiztonságot – mint a jogállamiság alkotóelemét – nem sérti, az Alkotmány 64. §-ában foglaltakkal pedig nincs értékelhető összefüggésben.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 2001. április 2.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
|
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
|
Dr. Czúcz Ottó s. k., |
Dr. Erdei Árpád s. k., |
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
|
Dr. Harmathy Attila s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kukorelli István s. k., |
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
|
|
Dr. Tersztyánszkyné |
|
Dr. Strausz János s. k., |
dr. Vasadi Éva s. k., |
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás