PK BH 1998/330
PK BH 1998/330
1998.07.01.
Személyiségi jogainak védelme iránti igényt az is előterjeszthet, akit a sajtóközleményben név szerint nem jelöltek meg, de személye a sajtóközlemény tartalmából valamilyen módon felismerhető [Ptk. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek., 85. § (1) bek.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az I. r. alperes kiadásában megjelenő H. című hetilap az 1994. március 19-i számában, a 2. és 3. oldalon „Szexmániás volt a zsivány polgármester” címmel közölt újságcikket. Az újságcikk Z. urat nevezi meg, aki a patinás E. község polgármestere. Z. úrra vonatkozóan különböző tényállításokat közölt, így azt, hogy motorfűrészt vásárolt a község pénzén, amelyet hazavitt, és azzal otthon vágta a fát. Az újságcikk szerint Z. úr két alkalommal is vásárolt 50-50 q szenet a polgármesteri hivatal számlájára, ugyanakkor azt az egyik ismerőse lakására fuvarozta. A cikk állítása szerint Z. úr a közhasznú munkásokat is megsarcolta, és a szociális segélyért folyamodók kérelmének kedvező elbírálását szexuális ellenszolgáltatástól tette függővé. Az újságcikk a Z. úr megjelölésen kívül egyetlen nevet sem tartalmaz, a cikkben olyan utalás sincs, amelynek alapján a történések színhelye azonosítható lenne. Ezért a sajtócikk alapján a felperes személye nem azonosítható be, annak alapján nem állapítható meg, hogy a hírnévrontó közlés a felperesre vonatkozik. A peranyag tartalmából, különösen a nyomozati iratokból és a falugyűlésen felvett jegyzőkönyv tartalmából megállapítható, hogy F. község lakosai előtt - a felperes lakókörnyezetében - ismertek voltak azok a cselekmények, amelyek miatt a felperessel szemben büntetőeljárás is indult, a lakóközösség ezért a korábban megismert tények, illetve szóbeszéd alapján ismerhette fel az újságcikk alapján a felperest. Figyelemmel azonban arra, hogy az újságcikk a felperest nem nevezte meg, a személyiségi jogi védelem iránti igénye megalapozatlan volt és azt elutasította.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint megalapozatlanul és ellentmondásos indokok alapján jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre, hogy a cikk alapján személye nem azonosítható be. Az alperes által kiadott hetilap saját megjelölése szerint is egy adott régió eseményeiről tájékoztat, és azt csak az adott megyében terjesztik. Szűkebb környezete a személyét a cikk alapján annak ellenére felismerte, hogy nevének csak kezdőbetűje került közlésre. Az újságcikk személyét illetően pedig olyan durva, bántó, lealacsonyító kifejezéseket használt, amelyek akár valós tények közlése mellett is alapot adnak a személyiségvédelmi eszközök igénybevételére és a jogsértés megállapítására.
Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A jogerős ítélet az alábbiak szerint törvénysértő.
A Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Ptk. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A Ptk. 85. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat - meghatározott kivételektől eltekintve - csak személyesen lehet érvényesíteni. E rendelkezésekből következik, hogy személyiségi jogainak védelme iránti igényt az terjeszthet elő, akinek a személyére a kifogásolt sajtóközlemény vonatkozik. Ennek megállapításához azonban nincs feltétlenül szükség arra, hogy az érintett személyt az újságcikk név szerint, lakóhelye közlésével is megjelölje. Elegendő, ha a körülményekből személye azonosítható, őt szűkebb környezete, barátai, ismerősei felismerik.
A felperes által sérelmezett újságcikk sem a felperes személyét (foglalkozását), sem pedig a személyével kapcsolatban közölt tevőleges magatartást illetően nem vonatkoztatott el - nem általánosított - olyan mértékben, amely a felperest felismerhetetlenné tette volna. A felülvizsgálati tárgyaláson az alperesek nem is vitatták, hogy az újságcikk a felperesről szól. Miután a felperest szűkebb környezete felismerte, a felperes az újságcikkben róla közöltek alapján személyiségi jogi védelemre tarthat igényt. A jogerős ítélet ennek lehetőségét törvénysértően zárta ki.
A perben eljárt bíróságok eltérő jogi álláspontjuk folytán érdemben nem vizsgálták azt, hogy az újságban közölt tényállítások megfelelnek-e a valóságnak. Azt sem tették vizsgálat tárgyává, hogy az újságírói vélemények, értékítéletek nem sértőek, túlzóan bántóak, lealacsonyítók-e, amelyek a jogsértés megállapítására önmagukban is alapot adhatnak. Ezért a jogerős ítélet érdemben nem volt felülvizsgálható.
Erre figyelemmel a jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia azt, hogy az újságcikkben közölt tényállítások megfelelnek-e a valóságnak. Ehhez be kell szereznie a felperessel szemben folyamatban volt büntetőeljárás iratait. Az abban feltárt tényállás és az újságcikk tartalmi elemzésével kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az I. r. alperes, illetve az újságcikket író III. r. alperes a felperes személyéről az újságcikkben valótlan tényt állított-e, illetve való tényt hamis színben tüntetett-e fel. Ezen túlmenően állást kell foglalnia abban a kérdésben is, hogy a cikkben közölt újságírói vélemény, illetve értékítélet kifejezésmódjában nem olyan durva, bántó, illetve lealacsonyító-e, amely önmagában megvalósítja a jogsértést.
Csak az így lefolytatott bizonyítási eljárás után lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a peres felek jogvitájában megalapozott ítéleti döntést hozzon. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22 954/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás