PK BH 1998/336
PK BH 1998/336
1998.07.01.
Tartási szerződésnek életjáradéki szerződéssé átalakítása csupán az egyik kötelezett vonatkozásában [Ptk. 589. § (2) és (3) bek.].
A felperes és az 1990-ben elhunyt házastársa mint eltartottak, valamint az I. és II. r. alperesek mint eltartók között 1985 októberében tartási szerződésjött létre, mely szerint az eltartók vállalták, hogy a felperest és férjét halálukig tartják, élelmezésüket biztosítják, és a gondozásukhoz szükséges háztartási munkák elvégzését ellátják. Ennek fejében az eltartók tulajdonjogot szereztek a házas ingatlanon, melyet a szerződés megkötése után bővítettek, komfortosítottak, illetve azon egyéb értéknövelő beruházásokat is végeztek. Ezekhez a kiadásokhoz a felperes és volt házastársa kis részben járultak hozzá.
A felperes az I. r. alperes anyósa, a II. r. alperesnek pedig az édesanyja. A felperes és az I. r. alperes kapcsolata a felperes férjének halála után megromlott, a köztük lévő viszony - az I. és II. r. alperesek házasságában jelentkező konfliktusok hatására is - ellenségessé vált, az I. r. alperes a felperesről nem gondoskodik, majd az ingatlanból el is költözött.
A bíróság jogerős ítéletével az I. r. alperes viszontkeresetének helyt adva, a tartási szerződést a felperes és az I. r. alperes között életjáradéki szerződéssé alakította át, és kötelezte az I. r. alperest 1996. május 10. napjától kezdődően havi 7500 forint járadék megfizetésére.
Erre irányuló kereseti kérelem hiányában az ítélet a felperes és a II. r. alperes közti tartási szerződésre nézve rendelkezést nem tartalmazott.
Az ítélet indokolása szerint a felperes és az I. r. alperes közt a tartási szerződés fenntartása lehetetlenné vált, az I. r. alperes elköltözése és az, hogy békétlen viszonyuk miatt a felperes az I. r. alperes teljesítését már el sem fogadja, a tartási szerződés fenntartását kizárja. A felperes keresete szerint a tartási szerződés megszüntetésére azonban a bíróság nem látott lehetőséget, figyelemmel arra, hogy az I. r. alperes által az ingatlanon végzett értéknövelő ráfordítások, illetve a korábban nyújtott szolgáltatások elszámolása körében a felperes az ellenérték megfizetésére teljesítőképességgel nem rendelkezik. Ezért a felperes és az I. r. alperes jogviszonyát a Ptk. 589. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával rendezte úgy, hogy az I. r. alperes kötelezettségét a tartással arányos életjáradékká változtatta át, mert álláspontja szerint ilyen módon a szerződés célja a felek érdekeinek jelentős sérelme nélkül továbbra is megvalósítható. Megállapította azt is: az a tény, hogy a tartási szerződés a felperes és a II. r. alperes közt továbbra is fennmarad, önmagában kizárja az I. r. alperessel szemben a tartási szerződés megszüntetését.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a tartási szerződésnek a keresetlevelében foglaltaknak megfelelő megszüntetését kérte; arra hivatkozott, hogy a bíróság megsértette a Pp. 163. §-ában írtakat, valamint a Ptk. 589. §-a (2) bekezdésének anyagi jogi rendelkezéseit is, ugyanis az I. r. alperes a részére nem nyújtott tartást, így vele szemben elszámolási kötelezettsége sincs, a jogviszony életjáradéki szerződéskénti fenntartása pedig reá nézve méltánytalan.
Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A felperes keresetében is arra hivatkozott, hogy az I. r. alperes csak 1990 óta nem teljesíti a szerződésből folyó kötelezettségeit, továbbá tény, hogy az alperesek a tartási szerződéssel tulajdonukba került ingatlanon jelentősebb értékű beruházásokat eszközöltek, amelyek eredményeként a felépítmény forgalmi értéke 20%-kal, a telek értéke pedig a közművesítés folytán 30%-kal növekedett. Ilyen körülmények között a tartási szerződés megszüntetésére csak a felperes és az I. r. alperes közötti elszámolással lenne mód, melynek során a felperes - körülményei folytán - a Ptk. 589. §-ának (3) bekezdésében előírt megfelelő kielégítés szolgáltatására képtelen.
Nem helytálló a másodfokú ítélet indokolásában írt az az okfejtés, mely szerint az a tény, hogy a tartási szerződés a felperes és a II. r. alperes közt továbbra is fennmarad, önmagában kizárja az I. r. alperessel szemben a tartási szerződés megszüntetését. Ez az álláspont a jogszabályokból nem következik, és az ítélkezési gyakorlat ezzel ellentétes (PJD. VIII. 225.]. Az a körülmény azonban, hogy a II. r. alperes a felperes személyes gondozását a továbbiakban is a szerződésben foglaltak szerint teljesíti, és ezáltal a felperes személyes ellátása biztosított, még nyomatékosabban indokolttá teszi az I. r. alperessel szemben a szerződésnek a Ptk. 589. §-ának (2) bekezdése szerinti módosítását, melynek alapján az I. r. alperes a felperes ellátásához megfelelő pénzösszeggel köteles hozzájárulni.
A felperes az ingatlant használja, így a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé történő átalakítása nem törvénysértő, és a felperes által hivatkozott méltányos érdekeket sem sérti.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 20 479/1997.sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás