• Tartalom

PK BH 1998/337

PK BH 1998/337

1998.07.01.
Az osztályrabocsátási szándékkal történt juttatás megítélése [Ptk. 607. § (2) bek., 619. §, 666. §].
A jogerős ítélet a felperesek keresetét elutasította. Az eljárt bíróságok - abból kiindulva, hogy a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a kereseti kérelmek tekintetében a bizonyítás a felpereseket terhelte - arra az álláspontra jutottak: a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy édesapjuk: id. Sz. F. örökhagyó a perbeli ingatlant osztályrabocsátási kötelezettséggel ajándékozta féltestvérüknek: az alperesnek.
A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, és az ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetüknek megfelelő döntés hozatalát kérték. Álláspontjuk szerint a bíróságok tévesen alkalmazták a Ptk. 607. §-ának (2) bekezdését és a Ptk. 619. §-át. Az osztályrabocsátás intézménye ugyanis azt az alapelvet kívánja megvalósítani, hogy a leszármazók fejenként egyenlő részekben örököljenek. A perben nem volt vitatott, hogy az örökhagyó szándéka egyenlő juttatásra irányult, és nem merült fel adat arra, hogy az örökhagyó kifejezésre juttatta volna, hogy leszármazóit nem egyformán kívánta juttatásban részesíteni. Hivatkoztak arra, hogy a II. r. felperes az örökhagyótól annak életében csupán 10 000 Ft „menyasszonypénzt” kapott. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, a döntést mindenben helytállónak tartotta.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye; a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése pedig a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát. Az adott esetben a felperesek a felülvizsgálati kérelemben az alperesnek juttatott ingatlan tekintetében az osztályrabocsátási kötelezettség megállapítása iránti keresetük elutasítását sérelmezték, a Legfelsőbb Bíróság ezért csak ebben a keretben vizsgálhatta meg a jogerős döntést.
A felülvizsgálati kérelemben előadott indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság előrebocsátja, hogy a leszármazók öröklésének a Ptk. 607. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendje csak akkor érvényesül, ha az örökhagyó ettől eltérő rendelkezést nem tesz. Az örökhagyó a törvényes öröklés rendjétől eltérő részesítésre irányuló akaratát nemcsak végintézkedésben juttathatja kifejezésre, de életében is részesítheti valamelyik leszármazóját törvényes örökrészét meghaladó ingyenes juttatásban - kivéve, ha az osztályrabocsátás kötelezettségét kikötötte, vagy a körülményekből erre lehet következtetni (Ptk. 619. §). Az adott esetben tényként volt megállapítható, hogy az örökhagyó az alperesnek juttatott ingatlanra az osztályrabocsátási kötelezettséget nem kötötte ki. A perben tehát azt kellett vizsgálni, hogy a körülményekből vonható-e le olyan következtetés, amely szerint a szándéka ez volt.
E körben a Legfelsőbb Bíróság kiemeli: maguk a felperesek adták elő, hogy szüleik között - a házasság felbontását követően - olyan szóbeli megállapodásjött létre, amely szerint a II. r. felperesnek édesanyjuk, az I. r. felperesnek, a második házasságából származott alperesnek pedig az örökhagyó biztosítja majd lakásproblémája megoldását, segíti őket a lakásszerzésben. Valójában ez valósult meg akkor, amikor az örökhagyó a perbeni ingatlant az alperesnek juttatta, és az I. r. felperes ingatlanszerzéséhez 150 000 Ft készpénzt adott, továbbá ingyenes használati jog biztosításával 80 000 Ft értékben részesítette. Erre tekintettel nem okszerűtlenül jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre: a körülményekből sem következik, hogy a perbeni ingatlant az örökhagyó osztályrabocsátási kötelezettséggel adta volna az alperesnek.
A felperesek által hivatkozott szóbeli megállapodás tartalma és a juttatások körülményei egyébként cáfolják azt a felperesi állítást is, hogy az örökhagyó szándéka mindhárom leszármazójának egyenlő arányú részesítésére irányult volna; e tekintetben a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítélet indokolásában foglalt utalásokkal szemben a másodfokú ítélet indokolását tekinti irányadónak.
Ha azonban az örökhagyó által életében juttatott ingyenes adományok bármelyik leszármazó kötelesrészét sértik, nincs akadálya annak, hogy a sérelmet szenvedett leszármazó a kötelesrész alapjának a Ptk. 666. §-a szerinti számításához képest a hagyatékban való részesedésére tekintettel kötelesrésze kiegészítését kérje.
A fent kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 22 822/1996. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére