34/1998. (HK 11.) HM utasítás

1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra, a Honvédelmi Minisztérium hivatalaira, háttérintézményeire, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra, a katonai felsőoktatási intézményekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire, illetőleg ezen szervezetek (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra, köztisztviselőkre és közalkalmazottakra.

(2) A honvédelmi szervezetek állományába tartozók munkába járással kapcsolatos utazási költségeit az e tárgyban kiadott 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján kell megállapítani és kifizetni. A hivatásos és szerződéses katonák tekintetében a kormányrendelet előírásait a hivatásos és hadköteles katonák egyes költségtérítéseiről szóló 18/1996. (XII. 29.) HM rendelettel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) Az utasítás alkalmazása szempontjából helyközi díjszabással történő utazásnak kell tekinteni a közlekedési gazdasági társaság (elővárosi) környéki járataival a közigazgatási határon kívülről a célállomás közigazgatási határáig történő munkába járást, amennyiben erre a helyi díjszabáson kívül külön bérlet vagy külön menetjegy váltása kötelező.

(2) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéseket a honvédelmi szervezet pénzügyi ellátását végző pénzügyi és számviteli szerv (referens) helyileg folyósítja.

3. § (1) A saját gépjárművel történő munkába járás költségei elszámolásának engedélyezése során a kormányrendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja akkor alkalmazható, ha a tömegközlekedési eszköz menetrend szerinti indulása, illetőleg érkezése és a munkarend szerinti munkakezdés, illetőleg befejezés időpontja közötti várakozási időtartama naponta (összesen) a 2 órát meghaladja.

(2) A kormányrendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott eseteken túlmenően a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnok, főnök, igazgató stb. (a továbbiakban: parancsnok) saját gépjármű munkába járásra történő igénybevétele esetén csak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékű – bizonylat nélkül elszámolható – térítési díj kifizetését engedélyezheti.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában – amennyiben azt harckészültségi vagy gazdaságossági szempontok indokolják – a (2) bekezdésben meghatározott – összeget meghaladó térítési díj kifizetését a HM szerveinél, hivatalainál és háttérintézményeinél a HM közigazgatási államtitkára, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál azok főigazgatói, a honvédség katonai szervezeteinél az MH parancsnoka, vezérkari főnök engedélyezheti. Ez a jogkör a középirányító szervek parancsnokaira (vezetőire stb.) átruházható.

(4) A (3) bekezdésben említett gazdaságossági szempontok figyelembevételekor valamennyi költségtényezőt számításba kell venni, különösen az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, illetőleg az ehhez kapcsolódó bizonylati rendre és nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket. Bérlet vagy teljesárú menetjegy ellenében történő költségelszámoláskor a honvédelmi szervezet számára gazdaságosabb elszámolási módot kell alkalmazni.

4. § A munkába járási költségtérítésre való jogosultságot a parancsnok parancsban (belső intézkedésben) állapítja meg. A parancs (belső intézkedés) tartalmazza:

5. § A munkába járási költségtérítésben részesülő haladéktalanul köteles minden olyan változást írásban jelenteni a parancsnoknak, amely a költségtérítésre való jogosultságát érinti.

6. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 60. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a munkába járást szolgáló személyszállítási költségtérítésekről szóló 16/1987. (HK 9.) MH PÜSZF intézkedés és az azt módosító 8/1989. (HK 3.) MN PÜSZF intézkedés hatályát veszti.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg felül kell vizsgálni és újból meg kell állapítani a munkába járási költségtérítésre jogosultak körét. Akik az utasítás hatálybalépésekor a munkába járást szolgáló személyszállítási költségtérítésekről szóló 16/1987. (HK 9.) MN PÜSZF intézkedés 13. pontja alapján részesülnek költségtérítésben, azok – az engedélyezéskori feltételek változatlansága esetén is – legfeljebb 1998. december 31-ig részesülhetnek az MN PÜSZF intézkedés szabályai szerint költségtérítésben.

Dr. Fodor István s. k.,

HM politikai államtitkár