PK BH 1998/341
PK BH 1998/341
1998.07.01.
Ügygondnok kirendelésének feltételei (Pp. 74. §).
Az elsőfokú bíróság a keresetlevél és a felperes személyes meghallgatása alapján a felperes perbeli cselekvőképességének tisztázása végett elrendelte az igazságügyi elmeorvos szakértővel történő megvizsgálását, egyben figyelmeztette arra, hogy ha a szakvélemény benyújtását megakadályozza, azt olyannak tekinti, mint aki cselekvőképességgel nem rendelkezik, és számára ügygondnokot rendel ki. Miután a felperes kétszeri idézés ellenére a szakértői vizsgálaton nem jelent meg, a bíróság dr. N. G. ügyvédet a felperes ügygondnokául kirendelte; egyben felhívta, hogy 1997. november 30-ig a keresetlevelet vagy a per megszüntetését kérő beadványt nyújtsa be. Figyelmeztette arra is, hogy ha a fenti határidő eredménytelenül telik el, azt a keresettől való elállásnak tekinti, és a pert megszünteti.
A végzés ellen mind a felperes, mind a kirendelt ügygondnok fellebbezett, kérték az ügygondnokot kirendelő végzés hatályon kívül helyezését és a felperes részére pártfogó ügyvéd kirendelését. Érvelésük szerint, minthogy a felperessel szemben semmilyen hatóság nem járt el akár a cselekvőképességet korlátozó, akár azt kizáró eljárásban, az ügygondnok kirendelésének nincs jogi alapja.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette, egyben az ügygondnoknak a feladat ellátására kirendelő végzés elleni fellebbezését hivatalból elutasította. A végzését azzal indokolta, hogy a Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint az ügygondnokot kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, ezért a fellebbezést a Pp. 237. §-a alapján el kell utasítani. Minthogy pedig a kirendelő végzésben figyelmeztette az ügygondnokot, hogy a felhívás nem teljesítését a keresettől való elállásnak tekinti, és a beadvány benyújtására adott határidő eredménytelenül telt el, a pert a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 160. §-ának (1) bekezdésére - megszüntette.
A végzés ellen a felperes - ügygondnoka útján - fellebbezett, és kérte, hogy azt - amennyiben az elsőfokú bíróság saját hatáskörében nem tudja megváltoztatni - a Legfelsőbb Bíróság helyezze hatályon kívül. Vitatta, hogy a felperes részére ügygondnok kirendelésére szükség lenne, mert perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. Az ügygondnokot kirendelő végzés ellen benyújtott fellebbezésükben mindketten kérték azt is, hogy a keresetlevél benyújtására vagy a permegszüntetés kérésére megadott határidőt az elsőfokú bíróság 15 nappal hosszabbítsa meg, egyben az ügygondnok - a felperes által perelni kívánt személyekre tekintettel - elfogultságra hivatkozva felmentését is kérte.
Az elsőfokú bíróság azonban anélkül, hogy e kérelmekre reagált volna, a pert megszüntette.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Pp. 74. §-a szerint ügygondnok kirendelésének akkor van helye, ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs. Az adott esetben a felperes cselekvőképtelenségét erre hatáskörrel bíró hatóság határozatával nem állapította meg, cselekvőképtelen állapotát pedig a keresetlevél tartalma, illetőleg a személyes meghallgatása során tett nyilatkozatai alapján a bíróság nem vélelmezheti. Nincs eljárásjogi lehetőség arra sem, hogy az elmeorvos szakértői vizsgálattól való távolmaradást a bíróság úgy tekintse, hogy a felperes cselekvőképességgel nem rendelkezik. Ennek folytán az ügygondnok kirendeléséhez a Pp. 74. §-ában megkívánt feltételek nem álltak fenn, így a kirendelt ügygondnok részére történt kézbesítések, illetőleg felhívások joghatályosnak nem tekinthetők.
Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha elsődlegesen a felperes személyes költségmentesség engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelme tárgyában dönt. Amennyiben a pártfogó ügyvéd kirendelésének a feltételei fennállnak, a továbbiakban a bíróságnak a pártfogó ügyvédet kell - megfelelő határidő tűzésével - a keresetlevélnek a Pp. 121. §-a szerinti tartalommal való előterjesztésére felhívnia. Ellenkező esetben a keresetlevelet a fenti jogszabályhely szerint történő elkészítés végett hiánypótlásra a felperesnek kell visszaadni; mindkét esetben azzal a figyelmeztetéssel, hogy a határidő elmulasztása esetén a bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el fogja utasítani.
Téves ugyanis az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy a megfelelő kereseti kérelem előterjesztésének hiányában a per megszüntetésének van helye. A Pp. 128. §-a értelmében a perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg viszontkeresetnek (147. §) az ellenféllel való közlésével állanak be. Az adott esetben az elsőfokú bíróság a keresetlevelet ellenérdekű félként még senkivel nem közölte, a per tehát nem indult meg; ennek folytán a per megszüntetése fogalmilag kizárt.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot további eljárásra utasította. (Legf. Bír. Pf. V. 20 486/1998. sz)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás