35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet
35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet
a közigazgatási szakvizsgáról
A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1)1 A közigazgatási szakvizsgára kötelezettnek az e rendeletben szabályozott közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: szakvizsga) kell számot adnia elméleti és gyakorlati ismereteiről.
(2)2 A közigazgatási szerv – a szakvizsgára kötelezettel egyetértésben – határozza meg, hogy a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, illetve a külön jogszabályban közigazgatási szakvizsga letételére jogosultnak vagy arra kötelezettnek (a továbbiakban együtt: vizsgázó) a rendelkezésre álló határidőn belül, melyik év melyik vizsgaidőszakában kell a szakvizsgát letennie. A vizsgaidőszakokat a szakvizsgát szervező Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: szakvizsgaszervező) a központi oktatás-informatikai rendszeren hirdeti meg legkésőbb tárgyév január 15-ig. A szakvizsgaszervező a kijelölt vizsgaidőszakokban köteles gondoskodni a vizsgák megszervezéséről. A közigazgatási szerv a szakvizsgára beiskolázandó személyek számát a választott vizsgatárgy feltüntetésével minden évben a tárgyévet megelőző év november 15-éig megküldi az illetékes szakvizsgaszervezőnek.
(3)3 A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a szakvizsga teljesítése 30 tanulmányi pontot ér.
2. § (1)4 A szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű vizsgázó olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyen szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén alkalmassá válik a közhatalmi típusú döntések törvényes – a közigazgatás céljaival összhangban álló, a közigazgatás eszközrendszerét hatékonyan felhasználó – előkészítésére, illetve meghozatalára.
(2)5 A szakvizsga a kötelező és egy választható vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészének teljesítéséből áll. A vizsgázó egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát egy szakvizsgatárgyból. A szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3)6 A szakvizsga keretében a vizsgázó számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási, döntéshozatali készségéről.
(4)7 A választható vizsgatárgy kiválasztásához – a foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a főjegyző, jegyző, körjegyző, megyei jogú város kerületi hivatalvezetője kivételével – a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének egyetértése szükséges.
(5)8
(6)9 A tudományos fokozata alapján a KTK által a szakvizsga alól részlegesen mentesített vizsgázónak csak a mentesítéssel nem érintett vizsgatárgyból kell írásbeli és szóbeli szakvizsgát tennie. A vizsga értékelése során a mentesítéssel érintett vizsgatárgyat ,,kiváló eredménnyel'' teljesítettnek kell tekinteni.
3. §10 (1)11 A szakvizsga kötelező tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.
(2)12 A szakvizsga választható tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.
(3)13 A szakvizsga tananyaga, írásbeli részének vizsgakérdései és szóbeli részének vizsgatételei a vizsgakövetelményeken alapulnak. A tananyagot a NKE – különösen a jogszabályi változásokra tekintettel – rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja.
(4)14
(5)15 A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot az NKE hivatalos honlapján közzé kell tenni.
4. §16 (1)17 A 6/A. § szerinti felkészítő tanfolyamon oktatásra jogosultak felkérését a felkészítő tanfolyam kezdő időpontját megelőző tizenötödik munkanapig a szakvizsgaszervező előzetes jóváhagyásra felterjeszti az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) titkárához. Az OKV titkára az oktatásra jogosultak jóváhagyása során érvényesíti, hogy
a) a tárgyévben arányosak legyenek az oktatói felkérések,
b)18 érvényesüljenek az oktatással kapcsolatos, a KTK által meghatározott minőségi követelmények.
(2)19 A szakvizsgát az OKV tagjaiból alakított 3 tagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait a szakvizsgaszervező javaslatára az OKV titkára kéri fel. A felkéréseket a szakvizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A szakvizsgaszervező a vizsga időpontját megelőző 15 munkanappal korábban javaslatot tesz a vizsgabizottság elnökére és tagjaira az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a szakvizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a vizsgabizottság felkérésekor is alkalmazni kell.
(3)20 A bizottságok felkérésének előkészítésével, működésével, a szakvizsgák, valamint a szakvizsgára felkészítő tanfolyam szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a szakvizsgaszervezők látják el.
(4)21 Az NKE a szakvizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez módszertani útmutatást ad, továbbá módszertani felkészítőt szervez a szakvizsgaszervezők és a vizsgabiztosok részére.
(5)22
(6)23 A központi államigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó az NKE-nél, a többi közigazgatási szervnél alkalmazott vizsgázó, valamint a polgármester a közigazgatási szerv székhelye, illetőleg működési területe szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél működő bizottság előtt – a szakvizsga e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vizsgaszabályzatának figyelembevételével – tesz szakvizsgát. A szakvizsgaszervezők szükség szerint közösen is szervezhetnek szakvizsgát, felkészítő tanfolyamot.
(6a)24 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme alá tartozó szervek hivatásos állományú tagja – a Kttv. 118. § (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az NKE-n tehet szakvizsgát azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és az NKE megállapodást köt a hivatásos állomány adatainak védelméről.
(7)25 A szakvizsgaszervezőt a (3) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtása során személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ vezetője irányítja.
5. § (1)26 Szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsganapokat, a szakvizsgák helyszínét és kezdési időpontját a jelentkezők száma és a választott szakmai vizsgatárgy figyelembevételével a szakvizsgaszervező határozza meg.
(2)27
(3)28 A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes szakvizsgát nem tesz. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen szakvizsgarészből kell tenni. Ha az első eredménytelen szakvizsgarésztől számított két éven belül az ismétlővizsga nem eredményes, akkor a vizsgát mindkét tárgyból meg kell ismételni. Az ismétlővizsgáról külön jegyzőkönyvet kell kiállítani.
(4)29 Az eredményes szakvizsgáról a vizsgázó e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap.
(5)30 Az eredményes szakvizsgát tett vizsgázónak más közigazgatási munkaterületen, valamint a nem közszolgálati jogviszonyban állónak közigazgatási munkaterületen történő alkalmazása esetén nem kell ismételten szakvizsgát vagy különbözeti vizsgát tennie, ideértve a főjegyzőt, a jegyzőt, a körjegyzőt, a megyei jogú város kerületi hivatal vezetőjét és az aljegyzőt is.
6. §31 (1)32 A szakvizsga díja az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg. A szakvizsga díja magában foglalja a kötelező és a választott vizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvétel lehetőségét egyszeri alkalommal, valamint a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz történő hozzáférést.
(2)33 A szakvizsga díját – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében – a munkáltató közigazgatási szerv a szakvizsgaszervező által a jelentkezettek számának alapulvételével kiállított számla alapján utólag fizeti meg.
(3)34 A szakvizsga díját a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a munkáltató a továbbképzési hozzájárulás keretében, a továbbképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok szerint fizeti meg az NKE részére. Az NKE a továbbképzési hozzájárulásból a szakvizsga díját a jelentkezők számának alapulvételével évi két alkalommal, tárgyév június 30-ig (I. félév) és november 30-ig (II. félév) fizeti meg a szakvizsgaszervező fővárosi és megyei kormányhivatalok részére.
(4)35 A szakvizsga díját a központi költségvetés részben vagy egészben átvállalhatja. Ha a szakvizsga díját a központi költségvetés biztosítja, az összegek átutalása a teljesítést követően történik.
(5)36 A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a szakvizsgarészt, az érintett szakvizsgarész vizsganapját megelőző napig. A halasztásért halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja elhalasztott szakvizsgarészenként a szakvizsga díjának tíz százaléka. A halasztási díj a munkáltatót terheli.
(6)37 Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal egy szakvizsgarész vizsgáját díjmentesen elhalaszthatja, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. A vizsgázó a vizsgahalasztás bejelentésével egyidejűleg tájékoztatja munkáltatóját is.
(7)38 Az ismétlővizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával. Az ismétlővizsga díja a munkáltatót terheli. A munkáltató az ismétlővizsga díját – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra.
(8)39 Amennyiben a vizsgázó vizsgája eredményes, de minősítésén javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával, amelyet a javítóvizsgára jelentkező vizsgázó visel.
6/A. §40 (1)41 A szakvizsgaszervező a szakvizsgára jelentkezők számára – az eredményes felkészülés céljából – a kötelező és a választott vizsgatárgyból az NKE által kidolgozott program szerint az OKV tagjai által tartott felkészítő tanfolyamot szervez.
(2) A programban meg kell határozni a tanfolyam összóraszámát, az alkalmazott módszereket, az egy-egy vizsgatárgyra eső óraszámot, az ismeret-ellenőrzés módját, az egy felkészítő tanfolyamra beiskolázhatók létszámát.
(3)42 A vizsgázó a felkészítő tanfolyamon történő részvételi szándékát munkáltatója jelzi a jelentkezés rögzítése alkalmával. A felkészítő tanfolyamon történő részvétel nem feltétele a szakvizsga letételének. Ha adott vizsgatárgyból húsz vagy annál több vizsgázó jelezte felkészítő tanfolyamon való részvételét, a szakvizsgaszervező köteles a felkészítő tanfolyamot megszervezni.
(4)43 Ha az adott vizsgatárgyból a vizsgára jelentkezettek száma nem éri el a húsz főt és a szakvizsgaszervező úgy dönt, hogy nem szervezi meg a felkészítő tanfolyamot, akkor a szakvizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgázó munkahelyéhez legközelebbi, adott tárgyból induló felkészítő tanfolyamokról az azon való részvételi szándékukat jelző vizsgázókat.
(5)44 A szakvizsgaszervező a felkészítő tanfolyam zárónapját követő munkanapon rögzíti a részvétel tényét, amelyet a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszerben ellenőrizhet.
(6)45 A munkáltató a felkészítő tanfolyamon résztvevő vizsgázót a felkészítő tanfolyam időtartamára köteles mentesíteni a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult. A munkavégzés alól mentesítés idejére járó illetményét a munkáltató levonja annak vizsgázónak az illetményéből, aki önhibájából nem vesz részt a felkészítő tanfolyamon.
(7)46 A munkáltató a felkészítő tanfolyam időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól, feltéve, hogy a vizsgázó jelezte a felkészítő tanfolyamon való részvételi szándékát és a munkáltatója ahhoz nem járult hozzá. A vizsgázót a szakvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.
6/B. §47 (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a szakvizsgára történő jelentkezést az NKE által működtetett központi oktatás-informatikai felületen munkáltatója rögzíti a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,
b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.
(2) A vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítését megelőzően a munkáltató gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről. Ha a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervében a „közigazgatási szakvizsga” nem szerepel, akkor a vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítésére nem kerülhet sor.
(3) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről és a vizsgázó jelentkezésének a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő rögzítéséről.
6/C. §48 (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében a 6/B. § (1) bekezdésében meghatározott központi oktatás-informatikai felületen keresztül munkáltatója rögzíti a szakvizsgára történő jelentkezést a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,
b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.
(2) A vizsgaidőszakra való jelentkezés rögzítéséhez a munkáltató előzetes regisztrációja szükséges. A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai felületen történő regisztrációja során ki kell jelölnie a munkáltató képviseletében a szakvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket.
(3) A szakvizsgára történő jelentkezés rögzítéséhez a vizsgázónak is regisztrálnia kell a központi oktatás-informatikai felületen.
(4) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítéséről.
7. § (1)49 E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)50
(3)51
(4)52 A felsőfokú iskolai végzettségű polgármester önkéntes jelentkezés alapján a 6/C. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, saját költségére tehet szakvizsgát – polgármesteri tisztségének megszűnéséig – a munkahelye szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél, ha legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, vagy az alól mentesül. A vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a polgármesternek igazolnia kell. E rendelkezés alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak minősül a Kttv. 6. § 16. pontja szerinti időtartam, valamint a polgármesteri jogviszonyban töltött idő is.
8. §53 Az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépése54 előtt keletkezett, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a szakvizsgaszervező a kormányrendelet hatálybalépéséig vezetett vizsganyilvántartó könyv alapján másolatot állít ki.
1. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez55
1.56 A közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: vizsga) a vizsgázó a kötelező és a választott szakmai vizsgatárgyból írásbeli feladat(ok) megoldásával, valamint egy-egy általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről.
2.57 A vizsgán vizsgatárgyanként külön-külön írásbeli és szóbeli számonkérés van. A vizsgatárgyak írásbeli részében a vizsgázó arról ad számot, hogy a kötelező és a választott tantárgyon belül mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex gyakorlati elemzésére, a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét feladatok megoldása is része a tantárgy írásbeli vizsgarészének.
3.58 A vizsga szóbeli részében a vizsgázó bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét.
4.59 A vizsgára történő jelentkezés rögzítésére a vizsgaidőszakot megelőző negyvenötödik napig van lehetőség.
5.60 A szakvizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, és a felkészítő tanfolyam, illetve az első vizsgatárgyból tett vizsga időpontja előtt legalább harminc nappal – a központi oktatás-informatikai felületen történt regisztráció során megadott elektronikus levelezési címen – tájékoztatja a vizsgázót és a munkáltatót a felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.
6.61 A szakvizsgaszervező a vizsgáról készített jegyzőkönyv egyszerű másolatának átadásával a vizsgát követően tájékoztatja a vizsgázót a vizsga adott vizsgatárgyából vizsgarészenként elért eredményéről. Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, külön értesítésben a vizsgázó tájékoztatást kap az ismétlővizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.
7.62 A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás. A távolmaradás igazolására az elmulasztott vizsga napját követő öt munkanapon belül van lehetőség, ami ilyen esetben vizsgahalasztásnak minősül. Az igazolt távollétet a vizsgaszervező rögzíti a központi oktatás-informatikai rendszerben. Vizsgahalasztás vagy ismétlővizsga esetén a vizsgázó munkáltatója a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.
8.63 A vizsgázó munkáltatója az elmulasztott vagy eredménytelen vizsgarész miatt elrendelt ismétlővizsga esetén a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.
9.64 A szakvizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat – zárt borítékban – átadja a vizsgaelnöknek a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.
10.65 A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti és a szakvizsgaszervező által megbízott vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. Vizsgabiztos a szakvizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű személy lehet. A vizsgabiztosok felkészítéséről az NKE gondoskodik.
11.66 A vizsgabiztos feladatai:
a) gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről;
b) az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat a vizsgázók rendelkezésére bocsátja;
c) az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában;
d) gondoskodik a 2. függelék szerinti vizsgajegyzőkönyvek elkészítéséről.
12.67 A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó hozzátartozója vagy, aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.
13.68
14.69 A szakvizsgaszervező, az írásbeli vizsgához megfelelő körülményeket biztosít. Az írásbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként 120 perc.
15.70 A vizsga szóbeli részén a vizsgázó egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 20 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről.
16.71 A bizottság a vizsgát öt fokozattal minősíti: A vizsgáztató bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgarészt mindkét vizsgatárgynál külön-külön egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli, és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg. Ha bármelyik vizsgatárgy írásbeli vagy szóbeli részéből a vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor nem kerülhet sor átlagolásra, az adott vizsgarészből a vizsgát meg kell ismételni.
A bizonyítvány minősítése:
kiválóan megfelelt, ha az átlag 5,00
jól megfelelt, ha az átlag 4,50–4,00
közepesen megfelelt, ha az átlag 3,50–3,00
megfelelt, ha az átlag 2,50–2,00
Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni azt is, hogy a két vizsgatárgy közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát. Az írásbeli és szóbeli vizsgaeredményt vizsgatárgyanként külön-külön kell megállapítani.
,,Kiválóan megfelelt'' minősítést csak az a vizsgázó kaphat a bizonyítványban, aki az írásbelin és a szóbelin mindkét vizsgatárgyból ,,kiválóan megfelelt'' minősítést kapott.
17.72 Szakvizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a vizsgázó a vizsga kötelező és választott vizsgatárgyát egyaránt eredményesen teljesítette.
18.73 Az eredményes vizsgáról a 2. számú melléklet szerint az NKE – a vizsgajegyzőkönyv alapján – bizonyítványt állít ki. A kiállított bizonyítvány elektronikus hitelesítésének legalább fokozott biztonságú aláírásra szolgáló elektronikus tanúsítvánnyal kell történnie. A bizonyítvány a központi oktatás-informatikai felületről a vizsgázó és a munkáltató részéről tölthető le a vizsga napját követően.
19.74 A kiállított bizonyítványokról az NKE elektronikus nyilvántartást vezet. A vizsgákról kiállított jegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről a szakvizsgaszervező gondoskodik.
20.75
21.76 A vizsga díját – mindkét vizsgatárgynál egyaránt – a következők szerint kell megosztani: a vizsga díjának 2%-a a bizottság elnökét, 1,5–1,5%-a a bizottság tagjait, 0,5%-a a vizsgabiztost, a fennmaradó rész pedig a szakvizsgaszervezőt illeti meg.
22.77 Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb 25 főt lehet beosztani.
1. függelék78
2. függelék79
|
......................................................... |
......................................................... |
||
|
vizsgáztató bizottság tagja |
vizsgáztató bizottság tagja |
||
|
......................................................... |
......................................................... |
||
|
vizsgáztató bizottság tagja |
vizsgáztató bizottság tagja |
||
3. függelék80
2. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez81
fokozott biztonságú elektronikus aláírása
3. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez82
1.83 A szakvizsga kötelező vizsgatárgya: Általános közigazgatási ismeretek, amely a központi állami szervek rendszerének ismerete (a Magyarország alkotmányos berendezkedésének és működésének átfogó, részletes ismerete, az államszervezet – ideértve az önkormányzati rendszert is – tagozódása, az egyes állami szervek funkciója és működésük jellemzői, az államigazgatás szervezetrendszere és működése, az államigazgatás feladatai); az államháztartás általános szabályainak ismerete (az államháztartási jog alapvető rendelkezése, a költségvetési szervek gazdálkodásának főbb jellemzői); a közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek (közigazgatási menedzsment és közszolgálati ismeretek); valamint jogalkalmazási (eljárásjogi) és jogalkotási (jogalkotási eljárási és szakmai kodifikációs) ismeretek; az Európai Unió szervezeti rendszere, jogrendszere, az Európai Unió és a nemzeti közigazgatások viszonya témakörökre terjed ki.
2.84 Választható szakmai vizsgatárgyak:
– kül- és biztonságpolitikai ágazat (így különösen az állam külügyi tevékenysége, szervezete, a konzuli igazgatás, a honvédelmi és biztonságpolitikai igazgatási területek);
– gazdasági igazgatás (így különösen az áruk, szolgáltatások szabad mozgását felölelő területek, munkaerőpiac);
– pénzügyi és költségvetési igazgatás (így különösen a költségvetés és az állami pénzügyek);
– 85
–86 államigazgatás (így különösen az általános igazgatás, a hatósági igazgatás);
– önkormányzati közigazgatás (így különösen az önkormányzatok feladatrendszere – ideértve államigazgatási feladataikat is – a testületek működtetése, a helyi közszolgáltatások igazgatása, a helyi jogalkotás, az önkormányzati költségvetés és gazdálkodás).
Az 1. § (1) bekezdése a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdés b) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 49/2002. (III. 26.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 252/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (5) bekezdését a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (6) bekezdését a 107/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdés c) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés b) pontja és 6. § (5) bekezdés a) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés c) pontja és 6. § (5) bekezdés b) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) és d) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdését a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (5) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § a 252/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés d) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés b) pontja a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított, a 273/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdését a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § (6) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdés b) és f) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (6a) bekezdését a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 4. § (7) bekezdése a 243/2022. (VII. 4.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdését a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (3) bekezdése a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 107/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (5) bekezdése a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (6) bekezdése a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (7) bekezdését a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 6. § (8) bekezdését a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 6/A. §-t a 107/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. § (1) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6/A. § (3) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (7) bekezdésével megállapított, a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 6/A. § (4) bekezdése a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) és c) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 6/A. § (5) bekezdése a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. § (6) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6/A. § (7) bekezdése a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdésével megállapított, a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6/B. §-t a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
A 6/C. §-t a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdése a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1292. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdését a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdését a 107/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (11) bekezdés a) pontja.
A 7. § (4) bekezdését a 49/2002. (III. 26.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 8. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1292. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2016. június 1.
Az 1. számú melléklet a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 1. pontja a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 2. pontja a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 3. pontja a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 4. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 5. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 6. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 7. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 8. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 9. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 10. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 11. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 12. pontját a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 12. pont számozását 13. pontra változtatta. Az 1. számú melléklet 12. pontja a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet eredeti 12. pontjának számozását 13. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése.
Az 1. számú melléklet eredeti 13. pontjának számozását 14. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Az 1. számú melléklet 14. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet eredeti 14. pontjának számozását 15. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Az 1. számú melléklet 15. pontja a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet eredeti 15. pontjának számozását 16. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Az 1. számú melléklet 16. pontja a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet eredeti 16. pontjának számozását 17. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Az 1. számú melléklet 17. pontja a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja, a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet eredeti 17. pontjának számozását 18. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Az 1. számú melléklet 18. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet eredeti 18. pontjának számozását 19. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Az 1. számú melléklet 19. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet eredeti 19. pontjának számozását 20. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése.
Az 1. számú melléklet eredeti 20. pontjának számozását 21. pontra változtatta és szövegét megállapította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Az 1. számú melléklet 21. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet eredeti 21. pontjának számozását 22. pontra változtatta a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Az 1. számú melléklet 22. pontja a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 1. függelékét a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet 2. függeléke a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 3. függelékét a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet 1. pontja a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdésével megállapított, a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet 2. pontja a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet 2. pont negyedik franciabekezdését a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (11) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
[A 3. számú melléklet 2. pont ötödik franciabekezdésének a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés h) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „önkormányzati közigazgatás” szövegrész helyébe az „önkormányzati igazgatás” szöveg lép, nem vezethető át.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás