35/1998. (VI. 25.) AB határozat
35/1998. (VI. 25.) AB határozat1
1998.06.25.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV. 26.) Kgy. számú rendeletének 10. § (9) bekezdése törvényellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a szegedi önkormányzat nem értett egyet és ennek megfelelően rendeletét nem módosította – Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV. 26.) Kgy. számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 10. § (9) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Álláspontja szerint a támadott rendelkezés ellentétes a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) előírásaival. Az indítványozó utalt arra is, hogy az Ör. 10. § (9) bekezdése az Lt. rendelkezésének megsértésével törvényellenesen tette lehetővé az eladó elállását az adásvételi szerződéstől.
II.
Az indítvány megalapozott.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
Az Lt. több konkrét tárgykörben is felhatalmazást ad rendeletalkotásra a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára.
E törvény 53. § (1) bekezdése az önkormányzati tulajdonban lévő lakás Lt. szerint jogosult vevőjét megillető, az önkormányzat által kötelezően biztosítandó kedvezményekről rendelkezik.
,,Ha a lakást az e törvény alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább huszonöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ha a jogosult kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb tíz százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.''
Az idézett rendelkezésből kitűnik, hogy az önkormányzat a jogosult vevő számára részletfizetési kedvezményt köteles nyújtani. A kedvezmény igénybevétele esetén a törvény meghatározza a vételár egy összegben megfizetendő legnagyobb mértékét is. Az Lt. 54. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően az önkormányzat jogosult arra, hogy – a törvényi előírások figyelembevételével – rendeletében határozza meg a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét, e bekezdés c) pontjának első fordulata pedig – ugyancsak a törvényi keretek között – a részletfizetés időtartamának szabályozását is önkormányzati rendeletalkotási hatáskörbe utalja.
Az Ör. sérelmezett 10. § (9) bekezdése – amely a vevő szerződésszegésének esetére állapít meg rendelkezést – a következőket tartalmazza: ,,A szerződéskötéssel megbízott köteles az adásvételi szerződésben kikötni, hogy részletfizetés esetén a részletfizetés kedvezményezettje, ha három havi részletfizetéssel elmarad és felszólítás ellenére sem teljesít, úgy az Önkormányzatot megilleti a szerződéstől való elállás joga.''
Az Lt. 54. § (1) bekezdés a)–d) pontja így rendelkezik:
,,Az önkormányzati rendeletben kell meghatározni az e törvény alapján vételi, illetőleg elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén
a) a lakás vételárának mértékét,
b) a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét,
c) a részletfizetés időtartamát és a szerződéses kamat mértékét, illetőleg a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit,
d) a vételárengedmény, illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét.''
Az Lt. fent idézett 53. § (1) bekezdése is az önkormányzati rendeletalkotás számára kötelező tartalmú előírásokat állapítja meg.
Az Lt. hivatkozott előírásaiból kitűnik, hogy az nem hatalmazta fel az önkormányzatot arra, hogy a helyi rendeletében a részletfizetés legalább 25 éves időtartamát csökkentse. Az Alkotmánybíróság e tárggyal kapcsolatban a 10/1996. (II. 23.) AB határozatában és a 33/1996. (VII. 9.) AB határozatában megállapította, hogy ,,az önkormányzat azonban nem szabhat rendeletében olyan feltételt, amely az Lt. kötelező erejű, általános érvényű rendelkezéseivel ellentétes''. (ABH 1996. 236.; ABH 1996. 299.) A 10/1996. (II. 23.) AB határozat rámutatott arra is, hogy törvényellenes, ha az önkormányzat a tulajdonában lévő ,,lakást megvásárló, kedvezményben, illetve engedményben részesült vevőt kötelezettségei teljesítésének elmulasztása esetén megfosztja a törvényben biztosított kedvezményektől'' (ABH 1996, 236.).
Az Ör. 10. § (9) bekezdése az önkormányzat mint eladó elállási jogát szabályozza. Az elállásról a Ptk. 320. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: ,,Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.'' A jogszabály fogalmát a Ptk. alkalmazásában a 685. § a) pontja határozza meg. Eszerint ,,jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet, a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)–(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály''.
Az idézettekből kitűnik, hogy az elállás jogának szabályozása tekintetében az önkormányzati rendelet csak törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között minősül jogszabálynak. Az Alkotmánybíróság a 27/1997. (IV. 25.) AB határozatában ezzel kapcsolatban korábban már megállapította, hogy ,,az Lt., illetve más törvényi rendelkezés azonban nem hatalmazta fel az önkormányzatot arra, hogy rendeletében az önkormányzat mint a lakás eladója javára elállási jogot alapítson''. (ABH 1997. 494.)
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 10. § (9) bekezdését törvényellenesnek minősítette és megsemmisítette.
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 347/H/1998/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás