352/B/1998. AB határozat
352/B/1998. AB határozat*
2000.02.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló, önálló vízmérővel nem rendelkező lakások esetében alkalmazásra kerülő víz- és csatornadíj áthárítására vonatkozó éves normáról szóló 20/1996. (VII. 2.) B–L. Ö. számú rendelete alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó kérte megsemmisíteni a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló, önálló vízmérővel nem rendelkező lakások esetében alkalmazásra kerülő víz- és csatornadíj áthárítására vonatkozó éves normáról szóló 20/1996. (VII. 2.) B–L. Ö. számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.). Formailag az Ör. egészét, tartalmilag azonban az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmának megsértése miatt az Ör. azon rendelkezéseit támadta, amelyek a víz- és csatornadíj tényleges összegét meghatározzák. Előadta, hogy az önkormányzati rendelet nem a lakók száma, hanem a lakás paraméterei alapján határozza meg a fizetendő víz- és csatornadíjat, ebben az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése által meghatározott diszkriminációt látott megvalósulni.
2. Az Ör. a víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőjére való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: Mtr.) 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján meghatározza a víz- és csatornadíj térítésének mértékét a Főváros V. kerület Önkormányzatának tulajdonában álló olyan bérbeadás útján hasznosított lakások esetében, amelyekben a vízfogyasztás vízmérővel (mellékvízmérővel) nem mérhető. Az Ör. 2. § (1) bekezdése az Ör. mellékletében a lakás szobaszáma és komfortfokozata szerint köbméterben meghatározott éves fogyasztási norma után a fővárosban érvényes víz- és csatornadíj fizetését írja elő. A havi térítési díj – ugyancsak az Mtr. 2. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően – az éves norma szerint fizetendő összeg egy tizenketted része.
Az Ör. 2. § (3) bekezdése az itt ismertetett szabályozást azzal egészíti ki, hogy a lakásba bejelentett személyek számát figyelembe véve korrekciót alkalmaz; amennyiben a lakás szobaszáma meghaladja a lakásba bejelentett lakcímmel rendelkező személyek külön önkormányzati rendeletben meghatározott lakásigénye mértékének felső határát, úgy a díjmegtérítés összegét tizenöt százalékkal csökkenteni kell, ha pedig ez a szobaszám az említett személyek lakásigénye mértékének felső határát nem éri el, úgy ahány fővel a lakásban bejelentett személyek száma több, annyiszor öt százalékkal kell növelni a díjmegtérítés összegét.
3. Az Alkotmánybíróság korábban már határozott a víz- és csatornadíjak megállapításának az indítványozó által kifogásolt módjáról; az Mtr. alkotmányellenességének utólagos vizsgálata alkalmával a 215/B/1990/13. AB határozatában a következőképpen foglalt állást: " Az Alkotmányban felsorolt emberi és állampolgári jogok tekintetében nem jelent az érintett személyek között hátrányos megkülönböztetést az, hogy az eszköz hiányában nem mérhető fogyasztás esetében az áthárítás átalány jellegű számítással történik, az érintett bérlemény objektív tulajdonságai alapján." (ABH 1991, 694, 697)
Az indítványozó által kifogásolt Ör. a lakás objektív tulajdonságain, a szobáinak számán és a komfort fokozatán túl a lakásba bejelentett lakcímmel rendelkező (ekként a lakásban lakónak tekintett) személyek számára is figyelemmel volt, amikor az éves fogyasztás normáit meghatározta. A bérlőt, illetőleg a lakás használóját az Ör. nem fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy a ténylegesen felhasznált vízmennyiség díját fizethesse; a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló, módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában foglaltak alapján élhet a joggal, hogy a szolgáltatóval kötött mellékszolgáltatási szerződés alapján a mellékvízmérő segítségével megállapított tényleges fogyasztás díját térítse meg.
A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ör. rendelkezéseit nem ítélte alkotmányellenesnek, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2000. február 28.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás