MK BH 1998/360
MK BH 1998/360
1998.07.01.
Az önkormányzat a kommunális feladatok ellátására külön költségvetési szervet hozhat létre, de megoldásukról a polgármesteri hivatal által is gondoskodhat. A hivatalban e feladatok ellátása körében községgazdaként alkalmazott köztisztviselő ügydöntő, illetve érdemi feladatokatvégez [1990. évi LXV. tv. 8. §; 9/1995. (II. 3.) Korm. r. 1. sz. mell. II/3. pont].
A felperes 1990. február hó 15. napjától az alperesnél, illetőleg jogelődjénél növényvédelmi üzemmérnök végzettséggel községgazda munkakört látott el.
Az alperes a felperest közalkalmazottként a „B” fizetési osztályba sorolta, az illetményét ennek alapján állapította meg. A felperes a munkatársaival együtt a köztisztviselői besorolását, az illetménykülönbözet megfizetését kérte.
Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával elrendelte a felperes és munkatársai áthelyezését köztisztviselői állományba, valamint a felperes csoportvezetői megbízását. Az alperes ennek alapján értesítette a felperest, hogy közalkalmazotti jogviszonya 1995. november hó 30. napjával megszűnik. Az alperes 1995. december 1. napjától a felperest a Ktv. alapján fizikai alkalmazottként a IV. besorolási osztály 4. fizetési fokozatába sorolta, valamint raktárosi feladatok ellátásával bízta meg.
A felperes 1996. március 31-től polgármester, azóta fizetés nélküli szabadságon van.
A felperes a közszolgálati jogviszonya alapján visszamenőlegesen kérte a köztisztviselői besorolását, valamint ennek alapján az illetménye és az évenként kifizetett különjuttatás különbözetének megfizetését, valamint a közalkalmazotti jogviszonya megszűnése jogellenességének a megállapítását.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy a felperes 1992. július 1. napjától köztisztviselői jogviszonyban áll, ennek alapján az I. besorolási osztály tanácsos II. fokozat megfelelő fizetési fokozatába sorolta. Kötelezte az alperest, hogy illetménykülönbözetként 605 007 Ft-ot, 13. havi illetménykülönbözetként pedig 54 530 Ft-ot fizessen meg a felperesnek. Megállapította, hogy az alperesnek a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető intézkedése jogellenes, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság szerint a felperes már a Ktv. hatálybalépése előtt is ügyintézőnek minősült, a munkaköri feladatai ezt követően nem változtak, ezért szűkebb értelemben vett köztisztviselőnek minősül, nem pedig fizikai alkalmazottnak. Az iskolai végzettsége és a köztisztviselői jogviszonyban töltött ideje alapján állapította meg a felperes besorolási és fizetési fokozatát, valamint az ennek alapján megillető illetményét, levonva ebből közalkalmazottként kapott illetményét.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva kötelezte az alperest, hogy a felperest 1992. július 1. napjától kezdődően sorolja be a köztisztviselők IV. besorolási osztályának 4. fizetési fokozatába, az illetmény és a 13. havi illetménykülönbözet megfizetésére kötelezést mellőzte.
A megyei bíróság szerint a felperes nem az alperes feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, illetve érdemi feladatot ellátó vezetője vagy ügyintézője, tehát nem tekinthető a Ktv. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében köztisztviselőnek, hanem fizikai alkalmazott. A felperes így számított illetménye a közalkalmazotti besorolása alapján kapott illetményénél nem több, ezért különbözetre nem jogosult. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a munkakörében olyan feladatokat lát el, amelyek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-a szerint települési önkormányzati feladatok, és amelyek ellátása a törvény 38. §-a alapján a polgármesteri hivatal feladatkörébe tartozik. Ennek megfelelően nem fizikai alkalmazott, hanem köztisztviselő, amit alátámaszt a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 5/1995. (II. 13.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja is.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-a sorolja fel a települési önkormányzatok feladatait, ezek között az ún. kommunális feladatokat. E feladatok ellátására az önkormányzat külön költségvetési szervet hozhat létre, de megoldásukról a polgármesteri hivatal által is gondoskodhat. Az utóbbi esetben ez a polgármesteri hivatal mint közigazgatási szerv feladatkörébe tartozik, noha nem az 1957. évi IV. tv. hatálya alá tartozó hatósági ügy.
A felperes munkaköri feladatai nem vitásan az önkormányzat feladatkörébe tartoznak, amit az alperes alkalmazásában lát el. A beosztásából eredően érdemi feladatokat végez, községgazdaként fizikai állományúakat irányít. Az ügydöntő, illetve érdemi feladat nem szűkíthető le a hatósági feladatokra, ezen belül pedig az önálló kiadmányozás jogkörre. Ezt támasztja alá a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 1. számú melléklete, amely az igazgatási feladatokat követően a II. részben a nem hatósági ügykörben foglalkoztatottak képesítési előírásait határozza meg, ezen belül a 3. pontban a műszaki és a belső ellátási feladatok ellátóiét.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta, mert az a jogszabálynak megfelel.
Az alperes pervesztes lett, ezért marasztalta a felperes felülvizsgálati eljárási költségében. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.434/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás