KK BH 1998/364
KK BH 1998/364
1998.07.01.
A földárverésen meg nem jelenő kárpótlásra jogosult a mulasztását utóbb nem mentheti ki [104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 26-27. §-ai].
A megyei kárrendezési hivatal H. városban 1994. V. 17-én földárverést tartott. Az árverés ellen a felperes kifogást nyújtott be az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A kifogásában előadta, hogy az árverés időpontjáról nem volt tudomása, így azon nem vett részt, és a rendelkezésére álló kárpótlási jegyén a tanyája körüli földterületet nem tudta megszerezni.
Az alperes határozatával az árverés ellen benyújtott kifogást elutasította. Döntését arra alapozta, hogy az árverési hirdetmény megjelent a Magyar Közlöny 38. száma II. kötetében, az Új Magyarországban, a H.-i Önkormányzat 1994. IV. 8-án kelt záradéka szerint szabályszerű árverési hirdetményében. Így a megyei kárrendezési hivatal eleget tett az 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 25. §-ának (3) bekezdésében és a 26. §-ában előírt kötelezettségének.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, és kérte annak megváltoztatását. A városi bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, így azt elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes jogszabálysértést nem követett el sem az árveréskor, sem pedig az árverési kifogás elutasításakor, a bíróság a jogszabályoknak megfelelő határozatot nem változtathatja meg.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bírósági ítélet ellen; fellebbezését a másodfokú bíróság nem találta alaposnak, az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz a jogerős ítélet megváltoztatása iránt. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a H. Tanya 222. szám alatt lakik, ott is született, a tanya a szülei tulajdonában állt. A tanya körül helyezkedik el az 5 kataszteri hold 5614 m2 területű termőföld, amely szintén a szülei tulajdonában volt. E tényeket igazolva a földkiadó bizottság az 1993. évi II. törvény 8. §-ának (2) bekezdése alapján ideiglenesen használatába adta a kérdéses földterületet. A földterület művelését megkezdte. A megyei kárrendezési hivatal hibázott, amikor elmulasztotta árverésre előkészíteni a perbeli földterületet az 1993. év novemberében megtartott kárpótlási árverésre. Az 1994. május 17-ére kitűzött árverésen nem vett részt, mivel nem szerzett tudomást arról, hogy az árverést meghirdették a Magyar Közlönyben, illetőleg hirdetmény útján, valamint az Új Magyarországban. E közléseket a felperes nem észlelte, a földkiadó bizottság értesítését várta az árverés kitűzéséről. Az árverést vezető B. Lajosnak feltétlenül tudnia kellett volna arról, hogy a felperes a tanya körüli föld tulajdonára jogot formált, tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedésben már előzetesen meg is kapta. Az árverésen azonban kárpótlási jegy megvásárlásával F. Zsigmond szerezte meg a föld tulajdonjogát.
Az eljáró bíróságok nem tárták föl a szabálytalanul lefolytatott árveréssel kapcsolatos tényeket, és formális jogalkalmazást végeztek abból indulva ki, hogy az 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 27. §-a szerint aki nem vett részt az árverésen, az nem is kifogásolhatja annak lefolytatását. Szakszerűtlenül folytatták le az árverést, nem értesítették az ideiglenes földhasználót, és F. Zsigmond pedig rosszhiszeműen vett részt az árverésen.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A bírósági felülvizsgálat során az eljáró bíróságoknak azt kellett eldönteniük, hogy az alperes jogerős határozata megfelel-e az 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról rendelkező 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet előírásainak. A rendelet 26. §-a szerint a kárrendezési hivatal az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább egy országos napilapban az árverést megelőzően 30 nappal közzéteszi; a kitűzésről szóló hirdetmény tartalmazza az árverés helyét, időpontját, az árverésre kerülő nagyüzemi táblák helyrajzi számát, területét, aranykorona-értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat, az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát, kezelőjét. A hirdetményben meg kell jelölni az árverésen részvételre jogosultak körét is. Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni.
A bíróság a nem vitatott tényállásból megállapította, hogy az árverés kitűzése a megfelelő tartalommal, a Magyar Közlönyben és országos napilapban is megjelent. Az árverést a helyben szokásos módon kihirdették.
A végrehajtási rendelet 27. §-a szerint az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult később mulasztására hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. A felperes nem jelent meg az árverésen, és távolmaradását semmivel nem mentheti ki, mivel a szükséges tájékoztatás az árverés időpontjáról megtörtént. Így az árverés eredményét a felperes semmilyen módon nem támadhatja.
Helyesen járt el az alperes, amikor a felperes kifogását elutasította.
A fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság az érdemben helyes jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kfv. III. 28.178/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás