PK BH 1998/381
PK BH 1998/381
1998.08.01.
Az állattartó kártérítési felelőssége [Ptk. 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 351. § (1) bek.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy 1995. május 10-én a kk. felperes, illetve az alperes ugyancsak kk. gyermeke az alperes ingatlanának bekerítetlen udvarában felügyelet nélkül játszott, amikor a láncon tartott kutya a felperest megtámadta. A kutya támadása miatt a felperes az arcán, különböző helyeken harapásos sérüléseket szenvedett. A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes az állattartás során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bekerítetlen ingatlanán ugyanis a kutya úgy volt láncon tartva, hogy a járdán haladókat nem érhette el. Figyelemmel arra, hogy az alperes az állattartásra vonatkozó szabályokat nem szegte meg, magatartása az adott helyzetben általában elvárható magatartás volt, felelősségét kimentette.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az alperes felelősségének megállapítása érdekében a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint mindkét fokú bíróság tévedett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a kutya tartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Az elvárhatóság körébe ugyanis beletartozik az, hogy az ebtulajdonos az állatot úgy tartsa: az mások testi épségét ne veszélyeztesse. Az adott esetben az ingatlan kerítés nélküli volt, figyelmeztető tábla sem volt elhelyezve, ezért az alperes nem tanúsított olyan magatartást, amely a felelősségét kimenthetné. A vétőképtelen felperes vonatkozásában pedig az önhibát semmiképpen sem lehet megállapítani.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.
A jogerős ítélet az alábbiak szerint törvénysértő.
A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 351 . §-ának (1) bekezdése szerint pedig aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy az állattartó az állat által okozott kárért az általános szabályok szerint felelősségét csak annak bizonyításával mentheti ki, hogy az állattartás terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Ennek megítélésénél mérlegelés körébe kell vonni (helyi önkormányzati rendelet hiányában) azt is, hogy az állattartás adott módja alkalmas volt-e annak kizárására, hogy az állat másnak kárt okozzon.
A perben rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes a nagytestű kutyáját a bekerítetlen ingatlanán láncra kötve tartotta. A kutya szájára szájkosarat nem helyezett el. Ezzel az ingatlanára érkező személyeket (attól függő mértékben, hogy a látogatók mennyire voltak képesek felmérni a kutya mozgási szabadságát) veszélynek tette ki. Az udvaron felügyelet nélkül tartózkodó gyermekek esetében a veszélyeztetettség fokozottan érvényesült. Ebből pedig következik, hogy az alperes az állattartás terén nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Bekerítetlen udvaron tartott kutya esetén ugyanis nem elégséges a járdán közlekedők biztonságáról gondoskodni, de az ingatlanra akadály nélkül betérő vétlen személyeket is meg kell óvni a károsodástól. Az alperes ezt elmulasztotta, ezért a felelőssége az állat által okozott kárért fennáll.
A károkozás időpontjában a kk. felperes 7 éves, vétőképtelen korban lévő személy volt, ezért a baleset bekövetkezése során kármegosztásra alapot adó felelőssége, önhibája a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése alapján nem állapítható meg. A peres felek jogviszonyában kármegosztásra alapot adó körülményként a kk. felperes gondozójának esetleges mulasztása sem értékelhető. Ebből pedig következik, hogy a felperest ért károkért az alperes felelőssége teljes egészében fennáll.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet törvénysértő, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és közbenső ítélettel megállapította, hogy a felperest ért kárért az alperes felelőssége fennáll.
A perben eljárt bíróságok - eltérő jogi álláspontjuk miatt - a felperest ért károk összegszerűségét nem vizsgálták, e körben bizonyítást sem vettek fel. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a követelés összegszerűsége körében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. IV. 23 215/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás