PK BH 1998/386
PK BH 1998/386
1998.08.01.
Nagykorú gyermek tartási igényének elbírálásánál a tanulmányok „megszakításának” és a „rászorultságnak” a jelentősége [Csjt. 60. § (2) bek., XXIX. PED].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek 1969. november 6-án megkötött házasságát felbontotta. A házasságból 1980. május 12-én született Ingrid nevű gyermeket a felperesnél helyezte el, kötelezte az alperest a kiskorú gyermek után tartásdíj fizetésére, és szabályozta az alperes és Ingrid között a kapcsolattartást. A felperes keresetét, mely a házasságból 1970-ben született Zoltán és 1973. december 21. napján született Anders nevű nagykorú gyermekek utáni tartásdíj fizetésére irányult, elutasította. Ezen túlmenően döntött a felek lakáshasználatáról, a közös vagyon megosztásáról és a közös tulajdonú ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetéséről.
A tartásdíj iránti követelést elutasító rendelkezését azzal indokolta hogy Zoltán 1996-ban szerzett orvosi diplomát az Uppsalai Egyetemen, tanulmányai végzése során havi 5500 svéd korona visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő állami ösztöndíjban és kölcsönben részesült, mely a tanulmányai folytatásához szükséges valamennyi kiadását fedezte, így a tartásra nem szorult rá. Anders a Gyöngyösön folytatott középiskolai tanulmányait megszakította, majd a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium esti tagozatán érettségizett, ezt követően Svédországban iskolaelőkészítő tanfolyamon vett részt és nyelvvizsgát tett annak érdekében, hogy lehetősége nyíljék Svédországban az egyetemi felvételre. 1996 őszén kezdte meg tanulmányait a Karlstadi Egyetem Közgazdasági Intézetében, ahol jelenleg is felsőfokú tanulmányokat folytat, ennek során lehetősége van havi 6300 svéd korona összegű tanhitel igénybevételére, mely a megélhetéséhez kellő fedezetül szolgál. Megállapította, hogy Anders iskolai tanulmányait többször megszakította, a gimnázium esti tagozatának elvégzése mellett lehetősége lett volna saját jövedelem megszerzésére, így nem szorult tartásra, Svédországban pedig megélhetését a tanhitel biztosítja, így a Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése szerinti tartásdíjra jelenleg sem szorul rá, mivel költségeit saját jövedelméből fedezheti.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek az Anders nevű gyermek tartására vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek Anders után 1996. április 1. napjától kezdődően havi 5000 forint tartásdíjat, az 1996. november 30. napjáig felmerült hátralékot pedig 40 000 forintban határozta meg, melynek megfizetésére az alperest egy összegben kötelezte. Álláspontja szerint a gyermek a tanulmányait nem szakította meg, hanem azt másik középiskolában folytatta. A gyermek érdekeinek védelme és a társadalmi érdek is megkívánja, hogy a gyermek mindaddig tartásban részesüljön amíg szükséges tanulmányait folytatja, a mérték megállapításánál pedig a gyermek szükségleteit és a kötelezett teljesítőképességét kell alapul venni. Az adott esetben Anders külföldi tartózkodása alatt a megélhetése biztosított, a svédországi körülményeket azonban nem lehet a hazai viszonyokhoz hasonlítani, a megállapított tartásdíj a gyermek utazási költségeinek és itthoni kiadásainak fedezéséhez szükséges, ezeket a költségeket pedig nem lehet a gyermekre vagy a felperesre hárítani.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben arra hivatkozott, hogy a gyermek tanulmányait nem végezte folyamatosan, és saját jövedelmére figyelemmel a tartásra való rászorultsága sem állapítható meg, ezért a jogerős ítéletnek az Anders nevű gyermek tartására vonatkozó rendelkezése sérti a Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. A tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartási igényének elbírálásakor irányadó leglényegesebb szempontokat a Legfelsőbb Bíróság többször módosított XXIX. Polgári Elvi Döntése tartalmazza, amely a rászorultságon túl alapvető követelménynek tekinti a tanulmányok folyamatos végzését.
A gyermek 1991 decemberében érte el nagykorúságát, 1994-ben Budapesten érettségizett, a gimnázium esti tagozatán. A gyöngyösi gimnázium 3. és 4. osztályában is megbukott, így már a gimnázium utolsó évének befejezéséig a tanulmányaiban a gyermeknek felróható megszakítás jelentkezett, felsőfokú iskolai képzésben pedig 1996-tól vett részt. A felperes nem bizonyította, hogy a gyermek a nagykorúságának betöltését követően öt éven át folyamatosan készült a felsőfokú tanulmányokra, illetve a folyamatosság megszakítása a gyermek hibáján kívül következett be.
A fentieken túl az alperes döntő szempontként megalapozottan hivatkozott arra is, hogy a gyermek a tartásra nem szorul rá. A becsatolt iratok bizonyítják, hogy a havi 6300 svéd korona a gyermek életvitelével kapcsolatos valamennyi kiadásnak fedezetéül szolgál. Kétségtelen, hogy a tanhitel igénybevétele a gyermek jövőjére kiható kötelezettségeket is jelent, a saját érdekében vállalt kötelezettségek azonban a már 23. életévét is betöltött felnőtt korú gyermeket nem mentesítik az alól a felelősség alól, hogy létfenntartását maga köteles biztosítani, ezért a tartási kötelezettség nem hárítható az alperesre. A gyermek annál a döntésénél, mely szerint Svédországban tanul tovább, vállalta az állandó ott-tartózkodást is, az évenkénti hazautazás költségei nem tartoznak azokhoz a kiadásokhoz, melyek a gyermek létfenntartását biztosítják, így a jogerős ítélet szerinti marasztalás jogcíme rászorultság hiányában ennek figyelembevételével sem állapítható meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és Anders tartásával kapcsolatban az elsőfokú ítélet keresetet elutasító döntését helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. II. 20 596/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás