39/1998. (IX. 23.) AB határozat
39/1998. (IX. 23.) AB határozat1
1998.09.23.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a vásárokról és a piacokról szóló 46/1997. (IX. 8.) számú rendelete 14. § (6) bekezdésének első mondata ,,és forgalmazása'' szövegrésze, valamint második és harmadik mondata alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket 1997. szeptember 15. napjáig visszamenő hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított és megsemmisített rendelkezések a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatóak.
Az önkormányzati rendelet 14. § (6) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
,,A Búza téri és Vasgyári piac és vásárcsarnok területén – amennyiben egyéb jogszabályi előírás jelenleg is nem így rendelkezik – tilos a szeszes ital fogyasztása.''
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése 1997. szeptember 4-én tartott ülésén megalkotta a vásárokról és a piacokról szóló 46/1997. (IX. 8.) számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.), amelynek 1997. szeptember 15-i hatálybaléptetésével hatályon kívül helyezte az azonos tárgyban korábban megalkotott 37/1995. (VII. 1.) számú önkormányzati rendeletet.
Az Ör. 14. § (6) bekezdése kimondja:
,,A Búza téri és Vasgyári piac és vásárcsarnok területén – amennyiben egyéb jogszabályi előírás jelenleg is nem így rendelkezik – tilos a szeszes ital fogyasztása és forgalmazása. A már működő és a szeszes ital forgalmazására jogosult üzleteknek a jegyző 1997. december 31-ig árukészletük kiárusítása címén a tilalom alól felmentést adhat. A kérelmet a rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell benyújtani.''
Az Ör. fenti rendelkezése ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője törvényességi észrevételt tett. A Közgyűlés az észrevétellel nem értett egyet, ezért a hivatalvezető a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az Ör. 14. § (6) bekezdés első mondata ,,és forgalmazása'' szövegrészének megsemmisítését. Jogi álláspontja szerint az Ör. hivatkozott rendelkezése olyan társadalmi viszonyokat szabályoz, amely már magasabb szintű jogszabály által szabályozott. Indítványozta továbbá a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés ex tunc hatályon kívül helyezését a jogbiztonság követelménye miatt, és hogy ,,a Tisztelt Alkotmánybíróság rendelje el határozatának azon folyamatban lévő ügyekre való alkalmazását, amelyek mikénti eldöntése a jogellenes rendelethely megsemmisítésének függvénye''.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: ,,A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
Az Ötv. 16. § (1) bekezdése előírja: ,,A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) kimondja:
,,1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:
a) az Országgyűlés törvényt,
[…]
c) a Kormány rendeletet,
d) a miniszterelnök és Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,
e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) rendelkezést,
f) az önkormányzat rendeletet.
(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
,,10. § Az önkormányzat rendeletet ad ki
a) törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására;
b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.''
A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény szerint:
,,20. § Az üzletek csak az üzletkörükhöz tartozó árukat hozhatnak forgalomba. Egyes áruk árusítása kötelezően előírható, vagy megtiltható. Szeszes ital csak külön engedély alapján árusítható.''
,, 40. § Ez a törvény 1978. július 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Kormány az ipari és kereskedelmi miniszter útján gondoskodik. Ennek keretében az ipari és kereskedelmi miniszter egyes belkereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit meghatározhatja.''
A vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet az alábbiakat mondja ki:
,,1. § (4) A vásár, a piac és a vásárcsarnok területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására – ideértve a jövedéki termékek árusítását is – a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A vásárcsarnokra a piacra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.''
,,3. § (1) Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.
(2) Vásáron és piacon nem hozható forgalomba
a) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;
b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;
c) kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék;
d) mérgező és veszélyes anyag, növényvédő szer;
e) látást javító szemüveg, kontaktlencse;
f) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray;
g) ,,A'' és ,,B'' tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, motorbenzin, gázolaj és háztartási tüzelőolaj;
h) kulturális javak;
i) védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;
j) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
k) olyan termék vagy hulladék, amelynek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, s ez az engedély nem áll rendelkezésre, vagy amelynek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik;
l) a fűszerpaprika-őrlemény, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben meghatározott jövedéki termék, kivéve, ha annak forgalmazását működési engedéllyel rendelkező kereskedő üzletben végzi;
m) gázüzemű készülék, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek), kivéve, ha annak forgalmazását működési engedéllyel rendelkező kereskedő üzletben végzi.''
,,9. § (2) A helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes közigazgatási hivatal vezetője – az 1987. évi XI. törvény rendelkezéseire figyelemmel – köteles kezdeményezni a hatályos helyi szabályozás rendelkezéseinek e rendelettel történő összhangba hozatalát.''
III.
Az indítvány megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság eljárása során azt vizsgálta, hogy a vitatott Ör. rendelkezés által szabályozott társadalmi viszonyokra nézve van-e törvényi szabályozás, illetőleg kapott-e az önkormányzat törvényi felhatalmazást további helyi jogi szabályozás megalkotására. Egyidejűleg az Alkotmánybíróság az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott és megsemmisíteni kért Ör. 14. § (6) bekezdés első mondata ,,és forgalmazása'' szövegrészen kívül vizsgálat alá vonta az Ör. 14. § (6) bekezdés második és harmadik mondatát is, mivel azok szoros összefüggésben állnak a megsemmisíteni kért rendelkezéssel.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy van olyan hatályos törvény, amely a szabályozási körébe vonta már azokat a társadalmi viszonyokat, amelyeket az Ör. vitatott rendelkezése közvetlenül érint.
A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 20. §-a a szeszes ital árusítását külön engedélyhez köti és a törvény a 40. §-ában felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy az egyes belkereskedelmi tevékenységek folytatásának – így a szeszes ital forgalmazásának is – a feltételeit meghatározza. E felhatalmazás alapján megalkotott, a vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint a vásár, a piac és a vásárcsarnok területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására – ideértve a jövedéki termékek árusítását is – a vonatkozó jogszabályok az irányadók [lásd a szeszes ital árusításának és fogyasztásának korlátozásáról szóló 45/1986. (X. 30.) MT rendelet, a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet, az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet és az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet].
A 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján vásáron és piacon a jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartása mellett kiskereskedelmi, élelmiszerkereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység folytatható, amely tevékenységi körökbe beletartozik a szeszes ital forgalmazása is. A hivatkozott § (2) bekezdése pedig taxatíve felsorolja azon áruféleségek körét, amely vásáron és piacon nem forgalmazható, amely felsorolás nem tartalmazza a szeszes italokat. A vásár és piac területén mükődő üzletek szeszes ital forgalmazási korlátait a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet határozza meg, s ez nem tartalmaz felhatalmazást az önkormányzatok számára további helyi rendeleti szabályozásra.
A belkereskedelem fogalmi körbe tartozó tevékenységet folytató üzletek esetében tehát törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák a szeszes ital forgalmazásának feltételeit és szabályait, és nem adnak további felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat e körben még további helyi rendeletet alkosson. Ezzel a központi jogalkotó azt juttatta kifejezésre, hogy a tárgykörben elegendőnek tartja a maga által adott szabályozást. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy e tárgykörben az önkormányzat nem rendelkezik a Jat. 10. §-ában meghatározott rendeletalkotási jogkörrel, ezért az Ör. alkotmányellenes rendelkezéseit a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
2. Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező közigazgatási hivatalvezető a kifogásolt rendelkezés keletkezésére visszamenő hatályú megsemmisítését kérte.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezést az Alkotmánybíróság határozata közzétételének napjától nem lehet alkalmazni. Az utólagos konkrét normakontroll során azonban az Alkotmánybíróságnak lehetősége van arra is, hogy az említett általános tartalmú rendelkezéstől eltérően állapítsa meg az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály hatályon kívül helyezését, ha ezt a jogbiztonság vagy a kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. A 10/1992. (II. 25.) AB határozat elvi jelleggel állapította meg: ,,a jogszabály alkotmányellenessége következményeit úgy kell rendezni, hogy ténylegesen a jogbiztonságra vezessen'' (ABH 1992, 74.).
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy – az Abtv. 43. § (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve, a jogbiztonság és a megsemmisített rendelkezés által érintett és esetlegesen eljárás alá vont jogalanyok érdekeit tekintetbe véve – az Ör. rendelkező részben megjelölt rendelkezéseit ex tunc, azaz kihirdetése napjáig visszamenő hatállyal semmisítette meg és megállapította, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított és megsemmisített rendelkezések a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatóak.
Alkotmánybírósági ügyszám: 510/H/1998/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás