4/1998. (ÜK. 12.) LÜ utasítás1
az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról
2008.01.01.
„(4) Az ügyészségi alkalmazottak hétvégi hazautazáskor a kötelező helybiztosítási díj (IC-pótjegy, helyjegy) 86%-ának megtérítésére tarthatnak igényt.”
„(1) A költségtérítésre való jogosultságot
a) a Legfőbb Ügyészségen, továbbá a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKKrI igazgatója esetében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője,
b) a Katonai Főügyészségen, továbbá a fellebbviteli vezető ügyész és a területi katonai ügyészség vezetője esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztály vezetője,
c) az OKKrI-ban az igazgató,
d) a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli fő ügyész,
e) a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen a fellebbviteli vezető ügyész,
f) a megyei, illetőleg a Fővárosi Főügyészségen (a továbbiakban együtt: főügyészség) – az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedően – a megyei, illetőleg a fővárosi főügyész (a továbbiakban együtt: fő ügyész),
g) a területi katonai ügyészségen az ügyészség vezetője állapítja meg.
(2) A 2. § (1) és (3) bekezdésében írtaktól eltérő költségtérítést a legfőbb ügyész, a Katonai Főügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen és a területi katonai ügyészségen (a továbbiakban együtt: katonai ügyészségen) szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak (a továbbiakban: katonai ügyészségi alkalmazottak) esetében pedig a katonai főügyész engedélyezhet.”
„(2) A helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosult ügyészségi alkalmazottakat
a) a Legfőbb Ügyészségen a munkáltatói jogkört gyakorlók javaslata alapján a Pénzügyi Főosztály vezetője,
b) a Katonai Főügyészségen a Személyügyi és Információs Önálló Osztály vezetője,
c) az OKKrI-ban az igazgató,
d) a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli fő ügyész,
e) a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen a fellebbviteli vezető ügyész,
f) a főügyészségen – a alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedően – a főügyész,
g) a területi katonai ügyészségen az ügyészség vezetője jelöli ki.”
„(2) A kilométer-keretek ügyészi szervek közötti esetleges évközbeni átcsoportosítására – a fellebbviteli főügyész, a főügyész, illetőleg az OKKrI igazgatója egyetértésével – a Pénzügyi Főosztály vezetője jogosult.”
„(3) Nem kiküldetés:
a) az ügyészségi fogalmazónak a megye területén belül, a szolgálati helyétől eltérő helységben folytatott joggyakorlata;
b) az ügyészségi alkalmazottaknak a szolgálati helyük szerint illetékes fellebbviteli főügyészségre, megyei főügyészségre vagy a Legfőbb Ügyészségre – az éves személyügyi és továbbképzési tervben szereplő – továbbképzési célból történő berendelése, továbbá
c) a Budaörsi Városi Ügyészség ügyészségi alkalmazottainak budapesti székhelyű szervnél történő eljárása, valamint
d) az ügyészségi alkalmazott kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével szakmai jellegű rendezvényen való részvétel (pl. Magyar Jogász Egylet, Magyar Kriminológiai Társaság, Büntetőjogászok Klubja rendezvényein történő részvétel, fiatal ügyészek konferenciáján hallgatóként, illetőleg továbbképzésen nem a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt megjelenése).”
„(1) A belföldi kiküldetésben lévő ügyészségi alkalmazottnak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére a kiküldetés tartamára az Üsztv. rendelkezései szerint jár napidíj (Üsztv. 46. §, 81/B §, 90. §).”
8. § Az Ut. 22. §-a előtti cím helyébe a „B) A más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás” cím lép.
9. § (1) Az Ut. 25. §-át megelőző címben „az áthelyezés” szövegrész helyébe „a más településre költözés” szövegrész lép.
„A kirendelés esetén járó költségtérítés
„27. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak hivatalos célból történő külföldi utazását (a továbbiakban: külföldi kiküldetés) és szolgálati útlevéllel történő utazását a legfőbb ügyész írásban rendeli el a 2. számú melléklet szerinti javaslat, továbbá az e célra szolgáló formanyomtatvány alkalmazásával. A javaslat és a formanyomtatvány aláírásra történő előkészítése a Titkárság feladata. (2) A legfőbb ügyész döntéséről értesíti a Titkárság vezetőjét, a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a Pénzügyi Főosztály vezetőjét.
(3) A külföldi kiküldetést teljesítő ügyészségi alkalmazott (a továbbiakban: kiküldött) feladatait mindenkor a kiküldetési cél és a takarékossági szempontok együttes figyelembevételével köteles teljesíteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiküldetés elrendeléséről való tudomásszerzést közvetlenül követően köteles felhívni a kiküldetést teljesítő ügyészségi alkalmazott figyelmét az utasításban foglaltak megismerésére.
(4) A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos teendők összehangolását a Titkárság végzi. A kiküldött köteles – a Titkársággal előzetesen egyeztetve – az utazás megszervezésében közreműködni, különösen a szállásfoglalásról, vonat-, illetőleg repülőjegy és az utazáshoz szükséges információk beszerzéséről, továbbá a szükséges biztosítási – különösen: a baleset- és betegségbiztosítási, kiegészítő gépjármű felelősségi és casco – szerződések megkötéséről gondoskodni.
(5) A kiküldött a kiküldetés megkezdése előtt köteles a Titkárságot írásban tájékoztatni a szükséges biztosítások meglétéről.
(6) A kiküldött általában legalább tizenöt nappal az utazás megkezdése előtt köteles tájékoztatni a Titkárságot az útlevelének számáról, továbbá az útlevélben szereplő nevéről, születési helyéről és idejéről. Az említett adatokról nem kell tájékoztatást adni a szolgálati útlevéllel történő utazások esetében. Azokban a sürgős esetekben, amikor az utazás elrendelése és az utazás megkezdése közötti időszak tizenöt napnál kevesebb, a tájékoztatást tizenöt napon belül kell teljesíteni.
(7) A diplomata és a szolgálati útlevél, illetőleg vízum díját az ügyészség költségvetéséből kell biztosítani. A diplomata és a szolgálati útlevelek beszerzéséről, nyilvántartásáról és kezeléséről, továbbá az egyéb hivatalos úti okmányok beszerzéséről a Titkárság gondoskodik.
28. § (1) A kiküldötteket külföldi tartózkodásuk idejére konvertibilis valutában külföldi napidíj és költségtérítés illeti meg. (2) Amennyiben a kiküldöttet fogadó külföldi szerv (a továbbiakban: fogadó szerv) a kiküldött részére legalább a 29. § (1) és 30. § (1) bekezdésének megfelelő napidíjat, ösztöndíjat vagy hasonló jellegű juttatást, illetőleg szállást, utazási költségtérítést biztosít, úgy az ügyészség a kiküldött részére ugyanezeket a juttatásokat nem biztosítja. A kiküldött ilyen esetben is köteles a baleset- és betegbiztosítási szerződést megkötni, ennek költségeit az ügyészség megtéríti. (3) A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban belföldön felmerülő napidíj és költségek tekintetében a belföldi kiküldetésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4) A katonai ügyészségi alkalmazottak katonai feladattal összefüggő külföldi kiküldetése során felmerülő költségek megtérítésére a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
29. § (1) A kiküldöttet napidíjként az állami vezetők külföldi napidíjáról szóló jogszabályban az adott országra meghatározott napidíj 50%-a illeti meg. (2) Ha a kiküldött ugyanazon a napon több ország területén teljesíti feladatát, napidíját annak az országnak a figyelembevételével kell meghatározni, amelyben a leghosszabb időt tölti.
(3) A kiküldöttet arra a naptári napra, amelyen a külföldön töltött idő tartama eléri a hat órát, a teljes külföldi napidíj; arra a napra, amelyen a külföldön töltött idő tartama eléri a négy órát, de kevesebb, mint hat óra, a külföldi napidíj 50%-a illeti meg. Ha a külföldi tartózkodás négy óránál rövidebb, a kiküldöttet külföldi napidíj nem illeti meg.
(4) Ha a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt esetenként díjtalan élelmezésben részesül, akkor az aznapi külföldi napidíját ebéd és vacsora esetén 30–30%-kal, reggeli esetén 10%-kal csökkenteni kell. Rendszeres napi díjtalan élelmezés esetén a kiküldöttet a részére megállapított külföldi napidíj 30%-a illeti meg, kivéve, ha a kiküldött a fogadó szervtől az élelmezésen kívül napidíjban, ösztöndíjban vagy hasonló juttatásban részesül.
(5) Ha a szállodai számla az étkezés költségét is magában foglalja, akkor a külföldi napidíjat a (3) bekezdés szerint csökkenteni kell. (6) A kiküldött a hazatérést követően, az elszámolással egyidejűleg írásban köteles nyilatkozni a fogadó szerv által biztosított juttatásokról, illetőleg ellátásról.
30. § (1) A magasabb vezető állású, illetőleg az önálló tárgyalásra kiutazó kiküldöttnek a protokolláris költségei fedezésére a napidíján túl az állami vezetők külföldi napidíjáról szóló jogszabályban az adott országra meghatározott napidíj 15%-ának megfelelő összegű valutaellátmányt kell biztosítani, amely elszámolási kötelezettség nélkül használható fel. (2) Az önálló tárgyalásra jogosultságot a legfőbb ügyész állapítja meg.
31. § (1) A kiküldöttet a kiküldetés során a külföldi napidíjon felül a) szállásköltség – térítés,
b) utazási költségtérítés (ideértve a baleset- és betegségbiztosítás díját is),
c) járműhasználati költségtérítés (ideértve a kiküldetés során érintett országokra és a kiküldetés időtartamára kiterjedő, kiegészítő felelősség- és casco biztosítás díját is), valamint
d) egyéb szükséges dologi költségtérítés illeti meg.
(2) A külföldi kiküldetés költségeinek elszámolása során csak a számlával igazolt költségek téríthetők meg.
32. § (1) A legfőbb ügyész esetenként engedélyezheti a repülőtéri VIP váróhelyiség igénybevételét. (2) A repülőgépen, vasúton, hajón történő utazás esetén igénybe vehető elhelyezés (menetjegy) osztá lyát a legfőbb ügyész esetenként határozza meg.
(3) A kiküldött a kiküldetés során a munkakörének és beosztásának megfelelő középosztályú szállás igénybevételére jogosult. Ennél költségesebb szállás igénybevételét a legfőbb ügyész esetenként engedélyezheti.
33. § A kiküldött utazási költségként a kiküldetés helyére történő oda- és visszautazásával kapcsolatban felmerült költségeit – ideértve a baleset- és betegségbiztosítás díját is – számolhatja el. 34. § (1) A hivatali, illetve a saját gépjármű külföldi kiküldetés céljából történő használatát a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi a gazdaságossági, illetve a célszerűségi szempontok figyelembevételével. A saját gépjármű külföldön történő használata az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával csak érvényes, a töréskárra is kiterjedő casco- és kötelező felelősség-, továbbá a kiküldetés során érintett ország(ok) területére és a külföldi tartózkodás idejére szóló kiegészítő, kötelező felelősség- és casco biztosítás megléte esetén engedélyezhető. A formanyomtatványt két példányban kell kitölteni, egy példányt a költségelszámoláshoz kell csatolni. (2) A saját gépjármű használata esetén az üzemanyag- és az utazással kapcsolatban indokoltan felmerülő egyéb költséget csak a gépkocsit vezető kiküldött számíthatja fel. Az együtt utazó kiküldöttek részére ilyen esetben utazási költség-előleg nem biztosítható, kivéve, ha a kiküldetés során az egyes kiküldöttek esetében az úti célok elkülönülnek.
(3) A saját gépjárművel történő utazás esetén az utazási költség-előleg biztosításánál a saját gépjármű belföldi hivatali célú használatáért járó térítés összegét kell figyelembe venni. A költségtérítésből csak a külföldön megtett útra felhasznált üzemanyag ellenértéke számolható el konvertibilis valutában, az általános személygépkocsi normaköltség forintban illeti meg a kiküldöttet. Az üzemanyagköltség akkor folyósítható konvertibilis valutában, ha az előzetesen belföldön forintért nem biztosítható.
(4) A hivatali gépjárművel történő utazás esetén az üzemanyagköltség-előleget – az előre számított belföldi, illetve külföldi útszakasz, továbbá a hivatali gépkocsira vonatkozó üzemanyagnorma figyelembevételével – a gépkocsi vezetője részére akkor kell – konvertibilis valutában – folyósítani, ha az utazáshoz szükséges üzemanyag előzetesen belföldön, forintért nem biztosítható.
(5) Gépkocsival történő utazás esetén kiutazáskor, illetve visszaérkezéskor kötelező a magyar határon forintért történő tankolás. A külföldön történő tankoláshoz a gépkocsi vezetője csak olyan mennyiségű konvertibilis valutát válthat be az adott ország nem konvertibilis valutájára, amennyi a legszükségesebb mértékű tankoláshoz szükséges.
35. § (1) A külföldi kiküldetés során egyéb szükséges dologi költség címén, számla ellenében elszámolható különösen a) három külföldi tartózkodási naponként a felmerülő mosatási és vasalási költség,
b) fürdőszoba nélküli szállás esetén a napi kétszeri fürdőszoba használati díj,
c) a vasúti pályaudvar, illetőleg repülőtér használati díj (illeték),
d) gépkocsival történő utazás esetén a 34. § (1) bekezdésében említett biztosítások díja, illetve az autópálya használati díj, e) bel- és külföldön a lakástól (tartózkodási helytől) az indulási állomásig (repülőtérig), illetőleg onnan a lakásig (tartózkodási helyig) megtett út igazolt taxiköltsége, repülőtéri autóbuszjárat díja, a helyközi utazás viteldíja,
f) külföldön az átszállásnál, illetőleg a kiküldetés helyén a munkavégzéssel kapcsolatban igénybe vett helyi és helyközi tömegközlekedési eszközök költsége,
g) a hivatalos célú távirat, továbbá telex, telefax és távbeszélő használat, valamint a hivatalos csomagok szállításának költsége.
(2) A kiküldött taxiköltséget bel- és külföldön csak akkor számolhat el, ha a tömegközlekedési eszközök igénybevétele a kiküldetés teljesítését jelentősen megnehezítené, illetőleg a taxi használata egészségügyi vagy protokolláris okok miatt szükséges.”
„37. § A külföldi napdíj és a külföldön felmerülő költségek tekintetében a kiküldetés időtartamát a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló jogszabály alapján kell kiszámítani. 38. § (1) A kiküldetés során várhatóan felmerülő és elszámolható költségeket a kiküldött kérelmére, illetőleg a Titkárság előterjesztése alapján a Pénzügyi Főosztály legfeljebb hét nappal a kiküldetés megkezdése előtt megelőlegezi. Az előleg felvétele személyesen vagy meghatalmazott útján történhet. (2) A dologi költségek biztosítására útielőleggel a küldöttség vezetőjét, vagy az önálló tárgyalásra utazó kiküldöttet, gépkocsival történő utazás esetén a gépjárműhasználattal összefüggő költségelőleggel a gépkocsi vezetőjét kell ellátni.
(3) A kiküldött részére a Pénzügyi Főosztály, a Titkárság és a kiküldött által beszerzett tájékoztató adatok alapján, a külföldi tartózkodás időtartamát és feltételeit figyelembe véve kell a szükséges szállásköltség-előleget biztosítani.
(4) A kiküldetés elmaradása esetén az előleget legkésőbb az elmaradásról való tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül vissza kell fizetni. Ha a kiküldött a visszafizetésben akadályozott, a határidőt az akadályozás megszűnésétől kell számítani.
(5) A kiküldöttnek a felvett előlegről a kiküldetésből történő hazatéréstől számított tíz napon belül a Pénzügyi Főosztályon – személyesen vagy meghatalmazottja útján – a számlák egyidejű csatolásával el kell számolnia. Ha a felvett előleg meghaladja a jogszerűen felhasznált összeget, akkor a különbözetet az elszámolással egyidejűleg, a Pénzügyi Főosztály által a kiküldetést megelőzően kiszolgáltatott valutában vissza kell fizetni.
(6) A szállásköltség elszámolása során az egyik nap elért szállásköltség-megtakarítást a másik napi túllépés kiegyenlítésére kell elszámolni.
(7) A külföldi fizetőeszköz forintra történő átszámításakor az előleg felvételének időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.
39. § A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek külföldi utazásaira az állami vezetőkre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az azokban nem szabályozott kérdésekben az utasítás rendelkezései irányadók.”
„(2) Az ügyészségi alkalmazott az étkezési hozzájárulásra akkor is jogosult, ha a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály alapján mentesül, kivéve, a fizetés nélküli szabadság időtartamát.”
„(1) Az ügyészségi alkalmazott – törvény alapján – naptári évenként ruházati költségtérítésre jogosult.
(2) A nem ügyész ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítésének összegét – törvény keretei között – a Pénzügyi Főosztály előterjesztésére, figyelembe véve a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményét is, a legfőbb ügyész évente állapítja meg az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa egyetértésével.”
„(4) A katonai ügyészségi hivatásos állományú, nem ügyész ügyészségi alkalmazottak a (2) bekezdés szerint megállapított ruházati költségtérítés fele összegére jogosultak [Üsztv. 90/L. § (2) bek.].”
„(1) Az ügyészségi alkalmazott – az ügyészség éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően – naptári évenként üdülési támogatásban részesíthető.
(2) Az üdülési támogatás mértékét és kifizetésének feltételeit a Pénzügyi Főosztály előterjesztése alapján a legfőbb ügyész évente, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveivel és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.
(3) Az üdülési támogatás teljes összegére az ügyészségi alkalmazott akkor jogosult, ha a kifizetést megelőzően legalább egy évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe. Ha az ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a kifizetés időpontjában az egy évet nem éri el, arányos összegű üdülési hozzájárulásra jogosult.”
„(1) Az albérleti díj hozzájárulás iránti kérelmeket a Legfőbb Ügyészségen, továbbá a fellebbviteli fő ügyész, a főügyész és az OKKrI igazgatója esetében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész, a főügyészségen – az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedően – a főügyész bírálja el.”
„(2) A kérelmekről a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, az OKKrI-ban az igazgató, a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész, a főügyészségeken – az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedően – a fő ügyész az illetékes ügyészségi alkalmazotti tanács egyetértésével dönt.
(3) A szociális segélyezésre a tárgyévben felhasználható összeget a legfőbb ügyész a Pénzügyi Főosztály előterjesztése alapján, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveivel és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.”
„A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsik költségeinek viselése
74/A. § (1) Az Üsztv. 46/B. §-ának (2) bekezdésében említett, az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló jogszabály alapján személyes gépkocsihasználatra jogosult ügyészségi alkalmazottak részére ennek keretében biztosított személygépkocsikkal kapcsolatos összes költséget – ideértve a külföldi, magáncélú használat költségeit is – az ügyészi szervezet viseli, illetőleg a jogosult részére – bizonylat alapján – megtéríti. (2) A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsikkal összefüggő teendőket a Pénzügyi Főosztály látja el.”
„79. § A katonai ügyészségi alkalmazottak albérleti hozzájárulására, szociális támogatására, illetmény-előlegére, egészségügyi ellátására, kedvezményes üdülésére vagy üdülési hozzájárulására, valamint a hivatásos állományúak ruházati alap- és utánpótlási illetményére a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
21. § (1) Ez az utasítás 1999. január hó 1. napján lép hatályba.
(3) Ahol az utasítás „munkabér”, illetőleg „munkabér előleg” kifejezést tartalmaz, ott „illetmény”-t, illetőleg „illetmény-előleg”-et kell érteni.
(4) Ahol az utasítás „albérleti díj hozzájárulás” kifejezést tartalmaz, ott „albérleti hozzájárulás”-t kell érteni.
Dr. Györgyi Kálmán s. k.,
legfőbb ügyész
|
Legfőbb Ügyészség |
Egyetértek: |
|
Titkársága |
|
|
Vezetője |
................................................... |
|
|
legfőbb ügyész |
|
Ig. …………/199. ……Legf. Ü. |
JAVASLAT
külföldi kiküldetéshez
Javaslom, hogy
(név, beosztás, szolgálati hely)
a számon engedélyezett (ország és helysége megnevezése) területére történő kiküldetésére
a) önálló tárgyalásra jogosult kiküldöttként – kiküldöttként* utazzon,
b) utazása vonattal – repülőgéppel – gépkocsival – hajóval* történjék,
* a nem kívánt rész törlendő”
c)
|
igénybe vehessen |
ne vehessen igénybe |
szolgálati útlevelet |
|
|
I. o. menetjegyet |
|
|
komfort o. menetjegyet |
|
|
magasabb kategóriájú szállodát |
|
|
VIP-várót |
|
|
Budapest, 199 évi hó napján.
.................................................
főosztályvezető ügyész
Legfőbb Ügyészség
Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
Megyei, Fővárosi, Fellebbviteli Főügyészség
Ig
I.
Az elrendelt külföldi kiküldetéshez szolgálati gépkocsit nem tudunk biztosítani.
év hó nap.
.................................................
gépkocsi előadó
A frsz. típusú személygépkocsi tulajdonosa vagyok – annak használati jogával rendelkezem.* Belföldre és külföldi kiküldetéssel érintett országok területére érvényes casco- és kötelező felelősségbiztosítással rendelkezem. Tudomásul veszem, hogy az úti célt a legrövidebb, illetőleg a legcélszerűbb útvonalon kell megközelítenem.
A tervezett km mennyiség: km.
év hó nap.
.................................................
kiküldött
• a nem kívánt törlendő!”
II.
Engedélyezem, hogy (név, beosztás)
a legfőbb ügyész által számon elrendelt külföldi kiküldetéshez a
frsz. típusú személygépkocsit országok területén költségtérítés ellenében használja.
év hó nap
...............................................................
munkáltatói jogkör gyakorlója