• Tartalom

40/1998. (IX. 25.) AB határozat

40/1998. (IX. 25.) AB határozat1

1998.09.25.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról alkotott 6/1995. (V. 31.) számú rendelet 58. §-ának (3) bekezdése törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi címer és zászló alapításáról, valamint a címer, zászló és Iszkaszentgyörgy községnév használatának rendjéről alkotott 2/1997. (II. 3.) számú rendelet 10–11. §-ai törvényellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 1997. január 30-i ülésén két rendeletet fogadott el. Az 1/1997. (II. 3.) számú rendeletével módosította a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/1995. (V. 31.) számú rendeletét (a továbbiakban: SzMSz.). Ugyanakkor elfogadta a 2/1997. (II. 3.) számú önkormányzati rendeletet a helyi címer és zászló alapításáról, valamint a címer, zászló és Iszkaszentgyörgy községnév használatának rendjéről (a továbbiakban: Ör.). A megyei közigazgatási hivatal vezetője az elfogadott rendeletek egyes rendelkezéseit törvénysértőnek ítélte, ezért felhívta a képviselő-testületet a törvénysértések megszüntetésére. A törvényességi felhívásban foglaltakkal a képviselő-testület nem értett egyet, ezért a megyei közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdésének a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.
Indítványozó álláspontja szerint törvénysértő az SzMSz.-nek az 1/1997. (II. 3.) számú önkormányzati rendelet 7. §-ával megállapított 58. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint ,,a települési képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el''.
Az Ötv. 19. § (1) bekezdése korábban tartalmazta ezt a rendelkezést. Az 1994. évi LXIII. törvény azonban módosította az Ötv. 19. § (1) bekezdését. A módosítás következtében az Ötv.-nek a települési képviselő hivatalos személyként való eljárására vonatkozó rendelkezése hatályát vesztette. A települési képviselő, mint hivatalos személy büntetőjogi védelméről a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezik.
Indítványozó vitatja még az Ör. 10–11. §-aiban foglalt rendelkezések törvényességét is. Az Ör. 10. § (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:
,,Iszkaszentgyörgy községnév és annak toldalékos vagy hozzákapcsolt közszóval ellátott formái cégelnevezésben (cégszövegben) üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, áru bélyegre, áru minta és árujelzésre, iparjogosítvány szövegébe, sajtótermék címfeliratába csak engedéllyel vehető fel.''
Az 1991. évi LXV. törvény 43. § (3) bekezdése módosította a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 5. § (2) bekezdését, és ezzel hatályát vesztette az a rendelkezés, mely szerint a cég nevében a közigazgatási egység nevét csak engedéllyel használhatja. A Ctvr. és a Ptk. szabályozzák a cégek névviselésének szabályait. A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 9/1989. (IV. 30.) MM rendelet 2. §-a a nevelési-oktatási, szolgáltató, közművelődési, több célú művelődési intézmények, egyéb nevelési-oktatási és művészeti intézmények hivatalos elnevezésében – megkülönböztető jelzésként – kifejezetten kötelezővé teszi a székhely szerinti település nevének használatát.
Indítványozó jogi álláspontja szerint a települési képviselő hivatalos személlyé minősítése, valamint a településnév használatának rendeletben való szabályozására a hatályos jogszabályok nem adnak felhatalmazást, s az idézett jogszabályi rendelkezések alapján a vitatott szabályok által rendezett társadalmi viszony nem tekinthető magasabb szintű jogszabály által nem szabályozott társadalmi viszonynak sem. Így e viszonyok szabályozása nem tartozik a helyi önkormányzat feladatkörébe, a települési képviselő hivatalos személlyé minősítése, valamint a településnév használatának engedélyhez kötése önkormányzati rendeletben az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésével ellentétes.
II.
Az indítvány részben megalapozott.
A helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány, illetőleg az Ötv. határozza meg. A képviselő-testület rendeletalkotási jogköréről az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint (2) bekezdése rendelkezik. A 44/A. § (1) bekezdés a) pontja a helyi önkormányzat alapjogai között, a képviselő-testület hatásköreként szabályozza azt, hogy az önkormányzati ügyekben a képviselő-testület önállóan igazgat és szabályoz. A 44/A. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat önkormányzati rendeletet.
Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság eljárása során azt vizsgálta, hogy Iszkaszentgyörgy község képviselő-testülete e rendelkezésekben meghatározott jogalkotási hatáskörében járt-e el akkor, amikor az SzMSz. 58. § (3) bekezdésében, valamint az Ör. 10–11. §-aiban foglalt rendelkezéseket megalkotta.
1. A települési képviselők jogállását, a képviselők jogait kötelezettségeit törvényi rendelkezések, az Ötv. 19–21. §-ai szabályozzák.
E szabályok körében az Ötv. 19. § (1) bekezdésének eredeti szövegének utolsó mondata a következő rendelkezést tartalmazta: ,,A települési képviselő a képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.'' Az 1994. évi LXIII. törvény 11. § (1) bekezdése módosította az Ötv. 19. § (1) bekezdését. A 19. § (1) bekezdésének módosított, hatályos szövegében ez a rendelkezés nem található. Az 1994. évi LXIII. törvény 11. §-ához fűzött indokolás a települési képviselő hivatalos személykénti eljárására vonatkozó szabály hatályon kívül helyezésére vonatkozóan a következőket tartalmazza: ,,A települési képviselő, mint hivatalos személy büntetőjogi védelméről a Btk. rendelkezik, más tekintetben a települési képviselő nem végez olyan tevékenységet, melyben hivatalos személyként jár el.''
Az indokolásból megállapítható, hogy a törvényhozó azért helyezte hatályon kívül az önkormányzati képviselők hivatalos személlyé minősítésére vonatkozó rendelkezést, mert indokolatlannak ítélte azt.
A Btk. hivatalos személynek minősíti a helyi önkormányzati képviselőt, 137. § 1. g) pontja alapján a Btk. alkalmazásában hivatalos személynek minősül a helyi önkormányzati testületek tagja. E törvényi rendelkezésnek megfelelően az önkormányzati képviselő a hivatalos személyeket megillető büntetőjogi védelemben részesül, magatartása bűncselekménynek minősül minden olyan esetben, amelyben a Btk. valamely cselekménynek hivatalos személy által történő elkövetését bűncselekménynek minősíti, illetőleg cselekménye súlyosabban minősül mindazon bűncselekmények esetén, amikor a Btk. a hivatalos személykénti elkövetést minősítő körülményként értékeli.
A törvényhozó az Ötv. 19. § (1) bekezdésének módosítása során úgy ítélte meg, hogy a Btk. az önkormányzati képviselő funkciójának megfelelően a hivatalos személyekével azonosan fogalmazza meg a képviselő büntetőjogi védelmének és fokozott felelősségének szabályait. Más jogszabályok hivatalos személyekre vonatkozó rendelkezéseinek hatályát – mivel a képviselő tevékenysége nem indokolja – nem kívánta kiterjeszteni a helyi önkormányzati képviselőkre.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs törvényes akadálya annak, hogy az önkormányzat valamely törvényben foglalt rendelkezést megismételjen rendeletében. Így az Ör. rendelkezése sem lenne törvénysértő akkor, ha a Btk. 137. § 1. g) pontjával összhangban rendelkezett volna az önkormányzati képviselő hivatalos személyi minőségéről. Az Ör. vitatott szabálya azonban a törvényhozónak az Ötv. 19. § (1) bekezdésének módosításában kifejezett akaratával ellentétesen túlterjeszkedett a Btk. rendelkezésén.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az SzMSz. 58. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés elfogadásával a képviselő-testület törvény által szabályozott társadalmi viszonyt a törvény rendelkezéseivel ellentétesen szabályozott, és ezzel megsértette az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésének az önkormányzatok rendeletalkotási jogkörére vonatkozó szabályait. Ezért az Alkotmánybíróság az SzMSz. 58. § (3) bekezdését megsemmisítette.
2. Az Alkotmánybíróság korábban, a 47/1995. (VI. 30.) AB határozatában már állást foglalt abban a kérdésben, hogy kiterjed-e a helyi önkormányzatok jogalkotási hatásköre arra, hogy az önkormányzat rendeletében a cégek elnevezésében a település nevének használatát engedélyhez kösse. E határozatában kifejtett álláspontját az Alkotmánybíróság a Ctvr. 5. § (2) bekezdésére alapozta.
Határozatában kifejtette:
A Ctvr. 5. § (2) bekezdésének eredeti szövege a következő rendelkezést tartalmazta:
,,(2) Ország, közigazgatási egység nevét, ,,országos'', ,,magyar'' vagy ,,nemzeti'' és ezekhez hasonló jelzőket, a történelem kiemelkedő személyiségei nevét, valamint olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak az arra illetékes szerv engedélyével, illetve a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe felvenni. Illetékes szervnek közigazgatási egység nevének felvétele esetén a cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanácsot, a történelem kiemelkedő személyisége neve esetén pedig a Magyar Tudományos Akadémiát kell tekinteni.''
Az önkormányzatok megalakulása után, amikor a gazdasági változások nyomán folyamatosan és igen nagy számban alakultak különböző cégek, ez a jogszabályi rendelkezés egyrészt ellentétessé vált az önkormányzatokra vonatkozó jogi szabályozással, másrészt jelentősen megnehezítette a cégbejegyzési eljárásokat. Minden olyan ügyben, ahol a cég elnevezésében a helységnév szerepelt, a cégbíróságnak automatikus megkeresési kötelezettsége volt. Az eljárások elhúzódtak. Ezért az 1991. évi LXV. törvény 43. § (3) bekezdése módosította a Ctvr. 5. § (2) bekezdését, amelynek módosított szövege szerint: ,,A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe felvenni.''
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ctvr. módosítása nem zárta ki azt, hogy az egyes települések helyi rendelettel rendezzék ezt a kérdést.
,,Különösebb bizonyítás nélkül megállapítható, hogy egyes városnak, településnek fűződhet jogi érdeke nevének használatához. Nem érdektelen, hogy a helység nevét milyen célra, milyen tevékenység mellett stb. kívánják használni. Ebből következik, hogy a város nevének használatához, ha a település önkormányzata úgy döntött, hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadásának módjáról, a hozzájárulás hiányának következményeiről szóló helyi önkormányzati rendelet olyan kérdéseket szabályoz, amelyekre nézve a Ctvr. nem tartalmaz rendelkezést. Azt a kérdést ugyanis nem szabályozza, hogy a jogosultnak miként kell gyakorolnia hozzájárulását, illetőleg, hogy az, aki a város nevét alkalmazni kívánja, mi módon kérheti a jogosult hozzájárulását.'' Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyt szabályozott rendeletében, nem lépte túl jogalkotási hatáskörét akkor, amikor a város nevének a különböző cégek által történő viselését rendeletében engedélyhez kötötte. (ABH 1995, 510.)
A Ctvr.-t időközben hatályon kívül helyezte a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 61. § (1) bekezdése. A Ctv. újraszabályozta a cégek névviselésének kérdését. Ebben a körben a 15. § (6) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: ,,A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.'' A Ctv. e rendelkezése változatlan tartalommal átvette a Ctvr.-nek azt a rendelkezését, amelyre az Alkotmánybíróság 47/1995. (VI. 30.) AB határozatát alapította.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – korábbi határozatával összhangban – megállapította, hogy az Ör. 10–11. §-aiban foglalt rendelkezések nem törvénysértőek, ezért az indítványt elutasította.
Alkotmánybírósági ügyszám: 917/H/1997–2.
1

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére