KK BH 1998/405
KK BH 1998/405
1998.08.01.
Az ügyvéd ellen hozott fegyelmi határozat felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetét kell alkalmazni [1998. évi XL. tv. 60. § (5) bek.].
Az űgyvédi Kamara 1994. október 17-én kelt határozatával megállapította, hogy a felperes az ügyvédi hivatás magatartási szabályainak megszegésével az 1991. évi XXIII. törvénnyel módosított, az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr (a továbbiakban: Utvr.) 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyrendbeli folytatólagos és szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesítette.
A felperes fellebbezést nyújtott be a fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen, amelyet a Fegyelmi Fellebbviteli Tanács határozatával részben módosított, a kiszabott fegyelmi büntetést azonban helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, és kérte a jogerős fegyelmi határozat megsemmisítését.
A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes a fegyelmi vétséget elkövette, és ennek megfelelően a fegyelmi büntetést kiszabó határozat törvényes.
A felperes fellebbezést nyújtott be az első fokú bíróság ítélete ellen, kérve a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és a jogkövetkezményei alóli mentesítését. Fellebbezésében előadta, hogy a fegyelmi eljárás alá vont tevékenységét kifejezetten a megbízója érdekében, annak felhívására valósította meg. A fegyelmi eljárást megindító panaszos ügyfelével szemben jogellenes magatartást tanúsított, ezért kellett a panaszolt felszólító levelet megírnia. A fegyelmi eljárás alatt több eljárási szabálysértés történt, amelyek akadályozták jogai megfelelő védelmében és álláspontja kifejtésében.
Értesítés hiányában a fegyelmi tárgyaláson nem vehetett részt.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az első fokú bíróság helyesen tárta fel a tényállást, és abból mindenben helyes jogi következtetést vont le. Az űtvr. 1. §-ának (4) bekezdése szerint az ügyvéd nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit kijátsszák, vagy a joggal bármely módon visszaéljenek.
A felperesnek az a magatartása, amellyel megbízója érdekében adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feljelentést tett kilátásba, megsérti a fent idézett rendelkezést, mivel az adókötelezettség és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos retorzió kilátásba helyezése kimeríti a joggal való visszaélés fogalmát. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy ezt a felperes megbízója érdekében, a megbízója felhívására tette meg.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért az első fokú bíróság által kifejtett állásponttal, amely szerint a jelen per tárgya nem a felperes megbízója és a fegyelmi eljárásban panaszosként szereplők jogvitájának felülvizsgálata, hanem a Pp. XX. fejezete alapján az alperes fegyelmi eljárása, illetőleg a fegyelmi eljárás eredményeként hozott jogerős fegyelmi határozat felülvizsgálata.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben előadott eljárási szabálysértések értékelése során megvizsgálta az O. űgyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzatát, és megállapította, hogy a szabályzat 18. §-ának (3) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás alá vont távolmaradása az első fokú eljárás lefolytatását nem akadályozza. Így nem sértette meg az alperes első fokú szerve a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat, amikor a felperes távollétében az első fokú eljárást lefolytatta. A felperes egyébként is élt jogorvoslati jogával, így az eljárásból való távolmaradása jogérvényesítését nem gátolta.
A fent kifejtettek szerint a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság az érdemben helyes első fokú bírósági ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. III. 27. 097/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás