BK BH 1998/414
BK BH 1998/414
1998.09.01.
A hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette megvalósul, ha a rendőrségen adminisztratív teendőket végző ügyintéző az ismerőse részére meghatalmazás felmutatása nélkül, soron kívül és anélkül ad ki gépjármű forgalmi engedélyeket és rendszámokat, hogy az adatok valódiságát ellenőrizné, majd ennek fejében különféle ajándéktárgyakat fogad el [Btk. 250. § (1) és (3) bek.].
A kerületi bíróság az 1996. október 4-én meghozott ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért 130 napi tétel pénzbüntetésre ítélte és az egynapi tétel összegét 300 forintban állapította meg.
A másodfokú bíróság az 1997. május 8-án meghozott ítéletével a terheltet 5000 forint vagyoni előny megfizetésére is kötelezte; egyebekben az elsőfokú ítéletét helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A II. r. terhelt 1989. szeptember 16-tól mint szerződéses polgári alkalmazott a rendőrségen a közlekedésrendészet egyik osztályán állt alkalmazásban. A munkája kezdetén betanították, illetve oktatásban részesült. Feladatkörébe tartozott a személygépkocsik nyilvántartásával és átírásával kapcsolatos ügyintézés, így a forgalmi engedélyek, rendszámok cseréje is, és ennek során kötelessége volt a forgalmi engedélyekbe bevezetendő adatok, így a tulajdonjog, a műszaki vizsgáztatottság okiratok alapján való ellenőrzése, s ha az ügyintézés végett nem a forgalmi engedély szerinti tulajdonos járt el, akkor az eljáró személytől meghatalmazást kellett kérnie.
N. I. - aki korábban rendőrként ugyancsak a közlekedésrendészeten dolgozott, és továbbra is bejáratos volt az épületbe - 1990 tavaszán és nyarán több esetben felkereste a terheltet, és tőle az ismerősei számára, meghatalmazás nélkül, soron kívüli forgalmiengedély- és forgalmirendszám-kiadásokat, valamint átírásokat kért. A terhelt N. I. részére végzett ügyintézés során a szükséges meghatalmazásokat, a gépkocsik tulajdonjogát, vizsgáztatottságát igazoló okmányokat nem kérte, és N. I. által kiállított, ún. pótkartonok adatainak valódiságát a BM Adatfeldolgzó Szolgálatnál nem ellenőrizte. Így állított ki N. I. részére legalább 15 esetben forgalmi engedélyt. A terhelt a soron kívüli és az adatokat ellenőrzés nélkül elfogadó ügyintézésért N. I.-től alkalmanként ajándékokat, édességet, cigarettát, üdítőitalt kapott, összesen kb. 5000 forint értékben. A jogerős határozatok jogi álláspontja szerint a terhelt mint hivatalos személy, a hivatali kötelességét megszegte, mivel a közokirattal kapcsolatos hatósági feladatait az alapvető adategyeztetést és ellenőrzést elmulasztva folytatta tartósan, ezért tévedésre nem hivatkozhat, és a kötelességszegést a kapott előnyért követte el.
A jogerős határozatok ellen a terhelt és a védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Ennek indokolása szerint nincs bizonyítva, hogy a II. r. terhelt a kisebb ajándékokat a hivatali működésével kapcsolatban fogadta el; kollégák közötti ajándékozásnak is feltételezhette azokat; passzív vesztegetés pedig csak akkor állapítható meg, ha az elkövető tisztában van azzal, hogy az ajándékot miért kapja. A terhelt munkaköri leírást vagy kioktatást - amelyből a munkaköri kötelességeit megismerhette volna - nem kapott; tehát nem róható fel neki olyan kötelezettség megszegése, amelyről nem tudott. Az indítvány szerint a terheltet fel kell menteni, vagy az elsőfokú bíróságot megfelelő iránymutatással új eljárásra kell utasítani.
A legfőbb ügyész a jogerős határozat hatályban fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint annak vitatása, hogy a terhelt a jogtalan előnyt a hivatali működésével kapcsolatban fogadta el, a tényállás elleni támadást jelent, melyre a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség; annak az állításnak pedig, hogy a terhelt nem kapott munkaköri leírást, nincs jelentősége, mivel a terhelt alapfokú ismeretekkel rendelkező személy számára is teljesen nyilvánvaló szabályt szegett meg, amikor az általa közokiratokba bevezetett adatok valódiságát nem ellenőrizte.
A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
A felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozatokban megállapított tényállás helyessége nem vizsgálható, így az attól eltérő tényekre való hivatkozás - nevezetesen, hogy a terhelt nem kapott kioktatást, nincs bizonyítva, hogy az ajándékokat a hivatali működésével kapcsolatban fogadta el - a felülvizsgálatnak nem lehet tárgya. A felülvizsgálati indítvány alapján csak az anyagi jogi természetű kérdést jelentő tévedés meglétét vagy annak a hiányát lehet vizsgálni.
Az indítvány szerint a terhelt nem tudta, hogy mi a kötelességszerű eljárás, mivel munkaköri leírást nem kapott, ezért az eljárásának kötelességszegő volta tekintetében tévedésben volt.
A munkaköri leírás hiánya a tévedés megállapítását nem alapozza meg. A terhelt nem minden elébe került ügyet intézett el szabálytalanul, tehát a szabályoknak megfelelő eljárásmódot is ismerte. Mivel az alapfokú ismeretekkel rendelkező személy előtt is nyilvánvaló, hogy közokiratba a valóságnak megfelelő adatokat kell bevezetni, és hogy ennek természetes előfeltétele a bevezetendő adatok hitelességének a lehetséges mértékű ellenőrzése, a terheltnek munkaköri leírás nélkül sem lehetett kétsége afelől, hogy melyik eljárásmód a szabályos. A terhelt tehát az eljárásának kötelességszegő volta tekintetében nem volt tévedésben.
A tényállás szerint a terhelt abban az időben fogadott el N. I.-től folyamatosan ajándékokat, amikor a részére és kérésére kötelességszegő módon ügyintézést végzett. Ebből egyértelmű, hogy a kapott előny és a kötelességszegés között ok-okozati kapcsolat áll fenn, vagyis a Btk. 250. §-ának (3) bekezdésében írt minősítő körülmény is megvalósult. Az eljárt bíróságok az anyagi jogi szabályok megsértése nélkül állapított meg a terhelt bűnösségét, és helyesen minősítették a cselekményét a Btk. 250. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés első fordulata szerint minősülő hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. III. 1626/1997. sz)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás