BK BH 1998/419
BK BH 1998/419
1998.09.01.
Ha a bíróság a tárgyalás anyagának - a jegyzőkönyvvezető alkalmazása mellett - a hangfelvétellel történő rögzítését is elrendelte, a védő nem jogosult arra, hogy a hangfelvétellel rögzített anyagról átjátszás útján való másolat készítését és annak kiadását kérhesse;
ez a jog a védőt csak akkor illeti meg, ha a tárgyaláson jegyzőkönyvvezető egyáltalán nincs jelen [Be. 115. § (7) bek., 161. § (2) bek.; 14/1976. (XII. 7.) IM-BM rendelet].
A megyei bíróság a Be. 115. §-ának (6) bekezdése alapján a tárgyalás anyagának - a jegyzőkönyvvezető alkalmazása mellett - a hangfelvételen történő rögzítését is elrendelte, mely rögzítési mód nem pótolja a jegyzőkönyvet.
Dr. V. I. ügyvéd - az I. r. vádlott védője - a tárgyalás hangfelvevővel rögzített anyagáról átjátszás útján történő másolat készítését, illetőleg kiadását kérte, mely kérelmet a megyei bíróság az 1998. április 6. napján kelt végzésében elutasította.
E végzés ellen dr. V. I. ügyvéd fellebbezést jelentett be, amelyben hivatkozott arra, hogy a megyei bíróság határozata ellentétben áll a büntetőeljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 14/1976 (XII. 7.) IM-BM együttes rendelet 2. §-ának (3) bekezdésben foglalt rendelkezéssel, melynek értelmében a terhelt vagy védő kérésére - átjátszás útján - másolat készíthető az olyan eljárási cselekmény hangfelvételéről, amelyen a Be. szerint jelen lehetett, illetőleg amelynek a tartalmát jogosult megismerni.
A legfőbb ügyész a megyei bíróság fellebbezéssel megtámadott végzésének a helybenhagyására tett indítványt.
A védő fellebbezése alaptalan.
A Be. 115. §-ának (7) bekezdése lehetőséget nyújt arra, hogy a bíróság - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - az eljárási cselekményt jegyzőkönyv helyett más módon is rögzíthesse; ez a külön jogszabály a már említett 14/1996. (XII. 7.) IM-BM együttes rendelet. A megyei bíróság az adott esetben nem a Be. 115. §-ának (7) bekezdése, hanem a (6) bekezdése alapján rendelkezett a fentiek szerint, következésképpen a ténylegesen alkalmazott rögzítési módra a 14/1976. (XII. 7.) IM-BM együttes rendeletben foglaltak egyáltalán nem alkalmazhatók; alkalmazásának csupán akkor lehet helye, ha a már hivatkozott rendelet értelmében jegyzőkönyvvezető a tárgyaláson nincs jelen [2. § (2) és (3) bekezdése].
Az adott esetben azonban nem erről van szó, hanem a bíróság a saját és a jegyzőkönyvvezető munkájának a megkönnyítése érdekében, a jegyzőkönyvvezető mellett (és nem helyett) történő hangrögzítést alkalmazott, amely a jegyzőkönyv mellett csak kiegészítő szerepet tölt be, de a jegyzőkönyv elkészítését nem pótolja. Téves tehát a védő fellebbezésének az a megállapítása, hogy ilyen körülmények mellett a hangfelvétel készítése gyakorlatilag értelmetlen.
A tárgyalási jegyzőkönyv az eljárási cselekmények rögzítésére szolgáló közokirat, az ebben foglaltak biztosítják a védelem garanciális jogait, melyet az alaptalanul előterjesztett kérelem elutasítása folytán semminemű sérelem nem ért. A védelem garanciális jogainak a sérelméről már csak azért sem lehet szó, mivel a Be. 161. §-ának (2) bekezdése értelmében a tárgyalási jegyzőkönyv kiegészítése vagy kijavítása is kérhető.
Minthogy tehát a megyei bíróság a törvény helyes alkalmazásával járt el, a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzést helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. III. 1065/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás