42/1998. (HK 13.) HM utasítás
a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól1
2010.01.23.
A honvédelemről szóló, módosított 1993. évi CX. törvény 10. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletek rendelkezéseivel összhangban – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés egyes feladatai végrehajtására az alábbi utasítást adom ki:
1. § (1) Az utasítás hatálya a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki.
(2) Nem terjed ki az utasítás hatálya a honvédelmi miniszter vagyonkezelői jogának hatálya alá tartozó, részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra. E gazdasági társaságok a használatukban lévő kincstári vagyon tekintetében a használati jog gyakorlásának feltételeit és a használat részletes szabályait tartalmazó szerződést kötnek a Honvédelmi Minisztériummal.
(3) Nem terjed ki az utasítás hatálya továbbá – a feleslegessé vált, üres lakóépületek kivételével – a HM rendelkezésében lévő lakásokkal és a lakóépületekben lévő nem lakás célú helységekkel való gazdálkodással (bérlet, értékesítés, kezelés, bérlőkijelölés stb.), valamint az erdőgazdálkodással kapcsolatos feladatokra.
2. § A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én 170019/1998/0100. számon megkötött Vagyonkezelési Szerződés kivonatát (a továbbiakban: Vagyonkezelési Szerződés) a HM közigazgatási államtitkára – a Honvédség szervezetei tekintetében a HM Honvéd Vezérkar főnöke útján – az utasítás hatályba lépésétől számított nyolc napon belül megküldi az utasítás hatálya alá tartozó szervezetek részére.
2/A. § (1) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására elsősorban a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 56. § (1) bekezdésében foglaltak előmozdítása – a katona ott meghatározott jogai biztosítása – érdekében kerülhet sor. Ettől eltérő célú ingatlan-bérbeadásra irányuló szerződés csak különösen indokolt esetben – az Ut. 8. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben a vagyonkezelő képviselőjének (HM infrastrukturális főosztályvezető; a továbbiakban: HM IF) írásbeli engedélye birtokában – köthető meg.
(2) Az utasítás 7-11/B. §-aiban foglaltak szerint megkötött szerződés egy eredeti példányát – annak megkötését követő 15 napon belül – köteles a bérleti jogviszonnyal érintett ingatlan használati jogát gyakorló költségvetési szerv vezetője (parancsnoka) a HM Ingatlankezelési Hivatal (a továbbiakban: HM IKH) főigazgató részére megküldeni, aki a szerződések nyilvántartásáról gondoskodik.
(3) A szerződésekről a HM IKH főigazgatót a HM IF felé teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A vagyonkezelői jog tartalma
3. § (1) A Vagyonkezelési Szerződés hatálya alá tartozó kincstári vagyon, illetve az e vagyoni körbe tartozó vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelői jogot a Honvédelmi Minisztérium gyakorolja. Használati joggal az a jogi személyiséggel rendelkező, az utasítás hatálya alá tartozó szervezet rendelkezik, amely az adott vagyonelemet birtokolja.
(2) Az 1996. január 1-jén a jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezetek által kezelt vagyonra vonatkozó jogot az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény és a Vagyonkezelési Szerződés által nevesített vagyonkezelői jognak kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak az ott meghatározott szervezetekre 1996. január 1-jét követően hárult vagyon tekintetében is irányadók.
4. § (1) A vagyonkezelői jog jogosultját megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, arra zálogjogot vagy haszonélvezeti jogot nem, illetve csak jogszabályban és a Vagyonkezelési Szerződésben meghatározott módon alapíthat.
(2) A használati jog a kincstári vagyonkörbe tartozó vagyonelemnek a jelen utasításban és egyéb szabályzókban meghatározott feltételek melletti birtoklását, használatát és a hasznok szedésének a jogát foglalja magába. Az utasításban meghatározottak szerint terjed ki a használati jog a vagyonnal történő rendelkezés jogára, ide értve a vállalkozási tevékenység folytatását is.
5. § (1) Jelen utasítás alkalmazásában vagyonkezelő képviselő:
a) az ingatlanok tekintetében a HM infrastrukturális főosztályvezető;
(2) A vagyonkezelői-képviselők tevékenységüket a honvédelmi miniszter által kiállított, jogállásukat is tartalmazó megbízólevél alapján gyakorolják.
Vállalkozás a kincstári vagyonnal
6. § (1) A használati jogot gyakorló szervezet a kincstári vagyonnal – jogszabályban meghatározott egyéb feltételek megléte esetén – akkor vállalkozhat, ha:
a) a szervezetet létrehozó alapító okiratban a vállalkozási tevékenység folytatásának lehetősége nevesítve van; továbbá
b) a vállalkozási tevékenység folytatásához az érintett vagyonelem-kategória szerint illetékes vagyonkezelői-képviselő nyilatkozatával (5. §) írásban hozzájárult.
(2) Az (1) bekezdés b) alpontja szerinti hozzájáruló nyilatkozat megadása iránti kérelmet az érintett szervezet (MH szerv esetén szolgálati úton) terjeszti elő. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a vállalkozási tevékenység formáját, közgazdasági indokait;
b) a vállalkozási tevékenységgel érintett vagyonelem pontos megjelölését;
c) amennyiben az érintett vagyonelem ingatlan, vagy ingatlanrész, akkor csatolni kell a HM Ingatlankezelési Hivatal (a továbbiakban: HM IKH) véleményező (ingatlangazdálkodási) nyilatkozatát;
d) a vállalkozás eredményességét alátámasztó közgazdasági számításokat, továbbá;
e) az alapító okiratot.
A vagyonkezelői-képviselő – szükség szerint – további adatokat, egyéb dokumentumokat (szerződéseket) is bekérhet.
(3) A vállalkozási tevékenység folytatásával kapcsolatos nyilatkozatát a vagyonkezelői-képviselő a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg, mely határidőt a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár (a továbbiakban: HM VGHÁT) indokolt esetben egy alkalommal újabb 15 nappal meghosszabbíthat.
(4) A hozzájáruló nyilatkozat hiányában a vállalkozási tevékenység nem folytatható.
(5) A vállalkozási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében feleslegessé vált ingatlanokkal való gazdálkodás rendjére, valamint a feleslegessé vált haditechnikai eszközök és anyagok értékesítésének szabályaira.
(6) A vállalkozó költségvetési szerv köteles a gazdálkodási év lezárását követően legkésőbb hatvan napon belül a vagyonkezelő felé az eredmény-kimutatás megküldésével a vállalkozás gazdálkodásának eredményességéről számot adni.
A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosítása
7. § (1) Az utasítás hatálya alá tartozó szervezetek által használt, a HM vagyonkezelésében levő földterületek, épületek és építmények – beleértve a használó hiányában üres és a lakásgazdálkodási körből kivont lakóépületeket – (a továbbiakban: ingatlan) időszakos hasznosításával, valamint a nem HM vagyonkezelésű ingatlannak az utasítás hatálya alá tartozó szervezetek által történő honvédelmi célú bérbevételével kapcsolatos ingatlangazdálkodási-hatásköri szabályokat jelen utasítás állapítja meg.
(2) Az utasítás alkalmazásában ingatlanhasznosítás a honvédelmi célra nem felesleges, ám időszakosan honvédelmi célú használaton kívüli, valamint a honvédelmi célú használathoz kapcsolódóan hasznosítandó – HM vagyonkezelésű – ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása.
(3) HM vagyonkezelésű ingatlan haszonbérbe adására az utasítás rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a haszonbérlet létesítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben és külön jogszabályban – így különösen a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben – foglaltak az irányadók.
8. § (1) Az időszakosan hasznosítható ingatlan (ingatlanrész) esetében, legfeljebb két év határozott időtartamra szóló bérbeadására vonatkozó szerződést – amennyiben ezen utasítás feltételei mellett megállapított éves bruttó bérleti díj (ellenszolgáltatás) összege az ötmillió forintot nem haladja meg – a használati jogot gyakorló költségvetési szerv vezetője (parancsnoka) köti meg.
(2) Az öt évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 10 millió forint éves bruttó bérleti díjig terjedő bérleti szerződést – az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a HM IKH főigazgató köti meg.
(3) A kilenc évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 15 millió forint éves bruttó bérleti díjig terjedő bérleti szerződést – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a HM IF köti meg.
(4) A 15 évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 20 millió forint éves bruttó bérleti díjig terjedő bérleti szerződést – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a HM VGHÁT köti meg.
(5) A 20 millió forint éves bruttó bérleti díj feletti, valamint a 15 évnél hosszabb időtartamra szóló bérleti szerződést a honvédelmi miniszter köti meg.
(6) A 10 évet meghaladó határozott időtartamra szóló bérleti szerződés csak a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) egyidejű értesítése mellett köthető. Amennyiben a 10 évnél rövidebb időre kötött, de meghosszabbításra tervezett szerződés időtartama ily módon meghaladná a 10 évet, a szerződés csak a KVI-vel történt előzetes egyeztetést követően köthető meg.
(7) A 2 évig terjedő időtartamra időszakosan hasznosítható ingatlanok (ingatlanrészek) körét a használati jogot gyakorló költségvetési szerv vezetőjének felterjesztése alapján a HM IKH főigazgatója határozza meg, illetve jelöli ki.
(8) A két éven túl időszakosan hasznosítható ingatlant (ingatlanrészt) a használati jogot gyakorló költségvetési szerv vezetőjének felterjesztése alapján a vagyonkezelő-képviselő (HM IF) határozza meg, illetve jelöli ki.
(9) A (8) bekezdés szerinti kijelölési javaslatot a használati jogot gyakorló költségvetési szerv vezetője a szolgálati út betartásával HM IKH útján – annak véleményező (ingatlangazdálkodási) nyilatkozatának csatolásával – küldi meg a vagyonkezelő- képviselőnek.
(10) A saját hatáskörben nem megköthető bérleti szerződések tervezeteit a használati joggal rendelkező költségvetési szerv vezetője (MH szervek esetén a szolgálati út betartásával) a HM IKH főigazgatója útján küldi meg a vagyonkezelő-képviselőnek.
(11) Az időszakosan hasznosítható ingatlan nettó bérleti díját
a) a nem önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan esetében a helyi bérleti értékviszo- nyoknak megfelelően;
b) az önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan esetében az ingatlanról készített hivatalos értékbecslésben meghatározott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – forgalmi érték legalább 5%-ában kell megállapítani. Az értékbecslést a használati jogot gyakorló költségvetési szerv vezetőjének (parancsnokának) felterjesztése alapján a HM IKH készítteti el.
(12) Ha a szerződéskötésre tett ajánlatban bérleti díjként megjelölt összeg a (11) bekezdés a)-b) pontja szerinti értéknél alacsonyabb, a szerződés megkötését a vagyonkezelő-képviselő javaslata alapján a HM VGHÁT engedélyezheti.
(13) A határozott időtartamra szóló bérleti szerződéseket az 1. számú mellékletben foglalt minta szerint kell megkötni, azzal, hogy az egyes bérleti szerződések – a bérbe adandó ingatlan jellegéből adódó sajátos körülményekre, valamint a célszerűségi szempontokra tekintettel – egyéb rendelkezéseket is magukban foglalhatnak, ám azok nem lehetnek ellentétesek a vonatkozó jogszabályokban, belső szabályozókban és a mellékletben foglaltakkal.
9. § (1 ) A HM vagyonkezelésében lévő – időszakosan hasznosítható – ingatlan (ingatlanrész) határozatlan időre szóló bérbeadására akkor kerülhet sor, ha azt a honvédelmi érdek indokolja.
(2) A 10 millió forint éves bruttó bérleti díjat meg nem haladó, határozatlan időre szóló bérleti szerződést a HM IKH főigazgató köti meg.
(3) A 10 és 15 millió forint éves bruttó bérleti díj közötti, határozatlan időre szóló bérleti szerződést a HM IF köti meg.
(4) A 15 és 20 millió forint éves bruttó bérleti díj közötti, határozatlan időre szóló bérleti szerződést a HM VGHÁT köti meg.
(5) A 20 millió forint éves bruttó bérleti díj feletti, határozatlan időre szóló bérleti szerződést a honvédelmi miniszter köti meg.
(6) A honvédelmi érdekből határozatlan időre hasznosítható ingatlanok (ingatlanrészek) körét a használati jogot gyakorló költségvetési szerv vezetőjének felterjesztése alapján – a Hvt. rendelkezéseinek figyelembevételével – a vagyonkezelő-képviselő (HM IF) határozza meg, illetve jelöli ki.
(8) A határozatlan időre szóló bérleti szerződésben minden esetben ki kell kötni a bérbeadó legfeljebb 60 napos, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélküli felmondási jogát.
(9) A határozatlan időre szóló bérleti szerződéseket a 2. számú mellékletben foglalt minta szerint kell megkötni, azzal, hogy az egyes bérleti szerződések – a bérbe adandó ingatlan jellegéből adódó sajátos körülményekre, valamint a célszerűségi szempontokra tekintettel – egyéb rendelkezéseket is magukban foglalhatnak, ám azok nem lehetnek ellentétesek a vonatkozó jogszabályokban, belső szabályozókban és a mellékletben foglaltakkal.
10. § A korábban az MH szervezetei által használt, és honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanokat a HM Honvéd Vezérkar főnök (a továbbiakban: HM HVKF) javaslata alapján a honvédelmi miniszter jelöli ki. A jelen utasítás hatálya alá tartozó más szervezetek által használt, és honvédelmi célra feleslegessé vált egyéb ingatlanokat a honvédelmi miniszter a vagyonkezelő képviselőjének (HM IF) előterjesztése alapján nevesíti.
11. § (1) A Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra véglegesen feleslegessé nyilvánított ingatlanokkal kapcsolatban gyakorolható vagyonkezelői jogokra és teljesítendő kötelezettségekre az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, valamint a Vagyonkezelési Szerződés rendelkezései az irányadók.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok hasznosítása tekintetében – amennyiben jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze másképp nem rendelkezik – az utasítás rendelkezései alkalmazandóak azzal, hogy az utasítás 8. §-ának (1)-(2) és 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben a bérleti szerződést a HM IF köti meg.
A HM és az MH objektumaiban működtetett élelmiszer- és italautomatákra vonatkozó rendelkezések
11/A. § (1) Az utasítás 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek személyi állománya munkakörülményei javítása érdekében az objektum működéséért felelős katonai szervezet vezetője (parancsnoka) legfeljebb 2 évig terjedő időtartamra élelmiszer- és italautomata (a továbbiakban: automata) működtetése céljából bérleti szerződést köthet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés egy automatára vetített éves bruttó bérleti díját legalább 12.000.-Ft-ban kell megállapítani.
(3) Az automata üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő közüzemi szolgáltatások igénybevételének körülményei, feltételei, valamint a közüzemi szolgáltatás díjának megfizetése tárgyában – a HM IKH főigazgató vagy a szolgáltatást nyújtó közüzemi szolgáltató, és a bérlő között – létesítendő üzemeltetési, szolgáltatási szerződés megkötésében az (1) bekezdés szerinti bérbeadó közreműködik. A bérleti szerződést úgy kell megkötni, hogy az üzemeltetési szerződés annak elválaszthatatlan részét képezi.
(4) A szerződéseket az 1. számú mellékletben foglalt minta iránymutatásai alapján, a jelen §-ban szabályozott jogviszonyból adódó sajátos körülményekre szükségszerűen alkalmazandó rendelkezések felhasználásával – a célszerűség követelményére figyelemmel – kell megkötni.
Ingatlan honvédelmi célú bérbevétele
11/B. § (1) Nem HM vagyonkezelésű ingatlannak a Hvt. 2. §-a szerinti honvédelmi célú, határozott időtartamra szóló – honvédelmi szerv részére történő – bérbevételére a jelen § előírásait kell alkalmazni. Az utasítás alkalmazásában a honvédelem céljának teljesítése érdekében történő bérbevételnek minősül a Hvt. 56. §-ának (1) bekezdése által meghatározott jogok biztosítására irányuló, határozott időtartamra létesített bérleti jogviszony is.
(2) A legfeljebb öt év határozott időtartamra szóló, ingatlannak honvédelmi szerv részére történő bérbevételére vonatkozó szerződést – amennyiben az éves bruttó bérleti díj a 10 millió forintot nem haladja meg – a HM IKH főigazgató köti meg.
(3) A 10 évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 20 millió forint éves bruttó bérleti díjig terjedő bérleti szerződést – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a HM IF köti meg.
(4) A 20 évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 40 millió forint éves bruttó bérleti díjig terjedő bérleti szerződést – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a HM VGHÁT köti meg.
(5) A 40 millió forint éves bruttó bérleti díj feletti, valamint a 20 évnél hosszabb időtartamra szóló bérleti szerződést a honvédelmi miniszter köti meg.
(6) A bérbevételre vonatkozó szerződés tervezetét a használati jogot gyakorló költségvetési szerv vezetője (parancsnoka) készíti el, és – MH szervek esetén a szolgálati út betartásával – a HM IKH főigazgató útján küldi meg a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint a szerződés megkötésére jogosult szerv részére.
(7) A szerződéskötés során az utasítás rendelkezései alkalmazandóak, azzal hogy a honvédelmi szerv érdekeinek érvényesítésére kell maradéktalanul törekedni. A szerződés formai és tartalmi elemeire – a sajátosságok figyelembevétele mellett – az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.
A feleslegessé vált, és kiselejtített eszközök és anyagok értékesítésére vonatkozó rendelkezések
Ingó tárgyi eszközök és készletek használatba adása
14/A. § (1) A vagyonkezelői jog átvételével kapcsolatos, valamint ingatlanvásárlás esetén – beleértve a lakás megvásárlását is – az adásvételi szerződéseket a HM IKH készíti elő, és – a HM IF útján felterjesztett tervezet alapján – 10 millió forint bruttó értékhatárig a HM VGHÁT, 10 millió forint bruttó értékhatár fölött a honvédelmi miniszter köti meg.
(2) A HM vagyonkezelői jogának kijelölésével kapcsolatos eljárást a HM IF folytatja le.
15. § (1) A Honvédelmi Minisztérium fejezet központi intézményi gazdálkodási rendjéről szóló 9/1998. (HK 4.) HM utasítás 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
60. § (1) A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe tartozó, feleslegessé vált ingó tárgyi eszközök és készletek további kezelésére – vagyonkezelési jog átruházásra, tulajdonba adásra, értékesítésre, megsemmisítésre – vonatkozó eljárási rendet, jog és hatásköröket külön HM rendelkezés szabályozza. A 60. § (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
(2) Hatályon kívül helyezett rendelkezést tartalmaz.
(3) Az utasításban meghatározottak Magyar Honvédségen belüli végrehajtásának rendjét – szükség szerint – a HM Honvéd Vezérkar főnöke a vagyonkezelő-képviselővel egyeztetve intézkedésben szabályozza.
(4) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. január 15-től kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti az Ut. 15. § (2) bekezdése, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás módosításáról szóló 61/1999. (HK 21.) HM utasítás, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás módosítása tárgyában kiadott 61/1999. (HK 21.) HM utasítás végrehajtásáról és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás végrehajtásáról szóló 12/1999. (HK 14.) MH ECSF intézkedés módosításáról szóló 3/2000. (HK 4.) MH ECSF intézkedés, valamint a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő földterületek mellékhasznosításáról szóló 56/1993. (HK 27.) MH építési és elhelyezési főnöki intézkedés, valamint a magyar állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő feleslegessé vált ingatlanokkal való gazdálkodás rendjéről szóló 29/1994. (HK 15.) HM utasítás és az azt módosító 38/1995. (HK 22.) HM utasítás.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás módosításáról szóló 89/2003. (HK 24.) HM utasítás az aláírását követő 8. napon lép hatályba. A hatálybalépést követően folyamatban lévő ügyeket az e járás megindításakor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
___________________________ |
a költségvetési szerv megnevezése |
|
|
“MINTA”
BÉRLETI SZERZŐDÉS
(határozott időtartamra szóló helyiségbérlet esetén) |
|
|
amely létrejött egyrészről a
(székhelye: ………………………………..………….…...............................................…………… levelezési címe:
) – képviselője:
– (a továbbiakban: Bérbeadó) – azzal,
hogy a vagyonkezelő a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével a ………………………………………………………………………………………….....................................……. (székhelye: , levelezési címe:
) parancsnokát/vezetőjét
(…………………………………….…) bízza meg –* |
|
másrészről bérlő
cég/magánszemély neve |
(lakcíme/székhelye: .......................................…………………......; |
adószáma: ..................................................................................….…..; cégjegyzék-száma/vállalkozói igazolvány
száma: ...…....................………….; bankszámlaszáma: .…….....................…….............) – képviselőjének neve:
…………………………………………………………………………
(születési éve: ........................……..……..; anyja neve: .............................................……..………………...) – (a továbbiakban: Bérlő) között az alább megjelölt helyen és időpontban, a
következő feltételek mellett: |
|
1. Bérbeadó bérbe adja, Bérlő bérbe veszi a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a .....................…......………...... Földhivatalnál ………….......... helyrajzi számon nyilvántartott, természetben ..........…………………………................................................................. szám alatti ingatlanon található ...………....... számú épületnek az alábbiakban megjelölt helyiségeit (a továbbiakban: bérlemény) ..............…………………................................................ céljából. |
A bérlemény pontos meghatározása, alapterülete külön-külön és összesen:
2. A bérleti szerződést a felek .…........ év .............…..…. hó …..... napjától a HM-nek a bérleményre vonatkozó vagyonkezelői joga megszűnéséig, de legfeljebb ............ év ................... hó ..... napjáig terjedő határozott időtartamra kötik meg. A bérleti jogviszony a határidő lejárta előtt a feltételek megléte esetén, és a felek kölcsönös beleegyezésével meghosszabbítható. A bérlemény használata a Bérlőt csak a bérleti szerződés hatálya alatt, annak megszűnéséig illeti meg. A Bérlő a bérlemény bérleti jogáról harmadik személy javára nem mondhat le.
3. A bérlemény éves bérleti díja:
Földterület: |
Ft/év |
Földterület utáni ÁFA: |
Ft/év |
25% ÁFA (felépítmény után): |
Ft/év |
Összesen: |
Ft/év |
A bérlemény havi bérleti díja:
Földterület: |
Ft/év |
Földterület utáni ÁFA: |
Ft/év |
25% ÁFA (felépítmény után): |
Ft/év |
Összesen: |
Ft/év |
Bérlő a bérleti díjat havonta egy összegben előre, a tárgyhó 05. napjáig köteles számla ellenében a Bérbeadónak a ...................-nál vezetett .................................. számú egyszámlájára átutalás útján megfizetni. Bérlő késedelembe esésének napjától „a Polgári Törvénykönyvről” szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérlemény bérleti díja a bérleti szerződést követő évtől az éves fogyasztói árindex alakulásának megfelelően, előzetes írásbeli értesítés alapján emelkedik. A bérleti díj első havi részlete a bérleti jogviszony – 2.) pontja szerinti – kezdetének napjától esedékes. 4. Bérlő a bérleti szerződés megkötésekor – az esetlegesen felmerülő fizetési nehézségek elkerülése érdekében – a bérbeadói jogok gyakorlója részére két havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot nyújt, melyet a bérbeadói jogokat gyakorló intézményvezető a fizetési elmaradások rendezésére felhasználhat a Bérlő utólagos értesítésével egyidejűleg. A Bérlő szerződésszerű teljesítése esetén az óvadékként nyújtott összeg a bérleti jogviszony szerződés szerinti időtartamának lejárta esetén a Bérlő részére visszajár. Ebben az esetben a jelzett összeget 15 napon belül – kamat felszámítása nélkül – köteles a Bérbeadó visszafizetni.
5. A működéshez, üzemeltetéshez szükséges és előírt engedélyek beszerzése a Bérlő kötelezettsége. Az engedélyek hiányából adódó mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
6. Bérlő a bérleményben építési, felújítási, átalakítási munkákat csak a vagyonkezelő képviselője (HM infrastrukturális főosztályvezető) előzetes, írásbeli hozzájárulásával – saját költségére – végezhet. A ráfordítások költségei a Bérlőt terhelik, azokat a Bérbeadótól nem követelheti. Az ilyen jellegű munkák elvégzésének feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni, melynek mellékleteként szerepeltetni kell a vagyonkezelő hozzájárulását. A karbantartási munkák elvégzése a bérlő feladata.
7. A bérlemény energia és közmű költségei a Bérlőt terhelik. Bérlő köteles a működésével kapcsolatos hulladék elszállításáról gondoskodni. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladéknak minősülő anyagot – “a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően – köteles gyűjteni, tárolni, illetve a helyszínről folyamatosan elszállítani. 8. Bérlő a tevékenysége során használt közüzemi szolgáltatások igénybevételének rendjére, és a díjfizetésre nézve köteles a HM Ingatlankezelési Hivatal főigazgatójával/a közüzemi szolgáltatóval jelen szerződés hatályba lépésétől számított 15 napon belül üzemeltetési/szolgáltatási szerződést kötni, mely szerződés a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az üzemeltetési/szolgáltatási szerződés megkötésének elmulasztása, vagy az abban foglaltak be nem tartása a bérleti szerződés – 15. b) pont szerinti – felmondásának jogkövetkezményeit vonja maga után azzal, hogy az így felmerülő mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
9. Bérlő köteles a baleset-, a környezet- és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Ezek be nem tartása esetén mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
10. Bérlő a bérleményt hasznosításra, albérletbe harmadik személy részére nem adhatja. Jelen bérleti szerződés nem jogosítja a Bérlőt bérleti jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, valamint a bérleménynek a cégbíróságnál székhelyéül történő bejegyzésére.
11. Bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés nem biztosít részére elővásárlási jogot.
12. A bérleményre biztosítási szerződés nincs kötve, a bérlemény őrzés- védelméről Bérlő köteles gondoskodni.
13. Bérlő a bérleményt csak az 1.) pontban meghatározott profilnak megfelelő célra használhatja, profilváltoztatási szándék esetén profilváltásra csak a Bérbeadó előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
14. A szerződés megszűnik, ha
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a bérlemény megsemmisül;
c) az arra jogosult felmond;
d) a Bérlő meghal és – figyelemmel “a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény e) a Bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;
f) a Bérlő bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;
g) a Bérlő bérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik;
h) a bérleti szerződés 2.) pontjában meghatározott időtartam eltelik, illetve feltétel bekövetkezik, és a bérleti jogviszony a 2.) pontban leírtak szerint nem kerül meghosszabbításra;
i) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy Bérlő jogutód nélkül megszűnik;
j) a Bérlőnek a bérleményben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a Bérlő visszaadta.
A szerződés a felsorolt események egyikének bekövetkeztével – a Bérbeadó felmondása esetén a 16.) pont a)–e) alpontjaiban megjelölt időpontban – szűnik meg.
15. A Bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a Bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a Bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a Bérbeadóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít;
d) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a bérelt ingatlant, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálja vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja;
e) a Bérlő részére megfelelő és beköltözhető csereingatlant ajánl fel.
16. a) Ha a Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a Bérbeadó köteles a Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
b) Ha a Bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a Bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a Bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
c) Ha a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, a Bérbeadó köteles a Bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
d) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos – így különösen, ha a bérlő súlyosan környezetszennyező tevékenységet folytat, a bérleményt az 1.) pontban meghatározott profiltól eltérő célra használja, a bérleményben egyéb jogviszony alapján jogszerűen tartózkodók tevékenységét súlyosan zavarja, stb. –, hogy a Bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
e) A felmondás az a) és b) pont esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c) és d) pont esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
17. A szerződés bármely okból történő megszűnése esetén – az Ltv.-ben meghatározott esetek kivételével - Bérlő csereingatlanra, kártalanításra nem tarthat igényt. 18. A bérlemény birtokbaadására – a szerződés létrejötte után – a 4.) pontban meghatározott óvadék és az első havi bérleti díj beérkezését követően egy héten belül kerülhet sor. A bérlemény Bérlő részére történő birtokbaadása – annak átadáskori állapotát, felszereltségét, a mérőórák állását és az egyéb lényeges körülményekre vonatkozó adatokat tartalmazó - átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik, amely a jelen bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Bérlő a bérleményt a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelő állapotban, és az abban felsorolt felszereléssel veszi át.
19. A bérlet megszűnésekor a Bérlő köteles a rendeltetésszerű állapotnak megfelelően a bérleményt a Bérbeadónak visszaadni, ellenkező esetben a rendeltetésszerű állapot visszaállításával kapcsolatos mindennemű költség a Bérlőt terheli. Az általa felszerelt berendezéseket jogosult az állag sérelme nélkül saját költségére leszerelni és elszállítani. Az állag sérelme esetén a volt bérlőt helyreállítási kötelezettség terheli. A Bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a Bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének biztosítására a Bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérlemény átadás-átvételéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Bérbeadó követelheti a Bérlőtől a 18.) pontban rögzített jegyzőkönyv által tanúsított átadáskori – eredeti – állapot helyreállítását.
20. Az átadásra kerülő nyilvántartási okmányok, dokumentációk és egyéb iratok felsorolása:
21. Egyéb jogok, kötelezettségek, szerződési kikötések felsorolása:
22. Jelen bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai, valamint az Ltv. helyiségbérletre vonatkozó rendelkezései az irányadók. 23. Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés körében felmerülő minden vitás kérdést – a bírói út igénybevételét megelőzően – elsősorban kölcsönös egyeztetés útján, közös megegyezéssel törekszenek rendezni. Egyebekben a vitás kérdések rendezésére “a polgári perrendtartásról” szóló 1952. évi III. törvény előírásai az irányadók. 24. Szerződő felek tudomással bírnak “a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2003. évi XXIV. törvény rendelkezéseiből – különös tekintettel a törvény 6. §- ára – rájuk háruló kötelezettségékről, melyek maradéktalan teljesítése érdekében a tőlük elvárható módon kölcsönösen együttműködnek. 25. Bérlő kijelenti, hogy Bérbeadótól teljes körű tájékoztatást kapott a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosítását szabályozó, “a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól” szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás, és az azt módosító ...../2003. (HK ...) HM utasítás - bérbeadásra vonatkozó – rendelkezéseiről, a jelzett utasításokat a Bérbeadó teljes terjedelmében rendelkezésére bocsátotta, illetve megismerhetőségi helyéről tájékoztatta. Bérlő a jelen bérleti szerződést a jelzett utasítások áttanulmányozását követően, rendelkezéseinek ismeretében kötötte meg, így ismerettel rendelkezett a szerződés megkötésekor a jelen szerződésben bérbeadóként megjelölt szervezet jelzett utasítás alapján fennálló bérbeadói jogosultságáról, illetve annak terjedelméről.
26. Jelen bérleti szerződést – mely ….. eredeti példányban készült, és példányonként ... lapból áll – a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írtak alá.
Szerződéskötés helye, időpontja
..................................... |
(....................................) |
.................................… |
aláírás |
Bérbeadó |
(név, cégszerű aláírás) |
|
Bérlő |
___________________________ |
a költségvetési szerv megnevezése |
|
|
“MINTA”
BÉRLETI SZERZŐDÉS
(határozotlan időtartamra szóló helyiségbérlet esetén) |
|
|
amely létrejött egyrészről a
(székhelye: ………………………………..………….…...............................................…………… levelezési címe:
) – képviselője:
– (a továbbiakban: Bérbeadó) – azzal,
hogy a vagyonkezelő a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével a ………………………………………………………………………………………….....................................…….
(székhelye: , levelezési címe:
) parancsnokát/vezetőjét
(…………………………………….…) bízza meg –* |
|
másrészről bérlő
cég/magánszemély neve |
(lakcíme/székhelye: .......................................…………………......; |
adószáma: ..................................................................................….…..; cégjegyzék-száma/vállalkozói igazolvány
száma: ...…....................………….; bankszámlaszáma: .…….....................…….............) – képviselőjének neve:
…………………………………………………………………………
(születési éve: ........................……..……..; anyja neve: .............................................……..………………...) – (a
továbbiakban: Bérlő) között az alább megjelölt helyen és időpontban, a
következő feltételek mellett: |
|
1. Bérbeadó bérbe adja, Bérlő bérbe veszi a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a .....................…………...... Földhivatalnál …………...... helyrajzi számon nyilvántartott, természetben ..........…………………………..................................................... szám alatti ingatlanon található ...………....... számú épületnek az alábbiakban megjelölt helyiségeit (a továbbiakban: bérlemény) ..............…………………................................................ céljából. |
A bérlemény pontos meghatározása, alapterülete külön-külön és összesen:
2. A bérleti szerződést a felek határozatlan időre kötik meg. A bérlemény használata a Bérlőt csak a bérleti szerződés hatálya alatt, annak megszűnéséig illeti meg. A Bérlő a bérlemény bérleti jogáról harmadik személy javára nem mondhat le.
3. A bérlemény éves bérleti díja:
Földterület: |
Ft/év |
Földterület utáni ÁFA: |
Ft/év |
25% ÁFA (felépítmény után): |
Ft/év |
Összesen: |
Ft/év |
A bérlemény havi bérleti díja:
Földterület: |
Ft/év |
Földterület utáni ÁFA: |
Ft/év |
25% ÁFA (felépítmény után): |
Ft/év |
Összesen: |
Ft/év |
Bérlő a bérleti díjat havonta egy összegben előre, a tárgyhó 05. napjáig köteles számla ellenében a Bérbeadónak a ...................-nál vezetett .................................. számú egyszámlájára átutalás útján megfizetni. Bérlő késedelembe esésének napjától “a Polgári Törvénykönyvről” szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérlemény bérleti díja a bérleti szerződést követő évtől az éves fogyasztói árindex alakulásának megfelelően, előzetes írásbeli értesítés alapján emelkedik. A bérleti díj első havi részlete a bérleti jogviszony – 2.) pontja szerinti – kezdetének napjától esedékes. 4. Bérlő a bérleti szerződés megkötésekor – az esetlegesen felmerülő fizetési nehézségek elkerülése érdekében – a bérbeadói jogok gyakorlója részére két havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot nyújt, melyet a bérbeadói jogokat gyakorló intézményvezető a fizetési elmaradások rendezésére felhasználhat a Bérlő utólagos értesítésével egyidejűleg. A Bérlő szerződésszerű teljesítése esetén az óvadékként nyújtott összeg a bérleti jogviszony szerződés szerinti időtartamának lejárta esetén a Bérlő részére visszajár. Ebben az esetben a jelzett összeget 15 napon belül – kamat felszámítása nélkül – köteles a Bérbeadó visszafizetni.
5. A működéshez, üzemeltetéshez szükséges és előírt engedélyek beszerzése a Bérlő kötelezettsége. Az engedélyek hiányából adódó mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
6. Bérlő a bérleményben építési, felújítási, átalakítási munkákat csak a vagyonkezelő képviselője (HM infrastrukturális főosztályvezető) előzetes, írásbeli hozzájárulásával – saját költségére – végezhet. A ráfordítások költségei a Bérlőt terhelik, azokat a Bérbeadótól nem követelheti. Az ilyen jellegű munkák elvégzésének feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni, melynek mellékleteként szerepeltetni kell a vagyonkezelő hozzájárulását. A karbantartási munkák elvégzése a bérlő feladata.
7. A bérlemény energia és közmű költségei a Bérlőt terhelik. Bérlő köteles a működésével kapcsolatos hulladék elszállításáról gondoskodni. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladéknak minősülő anyagot – “a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően – köteles gyűjteni, tárolni, illetve a helyszínről folyamatosan elszállítani. 8. Bérlő a tevékenysége során használt közüzemi szolgáltatások igénybevételének rendjére, és a díjfizetésre nézve köteles a HM Ingatlankezelési Hivatal főigazgatójával/a közüzemi szolgáltatóval jelen szerződés hatályba lépésétől számított 15 napon belül üzemeltetési/szolgáltatási szerződést kötni, mely szerződés a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az üzemeltetési/szolgáltatási szerződés megkötésének elmulasztása, vagy az abban foglaltak be nem tartása a bérleti szerződés – 15. b) pont szerinti – felmondásának jogkövetkezményeit vonja maga után azzal, hogy az így felmerülő mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
9. Bérlő köteles a baleset-, a környezet- és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Ezek be nem tartása esetén mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
10. Bérlő a bérleményt hasznosításra, albérletbe harmadik személy részére nem adhatja. Jelen bérleti szerződés nem jogosítja a Bérlőt bérleti jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, valamint a bérleménynek a cégbíróságnál székhelyéül történő bejegyzésére.
11. Bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés nem biztosít részére elővásárlási jogot.
12. A bérleményre biztosítási szerződés nincs kötve, a bérlemény őrzés- védelméről Bérlő köteles gondoskodni.
13. Bérlő a bérleményt csak az 1.) pontban meghatározott profilnak megfelelő célra használhatja, profilváltoztatási szándék esetén profilváltásra csak a Bérbeadó előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
14. A szerződés megszűnik, ha
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a bérlemény megsemmisül;
c) az arra jogosult felmond;
d) a Bérlő meghal és – figyelemmel “a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény e) a Bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;
f) a Bérlő bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;
g) a Bérlő bérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik;
h) a bérleti szerződés 2.) pontjában meghatározott időtartam eltelik, illetve feltétel bekövetkezik, és a bérleti jogviszony a 2.) pontban leírtak szerint nem kerül meghosszabbításra;
i) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy Bérlő jogutód nélkül megszűnik;
j) a Bérlőnek a bérleményben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a Bérlő visszaadta.
A szerződés a felsorolt események egyikének bekövetkeztével, a 16.) pont a)–e) alpontjaiban megjelölt időpontban, vagy a 17.) pontban meghatározott felmondási idő elteltével szűnik meg.
15. A Bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a Bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a Bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a Bérbeadóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít;
d) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a bérelt ingatlant, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálja vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja;
16. a) Ha a Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a Bérbeadó köteles a Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
b) Ha a Bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a Bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a Bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
c) Ha a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, a Bérbeadó köteles a Bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
d) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos – így különösen, ha a bérlő súlyosan környezetszennyező tevékenységet folytat, a bérleményt az 1.) pontban meghatározott profiltól eltérő célra használja, a bérleményben egyéb jogviszony alapján jogszerűen tartózkodók tevékenységét súlyosan zavarja, stb. –, hogy a Bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
e) A felmondás az a) és b) pont esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c) és d) pont esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
17. Felek jelen bérleti szerződést legfeljebb 60 napos felmondási idővel bármikor jogosultak egyoldalúan írásban felmondani. A felmondási idő a felmondásról szóló írásbeli értesítésnek a másik fél részére történő kézbesítésétől számítandó.
18. A szerződés bármely okból történő megszűnése esetén Bérlő csereingatlanra, kártalanításra nem tarthat igényt.
19. A bérlemény birtokbaadására – a szerződés létrejötte után – a 4.) pontban meghatározott óvadék és az első havi bérleti díj beérkezését követően egy héten belül kerülhet sor. A bérlemény Bérlő részére történő birtokbaadása – annak átadáskori állapotát, felszereltségét, a mérőórák állását és az egyéb lényeges körülményekre vonatkozó adatokat tartalmazó – átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik, amely a jelen bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Bérlő a bérleményt a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelő állapotban, és az abban felsorolt felszereléssel veszi át.
20. A bérlet megszűnésekor a Bérlő köteles a rendeltetésszerű állapotnak megfelelően a bérleményt a Bérbeadónak visszaadni, ellenkező esetben a rendeltetésszerű állapot visszaállításával kapcsolatos mindennemű költség a Bérlőt terheli. Az általa felszerelt berendezéseket jogosult az állag sérelme nélkül saját költségére leszerelni és elszállítani. Az állag sérelme esetén a volt bérlőt helyreállítási kötelezettség terheli. A Bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a Bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének biztosítására a Bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérlemény átadás-átvételéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Bérbeadó követelheti a Bérlőtől a 19.) pontban rögzített jegyzőkönyv által tanúsított átadáskori – eredeti – állapot helyreállítását.
21. Az átadásra kerülő nyilvántartási okmányok, dokumentációk és egyéb iratok felsorolása:
22. Egyéb jogok és kötelezettségek, megállapodások felsorolása:
23. Jelen bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai, valamint az Ltv. helyiségbérletre vonatkozó rendelkezései az irányadók. 24. Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés körében felmerülő minden vitás kérdést – a bírói út igénybevételét megelőzően – elsősorban kölcsönös egyeztetés útján, közös megegyezéssel törekszenek rendezni. Egyebekben a vitás kérdések rendezésére “a polgári perrendtartásról” szóló 1952. évi III. törvény előírásai az irányadók. 25. Szerződő felek tudomással bírnak “a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2003. évi XXIV. törvény rendelkezéseiből – különös tekintettel a törvény 6. §- ára –- rájuk háruló kötelezettségekről, melyek maradéktalan teljesítése érdekében a tőlük elvárható módon kölcsönösen együttműködnek. 26. Bérlő kijelenti, hogy Bérbeadótól teljes körű tájékoztatást kapott a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosítását szabályozó, “a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól – szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás, és az azt módosító ...../2003. (HK ...) HM utasítás – bérbeadásra vonatkozó– rendelkezéseiről, a jelzett utasításokat a Bérbeadó teljes terjedelmében rendelkezésére bocsátotta, illetve megismerhetőségi helyéről tájékoztatta. Bérlő a jelen bérleti szerződést a jelzett utasítások áttanulmányozását követően, rendelkezéseinek ismeretében kötötte meg, így ismerettel rendelkezett a szerződés megkötésekor a jelen szerződésben bérbeadóként megjelölt szervezet jelzett utasítás alapján fennálló bérbeadói jogosultságáról, illetve annak terjedelméről.
27. Jelen bérleti szerződést – mely ... eredeti példányban készült, és példányonként ... lapból áll – a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írtak alá.
Szerződéskötés helye, időpontja
..................................... |
(....................................) |
.................................… |
aláírás |
Bérbeadó |
(név, cégszerű aláírás) |
|
Bérlő |
1. számú melléklet a …/2003. (HK ...) HM utasításhoz
___________________________ |
a költségvetési szerv megnevezése |
|
|
“MINTA”
BÉRLETI SZERZŐDÉS
(határozott időtartamra szóló helyiségbérlet esetén) |
|
|
amely létrejött egyrészről a
(székhelye: ………………………………..………….…...............................................…………… levelezési címe:
) – képviselője:
– (a továbbiakban: Bérbeadó) – azzal,
hogy a vagyonkezelő a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével a
………………………………………………………………………………………….....................................…….
(székhelye: , levelezési címe:
) parancsnokát/vezetőjét
(…………………………………….…) bízza meg –* |
|
másrészről bérlő
cég/magánszemély neve |
(lakcíme/székhelye: .......................................…………………......; |
adószáma: ..................................................................................….…..; cégjegyzék-száma/vállalkozói igazolvány
száma: ...…....................………….; bankszámlaszáma: .…….....................…….............) – képviselőjének neve:
…………………………………………………………………………
(születési éve: ........................……..……..; anyja neve: .............................................……..………………...) – (a
továbbiakban: Bérlő) között az alább megjelölt helyen és időpontban, a
következő feltételek mellett: |
|
1. Bérbeadó bérbe adja, Bérlő bérbe veszi a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a .....................…………...... Földhivatalnál …………...... helyrajzi számon nyilvántartott, természetben ..........…………………………..................................................... szám alatti ingatlanon található ...………....... számú épületnek az alábbiakban megjelölt helyiségeit (a továbbiakban: bérlemény) ..............…………………................................................ céljából. |
A bérlemény pontos meghatározása, alapterülete külön-külön és összesen:
2. A bérleti szerződést a felek .…........ év .............…..…. hó …..... napjától a HM-nek a bérleményre vonatkozó vagyonkezelői joga megszűnéséig, de legfeljebb ............ év ................... hó ..... napjáig terjedő határozott időtartamra kötik meg. A bérleti jogviszony a határidő lejárta előtt a feltételek megléte esetén, és a felek kölcsönös beleegyezésével meghosszabbítható. A bérlemény használata a Bérlőt csak a bérleti szerződés hatálya alatt, annak megszűnéséig illeti meg. A Bérlő a bérlemény bérleti jogáról harmadik személy javára nem mondhat le.
3. A bérlemény éves bérleti díja:
Földterület: |
Ft/év |
Földterület utáni ÁFA: |
Ft/év |
Építmény, építményrész: |
Ft/év |
Építmény, építményrész utáni ÁFA: |
Ft/év |
Összesen: |
Ft/év |
A bérlemény havi bérleti díja:
Földterület: |
Ft/év |
Földterület utáni ÁFA: |
Ft/év |
Építmény, építményrész: |
Ft/év |
Építmény. építményrész utáni ÁFA: |
Ft/év |
Összesen: |
Ft/év |
Bérlő a bérleti díjat havonta egy összegben előre, a tárgyhó 05. napjáig köteles számla ellenében a Bérbeadónak a ...................-nál vezetett .................................. számú egyszámlájára átutalás útján megfizetni. Bérlő késedelembe esésének napjától “a Polgári Törvénykönyvről” szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérlemény bérleti díja a bérleti szerződést követő évtől az éves fogyasztói árindex alakulásának megfelelően, előzetes írásbeli értesítés alapján emelkedik. A bérleti díj első havi részlete a bérleti jogviszony – 2.) pontja szerinti – kezdetének napjától esedékes. 4. Bérlő a bérleti szerződés megkötésekor – az esetlegesen felmerülő fizetési nehézségek elkerülése érdekében – a bérbeadói jogok gyakorlója részére két havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot nyújt, melyet a bérbeadói jogokat gyakorló intézményvezető a fizetési elmaradások rendezésére felhasználhat a Bérlő utólagos értesítésével egyidejűleg. A Bérlő szerződésszerű teljesítése esetén az óvadékként nyújtott összeg a bérleti jogviszony szerződés szerinti időtartamának lejárta esetén a Bérlő részére visszajár. Ebben az esetben a jelzett összeget 15 napon belül – kamat felszámítása nélkül – köteles a Bérbeadó visszafizetni.
5. A működéshez, üzemeltetéshez szükséges és előírt engedélyek beszerzése a Bérlő kötelezettsége. Az engedélyek hiányából adódó mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
6. Bérlő a bérleményben építési, felújítási, átalakítási munkákat csak a vagyonkezelő képviselője (HM infrastrukturális főosztályvezető) előzetes, írásbeli hozzájárulásával – saját költségére – végezhet. A ráfordítások költségei a Bérlőt terhelik, azokat a Bérbeadótól nem követelheti. Az ilyen jellegű munkák elvégzésének feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni, melynek mellékleteként szerepeltetni kell a vagyonkezelő hozzájárulását. A karbantartási munkák elvégzése a bérlő feladata.
7. A bérlemény energia és közmű költségei a Bérlőt terhelik. Bérlő köteles a működésével kapcsolatos hulladék elszállításáról gondoskodni. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladéknak minősülő anyagot – “a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően – köteles gyűjteni, tárolni, illetve a helyszínről folyamatosan elszállítani. 8. Bérlő a tevékenysége során használt közüzemi szolgáltatások igénybevételének rendjére, és a díjfizetésre nézve köteles a HM Ingatlankezelési Hivatal főigazgatójával a közüzemi szolgáltatóval jelen szerződés hatályba lépésétől számított 15 napon belül üzemeltetési/ szolgáltatási szerződést kötni, mely szerződés a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az üzemeltetési/szolgáltatási szerződés megkötésének elmulasztása, vagy az abban foglaltak be nem tartása a bérleti szerződés – 15. b) pont szerinti – felmondásának jogkövetkezményeit vonja maga után azzal, hogy az így felmerülő mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
9. Bérlő köteles a baleset-, a környezet- és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Ezek be nem tartása esetén mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
10. Bérlő a bérleményt hasznosításra, albérletbe harmadik személy részére nem adhatja. Jelen bérleti szerződés nem jogosítja a Bérlőt bérleti jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, valamint a bérleménynek a cégbíróságnál székhelyéül történő bejegyzésére.
11. Bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés nem biztosít részére elővásárlási jogot.
12. A bérleményre biztosítási szerződés nincs kötve, a bérlemény őrzés- védelméről Bérlő köteles gondoskodni.
13. Bérlő a bérleményt csak az 1.) pontban meghatározott profilnak megfelelő célra használhatja, profilváltoztatási szándék esetén profilváltásra csak a Bérbeadó előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
14. A szerződés megszűnik, ha
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a bérlemény megsemmisül;
c) az arra jogosult felmond;
d) a Bérlő meghal és – figyelemmel “a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény e) a Bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;
f) a Bérlő bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;
g) a Bérlő bérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik;
h) a bérleti szerződés 2.) pontjában meghatározott időtartam eltelik, illetve feltétel bekövetkezik, és a bérleti jogviszony a 2.) pontban leírtak szerint nem kerül meghosszabbításra;
i) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy Bérlő jogutód nélkül megszűnik;
j) a Bérlőnek a bérleményben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a Bérlő visszaadta.
A szerződés a felsorolt események egyikének bekövetkeztével – a Bérbeadó felmondása esetén a 16.) pont a)–e) alpontjaiban megjelölt időpontban – szűnik meg.
15. A Bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a Bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a Bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a Bérbeadóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít;
d) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a bérelt ingatlant, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálja vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja;
e) a Bérlő részére megfelelő és beköltözhető csereingatlant ajánl fel.
16. a) Ha a Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a Bérbeadó köteles a Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
b) Ha a Bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a Bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a Bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
c) Ha a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, a Bérbeadó köteles a Bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
d) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos – így különösen, ha a bérlő súlyosan környezetszennyező tevékenységet folytat, a bérleményt az 1.) pontban meghatározott profiltól eltérő célra használja, a bérleményben egyéb jogviszony alapján jogszerűen tartózkodók tevékenységét súlyosan zavarja, stb. –, hogy a Bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
e) A felmondás az a) és b) pont esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c) és d) pont esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
17. A szerződés bármely okból történő megszűnése esetén – az Ltv.-ben meghatározott esetek kivételével - Bérlő csereingatlanra, kártalanításra nem tarthat igényt. 18. A bérlemény birtokbaadására – a szerződés létrejötte után – a 4.) pontban meghatározott óvadék és az első havi bérleti díj beérkezését követően egy héten belül kerülhet sor. A bérlemény Bérlő részére történő birtokbaadása – annak átadáskori állapotát, felszereltségét, a mérőórák állását és az egyéb lényeges körülményekre vonatkozó adatokat tartalmazó - átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik, amely a jelen bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Bérlő a bérleményt a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelő állapotban, és az abban felsorolt felszereléssel veszi át.
19. A bérlet megszűnésekor a Bérlő köteles a rendeltetésszerű állapotnak megfelelően a bérleményt a Bérbeadónak visszaadni, ellenkező esetben a rendeltetésszerű állapot visszaállításával kapcsolatos mindennemű költség a Bérlőt terheli. Az általa felszerelt berendezéseket jogosult az állag sérelme nélkül saját költségére leszerelni és elszállítani. Az állag sérelme esetén a volt bérlőt helyreállítási kötelezettség terheli. A Bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a Bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének biztosítására a Bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérlemény átadás-átvételéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Bérbeadó követelheti a Bérlőtől a 18.) pontban rögzített jegyzőkönyv által tanúsított átadáskori – eredeti – állapot helyreállítását.
20. Az átadásra kerülő nyilvántartási okmányok, dokumentációk és egyéb iratok felsorolása:
21. Egyéb jogok, kötelezettségek, szerződési kikötések felsorolása:
22. Jelen bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai, valamint az Ltv. helyiségbérletre vonatkozó rendelkezései az irányadók. 23. Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés körében felmerülő minden vitás kérdést – a bírói út igénybevételét megelőzően – elsősorban kölcsönös egyeztetés útján, közös megegyezéssel törekszenek rendezni. Egyebekben a vitás kérdések rendezésére “a polgári perrendtartásról” szóló 1952. évi III. törvény előírásai az irányadók. 24. Szerződő felek tudomással bírnak “a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2003. évi XXIV. törvény rendelkezéseiből – különös tekintettel a törvény 6. §- ára – rájuk háruló kötelezettségékről, melyek maradéktalan teljesítése érdekében a tőlük elvárható módon kölcsönösen együttműködnek. 25. Bérlő kijelenti, hogy Bérbeadótól teljes körű tájékoztatást kapott a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosítását szabályozó, “a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól” szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás, és az azt módosító ...../2003. (HK ...) HM utasítás - bérbeadásra vonatkozó – rendelkezéseiről, a jelzett utasításokat a Bérbeadó teljes terjedelmében rendelkezésére bocsátotta, illetve megismerhetőségi helyéről tájékoztatta. Bérlő a jelen bérleti szerződést a jelzett utasítások áttanulmányozását követően, rendelkezéseinek ismeretében kötötte meg, így ismerettel rendelkezett a szerződés megkötésekor a jelen szerződésben bérbeadóként megjelölt szervezet jelzett utasítás alapján fennálló bérbeadói jogosultságáról, illetve annak terjedelméről.
26. Jelen bérleti szerződést – mely ….. eredeti példányban készült, és példányonként ... lapból áll – a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írtak alá.
Szerződéskötés helye, időpontja
..................................... |
(....................................) |
.................................… |
aláírás |
Bérbeadó |
(név, cégszerű aláírás) |
|
Bérlő |
___________________________ |
a költségvetési szerv megnevezése |
|
|
“MINTA”
BÉRLETI SZERZŐDÉS
(határozotlan időtartamra szóló helyiségbérlet esetén) |
|
|
amely létrejött egyrészről a
(székhelye: ………………………………..………….…...............................................…………… levelezési címe:
) – képviselője:
– (a továbbiakban: Bérbeadó) – azzal,
hogy a vagyonkezelő a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével a ………………………………………………………………………………………….....................................…….
(székhelye: , levelezési címe:
) parancsnokát/vezetőjét
(…………………………………….…) bízza meg –* |
|
másrészről bérlő
cég/magánszemély neve |
(lakcíme/székhelye: .......................................…………………......; |
adószáma: ..................................................................................….…..; cégjegyzék-száma/vállalkozói igazolvány
száma: ...…....................………….; bankszámlaszáma: .…….....................…….............) – képviselőjének neve:
…………………………………………………………………………
(születési éve: ........................……..……..; anyja neve: .............................................……..………………...) – (a
továbbiakban: Bérlő) között az alább megjelölt helyen és időpontban, a
következő feltételek mellett: |
|
|
1. Bérbeadó bérbe adja, Bérlő bérbe veszi a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a .....................…………...... Földhivatalnál …………...... helyrajzi számon nyilvántartott, természetben ..........…………………………..................................................... szám alatti ingatlanon található ...………....... számú épületnek az alábbiakban megjelölt helyiségeit (a továbbiakban: bérlemény) ..............…………………................................................ céljából. |
|
A bérlemény pontos meghatározása, alapterülete külön-külön és összesen:
2. A bérleti szerződést a felek határozatlan időre kötik meg. A bérlemény használata a Bérlőt csak a bérleti szerződés hatálya alatt, annak megszűnéséig illeti meg. A Bérlő a bérlemény bérleti jogáról harmadik személy javára nem mondhat le.
3. A bérlemény éves bérleti díja:
Földterület: |
Ft/év |
Földterület utáni ÁFA: |
Ft/év |
Építmény, építményrész: |
Ft/év |
Építmény, építményrész utáni ÁFA: |
Ft/év |
Összesen: |
Ft/év |
A bérlemény havi bérleti díja:
Földterület: |
Ft/év |
Földterület utáni ÁFA: |
Ft/év |
Építmény, építményrész: |
Ft/év |
Építmény. építményrész utáni ÁFA: |
Ft/év |
Összesen: |
Ft/év |
Bérlő a bérleti díjat havonta egy összegben előre, a tárgyhó 05. napjáig köteles számla ellenében a Bérbeadónak a ...................-nál vezetett .................................. számú egyszámlájára átutalás útján megfizetni. Bérlő késedelembe esésének napjától “a Polgári Törvénykönyvről” szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérlemény bérleti díja a bérleti szerződést követő évtől az éves fogyasztói árindex alakulásának megfelelően, előzetes írásbeli értesítés alapján emelkedik. A bérleti díj első havi részlete a bérleti jogviszony – 2.) pontja szerinti – kezdetének napjától esedékes. 4. Bérlő a bérleti szerződés megkötésekor – az esetlegesen felmerülő fizetési nehézségek elkerülése érdekében – a bérbeadói jogok gyakorlója részére két havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot nyújt, melyet a bérbeadói jogokat gyakorló intézményvezető a fizetési elmaradások rendezésére felhasználhat a Bérlő utólagos értesítésével egyidejűleg. A Bérlő szerződésszerű teljesítése esetén az óvadékként nyújtott összeg a bérleti jogviszony szerződés szerinti időtartamának lejárta esetén a Bérlő részére visszajár. Ebben az esetben a jelzett összeget 15 napon belül – kamat felszámítása nélkül – köteles a Bérbeadó visszafizetni.
5. A működéshez, üzemeltetéshez szükséges és előírt engedélyek beszerzése a Bérlő kötelezettsége. Az engedélyek hiányából adódó mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
6. Bérlő a bérleményben építési, felújítási, átalakítási munkákat csak a vagyonkezelő képviselője (HM infrastrukturális főosztályvezető) előzetes, írásbeli hozzájárulásával – saját költségére – végezhet. A ráfordítások költségei a Bérlőt terhelik, azokat a Bérbeadótól nem követelheti. Az ilyen jellegű munkák elvégzésének feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni, melynek mellékleteként szerepeltetni kell a vagyonkezelő hozzájárulását. A karbantartási munkák elvégzése a bérlő feladata.
7. A bérlemény energia és közmű költségei a Bérlőt terhelik. Bérlő köteles a működésével kapcsolatos hulladék elszállításáról gondoskodni. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladéknak minősülő anyagot – “a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően – köteles gyűjteni, tárolni, illetve a helyszínről folyamatosan elszállítani. 8. Bérlő a tevékenysége során használt közüzemi szolgáltatások igénybevételének rendjére, és a díjfizetésre nézve köteles a HM Ingatlankezelési Hivatal főigazgatójával a közüzemi szolgáltatóval jelen szerződés hatályba lépésétől számított 15 napon belül üzemeltetési/szolgáltatási szerződést kötni, mely szerződés a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az üzemeltetési/szolgáltatási szerződés megkötésének elmulasztása, vagy az abban foglaltak be nem tartása a bérleti szerződés – 15. b) pont szerinti – felmondásának jogkövetkezményeit vonja maga után azzal, hogy az így felmerülő mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
9. Bérlő köteles a baleset-, a környezet- és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Ezek be nem tartása esetén mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.
10. Bérlő a bérleményt hasznosításra, albérletbe harmadik személy részére nem adhatja. Jelen bérleti szerződés nem jogosítja a Bérlőt bérleti jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, valamint a bérleménynek a cégbíróságnál székhelyéül történő bejegyzésére.
11. Bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés nem biztosít részére elővásárlási jogot.
12. A bérleményre biztosítási szerződés nincs kötve, a bérlemény őrzés- védelméről Bérlő köteles gondoskodni.
13. Bérlő a bérleményt csak az 1.) pontban meghatározott profilnak megfelelő célra használhatja, profilváltoztatási szándék esetén profilváltásra csak a Bérbeadó előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
14. A szerződés megszűnik, ha
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a bérlemény megsemmisül;
c) az arra jogosult felmond;
e) a Bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;
f) a Bérlő bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;
g) a Bérlő bérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik;
h) a bérleti szerződés 2.) pontjában meghatározott időtartam eltelik, illetve feltétel bekövetkezik, és a bérleti jogviszony a 2.) pontban leírtak szerint nem kerül meghosszabbításra;
i) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy Bérlő jogutód nélkül megszűnik;
j) a Bérlőnek a bérleményben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a Bérlő visszaadta.
A szerződés a felsorolt események egyikének bekövetkeztével, a 16.) pont a)–e) alpontjaiban megjelölt időpontban, vagy a 17.) pontban meghatározott felmondási idő elteltével szűnik meg.
15. A Bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a Bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a Bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a Bérbeadóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít;
d) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a bérelt ingatlant, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálja vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja;
16. a) Ha a Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a Bérbeadó köteles a Bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
b) Ha a Bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a Bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a Bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
c) Ha a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, a Bérbeadó köteles a Bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
d) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos – így különösen, ha a bérlő súlyosan környezetszennyező tevékenységet folytat, a bérleményt az 1.) pontban meghatározott profiltól eltérő célra használja, a bérleményben egyéb jogviszony alapján jogszerűen tartózkodók tevékenységét súlyosan zavarja, stb. –, hogy a Bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
e) A felmondás az a) és b) pont esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c) és d) pont esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
17. Felek jelen bérleti szerződést legfeljebb 60 napos felmondási idővel bármikor jogosultak egyoldalúan írásban felmondani. A felmondási idő a felmondásról szóló írásbeli értesítésnek a másik fél részére történő kézbesítésétől számítandó.
18. A szerződés bármely okból történő megszűnése esetén Bérlő csereingatlanra, kártalanításra nem tarthat igényt.
19. A bérlemény birtokbaadására – a szerződés létrejötte után – a 4.) pontban meghatározott óvadék és az első havi bérleti díj beérkezését követően egy héten belül kerülhet sor. A bérlemény Bérlő részére történő birtokbaadása – annak átadáskori állapotát, felszereltségét, a mérőórák állását és az egyéb lényeges körülményekre vonatkozó adatokat tartalmazó – átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik, amely a jelen bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Bérlő a bérleményt a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelő állapotban, és az abban felsorolt felszereléssel veszi át.
20. A bérlet megszűnésekor a Bérlő köteles a rendeltetésszerű állapotnak megfelelően a bérleményt a Bérbeadónak visszaadni, ellenkező esetben a rendeltetésszerű állapot visszaállításával kapcsolatos mindennemű költség a Bérlőt terheli. Az általa felszerelt berendezéseket jogosult az állag sérelme nélkül saját költségére leszerelni és elszállítani. Az állag sérelme esetén a volt bérlőt helyreállítási kötelezettség terheli. A Bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a Bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének biztosítására a Bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérlemény átadás-átvételéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Bérbeadó követelheti a Bérlőtől a 19.) pontban rögzített jegyzőkönyv által tanúsított átadáskori – eredeti – állapot helyreállítását.
21. Az átadásra kerülő nyilvántartási okmányok, dokumentációk és egyéb iratok felsorolása:
22. Egyéb jogok és kötelezettségek, megállapodások felsorolása:
23. Jelen bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai, valamint az Ltv. helyiségbérletre vonatkozó rendelkezései az irányadók. 24. Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés körében felmerülő minden vitás kérdést – a bírói út igénybevételét megelőzően – elsősorban kölcsönös egyeztetés útján, közös megegyezéssel törekszenek rendezni. Egyebekben a vitás kérdések rendezésére “a polgári perrendtartásról” szóló 1952. évi III. törvény előírásai az irányadók. 25. Szerződő felek tudomással bírnak “a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2003. évi XXIV. törvény rendelkezéseiből – különös tekintettel a törvény 6. §- ára – rájuk háruló kötelezettségekről, melyek maradéktalan teljesítése érdekében a tőlük elvárható módon kölcsönösen együttműködnek. 26. Bérlő kijelenti, hogy Bérbeadótól teljes körű tájékoztatást kapott a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosítását szabályozó, “a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól – szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás, és az azt módosító 89/2003. (HK 24.) HM utasítás – bérbeadásra vonatkozó – rendelkezéseiről, a jelzett utasításokat a Bérbeadó teljes terjedelmében rendelkezésére bocsátotta, illetve megismerhetőségi helyéről tájékoztatta. Bérlő a jelen bérleti szerződést a jelzett utasítások áttanulmányozását követően, rendelkezéseinek ismeretében kötötte meg, így ismerettel rendelkezett a szerződés megkötésekor a jelen szerződésben bérbeadóként megjelölt szervezet jelzett utasítás alapján fennálló bérbeadói jogosultságáról, illetve annak terjedelméről. 27. Jelen bérleti szerződést – mely ... eredeti példányban készült, és példányonként ... lapból áll – a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írtak alá.
Szerződéskötés helye, időpontja
..................................... |
(....................................) |
.................................… |
aláírás |
Bérbeadó |
(név, cégszerű aláírás) |
|
Bérlő |
