GK BH 1998/42
GK BH 1998/42
1998.01.01.
Ha a biztosító által megfogalmazott biztosítási feltételek nem egyértelműek, a biztosítási szerződésekre is a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése szerinti értelmező szabályt kell alkalmazni. A casco biztosításoknál általában az adott gépkocsitípus alapszereltsége tartozik az ún. alapbiztosításhoz, ha azonban – a szerződési feltételek szerint – csak az utólag felszerelt vagy beépített alkatrészek, tartozékok és komfortfokozó berendezések képezik az ún. extrák körét, akkor a káresemény bekövetkezése (pl. eltulajdonítás) esetén a biztosító a gyárilag eredetileg beépített és a vételárban szerepeltetett extrák értékét is megfizetni tartozik [Pp. 207. § (1) bek.].
Az első fokon eljárt bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 735 841 Ft biztosítási összeget, ennek 1992. június 15-étől a kifizetés napjáig járó - a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő - késedelmi kamatát és 48 147 Ft perköltséget, valamint az államnak az illetékhivatal felhívására 54 000 Ft elsőfokú eljárási illetéket. Ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy a peres felek között érvényes casco biztosítási szerződés jött létre, a felperes tulajdonában álló Mercedes 300 SE típusú személygépkocsira. Ebben az extra tartozékokért való helytállás felső határát 48 000 Ft-ban határozták meg. A gépkocsit 1992. április 26-án ismeretlen tettes eltulajdonította. A szerződés alapján az alperes peren kívül 1 379 000 Ft biztosítási összeget fizetett ki a felperesnek. A felperes a keresetében a teljes forgalmi értéket és az extra tartozékok értékét magában foglaló, összesen 2 279 000 Ft-ra támasztott igényt, ehhez képest további 900 000 Ft tőke, ennek késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni, majd a keresetét 735 841 Ft-ra és járulékaira leszállította. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a beszerzett szakértői véleményre alapítva az alperest a kereset szerint marasztalta.
Az alperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság által vétett számítási hibát kijavítva az alperest terhelő marasztalás összegét 669 297 Ft-ra és kamatára leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 000 Ft másodfokú perköltséget. A vita tárgyát a felek között a másodfokú eljárásban is az képezte, hogy a gépkocsiba a gyárilag beszerelt extra alkatrészek és tartozékok 319 000 Ft-ot kitevő értékét a biztosítási összeg megállapításakor számításba kell-e venni, azaz az alapbiztosítás keretén belül a biztosító kockázatviselése kiterjedt-e az elismerten gyárilag beszerelt extra alkatrészekre és tartozékokra is. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a biztosítási szerződés a biztosítási feltételekben rögzítettek szerint jött létre. A biztosítási feltételek 9. pontja értelmében "az alapbiztosításban kizárólag a jármű vételárában szereplő, a katalógusok szerinti gyári kivitelezésű járműhöz tartozó alkatrészek és tartozékok vannak biztosítva". A gyári kivitelezésű járműveket illetően a különböző katalógusok eltérő szereltségi szinteket tartalmazhatnak. Vonatkozhatnak csupán alapszereltségre, de az azt meghaladó szereltségre is. A biztosítási feltételek 9. pontja viszont nem tesz ilyen megkülönböztetést, ezért a biztosítási szerződés kiterjed azokra a bármely gyári katalógusban szereplő extra alkatrészekre és tartozékokra is, amelyek a biztosítási szerződés megkötése időpontjában a perbeli gépkocsinak az alkatrészei, illetőleg tartozékai voltak. Azok értékét a kártérítés alapjához az ún. alapbiztosítás esetében is hozzá kell számítani. A jogerős másodfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a marasztalás összegének 412 197 Ft-ra és kamataira való leszállítását kérte. Előadta, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítéletében törvénysértő módon olyan vagyontárgyak értékének megfizetésére kötelezte, amelyeknek megtérítésére a casco biztosítás szerződési feltételei alapján nem kötelezhető. Hivatkozott arra, hogy a járművek vételárában szereplő, a katalógusok szerinti gyári kivitelezésű járműhöz azok az alkatrészek és tartozékok tartoznak, amelyek az adott típus ún. szériatartozékai, amelyeket a gyártó arra irányuló külön megrendelés nélkül is beszerel a járművekbe. Az e körön kívüleső tartozékok és berendezések az ún. extra tartozékok körébe tartoznak, amelyek értékének megfizetésére csak kiegészítő biztosítás keretében, az ott írt összeghatárig kötelezhető. Bármely katalógusban közölt vételárba beleértendők az adott típus szériatartozékai, nem értendők bele viszont azok a tartozékok, amelyek nem tartoznak az alapkivitel felszereléséhez, amelyeket szintén beszerelnek ugyan gyárilag, de csak külön megrendelésre és felár ellenében. Ezek az alapbiztosításban nincsenek biztosítva, csupán az extra tartozékokra kötött kiegészítő biztosításban szerepelhetnek. A perbeli esetben a felperes összesen 48 000 Ft összeghatárig kötött kiegészítő biztosítást, az eljárt bíróságok ezt az összeget a biztosítási összeg kiszámításánál figyelembe vették, a további extra tartozékok értékét viszont nem lehetett figyelembe venni.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős ítélet nem törvénysértő.
Az Extra Casco Általános Szerződési Feltételek a perbeli biztosítási szerződés részét képezték, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében azt kellett vizsgálnia, hogy azok értelmezésével a másodfokú bíróság követett-e el jogszabálysértést. Az általános szerződési feltételeket az alperes fogalmazta, ezért a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése szerint vita esetén azt úgy kell értelmezni, ahogyan azt a felperesnek az alperes mint nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Az alperes szerződési nyilatkozatának teljes körű értelmezéséhez össze kell vetni az Extra Casco Általános Biztosítási Feltételek 8., 9., valamint a 78/a. pontjában foglaltakat. A biztosítási feltételeknek az értelmezést igénylő 8. és 9. pontjai úgy rendelkeznek, hogy biztosított vagyontárgynak kell tekinteni a járművet, a gyári alkatrészekkel és gyári tartozékokkal; az alapbiztosításban kizárólag azok a katalógus szerinti gyári kivitelezésű, járműhöz tartozó alkatrészek és tartozékok vannak biztosítva, amelyek a jármű vételárában szerepelnek. Ehhez képest helytálló az alperes előadása abban a vonatkozásban, hogy a járműnek katalógus szerinti gyári kivitelezésűnek kell lennie. Köztudomású tény, hogy a járműgyártók általában egy alap (széria) típus sorozatgyártására rendezkednek be, amelyet ún. alapáron kínálnak. Emellett feláron a katalógusok szerint a legkülönbözőbb kiegészítő alkatrészek és felszerelések (automata sebességváltó, a szervokormány, speciális fékrendszer, napfénytető stb.) gyári beszerelését is lehetővé teszik illetve a megrendelés alapján a gépjárművet eleve ezekkel az alkatrészekkel gyártják le. Az ekként rendelt - katalógus szerinti - ún. extrák gyári szerelésűek és a vételárban is szerepelnek. Az alperes azonban az Általános Szerződési Feltételekben nem kötötte ki, hogy az alapbiztosítás csupán a katalógus szerinti alaptípusú járművet érinti, tehát a kockázatot nem korlátozta kifejezetten és egyértelműen az alaptípusra, illetve annak alkatrészeire és tartozékaira. A biztosítási feltételek 9. pontja járműről és katalógusok szerinti kivitelezésről beszél. A szavak általánosan elfogadott nyelvtani jelentése szerint a felperesnek a biztosítási feltételt úgy kellett értenie, hogy az alapbiztosítás körében a biztosító megtéríti mindazt, amit a katalógusokból kiválasztott gyári alkatrészként a gyárban szereltek vagy építettek be a járműbe, és azt a vételárban is szerepeltették. A biztosítási feltételek 8. és 9. pontjának fenti értelmezését megerősíti a 78/a. pontban foglalt az a kikötés, amely szerint meghatározott értékhatárig biztosíthatók a katalógusok szerinti gyári kivitelezésű járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített alkatrészek, tartozékok és komfortfokozó berendezések is. Ez utóbbi szerződési feltétel szerint a jármű valamely extra alkatrésze vagy tartozéka csak akkor nem tartozik az alapbiztosítási szerződés hatálya alá, ha azt utólag szerelték fel vagy építették be. Nem kétséges, hogy a perben vita tárgyát képező extra berendezések és felszerelések a gyári katalógusokban szerepeltek, a jármű a katalógus szerint lett kivitelezve - akkor is, ha erre külön megrendelés volt -, az alkatrészeket a gyárban szerelték fel, az értéküket a vételár tartalmazta, ezért az alperesnek azok ellenértékét az alapbiztosítás körében meg kell térítenie.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság jogerős másodfokú ítéletének felülvizsgálattal érintett részét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gf. 30.402/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás