BK BH 1998/421
BK BH 1998/421
1998.09.01.
Ha a vádlott a bizonyítási indítványában a kihallgatni kért tanú nevét azonnal nem jelöli meg, abból még nem következik a másokkal való összebeszélés lehetősége, illetőleg a büntetőeljárás sikerének veszélyeztetése; ezért ebből az okból az előzetes letartóztatás nem rendelhető el [Be 92. § (1) bek. b) pont].
A vádlott ellen lopás vétsége miatt azért történt vádemelés, mert a területi áramszolgáltató rt. üzemigazgatóságának ellenőrei az 1996. szeptember 26-án a lakásán tartott ellenőrzés során megállapították, hogy a fogyasztásmérő óra manipulálásával vételezte az áramot.
A városi bíróság a vádlott előzetes letartóztatását a Be. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt okból az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának a kihirdetéséig elrendelte. Az előzetes letartóztatás indokolásául a városi bíróság arra utalt, hogy a vádlott a tárgyaláson becsatolta az áramszolgáltató rt. üzemigazgatóságának a dolgozója által kiállított azt a jegyzőkönyvet, mely szerint a lakásán a vádbeli időpontot megelőzően az rt. képviseletében H. J. eljárt, és igazolta, hogy a fogyasztásmérő órán az alumíniumzár sértetlen. Az eljáró bíró kérdésére a vádlott előadta, hogy a védekezését tanúkkal is tudja bizonyítani, de a nevüket nem jelölte meg. Ebből a bíróság azt a következtetést vonta le: fennáll a veszélye annak, hogy a vádlott szabadlábon hagyása esetén más személyekkel összebeszélve, veszélyeztetné a büntetőeljárás sikerét.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést az előzetes letartóztatás elrendelése miatt, a vádlott szabadlábra helyezése végett.
A megyei főügyész a városi bíróság végzésének a helybenhagyását indítványozta.
A megyei bíróság a fellebbezéseket alaposnak találta.
Az előzetes letartóztatás elrendelésének indokaként az elsőfokú bíróság a Be. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontját hívta fel arra tekintettel, hogy a vádlott a tárgyaláson tanúkkal kívánta bizonyítani állítását a sértett vállalat dolgozójának tanúvallomásával szemben, de a tanúk nevét a tárgyaláson nem jelölte meg. Ebből az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott esetleg más személyekkel összebeszélve a büntetőeljárás sikerét veszélyeztetné szabadlábon hagyása esetén.
A Be. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazhatóságának körében szem előtt kell tartani, hogy a terhelt egész magatartása alapján fennáll-e az eljárás meghiúsításának, megnehezítésének, illetve veszélyeztetésének a reális lehetősége. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a bizonyítás során rendelkezésre állnak-e a bizonyítás eredményes lefolytatásához szükséges bizonyítási eszközök, és hogy mennyire van a terhelt abban a helyzetben, hogy meghiúsítsa az eljárást.
Mindemellett a hatóságnak a legteljesebb mértékben biztosítani kell a terhelt védekezésének a szabadságát, így a bíróságnak is, amelynek feladata a tényállás teljes körű tisztázása.
Az adott esetben semmilyen konkrét adat arra nézve nem merült fel, hogy a vádlott akár a nyomozás során, akár a vádemelési szakban vagy azt követően meghiúsítani vagy megnehezíteni kívánta volna az eljárást. Ilyen előzmények során a tárgyaláson előadta a védekezését, amelynek igazolására tanúkat indítványozott meghallgatni, és a tanúk nevét írásban kívánta bejelenteni. Erre a bíróságtól határidőt kért.
Önmagában az a tény, hogy a vádlott a tárgyaláson - tartalmát tekintve - bizonyítási indítványt terjeszt elő, és az általa meghallgatni kért tanúk nevét később kívánja bejelenteni - más adatok hiányában -, nem jelenti azt, hogy a leendő tanúkkal összebeszélve az eljárást ezáltal törekedne meghiúsítani vagy megnehezíteni.
Az elsőfokú bíróságnak az erre történő következtetése minden ténybeli alapot nélkülöző puszta feltételezés. Ebből következően az előzetes letartóztatás feltételei közül a Be. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt ok nem valósult meg, de nem valósultak meg az előzetes letartóztatás elrendelésének egyéb okai sem.
Minderre figyelemmel a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a vádlott előzetes letartóztatását a Be. 96. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntette, és az azonnali szabadlábra helyezését rendelte el. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 1463/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás