PK BH 1998/424
PK BH 1998/424
1998.09.01.
A haszonélvezet tárgyának szívességi használatra történt ideiglenes átengedése a haszonélvező jogát nem szünteti meg [Ptk. 157. §].
A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest, hogy férjével együtt az O.-n Tulipán utca 10. szám alatt levő ingatlan általuk birtokban tartott részét bocsássák a felperes birtokába és használatába, és az egész ingatlant elhelyezési igény nélkül ürítsék ki. Az alperes viszontkeresetét, mely az ingatlanra általa beruházott értéknövekedésnek a megtérítésére irányult, elutasította.
A felperes az alperes édesanyja. A megállapított tényállás szerint a perbeli ingatlan 1/2-1/2 részben a felek közös tulajdonában áll, melyre az alperes a felperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten ajándékozás és adásvétel címén szerzett tulajdoni illetőséget. Az 1988. augusztus 8-án kelt ajándékozási szerződés, mely a felperes és volt házastársa mint ajándékozók, illetve az alperes mint megajándékozott között jött létre, és a felperes haszonélvezeti jogát is kikötötte, 4. pontjában rögzítette, hogy az ingatlanilletőségek kialakításánál figyelembe vették, hogy az ingatlanon végzett munkák közül a központifűtés-szerelés költségeit az alperes viselte.
Az alperes 1985 óta lakik az ingatlanban, melyben a felperes egy szobát és egy konyhává alakított helyiséget, az alperes másfél szobát, a konyhát és a fürdőszobát használja. Az alperesi lakrészhez kapcsolódó fürdőszoba csak az alperes hálószobáján keresztül közelíthető meg, a felek kapcsolatának megromlása óta a felperes azt nem tudja használni.
A felek viszonya az utóbbi években ellenségessé vált, az alperes férje, akivel korábban élettársi kapcsolatban élt, a felperessel szemben agresszív, fenyegető módon lép fel, az alperes és házastársa a felperes rendeltetésszerű lakáshasználatát lehetetlenné teszi.
A felperes módosított keresetében azt kérte, hogy a bíróság az alperest és férjét kötelezze az ingatlan kiürítésére, és haszonélvezeti joga folytán az egész ingatlan használatát a részére biztosítsa.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, arra hivatkozott, hogy az ingatlanon őt a Ptk. 165. §-a szerinti használat illeti meg. Ezzel kapcsolatban csatolta a községi polgármesteri hivatalban 1994. december 9-én készült megállapodást, melyben a felek kapcsolatuk rendezése érdekében rögzítették a felperes által fizetendő rezsiköltséget, és az alperes tudomásul vette, hogy a felperes használhatja a fürdőszobát, a korábban is általa használt szobát és konyhát, végül kijelentették, hogy a közös tulajdonú ingatlanban a továbbiakban úgy élnek, hogy a lehető legkevésbé zavarják egymást.
Az alperes viszontkeresettel is élt, melyben a tulajdoni hányadát meghaladó értéknövekedés megtérítése címén a felperestől 55 350 forintot és annak 1988. június 21-től járó 20%-os kamatának, valamint további 27 000 forint értékű beruházásainak a megfizetését követelte.
A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes által hivatkozott használati jogot a Ptk. 165. §-a értelmében csak egész dologra vagy annak természetben meghatározott részére lehet létrehozni, tulajdoni hányadra nem. A használati jogra a haszonélvezeti jog szabályai alkalmazandók, tehát annak létrejöttéhez az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzés szükséges, ennek hiányában az alperes használati jogára nem hivatkozhat. A szívességi lakáshasználatot a haszonélvező bármikor, indokolás nélkül megvonhatja. A perbeli tényállás szerint az alperes és házastársa részéről tanúsított felróható magatartás folytán az alperes és férje elhelyezési igény nélkül kötelesek kiüríteni az ingatlant.
Az alperesek viszontkeresetével kapcsolatban rámutatott, hogy az ajándékozás előtti alperesi beruházást az ingatlanilletőségek megállapításánál az ajándékozás szerződés 4. pontja szerint figyelembe vették, a pince létesítésének tulajdonjogot keletkeztető hatása van, így azt a tulajdoni illetőségek megváltoztatásával lehet rendezni, a gázbevezetéssel kapcsolatban tervezésre az alperes részéről kifizetett 4000 forint pedig azért nem terhelheti a felperest, mert az alperes által készíttetett terveket a gázbekötésnél nem használták fel, így az alperes megtérítési, kötelmi követelést tartalmazó viszontkeresete alaptalannak bizonyult.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az ajándékozási szerződés és az 1994. december 9-én kelt megállapodás szerint az ingatlanon használati jog illette meg. Abban az esetben, ha a bíróság lakáshasználatát szívességi használatnak minősíti, a jogerős ítélet megalapozatlanul vonta le azt a következtetést, hogy a felperessel szembeni felróható magatartása miatt a lakás kiürítésére kötelezhető, illetve az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet szabályai szerint elhelyezésre nem jogosult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az alperes az ingatlanon az 1988. augusztus 8-án megkötött szerződés tartalma szerint a felperes haszonélvezeti jogával terhelten ajándékozás és adásvétel címén szerzett tulajdonjogot, tulajdoni illetőségének meghatározásánál a központi fűtés bevezetéséhez történt hozzájárulását figyelembe vették.
A Ptk. 157. §-ának (1)-(2) bekezdései szerint haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
Ha a tulajdonos a dolgot a haszonélvező engedélye alapján birtokolja és használja, az engedély nem jelenti egyben azt is, hogy a haszonélvező e jogának gyakorlásával felhagyott. A haszonélvezet tárgyának (vagy részének) használatra történt ideiglenes átengedése a haszonélvező jogát nem szünteti meg. E joga alapján a haszonélvező bármikor követelheti a haszonélvezet tárgyának birtokába és használatába történő visszaadását (BH 1987/11/400.).
Az alperes 1985-től a felperes haszonélvezeti jogának fennállása mellett, ingyenes kötelmi jogcímen használja az ingatlan egy részét, ezért a haszonélvező a Ptk. 157. §-ában írt jogosultságai folytán a tulajdonos használatot is megvonhatta, és követelhette a haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanrész birtokba adását. A használat szívességi jogcímét bizonyította a felek közt 1994. december 9-én létrejött megállapodás, mely csupán a rezsiköltségek viselését és a felek elkülönülését rendezte, de alátámasztotta K. Z. tanúvallomása is, melyből kitűnik, hogy a megállapodás megkötésére csak a felek közt megromlott viszony folytán a használattal kapcsolatos részletkérdések rendezése céljából és az alperes ideiglenes használatának fenntartása érdekében került sor. A kiürítésre kötelezés jogcíme szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felek kapcsolata milyen okból romlott meg, és annak sem, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében iratellenesen hivatkozott az e körben megállapított tényállás megalapozatlanságára. Az 1994. január 1-jén hatályba lépett 1993. évi LXXVIII. törvény az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte, így a jogerős ítélet meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés, mely a felperesnek az alperesekkel szembeni elhelyezési kötelezettségét előírná.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.II.20.781/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás