PK BH 1998/425
PK BH 1998/425
1998.09.01.
A szomszédos ingatlanon elvégzett tereprendezés káros következményeinek elhárítása [Ptk. 188. § (1) bek., 339. § (1) bek., 341. §, 355. §].
A peres felek házas ingatlanai egymással szomszédosak. Az alperes építkezése idején tereprendezést, ezzel összefüggésben az eredeti talajszinthez képest mintegy 25 cm-nyi feltöltést végzett.
A felperesek keresetükben az alperest az eredeti állapot helyreállítására kérték kötelezni oly módon, hogy a kocsifeljáró és a térburkolat elbontásával - valamint a föltöltött föld elszállításával - a korábbi szint álljon helyre. Kérték az alperest még kártérítés megfizetésére is kötelezni. Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperesek sérelmére birtokháborítást követett el. Kötelezte az alperest arra, hogy a saját területéről lefolyó csapadékvíz elvezetését a területén kialakított és az utcára vezető megfelelő átmérőjű és szigetelt beton vízelvezető csatorna kialakításával oldja meg.
A felpereseknek az eredeti állapot helyreállítására, illetve kártérítésre irányuló keresetét elutasította. az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes a tereprendezés során az eredeti talajszintet kismértékben feltöltötte, a csapadékvíz lefolyásáról azonban nem gondoskodott. Ennek következtében az alperesi ingatlanról a csapadék a felperesek pincéjébe folyik, illetve a lakóépület alá szivárog. Az alperes a fenti magatartásával a felperesek sérelmére birtokháborítást követett el, ezért őket birtokvédelem illeti meg. Az elsőfokú bíróság a szakértő véleményére hivatkozással megállapította, hogy a felperes ingatlanában kár nem keletkezett, ezért a kártérítése irányuló keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú - kiegészített - ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által választott megoldási változat helytállóságát a felpereseknek minden változattal szembeni ellenállására tekintettel nem vizsgálta. Egyetértett ugyanakkor az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperesek kárigényük alaposságát nem bizonyították.
A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az eredeti állapot helyreállítására irányuló keresetük elutasítását és kártérítési igényük megítélésének hiányát sérelmezték.
A felülvizsgálati kérelem részben, a következők szerint alapos.
Az ügyben eljárt bíróságok az alperes tereprendezése és a föld feltöltése következtében a felperesi ingatlanban jelentkező hátrány kiküszöbölésének lehetséges módozatait vizsgálták szakértő bevonásával. A kirendelt szakértő véleménye szerint az utóbb részletezett megfelelő vízelvezető rendszer kiépítésével a felperesi ingatlanra a vízátfolyás kizárható. Az eljárt szakértő - kiegészítő szakvéleményében - a javasolt megoldások megvalósításához szükséges műszaki leírást is meghatározta.
A felperesek álláspontja az volt, hogy a szakértő véleményében szereplő átalakítás a vizesedést nem szünteti meg, ezért e javaslatokkal szemben eredeti keresetüket tartották fenn.
A vízátfolyás megszüntetésére vonatkozó szakvélemény a felperesi sérelem orvoslására megfelelő megoldást nyújt. Az általa javasolt és a bíróság által elrendelt alperesi beavatkozással lehetőség van a vízátfolyás további megszüntetésére. Erre figyelemmel, valamint a gazdaságossági követelményekre is tekintettel, törvénysértés nélkül kötelezte a bíróság az alperest az eredeti állapot helyreállítása helyett a vízelvezetés más módon való megvalósítására (Ptk. 188. § (1) bekezdése(.
A felpereseknek e rendelkezést támadó felülvizsgálati kérelme ezért nem alapos.
Alapos ugyanakkor a felpereseknek a kártérítésre irányuló keresetet elutasító ítéleti rendelkezés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelme.
A kirendelt szakértő szakvéleményében ugyanis megállapította, hogy a szemle során a pincefalon befolyó csapadékvíz patakokban csörgedezett. Az alperes udvaráról és térburkolatáról a folyókában összegyűlt csapadékvíz a felperes lakóépülete mögött elszivárogva a lakóépület alá folyik. A szakértő megállapította azt is, hogy a felperesi lakóépület mindezek miatt veszélyeztetett. A szakértő az írásban előterjesztett szakvéleményében tett megállapításait a 11. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltan megerősítette azzal, hogy a melléképületbe, pincébe befolyó víz olyan kárt még nem okozott, amelynek helyreállítási költsége „költségelhető” lenne. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lakóépületnél a károsodás veszélye változatlanul fennáll. A bizonyítás adataiból, így elsősorban a szakértő véleményéből egyértelműen megállapítható a károsodási folyamat, amelynél a károsodás következményének - a kártérítésnek - a levonása maradt el. A szakértői megállapítás mellett az iratokhoz csatolt fényképfelvételek is a bekövetkezett kárt szemléltetik.
Ilyen adatok mellett pusztán a károkozó helyzet megszüntetése a felperesi sérelem, a kár orvoslására nem elengedő és nem alkalmas. Az elsőfokú bíróságnak ezért az új eljárásban a szakértőtől kiegészítő szakértői véleményt kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy a lakóépületben, a melléképületben és a pincében a vízbefolyás miatt milyen helyreállítási munkák elvégzésére van szükség, és ezek milyen költségkihatással oldhatók meg. Vizsgálni kell az ingatlanban felmérhető esetleges értékcsökkenést, illetve annak mértékét is. Tévedtek ugyanis az ügyben mindkét fokon az eljárt bíróságok, amikor a károsodás veszélyét figyelmen kívül hagyva nem intézkedtek a károsodás megelőzéséről (Ptk. 341. §-a(, illetve a tényleges kár megtérítéséről (Ptk. 339., 355 §-a(. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a birtokháborításra és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó ítéleti rendelkezés tekintetében hatályban tartó döntést hozott (Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése(, míg az ezt meghaladó, a kártérítésre vonatkozó ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezve az elsőfokú bíróságot ebben a részben a perköltségre és illeték viselésére is kiterjedően új eljárás lefolytatására utasította [Pp. 275/A §-ának (2) bekezdése]. (Legf.Bír.Pfv.I.20.449/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás